Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1992. JANUÁR 22. KRAVCSUK PÉNZT KER A LESZERELÉSHEZ ÉS A KONVERZIÓHOZ A KIJEVI KORMÁNY TART A DOMBASZI BÁNYÁSZOKTÓL A volt szovjet hadsereg magas rangú tisztjei moszkvai tanácskozásának döntése a Független Államok Közösségének egységes fegyveres erói javára, teljesen ellenkező reakciókat váltott ki Ukrajnában Naponta ujabb és újabb egységek teszik le a hűségesküt az ukrán népnek. A kijevi rádió szerint az admiralitás álláspontja ellenére a fekete-tengeri flotta több mint 400 katonája tette le az eskút. ebből kb 200 a tiszt Az egykori kozák egységek atamán|«i gyakorta a történelmi zászlókkal ajándékozzák meg az új ukrán ' hadsereg részévé váló alakulatokat Katonai kérdésekről, az Ukrajna területén lévó atomfegyverek kivonásáról és megsemmisitéséröl tárgyalt hétfőn Kijevben Leonyíd Kravcsuk ukrán elnök amerikai szenátorok csoportjával Közölte, júniusig akarják felszámolni a harcászati atomfegyvereket, 1994-ig pedig a hadá• szati nukleáris fegyvereket. Ha ez nem sikerülne, akkor ezeket a fegyvereket leszerelik a nordozókról és elraktározzák Felhívta a figyelmet arra, hogy ez nagyon költséges dolog, ugyanúgy, mint a köztársaság hadiiparának konverziója, amihez 2,5 milliárd dollár kellene. Kravcsuk úgy vélekedett, e költségek egy részét a nyugati atomhatalmak fedezhetnék Az ukrán lakosság azonban nem ezekkel a problémákkal foglalkozik, hanem a mindennapi megélhetési gondokkal. Az árak változatlanul magasak, ugyanakkor kevés a kupón, az új fizetőeszköz, amelyek nélkül gyakorlatilag semmit sem lehet venni. A kormány hétfői ülésén élesen bírálták azokat a minisztereket, akik semmit sem tettek az árak ellenőrizhetetlen emelkedése ellen és nem biztosítottak eleget az új fizetőeszközből. A kormány új szabályokat dolgozott ki a rubel kupónra történő átváltására, azok számára, akik külföldről vagy az államközösség más részéről térnek vissza Ukrajnába. A helyi szerveknek engedélyezték a beavatkozást az árképzésbe és az egyes alapvető élelmiszerek dotálásába Kérdés, megelégednek-e ezekkel a intézkedésekkel a kelet-ukra|nai Dombasz bányászai, akik sztrájkkal fenyegetőztek s azt sem zárták ki, hogy Kijevbe vonulnak, ha nem történik valami az árak és a hiányzó kuponok ügyében Kravcsuk megígérte a bányászoknak, rendelettel fogja korlátozni az árak rohamos növekedését a bányavidéken, de ez csak az egyik problémát oldaná meg. Legalább ilyen súlyos a faanyag hiánya. Az elmúlt hetekben fokozatosan leállt a Dombasz bányáinak közel fele. mivel Oroszországból nem érkezett meg a szükséges bányafa. A kormány rendkívüli intézkedéseket tett. hogy ha az orosz faipari vállalatok mégis felújítják a szállításokat, a vasút ezeket a szállítmányokat mielőbb eljuttassa a bányavidékre. Ez is tükrözi, az ukrán vezetés nagyon tart a dombaszi elégedetlenség robbanásától, annál is inkább, mivel itt az orosz lakosság abszolút többségben van. HIÁBA VOLT A TILTAKOZÁS KIVÉGZÉS KUBÁBAN A tegnapra virradó éjszaka Kubában kivégezték a 38 éves Eduardo Diaz Betancourt, volt kubai állampolgárt, aki az Egyesült Államokban élt. A kubai legfelsőbb bíróság elutasította kegyelmi kérelmét, s ugyanezt tette az államtanács is, amelynek élén Fidel Castro áll •Betancour és két társa - valamennyien Floridában éltek - december 29-én kerültek- a kubai hatóságok kezére, röviddel azután, hogy a sziget északi részén partot értek Fegyvereket és robbanóanyagokat találtak náluk, terrorizmusért, szabotázsért és ellenséges propagandáért tiz nappal ezelőtt ítélték el őket. Valamennyien halálbüntetést kaptak, de a nemzetközi közvélemény nyomására a legsúlyosabb Ítéletet kettejük esetében 30 évi szabadságvesztésre enyhítették. Az államtanács utasítást adott Betancour halálos ítéletének végrehajtására, annak ellenére, hogy több latin-amerikai államfő is kegyelmet kért számára A szigor indoklása: enneK a kivégzésnek kell szolgálnia elrettentő példaként az amerikai kubai emigráció számára. LÉGIKATASZTRÓFA FRANCIAORSZÁGBAN Hétfőn este a franciaországi Vogézek hegységben - köd és hófúvás volt - lezuhant az Air Inter belföldi légitársaság Airbus 320 típusú repülőgépe A LyonStrassburg járaton 96 utas és a személyzet tartózkodott A gép mindössze néhány perccel a strasbourgi leszállás előtt zuhant le és a sors íróniája, hogy a repülőtéren gyakorlatilag ideális volt az időjárás. Több mint ezer katona, csendőr és tűzoltó, valamint helikopterek és repülőgépek vettek részt a szerencsétlenül járt gép felkutatásában, illetve a mentésében. Csak öt órával a katasztrófa után találták meg a gép roncsait, s a mentést nehezítette a nagy hó. Kilenc személy életben maradt, köztük két kisgyerek Az egyik kislány mindössze 13 hónapos. A túlélők közül csak egy férfi szenvedett súlyos sérüléseket. Az AFP hírügynökség szerint nem tudni, mi okozta a katasztrófát. A gépet a repülés napján vetették alá műszaki ellenőrzésnek és semmilyen problémát nem találtak KÖTÉLHÚZÁS E

gészében véve megalapozottnak tűnnek azok az arab vélemények, hogy Izraelben nem valódi, csak álkormányválságv

an. Igaz, ami igaz, eléggé mesterkéltek azok a viták, amelyek a kormány koalíció parlamenti többségének elvesztéséhez, a Likud és a Munkapárt legújabb szembefordu lásához vezettek. Az egész ügyben pedig az időzítés a leggyanúsabb: ahogy közeledett az arab-izraeli tárgyalások újabb washingtoni fordulója, úgy vált egyre élesebbé a koalíción belüli és körüli vita. Már a kezdet kezdetén, a madridi konferencia előtt úgy tűnt, ismét nagy a véleménykülönbség a lakosság és a kormányzat között Egy közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 91 százaléka helyeselte az arabokkal való tárgyalások megkezdését, de 57 százalékuk úgy látta, aligha fog eredmény születni. Jól látták. Csak egy dologban sikerült eddig a feleknek megállapodniuk, abban, hogy tárgyalnak és milyen módon. Időpont, helyszín - ez minden újabb forduló előtt gond, s a napirend összeállításáig még el sem jutottak. Amiről az arabok tárgyalni szeretnének, arról Izrael hallani sem akar - és fordítva. Ilyen helyzetben meglehetősen érthetetlen a koalíciótag két szélsőjobboldali párt kenyértörése azzal az indokkal, hogy a tárgyalásokon szóba került a palesztin autonómia ügye. Azt ugyanis nem az izraeli küldöttség hozta elő, hanem a palesztinok, mint a teljes önrendelkezés elérésének első, számukra bizonyos formában elfogadható fázisát. Szerintem erre az eljárásra csak egy magyarázat létezik: a szélsőjobb vallási színezetű minipártjai érzik, fokozatosan veszítenek pozícióikból, bár egyelőre még ők a mérleg nyelve az örökké rivalizáló két nagy párt, a Likud és a Munkapárt, vagyis a jobbközép és a balközép között. Két-három parlamenti mandátummal mindig ki tudnak csikarni maguknak egy-egy miniszteri posztot, s mivel a mindenkori koalíció számára ők biztosítják a minimális többséget, leplezetlenül zsarolni tudják a nagyokat. Volt már ugyan példa a nagykoalícióra, a váltott miniszterelnökösködésre, de ez a kormányzási mód sem váll be Izraelben Most, hogy komoly, szinte a zsarolással határos amerikai nyomásra beindultak a béketárgyalások, ezek a problémák hatványozottan jelentkeznek. Míg a Munkapárt már jó ideje hajlik arra, hogy Izrael területeket adjon az araboknak a békéért cserébe, a Likud ezt a leghatározottabban elutasítja. Mindig mereven elzárkózott a tárgyalások elől és azt bizonygatta, egy talpalatnyi földet sem adnak vissza. Samirék változatlanul azt hangoztatják, Palesztina túl kicsi ahhoz, hogy ott két állam létezzen, mégis belementek a tárgyalásokba, mert nem volt más választásuk. Igaz, továbbra sem fogadják el az amerikaiak által is támogatott rendezési elvet, amely Egyiptommal szemben már kiállta az idő próbáját, de már elismerik, hogy ,,idővel" a palesztinok kaphatnának autonómiát. Ami, persze, a Likud értelmezésében csak a nevében lenne autonómia. Ennek ellenére ez a módosult álláspont több ezer szavazatot jelent, márpedig az idén mindenképpen lesznek választások Samir most azon mesterkedik, hogy a novemberben esedékes voksolást már májusban, de legkésőbb júniusban megtartsák, s addig ügyvezető miniszterelnökként irányíthassa az országot. Nyilvánvaló, hogy egészen őszig nem folytathatja mostani időhúzó taktikáját a béketárgyalásokon, nem is szólva arról, hogy Izraelnek sürgősen kellenek az amerikai segélyek és hitelek. Ha viszont a tárgyalásokat vakvágányra terelné, neki, illetve pártjának kellene ezért vállalni a felelősséget, míg most learathatná a babérokat. Nyilvánvaló, hogy a Munkapárt is igy ítéli meg a helyzetet, ezért igyekszik Samir külpolitikai eredményeiről a kormány gazdasági kudarcaira terelni a figyelmet, a kabinetet megbuktatni és Herzog elnököt rávenni arra, nevezzen ki új kormányfőt. A parlamenti választásokat ugyanis csak az ellenzék hozzájárulásával lehet előrehozni. Pereszék azonban novemberben akarnak választásokat, bízva abban, addig sokan elfelejtik, hogy Samir végül is merészen belevágott a béketárgyalásokba. Tehát mégis csak lehet igazság abban a véleményben, hogy müválságról van szó. A tét ugyanis nem Izrael jövője, a jelenlegi állapotok javítása, hanem „csak" a mandátumok elosztása. Mert a politikai skála jobb és bal széle között nagy a különbség, de a Likud és Munkapárt közti eltéréseket nagyítóval kell keresni. Peresz pártjának jobbszárnya sem akar hallani a megszállt területek visszaadásáról, egy palesztin államról pedig végképp nem. Vagyis ugyanazt akarják, ugyanarról beszélnek - de más szavakkal. S bár egymás között folytatják a kötélhúzást, amint az arabokhoz kell szólni, máris egy nyelvet beszélnek. Azok meg, persze, nem értik. De ez nemcsak az ő bajuk. GÖRFÖL ZSUZSA Andrásfalvy Bertalan GONDOLATOK A HIMNUSZ SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN 1823. január 22. Az északkeleti országrész költője leírja azokat a sorokat, melyek évek múltán egy ország imájává, himnuszává lettek. Nem dicsőítő, dicsekvő mars - hanem könyörgés; talán az egyetlen könyörgés a büszke nemzeti himnuszok sorában. E napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Mi a magyar kultúra? Az európai kultúra sajátos alkotóeleme, része, változata. Ünnepi fényben vizsgáljuk meg e szavakat. Mit jelent a kultúra? Eszköztárat, mely évezredek során készült, alakult az emberi lét fenntartására: természeti környezet, a történelmi -emberi kihívások ellen: eke. mely szánt; ház, mely óv; fegyver a támadó vadállat ellen; szó a bölcsesség megfogalmazására, az üzenet közvetítésére; vers a kimondhatatlan kimondására; dal a vigasztalan vigasztalására; tánc az elmondhatatlan kifejezésre - hogy túléljük a kihívások, az éhség, az ellenségek halálos szorításainak erejét. Igaz, ma nem e tájon kialakult és ennek a talajnak és éghajlatnak legmegfelelőbb ekékről, házakról szólunk, hanem a lelki szükségletek, hiányok, konfliktusok, félelmek és formátlan rettegések feloldozására; indulatok megfékezésére és kifejezésére szolgáló eszközökről, a költészetről, a művészetről van szó, melyek nem a szabad idő értelmes és hasznos eltöltésére szolgálnak, nem időmúlatásra születtek, hanem szükségletet elégítenek ki, elengedhetetlen táplálékot jelentenek. Fontosabbak, mint a kenyér. A megtartó, vigasztaló, gyönyörködtető dal itt a Duna mentén sajátos formát kap, mint ahogy mindenhol a világ bármely részén az örök és általános emberi szükségleteket kielégítő költői alkotások megfelelnek a sajátos történelmi környezetnek és hagyományoknak; egy-egy nép sajátos nyelvén szólalnak meg. Mi a magyar kultúra? Az európai kultúra egy variánsa, ugyanakkor annak része, szerves összetevője. Nélküle nincs európai kultúra. Mi is ez az Európa? Földrajzi fogalom? Már régen nem az - Európa a nyugtalan emberi szellem maga, törekvés a három egymásnak ellentmondó nagy eszme kibékítésére: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ennek a három eszmének a kibékítésén fáradozik; mindig újabb és újabb megoldások kimunkálásával. Szabadság, vagyis az emberi szellem és lélek végtelenségének hite. Egyenlőség, vagyis az igazságosságra törekvés, a testvériség pedig más szóval a szeretet. Ezeknek az értékeknek a tisztelete, az ezekért vállalt áldozat, az ezek jegyében született álmok és katedrálisok: ez Európa. E három eszmét nem a nagy francia forradalom szülte - megfogalmazta már a kereszténység, mely nem Európában született és mégis az európai kultúra alapja kétezer éve. A szabadság eszméjéből születik meg az alapvető emberi jogok tana, a liberalizmus és szabadverseny, a piacgazdaság, az egyéniség érvényesülésének korlátlansága. Az egyenlőség - az egyenlő elbírálás és esély követelése mindenki számára - megteremti egy eljövendő aranykor, a kommunizmus, a szocializmus délibábját, mely szembekerül a szabadság eszméjével, végül a testvériség, a türelem, a tolerancia követelése, a szeretet igénye: kibékülés Istennel, emberrel és a természettel, a felelősség vállalása a környezetért és a jövő nemzedékekért, a fegyverkezést, a szegénységet és a környezetszennyezést teremtő korlátlan hatalmi versengés, a szabadság eszméje ellenében. Európa azt jelenti tehát, hogy újra és újra kimunkálja, egyezteti, ütközteti és felülvizsgálja e három érték viszonyát és ellentmondását. Ha egyik előrefut, a másikkal állja útját, s közben megszenvedi a harmadik hiányát - a testvériség, a szeretet hiányát. Ez a kultúra nem ismeri el a lehetetlent, a hiábavalóságot, az örök körforgást, a fátumot. Mindig előretörekszik, mindig újrakezd, célja a végtelen és a tökéletes, iránya egyirányú. Jelszava a haladás, hisz a beteljesedésben, száguld feléje - Teilhard de Chardin Omegája felé. Hol van Európa közepe, magja, szellemi laboratóriumának székhelye? Róma? Párizs? London? Nem. Nincs annak állandó helye. Hol itt, hol ott mozdul, mozgósít, hat, épít vagy rombol az európai szellem. Ott van, ahol az emberek a legtöbbet teszik és áldozzák ezekért az eszmékért, ahol legbátrabban kísérlik meg a nagy szintézist: ott van Európa szíve. 1956-ban itt volt Budapesten, s most ott van valahol Rigában, Vilniusban, Tallinnban! Vigyázó szemeinket Európa szíve felé kell vessük mindig, mint Mózes népe ama rézkígyóra - mert különben elveszünk a mérges viperák harapásaitól. A magyar kultúra tehát azt jelenti, hogy sajátos történelmünknek, hagyományainknak megfelelő módon fogalmazzuk meg az európai szellem megoldási kísérleteit. Keleti és nyugati gyökerekből táplálkozva keressük e nagy feladathoz legjobban illő Duna menti szavakat, mondatokat, mozdulatokat, intézményeket és törvényeket; a feladatra mozgósító, bátorító és vigasztaló szépet. Amikor önmagunknak a legmegfelelőbben fogalmazzuk meg mindezt, akkor jön létre a magyar remekmű - akkor adjuk a legtöbbet a világnak. Ezt várja tőlünk a világ, erre az átháríthatatlan feladatra emlékeztet minket ez a nap, a Himnusz születésnapja. NÉHÁNY SORBAN A

lgéria kormányának felkérésére a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség két szakértője látogatott el tegnap az Ajin Usera-i atomreaktorba, hogy megvizsgálják, milyen valóságalapjuk van az algériai-iraki katonai célú nukleáris együttműködésről szóló híreszteléseknek. Az illetékes algériai minisztérium közölte, az objektum, amelynek közelében tavaly őrizetbe vették a brit katonai attasét, hozzávetőleg 270 km-nyire van a fővárostól. Január elején Algéria visszautasította a The Sunday Times brit napilap állítását, amely szerint Bagdad nukleáris anyagokat és tudósokat küldött Algériába azzal a céllal, hogy ott. megkezdjék a nukleáris fegyver gyártását. N

em valamikor a jövőben van szükségünk autonómiára, hanem azonnal. Ezt hangsúlyozza a volt Szovjetunióban élő németek szervezetének tegnap közzétett nyilatkozata. A dokumentum élesen bírálja Jelcin orosz elnök közelmúltbani kijelentéseit. Jelcin Szaratovban azt mondotta, a német autonómia csak ott jöhet létre, ahol a németek kompakt egységben élnek. A szervezet leszögezi: a németek nem fogadják el a Jelcin által meghatározott 90 százalékos kvótát, ez ugyanis elérhetetlen, hiszen az itteni németeknél a vegyesházasságok aránya 70 százalékos. Ráadásul sem az új államközösségen belúl, sem az Oroszországi Föderációban nem található egyetlen nemzeti alakulatnál sem ilyen magas kvóta. J

acques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) elnöke azt javasolta, a szovjet utódállamok ,,nukleáris robbanófejeiket külföldi adósságaik csökkentésére cseréljék ki". A pénzszakember ezt egy hetilapnak adott interjújában mondta, s azonnal reagált rá a BERD szóvivője, mondván, hogy csupán az elnök „magánkezdeményezéséről" van szó, amely nem azonos a bank álláspontjával. Attali az interjúban saját ötletének gyakorlati jelentőségét hangsúlyozta, mondván: megvalósításával egyrészt az új államok adósságai csökkennének, másrészt pedig a Nyugat azon aggodalmai, hogy elterjednek a volt Szovjetunió nukleáris fegyverei. N

ew Yorkban az ENSZ-szóvivő elmondta, a világszervezet csak akkor hajlandó részt venni az arab-izraeli tárgyalások 3. fázisát jelentő moszkvai konferencián, ha teljes jogú résztvevőként lehet ott, nemcsak megfigyelőként. Ez azt jelenti, hogy ellenkező esetben a Butrosz Ghali főtitkár - aki az 1979-es egyiptomi-izraeli békeszerződés egyik kimunkálója volt - nem küld Moszkvába megfigyelőt. D

él-Atrikában 19 „fekete" és „fehér" párt részvételével, zárt ajtók mögött kezdődött meg az ország új alkotmányának a kidolgozása, amelynek eredményeként véglegesen felszámolják az apartheid-rendszert. Az említett pártok és mozgalmak, beleértve a kormányzó Nemzeti Pártot, valamint a Mandela vezette ANC-t, rendszeres találkozókat tartanak Johannesburgban a részletkérdések megvitatására Mint ismeretes, a feketék fő célja az, hogy az új alaptörvény teljes politikai jogokat adjon a mintegy 30 milliónyi őslakosnak, és véget vessen az öt milliónyi fehér uralmának. J

apán nem akar a Szovjetunió helyébe lépni az Egyesült Államok fő riválisának szerepében - jelentette ki Mijazava Kiicsi kormányfő a tegnapra virradó éjszaka megtartott sajtóértekezleten. Azt hangsúlyozta, a tokiói kormány gazdaságpolitikájában tekintettel lesz az olyan nemzetközi tényezőkre, mint a más országoknak nyújtott gazdasági segítség fontossága. M

ég egy hír Tokióból, ahol tegnap tették közzé a legújabb külkereskedelmi mérleget. Eszerint tavaly 78,2 milliárd dollár volt Japán külkereskedelmi aktívuma, ami 50 százalékkal több, mint 1990-ben. A Washingtonnal szembeni japán kereskedelmi többlet sokkal kisebb arányú növekedést mutatott, 37,95 milliárdról 38,45 milliárdra nőtt. Mint ismeretes, az amerikai kereskedelmi mérleghiány vált az utóbbi években a japán-amerikai kapcsolatok legnagyobb feszültségforrásává Japán tavalyi exportja elérte a 314,6 milliárd dollárt, ami 9,6 százalékos növekedést jelent, a behozatal viszont csak 0,7 százalékkal emelkedett, vagyis 236,4 milliárd volt.