Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-26 / 30. szám
H ol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember, annak felesége és három leánya. Egyebük sem volt a világon, mint egy kis malacuk, no, hanem azt dajkálták is ám! Jó kövérre meghizlalták, hogy majd kirepedt. No, hogy kárba ne menjen a malacuk, leölték, megperzselték, szalonnáját, húsát, kolbászát a füstre tették, s a télen át szép lassacskán meg is ették. Tavasszal a malacból nem volt egyéb, csak a kis gömböc. Mondta egyszer a szegény asszony az idősebb leányának:- Eredj, leányom, menj fel a padlásra, s hozd le a kis gömböcöt! Felmegy a leány, le akarja venni a kis gömböcöt, de ahogy hozzányúl, csak megszólal a gömböc:- Mit akarsz, hé, meg akarsz enni? Majd megeszlek én! - S azzal hamm! - bekapta. A szegény asz- szony nem tudta elgondolni, hogy hol marad olyan sokáig a leánya, küldi a középsőt, menjen a nénje után, hozzák már azt a gömböcöt. Felmegy a leány, de ez is éppen úgy járt, mint a nénje: a kis gömböc hamm! bekapta. Hej, mérgelődött a szegény asszony! Hogy ő még ilyet nem látott, hogy ilyen sokáig odamaradjanak a miatt a haszontalan kis gömböc miatt.- Eredj, leányom - mondja a legkisebb leánynak -, szólj a nénéidnek, hogy hozzák már a gömböcöt, mert a sarkukat hátrafordítom! Felmegy a kislány nagy sebesen, no de ha felment, nem is jött vissza: a kis gömSzerkeszti: Tallósi Béla böc őt is hamm! - bekapta. Várja, várja a szegény asz- szony a leányait, de hiába várja.- No ’¡szén, megálljatok, majd lehozlak én titeket gömböcöstül, mindenestül! Felszalad a létrán nagy haraggal, no de ha felszaBenedek Elek ladt, ott is maradott, a kis gömböc öt is hamm! - bekapta, hogy az orra hegye sem látszott ki. Jön haza a szegény ember, hát nincs se asszony, se vacsora. Keresi, kiabálja: ,,Hé asszony, hé, hol vagy, merre lettél?“ Kiabálta a leányait, hírük-poruk sem volt. Benézett az ágy alá, a kályha mögé, felkajtatott minden ze- get-zugot, nem voltak sehol. Aztán felment a padlásra, hátha ott vannak. Ott meglátja a kis gömböcöt. Gondolja magában, majd segít magán, levágja a kis gömböcöt, s lesz vacsora, ha nincs is Itthon az asszony. De ahogy odament, a kis gömböc mérgesen rákiáltott:- Mit, te is meg akarsz enni? Abból nem lesz semmi! - s hamm! - bekapta a szegény embert is. No, hát az isten csodája volt eddig is, hogy a kis gömböc le nem szakadott; négyet még csak elbírt valahogy, de amikor a szegény embert is bekapta, puff! - leszakadt s leesett. Aztán elkezdett gurulni, legurult a létrán, ki az udvarra, az udvarból ki az utcára, ottan utolért egy sereg kapás embert s asszonyt, s azokat is bekapta; továbbgurult, ki az országúira, ott szembejött vele egy regiment katona, azt is bekapta. Még ez sem volt elég a telhetetlen gömböcnek. Gurult tovább, s az út szélén bekapott egy kondásfiút, aki éppen javában ette a paprikás szalonnát. No, hanem a kondásfiúval megjárta. Egy jó hegyes, fanyelű bicska volt a kondásfiúnál, s amikor éppen bekapta, a kés megakadt a szájában, végighasította. Egymás után Ömlőitek ki a katonák, a kapás emberek, a szegény ember s a felesége meg a három leánya. Aztán futott mindenki, amerre látott. Otthagyták az árok szélén a kirepedt kis gömböcöt. Ha a kis gömböc ki nem repedt volna, az én mesém is tovább tartott volna. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Felhágott már a nap a dél hév pontjára, Egyenesen omlik lefelé sugára. Küszködik a bágyadt levegőég, s hévül; Felfortyant az egész természet merevül. A lankadt arató ledül izzadt fővel, Hogy majd dolgát kezdje megújult erővel. Az utazó, ki már csak alig lehellett, A barmok terepély bikfák alá mennek, A híves árnyékban kérődzve pihennek. A madárkák csüngnek a setét lombokról; Leszáradt a nóta eltikkadt torkokról. Csupán csak a munkás méhecskék zsibongnak, Széjjel az illatos rétek között dongnak. Csupán csak az apró bokrocskák tövében Zeng a zörgő prücsök a nap ellenében. A rezzent gyíkocska a gaz között csereg, Megáll, libeg, száraz torokkal sziszereg. Sok száz szöcskő ugrál pattanó lábain A hévtől elaszott fűszálak szárain. Egyebek mind híves helyeken pihennek, A dél forró heve elől félre mennek. Alusznak maguk is a híves szellők is: Eltikkadtak a nap hevétől tán ők is. Csak némely enyelgő zefírek játszanak, Melyek a levelek alól kiugranak, Cicáznak kerengő szárnnyal a bokrokon, Lassan elenyésznek a liliomokon. 12 3 4 EGY KIS GEOMETRIA Hány négyzet rejtőzik ebben a négyzetben? A július 12-ei számunkban közölt feladatok megfejtése: 15 négyszög és 48 háromszög; a 3-as számú csapról. Nyertesek: Annus Marcella, Ipolyfödémes; Batoch Róbert, Garamkövesd; Leszaj Valéria, Losonc; Kondé Barnabás, Nyárasd; Petráé Teréz, Bény. A sportágak történetéből Ökölvívás Küzdősport a javából, amelyben a bokszoló - a szabályok adta lehetőségeken belül - úgy igyekszik minél többször megütni ellenfelét, hogy közben a lehető legkevesebb találat érje. Az ökölvívás látványos, köny- nyen követhető, ezért népszerű. A fiatalok szívesen ismerkednek a sportág alapjaival, de - mert versenyszerű üzéséhez nagy önfegyelemre, tűrőképességre, lemondásra van szükség - a kezdeti felbuzdulás után sokan abba is hagyják. Az ökiözö egyedül vívja küzdelmét, magára utalva cselekszik a szoritóban; támad, védekezik, üt és elviseli a találatok okozta fájdalmakat, az összecsapást kísérő fáradalmat. A bokszoló élete tele van lemondással, az edzések, a versenyek, a súlycsoporton belül maradás, a sokszor nagyon megerőltető viadalok újabb s újabb próbák elé állítják. Az ökölvívás nem tartozik a drága sportágak közé! A homokzsák, körtelabda,, pontlabda, cipő, kesztyű is időtálló. A sportág szabályai - évszázados fejlődés után és a változtatások menetében - igen szigorúakká váltak: a rínghar- cot nem kísérheti semmiféle szándékos szabálytalanság, fegyelmezetlenség. Az egészségvédelem érdekében hasonlóan szigorú az eltiltás is; a kiütött bokszoló csak a kötelező ideig tartó pihenés és orvosi felülvizsgálat után léphet újra szorítóba! A boksz nemzetközi irányító szerve a Nemzetközi Amatőr ökölvívó Szövetség (AIBA), székhelye az USA- ban van. Megalakulásának éve 1920. A kezdeti évtizedekben Európa játszotta a főszerepet, majd egyre népszerűbb lett a tengerentúlon is. A 60- as években már minden földrészen külön szövetség jött létre. Az AIBA 1974 óta minden negyedik évben rendez világbajnokságot. Európa-baj- nokságot (az 1970-ben alakult Európai Amatőr ökölvívó Szövetség bonyolítja le) kétévenként tartanak. A hivatásos bokszolók ügyeivel az 1962-ben létrehozott WBA (profi szövetség), valamint a WBC foglalkozik. Az ököl tudatos alkalmazása az ókori Kínában, a katonák kiképzésénél, a fegyvertelen közelharc megvívásában jelentkezik először. A régi Görögországban a sportvetélkedés csúcsát az olimpiai játékok jelentették. Ezek műsorára - először i. e. 688- ban, a 23. ötkarikás játékokon - az ökölvívást is felvették. Később a boksz eldurvult, kesztyű helyett cserzett bőrből készült kézfejborítás már nem a test edzését, hanem a vad ösztönök durva kielégítését szolgálták. A középkorban, sok száz éves kihagyást követően, az iparosodás hajnalán jelentkezett ismét az ökölharc. Az igazi megújulást azonban csak a 18. század jelentette, és a korszerű ökölvívás szülőhazája Anglia volt. A sportág fejlődésében lényeges fordulópontot jelentettek a Queensbury márki által kidolgozott szabályok. A 19. század legkiemelkedőbb ökölvívó-egyénisége, James John Corbett, az első kesztyűs világbajnok. A boksz elterjedését, népszerűsítését igazolta, hogy az újkori olimpiai játékok műsorában már 1904-ben helyet kapott, és - az 1912-es játékokat kivéve - azóta is jelentős szerepet kap a világ fiatalságának legnagyobb sportvetélkedőjén. Érdekes változásokat hoztak - főleg szakmailag - az elmúlt évtizedek. Az 1952-es olimpián megjelentek a szovjet versenyzők, akiknek szorítómunkája, stílusa, felkészülési rendszere forradalmi változásokat eredményezett. Az egyre növekvő vetélkedést tovább fokozták az afrikai államok harcos fiataljai és a kubaiak nagyszerű öklözói. Dél-Szlovákiában nagyon népszerű a boksz. Komáromban, Érsekújvárban és Galántán már több nagyszerű öklözőt neveltek fel. A Duna- partiak ugyan kiestek az I. Ligából, ám ennek ellenére nem csüggednek, s egyéves szünet után vissza szeretnének kerülni az élvonalba. Sajnos, Érsekújvárban és Galántán - pénzügyi nehézségek miatt - megszűnt a felnőtt csapat. A közelmúltban még mindkét gárda a legfelsőbb osztályban bokszolt. A Csehszlovák Ökölvívó Szövetségen belüli komoly nézeteltérések veszélyeztetik a sportág létét! Külföldön azonban merőben más a helyzet. Idehaza támogatókra, de legfőképp pénzre lenne szüksége a lépten-nyomon ütött boksznak... (zsi) (Virág Tibor felvétele) ■■Hi wmmmm
