Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám, szombat

iÚJSZÔ* HÍREK - VELEMENYEK A BÓSI VÍZLÉPCSŐ ÜGYÉBEN ÖSSZEHANGOLTABB LÉPÉSEKKEL A SZERBEK NEM HAJLANDÓK BELENYUGODNI JUGOSZLÁVIA MEGSZŰNÉSÉBE 1992. JANUÁR 18. MKDM-TANÁCSKOZÁS Tegnap együttes ülést tartott az MKDM Országos Elnöksége és tel­jes képviselői testülete. Megvitatták a mozgalom előtt álló fontos felada­tokat, mint például: a választási tör­vénytervezet véleményezése, az al­kotmányok előkészítése stb. Az egyes bizottságok beszámoltak te­vékenységükről, és vázolták jövőbeli elképzeléseiket. Az elnökség előter­jesztett egy programcsomagot a vá­lasztásokkal kapcsolatban, valamint előkészítették a választmány janu­árban esedékes nagykaposi találko­zóját. Továbbá* állást foglaltak a fon­tos politikai kérdésekben, és meg­egyeztek, hogy a választásokra való tekintettel sűrítik a találkozásokat, és szorosabbra fűzik az együttmű­ködést. Az MKDM sajtószolgálata ÉLETFOGYTIGLAN! (Folytatás az 1. oldalról) fiatalember nem élheti túl a súlyos sérüléseket, a parkoló melletti bozó­tosba hajították. Ezután feleségével végeztek, de előbb Molnár többször megerőszakolta. René Widdershofen erös fiziku­mának köszönhetően csodával ha­táros módon túlélte a támadást, de élete végéig nyomorék marad. A ko­ronatanú, (a mai napig nem heverte ki felesége halálát) a vizsgálat során egyértelműen felismerte támadóit, de érthető okból nem volt hajlandó személyesen megjelenni a tárgyalá­son Megrázó tanúvallomását a bí­róságon videokazettáról játszották le. A két hidegvérű gonosztevő elis­merte bűnösségét, de a gyilkossá­got egyikük sem vállalta. Molnár Ma­sárt, Masár pedig Molnárt vádolta az aljas tett elkövetésével. A per utolsó előtti napján a vádlottak az eset rekonstrukcióját követelték, ám ké­résüket elutasították. Tegnap délelőtt a Pozsonyi Váro­si Bíróság pontot tett a szomorú ügy végére. Mint az várható volt, a lehe­tő legsúlyosabb, vagyis életfogytig­lani ítélet született. A két gonosztevő némán, minden kommentár nélkül hallgatta végig a tárgyalás utolsó fázisát, majd a ítélethozatal után mindketten fellebbeztek (ordódy) BOMBARIADÓ (Folytatás az 1. oldalról) Juraj Haščik, a klinika főorvosa a Csehszlovák Sajtóiroda tudósitó|ának nyilatkozva elmondta, hogy teljesen indo­kolt volt az óvatosság Az egészségügyi intézményt ugyanis csak egy viszonylag keskeny utca választja el a zsinagógától Rámutatott, hogy a kórházban napközben esetenként 500 személy is tartózkodik Közölte, hogy a fekvőbeteg-osztályon a veszélyeztetés időpontjában 17 beteg tartózkodott Valamennyiüket biztonság­ba helyezték: a súlyosabb betegeket az Egyetemi Kórházba szállították át. A zsinagóga környékén szolgálatot tel­lesitö rendőrök parancsnoka elmondta, hogy a környéket, de a klinika épületét is átfésülték, a specialisták robbanóanyagot azonban nem találtak RÖVIDEN • Kamionosok tegnap 77,6 kg hero­int próbáltak becsempészni Csehszlová­kiába Egy déligyümölcsöt szállító jármű­ben a legkülönbözőbb rejtekhelyeken bukkantak rá rendőreink a rendkívül ve­szélyes kábítószerre -f A Csehszlovák Demokrata Fórum vezetősége követeli a járási ügyészsé­gen, vizsgálják felül a Tornaijai Városi Hivatalnak a szervezet rovására fogana­tosított intézkedését (A történtekről a 4. oldalon írunk.) • Rendkívül megnőtt a vagyonjegy­könyvek regisztrálása iránti érdeklődés. Az ország legtöbb postahivatalában már nem kapható, illetve kifogyóban van a hir­telen népszerűvé vált értékpapirfüzet Kö­zép-Szlovákiában már csak a Losonci, a Rimaszombati és a Nagykürtösi |árás­ban kapható vagyonjegykönyv A regiszt­rációs helyek a hétvégi napokon általában 10 és 17 óra között tartanak nyitva. + A pártállam magasrangü belügyi funkcionáriusainak perében tegnap Alojz Lorencet hallgatták ki, ma|d a fötárgyalást lanuár 21-re halasztották. • Tegnap Prágában újra összeül­tek az SZNT és a CSNT egyes képviselői, hogy a köztársaságok közti szerződés tartalmáról tárgyaljanak. Az Együttélés Központi önkormányzati Tanácsának nyugati csoportja, valamint az Eurolánc Polgári Kezdeményezés és a Csallóközi Értelmiségi Fórum képviselői 1992 január 17-én Pozsonyban tartott ülésükön a Duna mente időszerű kérdé­seiről, a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos problémákról és az önkormányzatok regionális szerveződé­seiről tárgyaltak. A véleménycsere alapján egyértelmű­en arra a megállapításra jutottak, hogy mind az önkormányzatok állásfoglalásai­nak, mind a polgári kezdeményezés eddi­gi tevékenységének köszönhető a bősi vizi erőmű megítélésével kapcsolatos tör­vényhozói magatartás megváltozása. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi Gyűlésében és a Magyar Köztársaság Országgyűlésében a parla­menti képviselők többsége ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy ez a kérdés elsősorban szakmai és tudományos meg­ítélés alá tartozik, amelyben első helyen a környezetvédelmi és az érintett terület lakossága biztonságának szempontjai állnak. Ennek ellenére Csehszlovákiában a vi­zi erőmű ügyét irányító végrehajó hatalom (Folytatás az 1. oldalról) kifejtette, hogy a cseh és szlovák országrészekben érvényesülő kü­lönböző választási rendszerek nem jelenthetnek komolyabb akadályt. Tekintettel arra, hogy a mozgalom tanácsa csak a mai nap folyamán tárgyal e kérdésekről, a szlovák kor­mányfő nem közölhette a KDM vég­leges döntését. Egy problémakörről konkrétan tárgyaltak: Ján Čarno­gurský továbbra is kitart azon véle­ménye mellett, hogy a leendő állam­jogi szerződést a két köztársaság kötné parlamentjei által képviselve. Az „államszerződés" fogalmának nem kell nagyobb jelentőséget tulaj­donítani. A NYEE-PDU képviselőivel lezaj­lott tanácskozásról Martin Porubjak nyilatkozott Véleménye szerint az elnök választási törvénytervezete sok érdekes gondolattal gazdagít­hatja a törvényhozást. Ennek ellené­re bizonyos kifogások merültek fel a tervezet kapcsán. E tervezet in­kább a huzamosan jól működő és bevált demokráciákban érvényesül­hetne, nem pedig alakuló polgári társadalmunkban. Mindenképp elő­nyös lenne, ha a választási törvény a választásokon való részvételre ösztönözné a polgárokat. Lapunk munkatársának kérdésé­re válaszolva Világi Oszkár, az FMK parlamenti képviselője beszélt a találkozóról. - A találkozás során áttekintettük a Szövetségi Gyűlés jövő héten kez­dődő ülésszakának napirendjére ke­rülő javaslatokat. A köztársasági el­nököt tájékoztattam, hogy a prágai parlament alkotmányjogi bizottságai befejezték a törvényjavaslatok tár­gyalását, és a plénum elé terjesztik az alkotmány azon módosításait is, amelyek a törvényhozás, a köztár­sasági elnök és a kormány hatáskö­reit tárgyalják. A továbbiakban arról beszéltünk, hogy az alkotmányjogi bizottságok nem az elnök választási Európa érdeke is (Munkatársainktól) - Jiri Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, a Polgári Mozgalom el­nöke, valamint Petr Pithart cseh kor­mányfő, a PM alelnöke tegnap újságírók előtt védelmébe vette a parafált csehszlo­vák-német szerződéstervezetet. Vissza­utasították az állítást, hogy a szövegében szereplő „elűzés" fogalom alapot jelent­hetne a szudétanémetek esetleges kárté­rítési követeléséhez. Dienstbier hangoz­tatta: a szerződés nem old meg minden kérdést, csak azokat, amelyekben a két fél megegyezett. A PM álláspontja szerint ha az aláírás nem történik meg időben, hogy az okmányt még február közepén ratifikálás végett a parlament elé terjeszt­hessék, akkor előfordulhat, hogy a cseh­szlovák-német kapcsolatok kérdése a választási harcban is előjön. A szerző­dés megkötése nemcsak Csehszlovákia és Németország, hanem egész Európa érdeke Jan Vild képviselő közölte, hogy a PM néhány apróbb módosítással Havel elnök választásitörvény-javaslatát támogatta, ezt a szempontot nem tartja tiszteletben, és folytatja a környezetrombolást. Emiatt a fent nevezett résztvevőknek az a véleménye, hogy az önkormányza­tok és a polgári kezdeményezés szerve­zői részéről fokozottabb és összehangol­tabb lépésekre van szükség Ennek érdekében elhatározták, hogy kezdeményezik a vízlépcső által érintett Duna mente önkormányzatainak konfe­renciáját, melyre ez év tavaszán kerülhet­ne sor. A kormányoktól való függetlenség jelképeként a konferencia színhelyéül a Dunát javasolták, egy dunai hajó fedél­zetét. A kezdeményezés támogatására fel­kérik: a Csallóközi Régiót, a Szlovákiai Tá|védök és Környezetvédők Szövetsé­gét, továbbá a Magyar Demokrata Fóru­mot, az ISTER győri környezetvédő szer­vezetet, a Györ-Sopron-Moson megyei és a Komárom-Esztergom megyei önkor­mányzatok Duna menti regionális szerve­ződéseit, valamint a Tájvédelmi Világalap (World Wildlife Foundation) ausztriai kép­viseletét. A kezdeményezők nevében: Duray Miklós, Pázmány Péter, Kvarda József, Benkovics Klára, Szabó Olga, Gyulai Lajos, Hukó Gábor törvénytervezetét támogatják, ha­nem a képviselői javaslatot. Ezzel szemben Václav Havel hangsúlyoz­ta, hogy elképzelhetőnek tartja a szövetségi parlament két kamará­jának különböző módon való meg­választását. Az ún. alsóházat a többségi rendszer szerint választ­hatnák, mig a szenátusban az ará­nyos képviselet érvényesülhetne. Amennyiben a Szövetségi Gyűlés nem fogadná el Havel tervezetét, az FMK képviselői igyekezni fognak, hogy annak néhány alapelve a má­sik törvénytervezetben érvényesül­jön. Nagyon fontos, hogy az elkövet­kezendő időszakban olyan választá­si rendszer működjön, amely érde­keltté teszi a választópolgárt a vá­lasztásokon való részvételben, a másik oldalon viszont a képviselői mandátumért küzdő jelölt tegyen meg mindent azért, hogy személyé­re minél több szavazatot kapjon. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak a párt­listák között, hanem a listákon sze­replő jelöltek között is jó értelemben vett harc folyjon a szavazatokért. Világi Oszkár hozzátette azt is, hogy amennyiben a politikai tárgya­lásoknak kpmoly tétjük van, a meg­beszélések tárgyszerűen zajlanak. A Havellal való találkozó tegnap tárgyszerű és valóban munkajellegű volt. Délben Václav Havel a Demokrata Párt küldöttségét fogadta, majd az elnök prog­ramja Michael Žantovský sajtótájékozta­tójával ért véget. A szóvivő kijelentette: Václav Havel elégedetten távozhat Szlo­vákiából, mert a „terepen" láthatta, hogy a szlovák-magyar viszony korántsem olyan tragikus, mint ahogy azt az újságok­ban olvashatta. A választási törvényja­vaslat kapcsán Michael Žantovský a kö­vetkezőket mondotta: nem mérvadó, hogy az alkotmányjogi bizottságok nem az elnök javaslatát támogatták. Kompro­misszum mindig lehetséges, és előfordul­hat. hogy a leendő parlamentek valame­lyike éppen a Havel által javasolt válasz­tási törvény eredményeként jön létre. LOVÁSZ ATTILA de mivel ebben a kérdésben magára maradt a parlamentben, a jövő hét köze­péig kompromisszumos javaslatot terjeszt a Szövetségi Gyűlés elé. Jifi Dienstbier egy kérdésre válaszolva elmondta: a PM olyan szlovákiai párttal hajlandó koalícióról, illetve együttműkö­désről tárgyalni, amely a demokratikus és liberális értékekért száll síkra, egyetért társadalmunk átalakításával, a jogállam építésével és a működő föderáció kialakí­tásával. (sm) Egyesítési szándék - baloldalon Az ország gazdaságának stabilizálásá­ban jobban érdekeltté kell tenni a külföldi tökét. Vigyázni kell viszont arra, hogy a kulcsfontosságú nagyvállalatok eseté­ben a külföldi töke részaránya ne haladja meg a 49 százalékot - mondta a Szlová­kiai Szociáldemokrata Párt tegnapi po­zsonyi sajtótájékoztatóján Jaroslav Volf első alelnök. Figyelmeztetett, hogy Szlo­vákiában pragmatikusabb, s nem az ér­zelmekre, mítoszokra épülő politikára van szükség. Hiányolta a szociáldemokrata Horvátország és Szlovénia független­ségét naponta újabb és újabb államok ismerik el, úgyhogy számuk már megha­ladja a 30-at. Az elismerésre reagált a ju­goszláv államelnökség szerb-Crna Go­ra-i blokkja csütörtökön éjszaka közzétett nyilatkozatában. Ez kimondja, hogy Szlo­vénia és Horvátország elismerése az EK és más országok által durván sérti az ENSZ Alapokmányát, az EBEÉ és a pári­zsi Charta elveit. A szerb blokk szerint Jugoszlávia szándékos szétveréséről van szó, s ez nemhogy megoldaná, inkább tovább bonyolítja a válságot. A dokumen­tum a kialakult helyzetért elsősorban Né­metországot teszi felelőssé. Portugália, az EK soros elnöke, eluta­sította azt a szerb javaslatot, hogy a füg­getlen Horvátország határai ne öleljék fel azokat a területeket, amelyeket a horvá­tok a mostani polgárháborúban elvesztet­tek. Az EK álláspontja szerint egyik fél sem változtathatja meg önkényesen, erő­szakos úton a határokat. A jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok a hathónapos háborúban Horvátország területének egyharmadát foglalták el, s ezeken hozzávetőleg 600 ezer szerb él. Az elismerésről szóló magyar kor­mánydöntést Göncz Árpád államfő úgy kommentálta, hogy Budapest továbbra is jószomszédi kapcsolatokra fog törekedni minden köztársasággal, beleértve Szerbi­át is. Azt hangsúlyozta, hogy az elisme­résről hozott határozat senki ellen nem irányul. Kifejtette, hogy az elismerés ön­magában nem oldja a Jugoszláviában felgyülemlett problémákat. Olyan kérdé­sek várnak még megoldásra, mint a jövő­beni Jugoszlávia státusa, Bosznia-Herce­govina függetlensége és a nemzeti ki­sebbségek helyzetének a javítása. Athénban Mitzotakisz kormányfővel tárgyalt Szlobodan Milosevics szerb el­nök, s a találkozójukról kiadott közlemény szerint Görögország és Szerbia bízik ab­ban, hogy egyes |ugoszláv köztársasá­gok elismerése ellenére továbbra is Ju­goszlávia a nemzetközi jog szubjektuma. Görög források szerint a megbeszélések egyik fő témája az a bolgár döntés amely­Mohammed Budiaf, Algéria új legfel­sőbb képviselője tegnapra virradó éjsza­ka figyelmeztette az iszlám fundamenta­listákat, az országban semmilyen csoport sem használhatja ki a vallást saját politi­kai céljaira. Megfigyelők szerint Budiaf nyilatkozata leplezetlen figyelmeztetés az Iszlám Megmentési Front címére, hiszen a párt azt ígérte az algériaiaknak, válasz­tási győzelme esetén megalakítja az isz­lám államot. politikai szellemet, szerinte az erősödő, egyre konkrétabban formálódó jobboldali tömörülések ellensúlyozására a szociál­demokrata irányzatnak van esélye. A bal­oldali pártoknak késlekedés nélkül egye­sülniük kellene - hangoztatta. A szlová­kiai szocdemek - a cseh- és morvaországi partnereiken kívül - koalíciós kapcsolato­kat köthetnének a Demokratikus Baloldal Pártjával és a Zöldek Pártjával. Az alelnök szerint ezeket a pártokat előbb-utóbb úgy is a szociáldemokrácia hozza közelebb egymáshoz. -zsár Ha Havel is szlovákként élne a térségben... „Václav Havel azért látta oly békésnek a szlovákok és a magyarok egymásmel­leit élését, mert rövid időt töltött Dél­Szlovákiában. Ha egyszerű szlovákként élne a térségben, úgy saját bőrén tapasz­talhatná az ellenkezőjét" - véli a Szlovák Nemzeti Párt, amely Milan Letko köz­ponti titkár által a párt tegnapi sajtótájé­koztatóján ismét hangot adott az oly sok­szor emlegetett érveiknek: a vegyesla­kosságú területeken a szlovák nemzeti­lyel Szófia elismeri Macedónia független­ségét. Görögország ezt elitélte, mondván, hogy a bolgár lépés veszélyezteti a Bal­kán biztonságát és stabilitását. A Duma című bolgár ellenzéki napilap is bírálta tegnap Zselev elnököt és a kormányt Macedónia „elhamarkodott" elismerése miatt. E lap szerint ez csupán a választási kampányharcnak a része és Bulgária így belekeveredett a külföldi hatalmak balkáni játékaiba. A lap elismeri, hogy lényegé­ben helyes dolog a macedón független­ség, de nem a jelen pillanatban és a most kialakult helyzetben. Mint ismeretes, az Európai Közössé­gek csak elhalasztotta Bosznia-Hercego­vina és Macedónia függetlenségének az elismerését, de nem utasította el. Ezt hangsúlyozta tegnap újságírók előtt Kiro Gligorov macedón elnök is, rámutatva, hogy rövid időn belül tisztázni akarják az álláspontokat az Eyrópai Közösségekkel. Úgy vélte, hogy Bulgária után Szlovénia és Olaszország fogja a leghamarabb elis­merni Macedóniát. A szélsőséges szerb erők nem tudnak belenyugodni a történtekbe A csetnik vajdaként emlegetett Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális párt elnöke azt ajánlotta a csonka jugoszláv államelnökségnek, hogy azonnal ismerje el Szlovénia és Horvátország függetlenségét, de a Hor­vátországban levő szerb területek nélkül. Kifejtette, az a tény. hogy Horvátországot nemzetközileg elismerik, nem jelenti azt, hogy a szerbek elhagyják Krajinát, amely az új Jugoszlávia része lesz. Goran Ha­dzsics, a szlavóniai, baranyai és nyugat­szerémségi szerb területek „kormányá­nak" elnöke arról beszélt, hogy becsap­ták őket, hiszen csak arra lehetett számí­tani, hogy Németország, Ausztria és eset­leg Olaszország fogja elismerni Szlovéni­át és Horvátországot. Bírálta Szerbia kül­politikáját, amiért nem tudta előre felmérni az események alakulását. A Szerbiához tartozó koszovói albá­nok vezetője, Ibrahim Rugova felszólí­totta a török kormányt, hogy ismerje el Koszovo Köztársaság függetlenségét. Ezt az albán televízió közölte csütörtök éjsza­kai adásában. Az algíri biztonsági egységek tegnap barikádokat emeltek a mecsetekhez ve­zető utakon és távozásra szólították fel a hagyományos pénteki imádságra összegyűlt gyanús személyeket. A politi­kai fordulat óta tegnap először engedé­lyezték a szertartásokat. A Reuter hírügy­nökség ezzel összefüggésben közölte: az Iszlám Megmentési Front több tagját őri­zetbe vették. ségű polgárok diszkriminálva vannak munkahelyükön, az iskolákban, a hivata­lokban, a magyarok törvényellenesen vál­toztatják a községek, utcák nevét Vladimír Miškovský parlamenti képvi­selő bírálta a szövetségi kormányt, mert nem fél-háromnegyed évvel ezelőtt is­merte el Szlovénia és Horvátország szu­verenitását, mint ahogy azt pártjuk szor­galmazta. Az Új Szó kérdésére kifejtette: szerinte egy szuverén állam kormányá­nak nem kell ilyen lépést megkonzultálni más országokkal vagy az Európai Közös­ségekkel. Elvégre más érdekek fűzik or­szágunkat ezekhez az államokhoz, mint Belgiumot vagy Hollandiát - mondta. Az SZNP a Peter Brňák féle Szlovák Nem­zeti Demokratikus Mozgalommal kötött (eddig) koalíciót, de nem zárja be kapuit egyéb „realista pártok" előtt. Lapunk kér­désére elmondta: csak nemzeti, nem ke­reszténybeállítású pártok jöhetnek számí­tásba, amelyek nagyobb népszerűségnek örvendnek. (A Szlovák Statisztikai Hivatal 1991. novemberi közvéleménykutatásá­nak eredményei: Demokratikus Szlováki­áért Mozgalom 24. Kereszténydemokrata Mozgalom 10, Demokratikus Baloldal Pártja 9.6. SZNP 8,5, Demokrata Párt 5,1, Zöldek Pártja 3.8 százalék) (gágyor) AZ ELNÖK ELÉGEDETTEN TÁVOZOTT A SAMIR-K0RMÁNY NEM MOND LE Az izraeli kormánykoalíció két kis szélsőjobboldali pártja, a Moledet és a Tehija beváltotta korábbi fenyegetését, kilép a koalícióból, ha a izraeli delegáció Washington­ban tárgyalni fog a palesztin autonómiáról. A két pártnak összesen csak öt képviselője van a parlamentben, de lényegében ők biztosították a Samir-kabinet számára a szoros többséget. Mind a két pártnak egy-egy minisztere volt a kormányban, akik szintén távoztak. Samir tárgyalásokat kezdett kormányának tagjaival arról, hogy mikorra hozzák előre a parlamenti választásokat. Kizárta viszont azt a lehetőséget, hogy kabinetje benyújtja lemondását. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI ALGÉRIA FIGYELMEZTETÉS A FUNDAMENTALISTÁKNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom