Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám, szerda

HÍREK - VELEMENYEK iÚJSZÖM 1992. JANUAR 29. A VÁLTÁS ÉVE? Nemcsak Li Peng kormányfő mostani nyugat-európai körútja és a New York-i BT-csúcson való részvétele miatt tanúsít a világ fokozott érdeklődést Kína iránt. A fő kérdés mindenképpen az, hogy a szovjet birodalom és a kelet-európai szocializmus összeomlása után van-e valami esélye annak, hogy a világ legnépesebb országában belátható időn belül megkezdődjön a politikai rendszerváltás. Kína a nyolcvanas évek . elején meghirdetett gazdasági reform és nyitás óta már nem annyira titokzatos, mint volt, de még mindig épp eléggé az, hogy a szakértők se merjenek időpontokat jósolni. Valószínű, hogy az idei esztendő meghatározó lesz a kínai politikában, hiszen ősszel tartják a XIV. pártkongresszust, amelyen eldől, hogy megtörténik-e a nagy nemzedékváltás, amely sokak szerint politikai váltás is lehet. Vagyis: kiesik-e a hatalom a nyolcvanasok klubjának kezéből, hiszen ha a ,,tagok" életkorát nézzük, akkor rövidesen inkább kilencvenesek klubjáról kell beszélni. Eléggé felszínesen fogalmazva: az agyonideologizált kínai belpolitikát a változatlansághoz való ragaszkodás jellemzi, éppen azért,"mert a fő hatalom annak a generációnak a kezében összpontosul, amely még a húszas években Maóval együtt emelte magasba a szocializmus zászlaját, ' s ennek következtében mára Kína a szocializmus egyedüli zászlóvivője, amely számít valamit a világpolitikában. És itt két dolgot kell kihangsúlyozni. Az első: Észak-Koreához, Vietnamhoz vagy Kubához képest Kina nem csődtömeg. A másik: Pekingben ,,kínai arcú szocializmusról" beszélnek, és ezt nagyon komolyan kell venni. Pekingben nem szerették a gorbacsovi peresztrojkát, bírálták is annak ellenére, hogy Gorbacsovnak köszönhetően kerülhetett sor a szovjet-kínai viszony normalizálására. Csalódottak voltak az augusztusi puccskísérlet bukása miatt, és csak a közvetett reagálásokból, a belső feladatok kitűzéséből lehet következtetni arra, hogy ami valóban megrémítette őket, az a szovjet állam szétesése. Ami igazán szent számukra, az az egységes kínai állam megőrzésének eszméje. Ezért most a fő jelszó a stabilitás. Mindenesetre okosan csinálják. A gorbacsovi peresztrojkánál a kínai szocializmus életképesebbnek túnik; míg Gorbacsovnál az ideológiai váltást a gazdaság nem tudta követni, addig Kínában épp a gazdaság tizenkét éve megkezdett reformjával próbálják bizonyítani a rendszer életképességét. Ez a kettős stratégia határoz meg mindent. Tavaly a gazdasági növekedés hét százalékos volt (egyébként ez a legfőbb érv a kelet-európai típusú változások ellen) és nagyon komolyan gondolják a gazdasági reform folytatását is. A partvidéki különleges gazdasági övezetekben „tiszta kapitalista" gazdálkodás folyik, s ezekben tavaly sosem látott, huszonöt százalékos termésnövekedést értek el. Politológusok szerint elkerülhetetlen, hogy a pragmatikus gazdaságpolitika és a megcsontosodott politikai rendszer közötti alapvető ellentmondás összeütközzön. A pekingi ideológusok ezt tagadják, mondván: éppen ebben rejlik a kínai szocializmus sajátossága. Ezért fokozzák a nyugati ideológia elleni harcot, ezért van cenzúra, több pártoktatás és így tovább. Jang Sang-kum államfő, aki szintén tagja a nyolcvanasok klubjának, újévi üzenetében arról beszélt,,,továbbra is keményen leszámolnak a politikai ellenzékkel, mindennemű ellenzékieskedéssel, mert az káoszhoz vezet és zűrzavarban nem lehet reformot csinálni". Nemcsak megfontolt, hanem hatékony is a kínai külpolitika. A nyolcvankilences Tienanmen téri véres események miatti elszigeteltségből ki tudott törni, ezt Baker amerikai külügyminiszter tavalyi pekingi látogatása bizonyította. Jól időzítve ki-kiengedik a börtönökből a disszidensek, diákvezérek egy-egy csoportját, mint például most, Li Peng körútja alkalmából. Morzsák ezek az emberi jogok megsértése miatt berzenkedő Nyugat számára. És nem véletlen az sem, hogy éppen most, pontosabban január 2t-én, egy év után újra megjelent a nagy nyilvánosság előtt Teng Hsziao-ping (87 éves), a kínai gazdasági reform atyja, akinek már nincs semmiféle hivatalos tisztsége, de állítólag még mindig ő irányít a háttérből. Válasz ez azoknak is, akik az őszi pártkongresszust várva az öregek távozásáról beszélnek. Azt viszont nem lehet letagadni, hogy a kulisszák mögött kemény hatalmi harc folyik a nemzedékek és irányzatok között is. S nem pusztán arról van szó, hogy a nyolcvanasok klubja nem akarja átadni a kormányrudat az „ifjú hatvanasoknak". Bizonyos jelzések szerint ismét hallatja szavát egy liberális irányvonal. A Reuter a múlt hét közepén röppentette fel a hírt: elejtették a Csaó Ce-jang volt főtitkárral szembeni ellenforradalmi tevékenység vádját. Mint ismeretes, őt tartották Teng Hsziaoping legreményteljesebb örökösének, de a Tienanmen után azzal vádolták, hogy támogatta a diákmozgalmat, az ő hibájából gyengült a párt ideológiai munkája, s ezzel teret nyitott a burzsoá ideológia begyűrűzése előtt. De ezzel most megnyílt az út a politikai életbe való visszatérése előtt. Hongkongban - ez a brit gyarmat 1997-ben tér vissza az anyaország kebelére - azonnal emelkedtek a tőzsdei árfolyamok, feléledtek a kínai reformerők visszatérésébe vetett remények. A kínai kormányszóvivő mindezt tagadta, s volt még egy kemény válasz: ismét letartóztatták Pao Tungot, Csaó egykori jobbkezét. Úgy túnik, egyelőre az ortodox kommunisták az erősebbek, bár a kongreszszusig sok minden történhet. MALINAK ISTVÁN JELCIN VÁRATLAN LÁTOGATÁSA NOVOROSSZIJSZKBAN Tegnapra virradó éjszaka minden előzetes bejelentés nélkül Borisz Jelcin orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Novorosszijszk kikötővárosba utazott, hogy - Jevgenyij Saposnyikovnak, a FÁK fegyveres erői ideiglenes főparancsnokának kíséretében - találkozzon a fekete-tengeri flotta parancsnokságával - jelentette a TASZSZ hírügynökség nem hivatalos forrásokra hivatkozva. Jelcin szóvivője, Pavel Voscsanov előbb vonakodott megerősíteni a hírt, de a délutáni órákban már közölte, Jelcin valóban Novorosszijszkban van, az ott horgonyzó Moszkva cirkáló fedélzetén. Voscsanov azt mondta, az elnök útja összefüggésben áll felkészülésével a Biztonsági Tanács hétvégi csúcsszintű rendkívüli ülésszakára, egyben Jelcin még e héten esedékes tárgyalásaira több magas rangú külföldi politikussal. Borisz Jelcin tegnap biztosított róla, hogy a fekete-tengeri flotta a Független Államok Közössége egységes fegyveres erőinek része marad. Mint mondotta, Oroszország minden intézkedést megtesz, hogy biztosítsa a flotta ellátását. GAMSZAHURDIA HÍVEI MOSZKVÁBAN TILTAKOZNAK Az új grúz vezetés fegyveres erői tegnap a kora reggeli órákban bevonultak a nyugat-grúziai Poti kikötővárosba, a megdöntött Zviad Gamszahurdia elnök híveinek egyik utolsó hídfőállásába - közölte a helyszínről a Reuter hírügynökség. Dzsaba Joszelianínak, a katonai tanács egyik képviselőjének félkatonai alakulatai egy napon át kemény harcot vívtak a városért. Tengiz Szigua, az ideiglenes kormány elnöke hétfő este bejelentette, hogy Gamszahurdia a csecsen fővárosba, Groznijba repült. Szigua úgy vélekedett, fokozatosan normalizálódik a helyzet az országban, bár Gamszahurdia hívei változatlanul tüntetéseket szerveznek Tbilisziben. A TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy zavaros a helyzet Zugdidiben, ahol a Gamszahurdia-hívek főhadiszállása van. A város prefektusa határozottan kijelentette, nem fognak tárgyalni az ideiglenes kormánnyal, s ha megpróbálják elfoglalni a várost, akkor a katonák fegyveres ellenállásba ütköznek. Tegnapra virradó éjszaka Moszkvában landolt az a repülőgép, amelynek fedélzetén Gamszahurdia Örményországból előbb Szuhumiba, majd hétfő este Groznijba repült. A gépen Moszkvába érkezett Gamszahurdia kb. 40 híve. A biztonsági szolgálat letartóztatta Telab Bediát, a gép pilótáját, mivel megsértette a légiforgalom szabályait - az úton Moszkvába kikapcsolta a radarokat, s a fedélzeten nem volt navigátor. Bedia egyébként már korábban elveszítette pilótajogosítványát, s a moszkvai rendőrség most kiadta őt a tbiliszi hatóságoknak. A már említett kb. 40 személy tiltakozásul ez ellen elfoglalta a gépet és követelte a pilóta kiszabadítását. A repülőtéri hatóságok felajánlották a gépfoglalóknak, hogy kapnak üzemanyagot az útra Tbiliszibe, de ezt Gamszahurdia hívei elutasították. Egyébként Tengiz Szigua már említett sajtóértekezletén közölte, hogy a moszkvai hatóságok letartóztatták Gamszahurdia kb. 300 támogatóját, többségükben nőket, akik Moszkvában akartak tiltakozni az új grúz kormány ellen. Tegnap a vnukovói repülőtéren is tüntettek grúz asszonyok, a moszkvai hatóságok őket is viszszaküldik Grúziába. A VILÁGSAJTÓBÓL A csehszlovák politikusoknak mostanában gyakran teszik fel a kérdést: nem tartanak-e attól, hogy hazájuk Németország gazdasági protektorátusává válik - írja tegnapi számában a Frankfurter Rundschau című napilap. Tekintettel arra, hogy a külföldi beruházásokban döntő szerepet játszik a német tőke, nő az aggodalom a csehszlovák gazdaság „germanizálódásának" lehetősége miatt. Ám az új csehszlovák politika első „garnitúrája" nem nyugtalankodik - folytatja a lap, s ezzel összefüggésben rámutat Dienstbier, Klaus és Vrba miniszterek legutóbbi kijelentéseire, melyek szerint a németek a csehszlovák jövőbe ruháznak be. A tapasztalt német menedzserek fáradhatatlanul hangsúlyozzák: a cégek a német többségi részesedésnél is megőrzik cseh neveiket, és nemcsak tőkét kapnak, hanem technológiát is. A háttérben azonban keményen harcolnak, s ez nem mindig járul hozzá az újabb kisajátítással kapcsolatos aggodalmak elhárításához. A lap ezzel összefüggésben mutat rá a Mercedes vállalatnak a vám- és adókedvezményekre irányuló követeiéHŐSÖK VAGY ÁLDOZATOK? A MÁSODIK MAGYAR HADSEREG DONI TRAGÉDIÁJÁRÓL Zavarba ejtő és nyugtalanító felhangok vegyülnek azokba a megemlékezésekbe, amelyeket a Don-kanyarban elpusztult második magyar hadsereg frontra küldésének 50. évfordulója ihletett. Igaz, a szlovákiai magyarság inkább csak a magyarországi televízió műsorain keresztül érzékelhette az emlékidézést. S azokban nem egészen tükröződtek egy furcsa átértékelés elgondolkodásra késztető előjelei. A budapesti tévéhíradóból - mely a hazai magyarok mindennapi életének is természetes velejárója - alighanem leginkább a korabeli filmhíradókból vett néhány villanásnyi részlet keltette fel a szlovákiai nézők figyelmét. Az egykori felvételek ugyanis épp a losonci ezred frontra induló menetoszlopait örökítették meg. A mosolygó honvédarcokban ki tudja, hány mai dél-szlovákiai családban ismerhettek fel elsiratott hozzátartozót. Kevesen élték túl közülük a doni katasztrófát és a háború vérzivatarát. Igen, ilyenkor az elesetteket számon tartó családi kötelékek szinte áramfeszültséggel telítődnek - öt évtized múltán is. Nyilvános rekviem ugyanis hosszú időn át nem hangzott el azokért, akik odavesztek a végtelen orosz hómezőkön. Több mint kétszázezer ember pusztulásának szörnyű tragédiája évtizedeken át a lélek rejtett zugaiba szorult. Az akkori hivatalos szemlélet szerint a rossz oldalon kihunyt emberélet csak feledést érdemelhetett. S arról pedig már szinte szó sem eshetett, hogy mennyi minden játszott kezére az egyszerű embereket háborúba hajszoló Horthy-Magyarország hatalmi gépezetének. Például a területgyarapodások érzelmi hátszele. Tíz évvel ezelőtt Sára Sándor sajátos dokumentumműfajt teremtve filmsorozatot készített a doni csata magyar túlélőinek közreműködésével. Sikerült elérnie, hogy a kamera előtt megnyíljanak azok, akik keserves emlékeiket kénytelenek voltak magukba fojtani. A felszakadó emlékképek katartikus erejű sorozata azonban egyszer csak félbemaradt. Nem volt titok, hogy az akkori magyar vezetés szovjet nyomásra fosztotta meg a televízió nyilvánosságát a teljes filmélménytől. Kávéházi asztaloknál olyasmi terjengett, hogy a bemutató miatt többször is tiltakozó akkori budapesti szovjet nagykövet kiváltképp méltatlankodott az orosz lakosság és a magyar katonák közötti kapcsolatokat felidéző visszaemlékezések miatt. Az egyik megszólaltatott izes Tiszán túli tájszólással és sajátos - valójában szemérmességet leplező - paraszti szóhasználattal beszélt a hátországi orosz nőket fenyegető férfiösztönök elszabadulásáról. Az idős, bajszos bácsi arcán szinte ifjonti pír jelent meg, ahogy tréfálkozva elmesélte, miként mentett meg egy tanítónőt - ágyába bújva - katonatársainak zaklatásától. A nagykövet állítólag a szovjet nők méltóságát mélyen sértő rosszindulatnak minősítette a háború mindennapjainak ilyesfajta felelevenítését. Nos, akkor úgy tűnhetett, hogy a képernyőről száműzött Sára-film sorsa mintha csak beigazolná annak mottóját. Minden adás elején ugyanis felhangzott a tehetséges fiatal színésznő, az öngyilkosságba menekült Jobba Gabi mélyen átélt előadásában Marlene Dietrich híres dala ,,Hol van a sok sírkereszt? Elkorhadt régen..." A magyar katonák sírjain nemigen volt, ami elkorhadjon. Gyárak épültek, erdőségek települtek a tömegsírokra, hogy az utókor ne is gondoljon rájuk. Stark Tamás, a második világháború magyar áldozatainak jeles kutatója nyilatkozta ezt a napokban, hangsúlyozva, hogy az elesettekkel szembeni igazi elégtétel a fogolytáborokból megmaradt nyilvántartási lapok hozzáférhetővé tétele lenne. Ma már ott, ahol a helyi lakosok - az idegen katonákban is áldozatot látva - mégis megjegyezték a sírhelyeket, az oda zarándokló magyarok kopjafái jelzik, hogy emléküket kegyeletben tartják. Áldozatok? Az utóbbi időben amikor az igazságtalan háborúban elesettek tragédiája végre teljes lélekszabadító nyíltsággal tárulhatna fel, egy másfajta, a történelem „átfestéséről" valló torzítás jelei mutatkoznak. Maga Nemeskürthy István is - aki a Requiem egy hadseregért című könyvével a hetvenes évek elején valójában a hallgató történészeket hívta tetemre - értetlenségének ad hangot cikkeiben. Szabó Miklós történész pedig a budapesti Hadtörténeti Múzeumban tartott idei megemlékezésről a leleplezés kurázsijával írja a Magyar Nemzet hasábjain: „Az egyértelmű elismerés az elesettek helytállása iránt azokat a véleményeket és indulatokat erősíti... hogy Magyarország nem a rossz oldalon sodródott nehéz geopolitikai kényszerek következtében a háborúba, hanem a jó oldalon harcolt: a hitleri Németország egy jobb, szebb világért harcolt". Hát igen. Alfred Rosenberg, a megszállt területek náci fökormánybíztosának szavai annak idején ugyancsak ígéretesen hangzottak: ,,Magyarország az első állam, amely szervezett formában bekapcsolódott Kelet gazdasági újjáépítésébe" Mit jelentsen ez ma? Netalán azt, hogy a piacgazdálkodás mai szemszögéből a katonákat követő akkori vállalkozók megjelenése nem is volt rablás, nem volt több, mint leleményesség? Hisz az idő tájt született - ahogy évekkel később ezt Ránki György az időközben elhunyt neves történész megírta - az ottani területekről származó vasércre alapozott dunai kohók terve. Te jó ég! Talán itt kereshető a „vas és acél országának" meg Sztálinvárosnak az előtörténete? Az áldozatokat napjainkban hősökké avatják, minthogy azok ,,a hazáért adták életüket". Ehhez képest pedig már akár értelmetlen is a kérdés: vajon így éreztek-e azok, akiket csonttá fagyva nyeltek el az orosz sztyeppék? Az áldozatok emléke megint csak politikai fondorlatok eszközévé válna? KISS JÓZSEF NÉHÁNY SORBAN F

ranciaország kormánya hétfőn úgy döntött, hogy csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez - közölte Párizsban Jack Lang, a kábinet szóvivője. Elmondta továbbá, hogy Franciaország már korábban ís teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségeket. Egyébként a dokumentumot tavaly év végéig 147 ország írta alá. M

agyarország és Ausztria a közeljövőben megszünteti a kétszeres ellenőrzést a közös határátkelőkön, s az utazás olyan egyszerű lesz, mint az osztrák-német határokon. Ezt hétfőn Bécsben közölte a Magyar Rádió tudósítója, miután befejeződött Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter egynapos ausztriai látogatása alkalmából rendezett sajtóértekezlet. A

lgériában lemondott a kormányzó Nemzeti Felszabaditási Front (FLN) politikai bizottsága, közölte tegnap reggel az algíri rádió Abdal Hamid Mehrire, a párt főtitkárára hivatkozva. Mint ismeretes, az FLN 30 évig volt hatalmon Algériában, a tavaly decemberi parlamenti választások első fordulóján vereséget szenvedett, a szavazatok többségét az iszlám fundamentalisták szerezték meg. A belpolitikai válság január 12-én éleződött ki, amikor a félkatonai Legfelsőbb Állami Tanács vette át a hatalmat és akadályozta meg a fundamentalista Iszlám Megmentési Frontot abban, hogy megszerezze a többséget a parlamentben. V

atanabe Micsio japán külügyminiszter orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel megtartott hétfői találkozója során hangsúlyozta: Tokiónak érdeke, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn Oroszországgal, ám egyben figyelmeztetett, a kapcsolatjavítás elképzelhetetlen a Kuril-szigetek problémájának megoldása nélkül. Erről hétfőn este tájékoztatott a japán küldöttség szóvivője. Hangsúlyozta, az orosz külügyminiszter felajánlotta Vatanabenak, hogy ma találkozzon Borisz Jelcin elnökkel. A japán fél ezt az ajánlatot visszautasította, mondván, a japán külügyminiszternek vissza kell térnie Tokióba, ahol részt vesz az állami költségvetésről szóló parlamenti tárgyalásokon. D

allas városi tanácsának tagjai hétfőn egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megnyitják a város levéltárát és nyilvánosságra hozzák azokat az eddig titkos dokumentumokat és információkat, amelyek John Kennedy amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatosak. A dallasi városháza határozatban szólította fel a Kongresszust, hogy ugyancsak hozza nyilvánosságra a merénylettel összefüggő dokumentumokat, valamint a kormánybizottság vizsgálatainak eredményeit, amelyeket az amerikai törvényhozók döntése szerint 2029-ig titokban kellene tartani. G

eorge Bush amerikai elnök népszerűsége csökken - derült ki a New York Times című napilap és a CBS televíziós társaság által végrehajtott közvélemény-kutatás eredményeiből. Ezek azt bizonyítják, hogy az amerikaiak többsége elégedetlen Bushsal, sőt jelzik, a novemberi elnökválasztásokon meglepetés történhet, a Demokrata Párt jelöltje kerülhet ki győztesen a vokscsatából. B

orisz Jelcin orosz elnök rendelete értelmében hétfőn Orosz Állami Könyvtárrá nevezték át a világ egyik legjelentősebb, eddig Lenin nevét viselő moszkvai könyvtárat, amelyet 1862-ben alapítottak. Az épületben 36 millió kötet kapott helyet. J

ohannesburgban tegnap letartóztatták az Afrikai Ellenállási Mozgalom (AWB) nevű újfasiszta szervezet vezetőjét és kilenc munkatársát. A szélsőjobboldali AWB tagjait azzal vádolják, hogy összetűzést provokáltak ki a rendőrséggel azon a nagygyűlésen, amelyet tavaly augusztus 9-én rendeztek meg, s melyen beszédet mondott Frederik de Klerk elnök. A konfliktus során három személy életét vesztette és további 56-an megsebesültek. SZOBROK CSILLAGHULLÁSA Budapesten, a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében hétfőn elszállították a gellérthegyi felszabadulási emlékmű szovjet katonát ábrázoló mellékalakját. A harcokban elesett szovjet katonák névsorát levésik. A múlt rendszerre nem emlékeztető főalak és a talapzat két szimbolikus figurája a helyén marad. A lebontott szobroknak emlékparkot nyitnak a 22. kerületben. V. PAIZS G ABOR