Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-02 / 31. szám

Vasárnap 1991. augusztus 4. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.17, nyugszik 20.11, Közép-Szlovákia: 05.24, nyugszik 20.18, Nyugat- Szlovákia: 05.30, nyugszik 20.24 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 23.38, nyugszik 15.11, Közép-Szlovákia: 23.45, nyugszik 15.18, Nyugat- Szlovákia: 23.51, nyugszik 15.24 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük DOMONKOS - DOMINIK, valamint Dominika, Domo­kos, Nedda, Törtei nevű ked­ves olvasóinkat • Domonkos nevünk a latin Dominicusból származik. Je­lentése: az Úrhoz, ti. az Is­tenhez tartozó, az Istennek szentelt. Mások szerint: va­sárnap született. • 1941-ben halt meg BABITS Mihály költő, író, műfordító, aka- démtkus, író (szül. 1883). A VASÁRNAP kővetkező számának tartalmából ZÁRT VILÁG Péterfi Szonya riportja „AZ ÉN SZÁMOMRA PÁRIZS A MÉRCE“ Kövesd! Károly beszélgetése a Kassák-díjas Cselényl Lászlóval JÓB KÖNYVE Részlet Ébert Tibor kiadás előtt álló regényéből „IH AKAROM JÓL ÉREZNI MAGAM“ Szabó G. László prágai találkozása Josef Abrhám színművésszel VÁLLALKOZÓK FÓRUMA ELSZÁLLNAK AZ ÉVEK... A Vasárnap a nagymamáknak és a nagypapáknak HÁZI PATIKA I Levelek J22E23 Vélemények Gazdakör Szepsiben Szepsiben nagy léptekkel halad az üzleti életben a kisprivatizáció. Gombamódra szapo­rodnak a magánkereskedések. A vásárlók szá­mára szembetűnő a változás, nagyobb az áru- választék és megjavult a kiszolgálás. A helyi önkormányzat minden támogatást megad a vállalkozóknak. Folyamatban van a mezőgazdaság átalakítása is. A NYEE kez­deményezésére megalakult a Gazdakör. A szervezők megfontoltan bábáskodnak a szü­lető földműves részvénytársaság körül. A város mezőgazdasági földterületéről elkészítették a térképet és készen áll minden parcella tulaj­donosainak névsora. Mindezek megtalálhatók a Gazdakör irodájában. Az alapító tagok második generációsok, akik annak idején a szüleik mellett kerültek a föld­műves-szövetkezetekbe, és kitapasztalhatták az ott végzett munka minden fogyatékosságát, így tudják, hogy a jövőben mit kellene máskép­pen csinálni. Egyik fontos feladat lenne, minél előbb kiküszöbölni a diktatórikus rendszer még ma is tapasztalható maradványait. A lakosság bírálja a hanyagságot, a pazarlást, ami évtize­dekig tapasztalható volt a mezőgazdasági üze­mekben. A Gazdakör nyitva áll mindenki előtt, minden­kinek segít az adminisztrációs munka elvégzé­sében, aki odafordul segítségért, személyes utánjárás nélkül megszerezheti a hivatalos ira­tokat. A Gazdakörnek tagjai lehetnek a kispar- cellások is, a cél az, hogy minkenki hozzájus­son a földtulajdonához és hasznot lásson be­lőle. Győri Sarolta, Szepsi A bizalmatlanság Szép volna, ha az emberek bíznának egymásban. Ha ahhoz a szólásmondáshoz tartanák magukat: „Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel!" Mondjuk késő este két férfi találkozna a parkban. Köszönné­nek egymásnak, kezet fognának, elszívnának egy cigarettát, s elpanaszolhatnák, milyen magányosak. Talán könnyebb lenne. De. A sötét éjben ketten mennek a park felé. Mindkettő magányos. Szeretnék kibeszélni magukat. De az egyik balra megy, a másik jobbra. Megkerülik a par­kot, s újta találkoznak. Mindkettőjük egyre gondol. Jó volna beszélgetni, és elszívni egy cigarettát. A turizmus útvesztői Ilyenkor nyáron a lakosság jelentős része vándorbotot fog, szedi a sátorfáját és útra kel. Ki kevesebb, ki több napot tölt házon kívül. Érdekes emberekkel és humoros útjelző táblák­kal ismerkedhet meg. Kezdem a helységtáblák­kal. Városunk peremén nemrég azt olvashat­tuk, hogy PÁRKÁNY. Nem sokáig, mert eltűnt, új táblára cserélték ki, amelyen ez állt: STÚRO- VO. Azonban ez a tábla sem tájékoztathatta sokáig a turistákat, mert ezt is átalakították úgy, hogy ma TÚRO-ban lakunk. Az idegeneket megtévesztő szellemeskedés itt nem épp a leg­helyénvalóbb, jó lenne mindkét nevet egymás mellett látni, olvasni. A kétnyelvű táblák bizton­ságosabban irányítanák az erre vetődő turis­tákat. Városunk fö útvonalán júniusban kezdte meg üzemelését egy kis falatozó büfé. Naponta friss ételek, kedves kiszolgálás. Városunk régi, köz- tiszteletben álló szlovák anyanyelvű magánvál­lalkozója vezeti. Ő érti a szakmáját és nem okoz problémát neki a kétnyelvűség. Talán éppen ezért írták üzlete frissen mázolt falára az ellentéteket szító megszállottak: Macfari za Du- naj! Ezek az elvakult emberek éppen városunk tisztelt szlovák vállalkozóját választották ki az uszításra. A napokban a Győr-Mosonmagyaróvár út­szakaszon jártam. Hatalmas több nyelvű felira­tok, reklámtáblák követik egymást. A kétnyelvű tájékoztató útjelzők egymás után sorakoznak. Tisztábbak a parkolók; a muskátlis ablakok előtt szebbnél szebb zöldséget kínálnak, a ko­sárkötők munkáiból bizony nehéz választani, mert olyan sokféle és fantáziadús a kínálat. Milyen kár, hogy olyan nehezen tanulunk egymástól, tanulékonysági hajlamunk még aka­dozik. Hajtman Kornélia, Nána Az egyiknek ugyanis csak gyufája volt, a másiknak cigarettája. Jó volna. De nem szólítják meg egymást. Ugyanis mindket­tőben valami azonos: a bizalmatlanság egymás iránt. Mikor válsz felnőtté? Eljön a napja. Mikor az élet kegyetlen őszinteség­gel ráébreszt, hogy a százlábúnak nincsen száz lába, hogy a kisbabákat nem a gólya hozza, hogy a kétszersültet tó csak egyszer sütik, hogy a tisztító­tűz, hol a bűnös lelkeket tisztítják, egy humbug, hogy a mozdonyt a vezető nem fordítja meg a sínen, s mégis mindig elöl van, hogy a papok a reverendá­juk alatt ugyanolyan közönséges nadrágot hordanak, mint más férfiak, hogy a világ vége nem ott van, hol a horizont érintkezik a földdel. Ha ezeket megérted, akkor leszel felnőtt fiam. György Elek, Hetény fOOJjt a pártpolitikáról Öt hónap múlva választások lesznek, de már elkezdődött a választási gulyások főzése és a szegény állampolgárok szédíté- se. Gombamódra szaporodnak a politikai pártok, pártocskák, csoportosulások. Má­jus végén Szlovákiában már hetvenötöt regisztráltak. Ez aztán a pluralizmus! Még az újságírók és a hivatásos politikusok sem tudják felsorolni őket, hát még megkülön­böztetni programjukat, irányzatukat, cél­kitűzéseiket. A szegény választó pedig csak kapkodja a fejét és már azt sem tudja, ki mit ígér, ki hogyan akarja kivezetni ebből a gazdasági kátyúból, nemzetiségi torzsalkodásból ezt az országot, ki milyen további áldozatokat követel az egyszerű emberektől a jóléti állam megteremtéséig. De nemcsak alakulnak a pártok, hanem átrendeződnek, átcsoportosulnak, ketté­szakadnak, választási tömböket alakíta­nak, hogy a manőverezésekkel hátha sike­rül valamit megkaparintani a hatalomból. A választók elégedetlenségét kihasználva a vezető politikusok leváltását sürgetik, változásokat követelnek minisztériumok­ban, intézményekben. Hol van már a tava­lyi hó, a pártonkívüli szakemberek ígért megbecsülése. A pártok árnyékkormányo­kat szerveznek, amelyek jó előre szépen szétosztják a jól fizetett pozíciókat. így nem lenne probléma, ha véletlenül kijön­ne a lépés a párttagok készen állnak a hatalom átvételére. Nem emlékezteti ez a kedves olvasót valamire? Nem csodálom, hogy sokan panaszkod­nak az áttekinthetetlen politikai életre. Ellentmondásai egyre jobban összekuszá- lódnak és ezért, napról napra több a kö­zömbös ember. Több olvasónk is szóvá tette, hogy lapunkat túlpolitizáljuk, olva­sóink jelentős részét egyszerűen nem ér­dekli a napi politika. Főleg a pártpolitika, és a parlamentben folyó huzakodás, civa- kodás, gpsarkodás. Ugyanis kiderült, hogy a „nagypolitikát“ megint a nyilvánosság kizárásával csinálják. Mert ki tudja ma megmondani, hogy mikor és milyen lesz az új alkotmány? Ki tudja ma megjósolni, lesz-e önálló szlovák állam, széthullik-e a szövetségi köztársa­ság? Ki érti, a vezető pártok taktikázásai mögött mi húzódik meg? Jelenleg több vezető politikai párt is Szlovákia önállósá­gát tűzi ki választási zászlajára. Egyik nyíltan, a másik „parlamentális úton“ 2000-ig, a harmadik önállóságot gazdasá­got dicsőítve. A szeparatizmus platformján így találkozott a nemzeti párt és a miniszter- elnök kereszténydemokrata pártja. Miközben folynak a politikai sakkhúzá­sok, kötélhúzások, a legfontosabb dolog, a demokratizálódás és a gazdaság átépíté­se háttérbe szorul. A szlovák politikai vezetés a szövetségi parlamentben a legtöbb törvényjavaslatot a kompetencia zsákutcájába szorít, amit a cseh közvélemény már rettenetesen un. És igen könnyen előfordulhat, hogy a kö­rülményesen elfogadott népszavazást ők fogják kikényszeríteni Csehszlovákia jö­vőjét illetően. Nem tudom hány olvasónk gondolta már végig, hogyan alakulna sorsunk, mi­lyenek lennének lehetőségeink egy önálló szlovák államban? Egy olyan országban, ahol minden tizedik ember magyar. Most sem múlik el nap, hogy a szlovák sajtóban ne piszkálnák az együttélést, történel­münket, a magyarul prédikáló papokat, a magyar egyetem alapítására kifejtett igyekezetei, a magyar fiatalok tanulási lehetőségeit, a kétnyelvűséget stb. Ha ezekre mindre válaszolni akarnánk, más se férne az újságba. A szlovák lapokban szinte naponta je­lennek meg Szlovákia elkerülhetetlen önállóságát szugeráló cikkek, amelyekből úgy tűnik, a föderáció végnapjait éli. Az elkövetkező hónapokban nyitott szemmel kell járnunk. Remélem nem tá­mogatunk olyan pártpolitikai propagan­dát, amely a csehszlovákiai magyarságot beleránthatja egy helyrehozhatatlan hibá­ba. Többségünk pártonkívüli. A választá­sokon, népszavazáson lehet, hogy épp ez a hallgató többség billenti helyes oldalára a jövő mérlegét. Szűcs Béla Könözsi István felvétele Hattyúlesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom