Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám, szombat
HÍREK - VÉLEMÉNYEK .0; szó. 1992. JANUAR 4. ÜRES POLCOK, SZÉDÜLETES ÁRAK . ZAVAROS A HELYZET HEGYI KARABAHBAN A moszkvai napilapok tegnap nagy egyetértésben szinte kivétel nélkül arról Írtak, hogy bár az árak óriási mértékben emelkedtek, áru változatlanul nincs a pultokon. A január 2-án bevezetett intézkedéssel kapcsolatban annak a reményüknek adtak hangot, hogy mindkét esetben csak átmeneti jelenségről van szó. Bár Jelcin elnök elképzelései szerint az árak liberalizálása már így is késik, nagyon sok üzletet mégis felkészületlenül" ért az intézkedés. Több ki sem nyitott, s voltak olyan boltok is, ahol ugyan lett volna áru, de az üzletvezető nem tudta, mit mennyiért áruljon. Ugyanis az új feltételek között a személyzet dönt önállóan az árakról. Csak a legszükségesebb árucikkek maximalizált áráról döntött a kormány. Például néhány kenyérfajta és tejtermék árát Az Ukrán Nemzeti Bank képviselője Moszkvában bemutatta azokat a speciális kuponokat, amelyeket Ukrajna január 10-én vezet be a nemzeti valuta első változataként. ' Telefoto: ČSTK/AP maximum 200 százalékkal lehet emelni, a cukorét 250, a gyufáét pedig 300 százalékkal. A vasúti viteldíjak átlagosan az eddigi kétszeresére, a légiforgalmi tarifák a korábbi háromszorosára emelkedtek. Azokban a moszkvai élelmiszerüzletekben, amelyek az új év első munkanapján kinyitottak, az árak megközelítették a magánkereskedők decemberi árait. Míg a kormány által meghatározott havi minimálbér alig 350 rubel, a nem a legjobb minőségű disznóhús kilója 50, a baromfié 40, egy liter tejfölé 90 rubel. Jevgenyij Saposnyikov, a Független Államok Közössége fegyveres erőinek jelenlegi parancsnoka csütörtökön Minszkben tanácskozott, itt kezdte meg körútját, melynek során tárgyalni akar az egyes tagköztársaságokkal saját hadseregeik létrehozásáról. Katonai források szerint körútjának következő állomása Ukrajna lesz, ahol kemény tárgyalások várnak rá, mindenekelőtt amiatt, hogy Ukrajna és Oroszország is kizárólag magának akarja a fekete-tengeri flottát. Azerbajdzsánban, Moldovában, Üzbegisztánban és Türkméniában feltehetően könnyebb lesz a dolga. Változatlanul zavaros a helyzet az Azerbajdzsánhoz tartozó, túlnyomórészt örmények lakta Hegyi Karabahban. A terület egyes részein Ajaz Mutalibov államfő bevezette az elnöki rezsimet, mire az örmények által a közelmúltban megtartott népszavazás után kikiáltott Karabahi Köztársaság a világszervezethez fordult és kéksisakosok kiküldését kérte a térségbe Némi enyhülést jelez viszont az örmény-azeri ellentétekben az a tény, hogy a héten Örményország már újra kapott földgázt Azerbajdzsán területén keresztül. Baku tavaly november 4-én zárta el a gázcsapot. HARCOK CSÁDBAN Csádban súlyos harcok folynak a volt elnök, Hissén Habré hívei és a kormánycsapatok között. A felkelők csütörtökön elfoglalták a Csád-tó partján fekvő Bol várost, mindössze 150 kilométerre északra a fővárostól. Ndzsamena körzetében a kormány szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be. A Csád-tó irányába előretolt állásokba helyeztek harckocsikat és erősen felfegyverzett lövészegységeket. A hadsereg őrzi a fővárosban a stratégiai jelentőségű objektumokat is, s Idriss Déby elnök válságtanácskozásra hívta össze kormányát. Franciaország száz katonát küldött Ndzsamenába, hogy megerősítse az 1200 főnyi csádi francia kontingenst. TI LTAKOZÁSUL A DEPORTÁLÁSOK ELLEN A PALESZTINOK NEM MENNEK WASHINGTONBA? Izrael csütörtökön bejelentette, a megszállt területekről kiutasít 12 palesztint, akiket azzal vádolnak, hogy zavargásokat szítottak, támadásokra ösztönöztek az izraeli katonák és az arab lakosság ellen. A hadsereg szóvivője szerint Mose Arensz védelmi miniszter döntött a deportálásról. Hozzáfűzte: a kiutasított személyek a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet és a Kamasz nevü fundamentalista muzulmán mozgalom tagjai. A szóvivő azt is közölte, hogy a megvádolt palesztinok megfellebbezhetik a döntést, a megszállt területek katonai hatóságainál és az izraeli legfelsőbb bíróságon. A népi felkelés kirobbanása óta Izrael 66 palesztint utasított ki, az utolsó deportálások 1991 tavaszán voltak. A kiutasításokat Tel Aviv az Egyesült Államok nyomására függesztette fel. A jordániai palesztin nagykövet csütörtökön közölte, hogy tiltakozásul a deportálások ellen a palesztin küldöttség nem utazik el Washingtonba az arab-izraeli tárgyalásokra. A palesztin delegációnak Ammanban kellett volna csatlakoznia a jordán küldöttséghez, hogy ma Washingtonba utazzon. A tárgyalások ugyanis január 7-én kezdődnek. Hanan Asravi, a közös delegáció palesztin részének szóvivője azonban cáfolta ezt a hírt. Kijelentette, nem tudja, milyen információkon alapszik ez a bejelentés. Asravi asszony is reagált a 12 személy kiutasítására, mondván, ez a döntés károkat okoz a béketörekvéseknek. VOLT KGB-TABORNOK MEGHÖKKENTŐ VALLOMÁSA Az amerikai katonai szakértőket alaposan meglepte a volt szovjet KGB egykori tábornokának az a nyilatkozata, amely szerint a vietnami háború befejezése után néhány évvel a KGB részt vett az amerikai hadifoglyok kihallgatásában. Az AP meg nem nevezett amerikai forrásokra hivatkozva beszámolt arról, hogy Oleg Kalugin, nyugalmazott vezérőrnagy, a szovjet kémelhárítás egykori főnöke részleteket nem tudott mondani, s az ő információi a legjobb esetben is csak másodkézből származnak. Kalugin azt nyilatkozta azt AP-nak és más amerikai hírközlő eszközöknek, hogy a KGB tisztjei 1978-ban Vietnamban három amerikai hadifoglyot hallgattak ki, egy pilótát, egy tengerésztisztet és egy CIA-ügynököt. Kijelentette: ezért az akcióért ó volt a felelős, de személyesen sohasem járt Vietnamban és nem folytatott kihallgatásokat. Elmondta még, hogy egyetlen amerikai foglyot sem szállítottak a Szovjetunióba. Kalugin nem ismerte sem a kihallgatottak, sem a kihallgatók nevét. Tavaly novemberben és decemberben nemcsak amerikai újságírókkal, hanem az USA moszkvai nagykövetségének munkatársaival is találkozott. Ezt a tényt csütörtökön erősítette meg Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Ennek ellenére Kaluginnal találkozni szeretnének annak a szenátusi különbizottságnak a tagjai, akik a vietnami háborúban eltűnt 2273 amerikai állampolgár sorsát próbálják kideríteni. Ezért Kalugint a jövő héten Washingtonba várják. BUSH BÍZIK ÚJRAVÁLASZTÁSÁBAN Bush amerikai elnök még december 23-án adott interjút a Fehér Házban David Frost brit újságírónak, s ezt tegnap sugározta az amerikai tévé. A Fehér Ház jelenlegi vezetője ebben kijelentette: arra számít, hogy az idén novemberben ismét őt választják az Egyesült Államok elnökévé, függetlenül attól, sikerül-e javítani az amerikai gazdaság helyzetét. Bush elismerte, az amerikaiak többsége rosszabbul érzi magát, mint három évvel ezelőtt, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a helyzet változni fog. Szerinte több amerikai közgazdász azt jósolja, hogy a második negyedév végén és a harmadik elején bekövetkezik a várva várt gazdasági fellendülés. Az elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy újraválasszák őt. Azt is tudja, hogy a kampány nagyon nehéz lesz. Az interjú további részében Bush méltatta Mihail Gorbacsov szerepét, aláhúzva, hogy a volt szovjet elnököt a történelem olyan emberként fogja jegyezni, aki rendkívüli dolgokat vitt véghez. Nem tartotta valószínűnek, hogy a Szovjetunió helyén létrejött Független Államok Közösségét a Jugoszláviáéhoz hasonló sors fenyegetné. Azt nem volt hajlandó megjósolni, hogy megdöntik-e az idén Szaddam Husszein iraki diktátort. eredetileg szánták. Nem hagyhatók viszont figyelmen kívül azok a vélemények sem, amelyek elítélték az Irak elleni támadás engedélyezését, mondván, ez összeegyeztethetetlen az ENSZ elveivel. Főleg a fiatal fejlődő országok hangoztatták ellenvéleményüket, ami érthető, hiszen köztük a leggyakoribbak a csatározások. Úgy tűnik, többjük találva érezte magát - s ez egyáltalán nem baj. Feltéve, ha ez visszatartja őket a felelőtlen fegyverhasználattól, agressziótól. ŐRHELY Vannak azonban olyan nézetek is, hogy a nagyhatalmak most, a hidegháború után nem tesznek mást, mint megpróbálják világszerte helyrehozni azokat a vétkeket, melyeket egymással rivalizálva elkövettek. Nagy igazság, amihez csak azt lehet hozzáfűzni: még jó, hogy legalább helyre akarják hozni hibáikat. Persze, nem szabad közben megfeledkezni az ártatlan szenvedő alanyokról sem. Csak bízni lehet abban, hogy lassan megváltozik a világ, kialakul egy új rend Még akkor is, ha most úgy néz ki, egy nagy világrendetlenség kellős közepén élünk. A közép-európai gyors változások indították el ezt a folyamatot, amelyet a Szovjetunió széthullása'látszik betetőzni. Nem merem megkockáztatni azt az állítást, hogy a bomlási folyamat már megszűnt, mivel félő, hogy az Oroszországi Föderáció ugyanolyan sorsra jut, mint az Unió. Az sem kizárt, hogy a már most is fellángoló fegyveres összetűzések esetleg ugyanoda vezetnek, mint Jugoszláviában. A hasonlóság nagyon is szembetűnő. Ki segíthet akkor? Talán az ENSZ. Az Európai Közösségek nem sokra jutott Jugoszláviában, a világszervezet mintha sikeresebbnek bizonyulna. Szükség is lesz az ilyen tapasztalatokra, hiszen az az elképzelés, hogy az ENSZ-közgyűlés februárban felújítandó ülésszakán valamenynyi szovjet utódállam felvételt nyer az ENSZ-be. Tizenegy köztársaságról van szó, hiszen a baltiak már tagok, Oroszország pedig a Szovjetunió jogutódjaként már a Biztonsági Tanácsban is ott van. Az új tagállamok kétségkívül új problémákat is hoznak a világszervezetbe, ugyanakkor növelni fogják az eddigiek súlyosságát is. Nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban gazdasági gondjaik megoldásához fognak segítséget várni. S nagyon valószínű, hogy kapnak is támogatást, ami bizonyára komoly sértődöttséget fog kiváltani a fejlődő országok körében, mivel ezek már most is nehezményezik, hogy az ENSZ csak Európára és a - most már volt - Szovjetunióra figyelt. r É rdekes módon mindkét tábor nagy reményeket fűz az új főtitkárhoz. A keleteurópai változások miatt aggódók azért, mert Butrosz Ghali kiváló közvetítő hírében áll, a fejlődők pedig azért, mert afrikai, s remélik, érzékenyen fog reagálni problémáikra. Általában pedig az az elvárás vele szemben, hogy komoly reformokat valósít meg magában az ENSZ-ben. Az már most biztos, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem csökkenni, hanem ellenkezőleg, növekedni fog a Biztonsági Tanács szerepe. A Közgyűlésről ugyanis az a vélemény, nem egyéb, mint olyan diplomaták gyülekezete, akik mindenről véleményt mondanak, függetlenül attól, értenek-e a kérdéshez vagy sem. Ennek ellenére van remény arra, hogy megújul az ENSZ, amelyet már a nemzetközi élet dinoszauruszának tartottak. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN G eorge Bush amerikai elnök csütörtökön Agsztráliában jelezte, hogy az amerikai kormányzat eltörli a Kambodzsával szembeni kereskedelmi embargót. Ezt hivatalosan ma jelenti be Szingapúrban, ahol találkozni fog a délkelet-ázsiai országok képviselőivel. Az USA 1975 áprilisában rendelte el az embargót, akkor döntötték meg a vörös khmerek az Amerika-barát kambodzsai kormányt. Ugyanebből a témakörből New York-i hír: az ENSZ ezer szakértőt küld Kambodzsába a több százezer akna hatástalanítására. Az ENSZ-főtitkár jelentése szerint áprilisig, az esős évszak megkezdéséig fel kell szedni az aknák jó részét, egyébként addig Thaiföldről mintegy 300 ezer kambodzsai menekültet akarnak hazatelepíteni. M oamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető az Al-Ahram cimű egyiptomi napilapnak adott interjújában azt mondotta, új szakaszt kell kezdeni az amerikai-líbiai viszonyban, s minden vitatott kérdést békés úton kellene megoldani. Kadhafi azt szeretné, ha rendeződne az a válság, amelyet Washington és London legutóbbi vádjai után robbantak ki. Az USA és Nagy-Britannia szerint Líbiának köze volt a PanAm gép 1988-as felrobbantásához, amelynek során 270 ember vesztette életét. R amiz Alia albán elnök szombaton szívinfarktust kapott, de tegnap már kielégítő volt az egészségi állapota - közölték az albán egészségügyi minisztérium illetékesei. Az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében Aliának az ellenzékkel meggyúlt a gondja. Az antikommunista pártok már hónapok óta követelik az államfő lemondását. Azt sikerült elérniük, hogy letartóztatták az 1985-ben elhunyt diktátor, Enver Hodzsa özvegyét a hatalommal való visszaélés és korrupció vádjával. Megfigyelők szerint hasonló sors vár Ramiz Aliára is, aki korábban a diktátor jobb kezének számított. R endkívül szoros, 60:59 szavazataránnyal hagyta csak jóvá csütörtökön este az izraeli parlament az idei állami költségvetést. Samir kormányfőnek tehát hosszas huzavona után sikerült megnyernie a kis jobboldali és vallási pártokat, s ezzel elhárította a kormánykoalíciót fenyegető válságot. Egyébként Izrael állam 43 éves történelmében most fordult elő első ízben, hogy a parlament által jóváhagyott költségvetés nélkül léptek át az új esztendőbe. M axwell brit sajtómágnás, aki a múlt év novemberében hunyt el máig is tisztázatlan körülmények között, nem volt a KGB ügynöke - ahogy azt az utóbbi időben nyugati források állították - hanem nemhivatalos közvetítő volt London és Moszkva között. Ezt Mihail Ljubimov, a KGB volt nagy-britanniai ügynöke nyilatkozta a Londonban megjelenő Moscow News napilapnak. Maxwell iránt, akit azzal is gyanúsítottak, hogy az izraeli titkosszolgálatnak dolgozott, a KGB 1964-ben kezdett el érdeklődést tanúsítani. A sajtómágnás azonban sohasem lett a szovjet hírszerzés ügynöke. Ljubimov Maxwell szerepét az egykori közismert amerikai vállalkozóéhoz, Armand Hammeréhoz hasonlította. V atanabe Micsio japán külügyminiszter tegnap négynapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett. Magukat megnevezni nem kívánó tokiói kormányforrások elmondták: útjának legfontosabb célja felkérni Pekinget, gyakoroljon nyomást az észak-koreai vezetésre annak érdekében, hogy a KNDK leállítsa katonai nukleáris programját. Vatanabe kínai kollégájával, Csien Csi-csennel, valamint Li Peng kormányfővel előkészíti a japán császár példa nélkül álló kínai látogatását is. E látogatásra egyébként csak októberben, a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának huszadik évfordulója alkalmából kerülne sor. M intha összebeszéltek volna a lapszerkesztők: szinte minden újság őrségváltásnak titulálta a személycserét a világszervezet főtitkári posztján. Ha jól belegondolok, nem is olyan meglepő ez, hiszen annak idején az a szándék hozta létre ezt a szervezetet, hogy legyen egy olyan nemzetközi, demokratikus fórum, amely őrködik a világ békéje felett. Pár évvel később mégis hosszú időre a hidegháború legfőbb hadszínterévé vált. De a hidegháborúnak, szerencsére, vége. Vissza lehet térni az eredeti gondolathoz? Úgy tűnik, igen. Szinte napra pontosan meghatározható, mikor kezdődött el ez a változás: jött Gorbacsov, majd mentek a közép-kelet-európai kommunista diktátorok, s minden külön békekötés nélkül a világ egyszercsak rádöbbent - vége a hidegháborúnak. Legelőször a Biztonsági Tanácsban volt érzékelhető ez a változás - mármint az ENSZ esetében. Megszűntek a vétók és ellenvétók, a világszervezet „szívébe" visszatért az együttműködés légköre, olyan, mint a kezdeti években Egyre gyakoribbá és hosszabbá váltak a konzultációk, de egyre komolyabbá is a döntések, melyeket a BT hozott. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország egyszercsak szövetségesekre lelt a szovjet diplomatákban. Kína pedig, amely sosem titkolta, hogy nem tetszenek neki a moszkvai változások, mégsem élt vétójogával, inkább csak sorozatos tartózkodásokkal juttatta kifejezésre fenntartásait. Egy Tienanmen térrel a háta mögött mást nem nagyon tehetett... Afganisztán, Namíbia, az iraki-iráni háború, a közép-amerikai konfliktusok enyhülése, Nyugat-Szahara, Kambodzsa és persze az öbölháború a bizonyíték arra, hogy a világszervezet négy és fél évtized után ismét az lett, aminek