Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-29 / 48. szám
Vasárnap 1991. december 1. A NAP kel - Keiet-Szlovákia: 07.07, nyugszik 15.48 Közép-Szlovákia: 07.14. nyugszik 15.55 Nyugat-Szlovákia: 07.20, nyugszik 16.01 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlova- kia: 02.02, nyugszik 12.56 Közep-Szlovakia: 02,09. nyugszik 13.03 Nyugat-Szlovákia: 02.15, nyugszik 13.09 orakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELZA - EDMUND, valamint Arnó, Arnót, Elí- giusz, Enid. Natasa nevű kedves olvasóinkat ELZA - az Elisabeth név német rövidüléséből jött létre • 1716-ban született Étienne Maurice FALCONET francia szobrász (f 1791) • 1891-ben született REMÉNYI József magyar író (f 1956) • 1941-ben született MOLNOS Lajos romániai magyar költő. A VASARNAP következő számának tartalmából REPÜLÉS A MÚLTBA Ordódy Vilmos beszélgetése Gonda János akadémikussal BŐRFEJÜEK, KOPASZOK TAMAS BATYA FARMJA A BAMBARÓCZKY- BOTRÁNY Duba Gyula szatírája Állandó rovataink GYERMEKVILÁG HOGY MIK VANNAK? HUMOR HÁZUNK TÁJA SPORT HELYREIGAZÍTÁS A Vasárnap előző számában a Kevés az öröm, sok az üröm című cikkünk alcímében elírás történt. Helyesen: Handlován 210090 dolgozót érint a létszám- csökkentés. Olvasóink elnézését kérjük. FERENCESEK TEMPLOMA NYITRAN A múlt század végén még a Vármegyeháza patinás épülete előtt folydogált a Kis-Nyitra, és körbeölelte a várnegyedet, valamint a városnak azt a részét, amelyet mindmáig „Szigetnek“ neveznek a nyitraiak. Átsétálva a megyeháza (ma zeneiskola és galéria van benne) mellett lévő boltíves „várkapun“, láthatóvá válik a Szent Ferencesek temploma, fehéren csillogó tornyával. A Ferenc-rendieknek már a XIII. században volt kolostoruk Nyitrán, a város falai alatt. A régi kolostort 1552-ben a törökök pusztították el. Telekdy János kalocsai érsek és nyitrai püspök építtette újjá 1630-ban, ugyanő templomot is építtetett a ferencesek számára. Ám a Te- legdy-féle kolostor csak a Rá- kóczi-felkelés után vált újra lakhatóvá és akkor tartottak újra istentiszteletet a mellette lévő templomban is. Ámde időzzünk néhány pillanatig a régi franciskánus kolostornál, amelynek egyik cellájában élt és dolgozott az a szerzetes, aki a XV. században vetette papírra legfontosabb nyelvemlékünket, a Jókai-kódex néven is ismert Ehrenfeld-ködexet. A kódex megtalálója 1851 júliusában a vakációt élvező Ehrenfeld Adolf diák volt, aki a tanévet már Bécsben kezdte, és ott mutatta meg az általa igen becsesnek tartott, kézzel írott könyvet bizalmas magyartanárának, aki azt a diák beleegyezésével Pestre küldte Toldy Ferencnek. A Szent Ferencről és társairól szóló könyv tartalma: „Némi írások Bódog Ferencről és társairól: ő nekik csodálatos mívelke- detekről.“ A könyvvel kapcsolatban különösen Balassa József sorai figyelemreméltóak, aki a következőket vallotta: „Ennek a kódexnek, melyre nézve csak azt kell sajnálnunk, hogy : í (a szerző felvétele) helyesírása nem gondosabb, becsét még emeli az a körülmény, hogy nyelve jóval régibb koránál, tehát a fönnmaradt kézirat sokkal régibb eredetinek a másolata. E másolatban azonban sok nyoma maradt a régi eredetinek.“ A Ferencesek rendházában ma egyébként Mezőgazdasági Múzeum működik. A templomnak hét oltára van, de értékes és figyelmet érdemlő az a harminc- három tölgyfából faragott dombormű, amely a Szent Ferenc legendát örökíti meg. A Szent Péterről és Pálról elnevezett franciskánus templomnak három kápolnája is van, melyeket átjáró köt össze a régi kolostorral. A templom 1797-ben készült nagyharangja minden vasárnap szentmisére szólítja a nyitrai magyar hívőket, ez ugyanis az egyetlen templom a városban, ahol a magyar nemzetiségű hívők anyanyelvükön gyakorolhatják vallásukat. A szentmisét Szekeres István főtisztelendő úr celebrálja, kántora Szőke István, de közreműködik a nemrég alakult magyar kórus is, amelyet Geró László vezet. A nyitrai Ehrenfeld-Jókai-kó- dex anyanyelvűnk ritkasága, ám évszázadok múltán Nyitrán, a püspöki városban a magyar nyelven hangzó ima és áhítat utolsó bástyája a Ferencesek temploma lett. Motesiky Árpád A reform és a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) átlagos tejhozam, a tavalyi 10,21 literről 8,32 literre. Ez is azt bizonyítja, hogy az állománycsökkentéskor sem tartották kellőképpen szem előtt a hatékonysági elveket. Csehországban e téren sokkal megfontoltabban jártak el, az állománycsökkentés ott nem járt együtt az átlaghozam olyan nagyarányú visszaesésével, mint Szlovákiában. A termelés intenzitása csökkent, a mezőgazdasági vállalatok pedig képtelenek a belső megújulásra. A fentiekből is kitűnik, hogy a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum problémáinak megoldása a piaci eszközökön, a megfelelő szubvenciós és dotációs politikán, kereskedelmi stb. politikán kívül a megfelelő és hatékony szerkezetváltásban is rejlik. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a rendszerjellegű intézkedések rendezett szerkezeti viszonyok között érvényesüljenek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy teret kell adni a mezőgazdaságban is a vállalkozások széles skálájának, megteremtve az ágazaton belül is a versenykömye- zetet. A szövetkezetek transzformációján és az állami vállalatok privatizálásán kívül arra is szükség van, hogy gyorsan teret kapjanak a magángazdálkodási formák mind a föld megművelésében, mind pedig az élelmiszer- gyártásban. A szerkezeti változások fontossága a munkaerő termelőeszközökhöz való viszonyának rendezésében rejlik. Ennek köszönhetően a bér a mező- gazdaságban is fokozatosan a vállalkozói tevékenységgel elért jövedelemből való részesedéssé alakul. A reform kezdete óta bekövetkezett, de főleg az idei fejlődés arról győz meg bennünket, hogy szerkezeti változások nélkül semmilyen más intézkedés nem lesz hatékony. Vladimíl Podstránsky, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese fOOJfa a kérdőjelekről Két évvel a rendszerváltás után, a pluralista demokrácia megteremtésének útján egyre szaporodnak a kérdőjelek, amelyekre Csehszlovákia lakossága mind türelmetlenebbül várja a válaszokat. A megválaszolatlan, kibogozhatatlan politikai kérdések közömbössé teszik a társadalom jelentős részét, és Szlovákiában már most a lakosság 16 százaléka nem óhajt részt venni a jó fél év múlva esedékes választásokon. A folytatódó föderációs, hatásköri viták és a gazdasági reform eredményeinek elmaradása további érdektelenséget szülhet és úgy járhatunk, mint Lengyelországban, ahol a csalódott választóknak csak a fele ment el szavazni, és most további zűrzavart okoz a kormány megalakítása. A cseh és szlovák viszálykodás miatt nálunk a helyzet még bonyolultabb. Megbénulhat a parlament tevékenysége, kormányválság lehetséges, fennáll a határidő előtti választások kiírásának szükségessége, sőt Szlovákia teljes különválásának lehetősége. Ilyen körülmények között került sor Václav Havel elnök drámai tévé- beszédére, amelyben bejelentette, hogy négy új törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, amelynek elfogadása lehetővé teszi számára, hogy elnöki dekrétumokkal parlament nélkül irányítsa az országot. Ma a kérdések kérdése, mi lesz a sorsa ezeknek a törvényjavaslatoknak. A józan ítélőképességű emberek látják, hogy az elnököt az ország egységének megőrzése vezérelte, ezért a lakosság többsége támogatja, amit bizonyít az is, hogy Szlovákiában még mindig a megkérdezettek 52 százaléka akarja az ország egységének megőrzését. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti szlovák állam megteremtésére törekvőknek még nem sikerült annyira felkorbácsolni a nemzeti érzéseket, hogy felülkerekednének a józan ítélőképességen. Kérdés, meddig? Ugyanis az elnök kérése, hogy a lakosság nyíltan és határozottan támogassa ót Csehszlovákia egységének megőrzésében, Szlovákiában jóformán visszhangtalan. Bizonyára közrejátszhat ebben az elnöki hatalomtól való félelem. A csehországi sokezres tüntetéseken a választók felszólították a képviselőket, hogy a parlamentben az egységet támogassák. Szlovákiában azonban az emberek jelentős részét megzavarta az önálló szlovák állam víziója, amely számos politikus szerint csupán kéznyújtásnyira van és az ilyen történelmi pillanat nemigen ismétlődik meg. A probléma csupán az, hogy a jelenlegi alkotmány nem teszi lehetővé a szuverenitás kikiáltását és az előző választásokon ilyen alapvető döntésre a képviselők sem kaptak megbízást választóiktól. Ebben a bonyolult politikai helyzetben bizony az újságíró sem tud válaszolni a naponta felvetődő kérdések sokaságára. A magyar újságíró helyzete pedig még nehezebb. Ugyanis a nyitott kérdésekre a választ csupán az elkövetkező na- pok-hetek hozhatják meg. Akármilyen sok a megválaszolatlan kérdés, szerény véleményem szerint még mindig van lehetőség arra, hogy elnöki dekrétumok nélkül is megőrizzük Csehszlovákia egységét. Talán az elnök aggodalmai a politikusokban is ébresztenek annyi toleranciát, hogy legalább a legalapvetőbb kérdéseket a jövőbe tekintve oldják meg. Nagy szükség lenne ezre, mivel a gazdasági kérdések sokasága is feltornyosult, és már nem a mélyben, hanem nyíltan zúgolódik a munkavállalók tömege, és úgy látszik, kénytelenek leszünk megismerkedni egy számunkra új jelenséggel, a sztrájkkal is. Az új esztendő küszöbén ez nem sok örömet és nyugalmat ígér. KB KB cia. tfcEJl r-,. MS Szűcs Béla 1991. X1. 29.
