Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-15 / 46. szám
/~* ehszlovákiának csak néhány V/O tengerjáró hajója van. így a világ tengereit járó hajóskapitánya is kevés. Egyikük az udvardi származású RECSKA JÓZSEF, a Zvolen parancsnoka, akivel féléves útjára indulásának előestéjén a pozsonyi Hajósok Házában beszélgettem.-Hogy lett a dél-szlovákiai magyar fiúból tengerész?- Vágsellyén jártam a magyar tanítási nyelvű iskola nyolcadik osztályába, amikor elolvastam Hegedűs Géza Tengerészéveim című könyvét, mely annyira lenyűgözött, hogy tüstént elhatároztam, ezt a szakmát választom. A décíni közlekedési középiskolába jelentkeztem. Ott azonban csak a folyami hajózásra készítettek fel bennünket, s én tengerész akartam lenni. Ezért öt évig tanulmányaimat Lengyelországban, a gdynai tengerészeti akadémián folytattam. Csehszlovákiából 1975-ben 12-en végeztük el az akadémiát, ebből négyen magyarok voltunk. Énrólam a nevem szerint sokan azt feltételezik, hogy szlovák vagyok, pedig a recska nagyon régi magyar szó, jelentése: a gémeskút dézsája. A feleségem cseh, s Décín- ben lakunk. Két gyermekünk van. Én az év egyik felét általában az otthontól távol töltöm. A KADÉT - MINDENES Első nagy útjára akkor indult, amikor navigációs mérnökként elvégezte az akadémiát. Tizenhárom hónapig volt távol egyhuzomban, de ez az akkor még nőtlen fiatalembernek egyáltalán nem okozott gondot. _- A Blaníkkal jártunk Indiába, de Afrikát is körülhajóztuk, mert a Szuezi-csatoma akkor le volt zárva. Ekkor még kadét voltam, ami azt jelenti, hogy mindenes. Olyan munkát végeztem, amire a fedélzeten éppen szükség volt - kapartam rozsdát, festettem, fölmásztam az árbocra, dolgoztam a kötelekkel. S ami fontos, megtanultam a berakodást. A Blaníkkal ugyanis négy és fél ezer tonna darabárut szállítottunk. Minden tengerésznek ezermesternek kell lennie, hiszen ha például szükség van egy csavarra, nem mehetünk az üzletbe venni, saját magunknak kell elkészítenünk. Ezért mondják, hogy a hajó tulajdonképpen úszó üzem. A Blaníkon csehek voltak a társaim, de ez sohasem okozott gondot. A tengerészeknél nem azt nézik, ki milyen nemzetiségű, hanem azt, hogy ki milyen ember és mit tud. Udvardi magyar fiú Visszatérve Prágába, a Szövetségi Közlekedési Minisztériumban letette a tiszti vizsgát, hadnagy lett. Munkaadót is változtatott: a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat tengerhajózási részlegéhez került. A Budapesten épült Bojnice nevű 1100 tonnás, 90 méteres folyami-tengeri hajón lett harmadtiszt. A Bojnicével 18 hónapig járta a Földközi-tengert. A jugoszláviai Rijekából járt Törökországba, Görögországba, Ciprusra, Olaszországba, Libanonba, Líbiába, EgyipŐRSÉGVÁLTÁS ELŐTT- Holnap reggel heten utazunk busszal az olaszországi Ravennába, hogy felváltsuk az ott-tartózkodó hajó 19 fős személyzetének egy részét. Régebben 20-22 emberből állt a személyzet, de mára csökkentették a létszámot. Családtagok is jönnek velünk, hogy meglátogassák azokat, akik egyelőre még maradnak. Mindenkit egyszerre nem lehet lecserélÜtközben Görögországban megállnak feltölteni az üzemanyagot. Az út három és fél napig tart, a kirakodás pedig 4-5 napig. Mire ez megtörténik, megtudják következő feladatukat.-Visszafelé többnyire rakomány nélkül jövünk, ami bizony nem gazdaságos. Erről azonban nemcsak a hajózási vállalat tehet, hanem külkereskedelmünk is.- Az emberekkel naponta találkozom - vallja a sudár, hollófekete HOSSZÚ AZ ÚT A HAJÓPARANCSNOKSÁGIG • VÁLTOZATOS A TENGERÉSZ ÉLETE • DÉÚÍNBEN ÉL A CSALÁD • AZ IDÉN IS TENGEREN TÖLTI A KARÁCSONYT ÉS AZ ÚJÉVET tómba. Későbbi, 1978-tól első tiszt lett a Zvolen nevű hajón, illetve annak ikerpárján, a Kremnicán. Vagyis hol az egyiken, hol a másikon teljesített szolgálatot. Újabb prágai vizsga után, 1983-ban lett parancsnok a most 40 éves kapitány. Ez azért érdekes, mert ő volt Csehszlovákia legfiatalabb tengerihajó-pa- rancsnoka Ilyen tisztséget külföldön is csak elvétve töltenek be 32 évesen. A Lednice parancsnoka volt mindaddig, amíg ezt a hajót Csehszlovákia nem adta el Indiának. Azóta, immár két esztendeje, a Zvo- lennal jár. ■■■■■ Az utóbbi évtizedekben elnéptelenedett kis gömöri település, Darnya, Ismét kezd népszerűvé válni. Lakik itt ugyanis egy ember, Zsófi Barnabás, akinek nevét, nem csak egyszerűen a virágkertészek magasiskolájának fogalmával párosítják, hanem a jó értelemben vett megszállottság, a gyakorlatban igazolt szakértelem, a példás emberség és szerénység fogalmával is. Az 53 éves karbantartót, de a feleségét sem látta még senki a piacon szekfűt árulni, vásárokon vagy másutt cserepes kaktuszokat pénzért vesztegetni, holott tehetné, mert tőle minden virág- és növénybarát egyedi darabokat vásárolhat. ni, hiszen a hajózás folyamatos, most is folyik a berakodás. A családtagok olykor nemcsak látogatóba mennek a hajóra, hanem hosszabb időre is. Igaz, csak korlátozott számban, mivel figyelembe kell venni a mentőcsónakok befogadóképességét. A parancsnok már itthon tudja, mi lesz a legközelebbi feladatuk. Elsősorban átveszi kollégájától a hajót, aki a busszal (a többi leváltott tengerésszel és a látogató családtagokkal együtt) hazajön. Miután befejezik az áru (napraforgóból készült takarmány) berakását, indulnak Líbiába. ugyanis már az üvegház tetejét nyomták felfelé. A másik, sajátkezűleg készített üvegház, a leveles trópusi növények birodalma a húszéves szorgos nevelői munka eredménye. Az ismert citrom- és narancsfán, illetve az éppen gyümölcsöt hordozó banáncserjén kívül láthattam hajú, bajszos parancsnok. - Észreve- szem, ha valaki otthonról rossz hírt kapott. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalattal morzehívással naponta háromszor is összeköttetésbe lépünk, jelezzük, merre haladunk, s hova mikor érkezünk. Ez a jelentkezés kötelező. KERESZTELŐ A tengerészek, persze, a szórakozást is kedvelik. Ilyen például a keresztelő. Aki először halad át az egyenlítőn, „megkeresztelik“. úgy nő, mint Dél-Afrikában, de szépen terem az ananász is, melynek rozettáját éppen gyöke- reztetés közben láthattam. Azt, hogy mennyire egyszerű növény a kávécserje, hogyan cseperedik a datolyapálma, mennyit nőtt már a Balaton partjáról kapott cukornád, hogyan is néz ki az ízes Útbaigazítóm szavain gondolkodtam, amikor már az üvegházak csodálatos látványában gyönyörködtem: „Nem is értem, miért csinálja. Tudja, mennyi pénzébe és idejébe kerül?“ Ám a puszta közérzet is azt mondatja velem, az eredmény megéri a munkát, a fáradozást, az anyagi áldozatokat.- Nekem ez a lelki és testi megnyugvással elegy életet jelenti. Nem a pénzt és a munkát látom elsősorban benne - magyarázza az üvegház gazdája -, hanem a folytonosságot. A magból, gyökérből szárbaszökő üdezöld levelek között illatozó virágot, az élet rendje és a természet íratlan törvényei szerinti megtermékenyítést, a beporzást, majd a gyümölcsöt, a termést hozó beteljesülést, melyet aztán ismét a maghullasz- tás, az új élet első darabkáinak megjelenédse követ, majd a vegetáció továbbhaladtával az egye- dek törvényszerű elsorvadása, kiszáradása után egy megújhodás fejez be. Üvegházi leckék Az egymásba nyíló két üvegház flórájának megtekintése jó ideig Darnyán, a trópusokon eltartott, mert gondozójuk igyekezett az ismeretlen növények keltette érdeklődésemet részletekbe menő magyarázattal kielégíteni. Először a kaktuszok birodalmába léptünk, mely a régebbi üvegház egészét foglalja el. Egyebek mellett megtudtam, hogy huszonöt évvel ezelőtt velük kezdte Zsófi Barna. Több mint ezer félefajta egyedet honosított már meg, melyeknek kiváló melegágya a darnyi homokbányák anyaga. Rengeteg magyarországi kaktuszbarát, sőt a brünni kaktusz-klub tagjai is segítették. Legnagyobb örömét a virágzó kaktuszokban leli, abban, amikor a tüskés, bolyhos testből előbújik a virág. Ezek a virágok nem közönségesek, van, amelyik csak 24 óráig, mások hat-hét napig nyílnak. Itt láthattam a kaktusz termését és azokat a hatalmas példányokat, melyeket fájó szívvel, de bizony késsel kellett kordába szorítani, és megízlelhettem a vaníliát. Ez júniusban virít, délelőtt 9 és 10 óra között kell beporozni, ekkor az egész üvegház illatozik. A papaya - ismertebb nevén a dinnyefa - itt Több mint ezerféle kaktusz között gyökérzettel rendelkező paradicsomfa, hogyan reagál külső behatásra a mimóza és hogyan néz ki üvegházban a szentjánoskenyér, milyen gyönyörű is a passzi- flóra, színpompás a strelitzia - más néven papagájvirág ezt mind-mind láthattam, de megcsodálhattam a broméliát, gerberát, catleát, az orchideát és több más gyönyörű virágot. Kevés a huszonnégy óra Idestova tizennyolc éve annak, hogy az első kubai narancsfács- kája a Zsófi-porta darnyi homokos talajába került. Azóta sziszifuszi munkával sok-sok utazás, levelezés, vásárlás, csere árán lassan, de átgondoltan és következetesen gyarapodott a gyűjtemény. A Rimaszombati Közgazdasági Középiskola karbantartójának napi üvegházi és egyéb növényneveléssel összefüggő teendőit végighallgatni is sok.-Engem kadét koromban „kereszteltek“. Ilyenkor a legénység közül valaki Neptunnak, más sellőnek, orvosnak, csillagásznak, öltözik. A rabszolgák elővezetik a keresztelésre várót, akinek néhány humoros, de nehéz feladatot kell teljesítenie. Például tengervizet itatnak vele, levágják a haját, s persze a whiskyről is neki kell gondoskodnia. Ha minden feltételt teljesít, megkapja a keresztlevelet. Ez igencsak fontos okmány, s ha valaki legközelebb az egyenlítőn halad át, magával viszi, nehogy újból megkereszteljék. A tengerészek italozásáról azonban az embereknek nem éppen pontosak az elképzeléseik. Az is túlzás, hogy minden kikötőben rohannak a lányok után. Ez kivált az iszlám országaiban elképzelhetetlen. Sőt, Líbiában az ottani fináncok felmennek a hajóra és lepecsételik az italraktárt. „GONDOLATBAN MÁR OTT JÁRTAM“- Pipa nélkül nehéz elképzelni egy hajóskapitányt - jegyzem meg.- Én mégcsak nem is cigarettázom - válaszolja Recska László, majd mosolyogva hozzáteszi — kezdetben azonban valóban pipáztam. De csak azért, mert úgy éreztem, akkor vagyok igazi tengeri medve.- A tengeri betegséget hogyan viseli?- Eleinte sokat gyötört. Persze, a tengeri betegség nemcsak a szédülésben és abban nyilvánul meg, hogy az embernek felfordul a gyomra. Az egy különös állapot, olykor rendkívüli étvággyal jár vagy éppen a szexet kívánja a tengeri beteg. A tengerészt az is gyötri, hogy gyakran huzamosabb ideig nem lát partot, s nagy légnyomásingadozásnak van kitéve. Egyébként a tengerészek általában nem érnek meg magas életkort.- Izgul-e az út előtt?- Aggódom, az itteni politikai helyzet miatt. Ki tudja, ha fél év múlva visszajövök, mi vár majd ránk, nem lesznek-e nemzetiségi torzsalkodások? Az utazást már nagyon vártam. Lestem a postást, hogy nem hozza-e még a táviratot. A feleségem mondta is, hogy te gondolatban már a tengereken jársz. Számomra a szárazföldön lassabban telik el a fél év, mint a hajón. Pedig a karácsonyt és az újévet is a tengeren töltöm, immár tizenkettedszer. Fülöp Imre- Minden nap fél ötkor kelek. Először a tűzre teszek, mivel átlag harminc fokos hőmérsékletre van szükség. A késő őszi és téli rezsim különösen igényes, ilyenkor néha még éjszaka is felkelek megnézni, minden rendben van-e a fűtés körül. Apróbb teendők és az öntözés van még a reggeli munkavégzés listáján. Kiépített párologtatóim vannak és kibetonozott vízi utak hálózata, ugyanis a páratartalom szintén fontos tényező. Aztán, amikor délután hazajövök, folytatom a munkát. Átültetések, beporzások, trágyázás, növényvédelem, metszés, öntözés - egyszóval mindig van munka. Sokszor alig győzöm és egyre többször érzem már, hogy napi 24 óra egy embernek ilyen állomány mellett kevés. A téli hónapokban természetesen villanyfénynél is dolgozom. Aztán a szakirodalom tanulmányozása, a magok, a növényvédőszerek beszerzése is időt vesz igénybe. A magamfajta emberekkel való találkozások, tapasztalatcserék is sokat adnak, ezért a kapcsolattartást sem szabad elhanyagolni. Sokan jönnek hozzám tanácsért, segítségért, itt vannak a kíváncsi látogatók, a szakdolgozatokat író diákok, akiknek szintén igyekszem a kedvükben járni. És mit kapok mindezért? Örömmel tölt el, ha nyílnak a virágok, illatozik az üvegház, ha érik a gyümölcs, ha karácsonykor saját termésű banánt eszik a család. Polgári László (a szerző felvétele) 1991. XI. 15 dBUJBSÉfl