Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-04 / 40. szám
>» 4Szerkeszti: Tallosi Béla Sebők Éva Piros fülű lángot cibálok, piros paprikaport szitálok. Ősz Piros ringlót szedek kosárba, piros a venyigék bokája. Rőtbe borul minden, ami zöld, piros őszi ördög nyelvet ölt. JÁ TSZUNK MÉG ? (Méry Gábor felvétele) A Liu fivérek Sárkányok igenis léteznek! Réges-régen élt a tengerpart közelében egy asszony. Volt neki öt fia, az öt Liu fivér: Első Liu, Második Liu, Harmadik Liu, Negyedik Liu és az Ötödik LÍu. A fivérek annyira hasonlítottak egymásra, hogy senki sem tudta megkülönböztetni őket. Néha még az édesanyjuk is összetévesztette őket. Mindegyik fivérnek volt egy-egy különleges képessége. A legidősebb fivér, Első Liu, képes volt kiinni, majd medrébe újra visz- szaengedni a tenger vizét. Második Liu nem félt a fűztől. Harmadik Liu ki tudta nyújtani a lábait olyan hosszúakra, amilyenre csak akarta. Negyedik Liu erősebb és keményebb volt, mint a legszilárdabb acél. A legkisebbik fivér, Ötödik Liu pedig értett a madarak és az állaI tok nyelvén. Boldogan és bőségben éltek. Első Liu halászott, Második Liu a tüzet gondozta a kandallóban, harmadik Liu és Negyedik Liu a mezőn dolgoztak. Ötödik Liu pedig a libákat és a juhokat őrizte. Egyszer a tartomány dúsgazdag, ám gonosz kormányzója vadászni jött arra a vidékre, ahol a Liu fivérek éltek. Az erdő szélén meglátta, hogy egy legényke őrzi a nyájat. Ötödik Liu volt. Mellette egy szép zerge aludt. A kormányzó fogta az íját, és megcélozta a zergét. Ötödik Liu megijedt, mondott valamit a zergének, az felugrott és eltűnt az erdőben. Az erdőből egy őzike jött elő. Ötödik Liu az őzek nyelvén rákiáltott: „Menekülj!“ - s az őzike már el is tűnt. Minden állat elrejtőzött. A kormányzó mérgesen járta az erdőt, mert egyetlen állatot sem látott. A jóságos Ötödik Liu pedig nagyon örült, hogy segíteni tudott erdei barátainak. Akkor a gonosz kormányzó megparancsolta, hogy fogják el ötödik Liut. Elvitték őt a városba, s belökték egy ketrecbe, egy vicsorgó vad tigris mellé. A kormányzó azt gondolta, hogy a tigris majd szétszaggatja a szerencsétlent, ám Ötödik Liu megszólította őt tigrisnyelven, s az állat nem bántotta. Amikor a kormányzó erről tudomást szerzett, még indulatosabb lett, s megparancsolta, hogy Ötödik Liunak a fejét vegyék. Akkor a börtönbe, az őröket kijátszva, belopakodott Negyedik Liu, akinek a teste keményebb volt minden acélnál. Ötödik Liu pedig szépen hazament. Annyira hasonlítottak egymásra, hogy a cserét senki sem vette észre. Másnap reggel Negyedik Liut kivezették a város főterére. A hóhér hiába akarta lefejezni Negyedik Liut, mert a legsúlyosabb kard is apró darabokra hullott szét a fiú nyakán. Ezt látva, a kormányzó elrendelte, hogy a nyakas fiút a legmagasabb szikláról lökjék a mélybe. Éjszaka belopakodott a börtönbe Harmadik Liu, aki olyan hosz- szúra tudta kinyújtani a lábait, amilyenre csak akarta. A cserét most sem vette észre senki. Amikor másnap lelökték Harmadik Liut a szikláról, amely olyan magas volt, hogy mindenki más agyonzúzta volna magát, ha lezuhan róla, de Harmadik Liu kinyújtotta a lábait, s állva maradt a szikla tetején. Ekkor a kormányzó már dúlt-fúlt mérgében, s megparancsolta, hogy másnap égessék el a fiút. A hóhérok a kormányzó palotája előtt óriási tüzet raktak. A tüzet minden oldalról bámészkodó emberek, s íjakkal felfegyverzett őrök vették körül. Ezúttal Második Liu, aki nem félt a fűztől, surrant be a börtönbe, s helyet cserélt Har(Kínai népmese) madik Liuval. A hóhérok megragadták Második Liut, és belökték a hatalmas tűzbe. A lángnyelvek a környező házaknál is magasabbra csaptak. Második Liu eltűnt a fekete füstben. Az emberek megsiratták őt. A gonosz kormányzó pedig kajánul felkacagott. Ám amikor a füst eloszlott, láthatták: a tűz kellős közepén ott állt Második Liu, és mosolygott, mintha mi sem történt volna. A kormányzó a szívéhez kapott.- Miféle ember ez? - üvöltötte. - A tűzben nem ég el, ha szikláról dobják le, nem üti agyon magát, a kard darabokra törik a testén, még a vad tigris sem falja őt fel! De a tengerbe majd csak belefullad, főleg, ha egy hatalmas követ kötünk a nyakára! Hallotta ezt Első Liu is, aki ki tudta inni a tengervizét. Nyomban Második Liu helyére lopakodott. Este tehát már őt vitték a hajóra. Egy másik hajón a kormányzó és a kísérete hajózott ki a tengerre oda, ahol a legmélyebb volt. Ott követ kötöttek a fiú nyakára, és a gonosz kormányzó jelt adott: lökjék a tengerbe! Első Liu alig merült el, máris kortyolni kezdte a vizet. A kormányzó rémülten figyelte, hogy a víz elfolyik, eltűnik valahová. A hajók hamarosan zátonyra futottak, és roncsaik csakhamar földet értek a tenger fenekén. Ekkor Első Liu kioldozta a kötelet, mellyel a hatalmas követ a nyakára kötöztek, s kigyalogolt a partra. Onnan aztán visszaengedte a tengert a medrébe. A gonosz kormányzó és gonosz kísérői ott lelték halálukat a tenger fenekén. Az emberek nagyon megörültek, amikor megtudták, hogy milyen sors érte a gonosz kormányzót, s ünnepelték a legyőzhetetlen Liu fivéreket... Sági Tóth Tibor fordítása Igencsak meglepődött a polinéziai gyöngyhalászok egy csoportja, amikor zsákmány után kutatva kikötött a Szund-szigetcsqporthoz tartozó Kommodo szigeten. Ott ugyanis óriási sárkánygyíkokkal találták magukat szemben. Nem sokkal később expedíció érkezett a szigetre és magállapította: valóban az egykori sárkánygyíkok leszármazottai élnek a szigeten. 1926-ban amerikai expedíció érkezett Kommodóra, azzal a céllal, hogy élve elfogjon néhányat az óriási hüllők közül és az Egyesült Államokba szállítsa őket. A szigetre érkezve őshüllőkére emlékeztető lábnyomokat találtak, valamint fölfedeztek néhány addig ismeretlen kígyófajtát, számos új madárfajt, s rájöttek, hogy a szigeten bivalyok és vaddisznók is élnek. Már az első kutatóútjukon meglátták azt, amiért jöttek: az egyik domboldalon egy hétméteres szörnyeteg mászott lefelé! Teste gyíkéra hasonlított, hosz- szú nyaka óriási fejben végződött, tízcentis fogakkal ékesített állkapcsából félméteres villás hegyű nyelv lógott előre. A hatvanmillió évvel ezelőtt kihalt dinoszauruszok élő rokonának durva, páncélszerű fekete bőre, hosszú széles és erős farka volt, és négy fatörzsnyi vastagságú lábon csúszott-mászott. Nagy munkába kezdtek az expedíció tagjai: csapdát és ketrecet készítettek az óriásgyíknak. A csapdába oszlóféíben levő vadkantetemet helyeztek, a nyílás köré pedig vastag kötélből kötött hurkot. A kötél másik végét egy lehajlított kikötözött fához kötötték és lesben álltak a szörnyű bűzt árasztó csapda mellett. Alig alkonyodon be, néhány fiatal gyík jelent meg, az egyik megpróbálta kilopni a dögöt a csapdából, ám egyszerre csak megijedtek, és egy pillanat alatt eliszkoltak. Az egyik vadász kilesett rejtekhelyéről, és kis híján elájult a rémülettől: egy legalább kétszáz kilós sárkánygyík közeledett a csapdához. Be is dugta a fejét a lyukon, hogy elkapja az ínyencfalatnak számító dögöt, ám az expedíció tagjai elvágták a fát tartó kötelet, és a kiegyenesedő fa nyakánál fogva a magasba rántotta a hüllőt. Hosszas küzdelem után sikerült megkötni és a táborba szállítani, ahol vasketrecbe tették. Korai volt azonban az öröm, mire hajnalodon, a gyíknak hűlt helye volt - néhány erőteljes farkcsapással széttörte a ketrecet és elmenekült! A kutatók az elkövetkező napokon lőttek néhány öreg gyíkot, néhány fiatalt pedig élve fogtak el és vittek haza. így a tudósok részletesen is tanulmányozhatták e régen kihaltnak hitt állatokat. Hogy kerültek a sárkánykígyók éppen Kommodo szigetére? Úgy, hogy valamikor szárazföld kötötte össze Ázsiát Ausztráliával, ennek lesüllyedésével keletkezett az egykori magas hegyekből a sok sziget. Az egyiken kedvezőek a feltételek a gyíkok számára. Ha- i sonló, ám jóval kisebb rokonaik is élnek szerte a világon: Észak- és Közép-Amerikában a leguánok, Afrikában és Ázsiában a varánu- szok, a Maláj-félszigeten pedig a fákon tanyázó repülő sárkányok. Ezek méretei azonban meg sem közelítik a kommodói sárkányokét! I (L. G.) ÁLLATHATÁROZÓ Képzeld el, hogy az állatkertben jársz, megcsodálod a képén látható három ragadozót, de megdöbbenve tapasztalod, hogy a rácsok alatti táblákról hiányzik az állatok neve! Valószínű azonban, hogy már ismered őket, így meg tudod állapítani: a három közül sorrendben melyik milyen ragadozó. Nos?! Kockázás Ha jó a megfigyelőképességed és a térlátásod, pillanatok alatt meg tudod oldani a feladatot. Azt kell megállapítanod, hogy a kiteregetett palástból melyik kockát lehet összehajtogatni. MEGFEJTÉS A szeptember 20-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: 30 (az első két szám összege háromszor); nyest, borz, róka. Nyertesek: Pavel Tibor, Deáki; Fekete Mária, Naszvad; Kajla Adrián, Pinc; Kuscsik Zoltán, Szomotor; Széllé Tamás, Dunaszerdahely. « 1991. X. 4.
