Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-30 / 35. szám
\ X â f Ullaradon® „Nekem a futball volt a kábítószer!“ Nem könnyű eligazodni Die- go Maradona nyilatkozatain. A Nápolyból elmenekült, majd hazájában, Argentínában újabb kábítószeres botrányba keveredett játékos pár héttel ezelőtt még a legmélyebb meggyőződéssel állította: alig várja, hogy visszatérhessen a pályára, s nagyon szívesen játszott volna a Copa Americán is a győztes csapatban. Aztán elég volt pár nap ahhoz, hogy Díego megváltoztassa véleményét. Újságírók népes csoportja várta, amikor befejezte utolsó edzését a Boca Juniors játékosai között. Mindenki tudta, fontos bejelentésre készül... A zsurnaliszták nem jöttek hiába:- Befejeztem profi pályafutásomat - mondta Maradona. - Az argentin válogatottban sincs többé szükség rám. Ott van Leonardo Rodriguez és Diego Latorre... A csapat a Copa Americán bizonyította, gond nélkül kijuthat a következő vb-re. A futball-bálvány azzal indokolta döntését, hogy nem szeretne újra bekapcsolódnia sportágat mérgező harcokba. Kilenc évig várt arra, hogy hazatérjen Buenos Airesbe, s úgy érzi, ez idő alatt rengeteg igazságtalanság érte. Különösen felháborítónak tartja, hogy. hazájában letartóztatták, mivel szerinte csúnya politikai praktikák vannak a háttérben. Nem nehéz kitalálni, Maradona az argentin kormány tagjai ellen indított vizsgálatra gondolt. Az országvezetők állítólag dicstelen szerepet játszottak a kábítószer-kereskedelemből származó dollármilliók tisztára mosásában...- Az egész nemzetet szándékosan félretájékoztatták - folytatja Maradona. - Én csupán egy kábítószert ismerek: a labdarúgást... És legfeljebb gólokat csempésztem... De nem kérem, hogy mérsékeljék büntetésemet, eltiltásomat, mert nekem így is jó. A nápolyiakkal pedig meg kell egyezni valahogy. Ha nem akarok, akkor nem is tudok játszani! Ellenkező esetben olyan érzésem lenne, mintha lopnám a pénzt... Két nappal a nagy hatást kiváltó nyilatkozat után a ,,szupertörpe“ mégis pályára lépett. A Ferrocaril Oeste-stadlonban rendeztek jótékonysági mérkőzést, a bevételt egy kórház javára utalták át. Maradona mellett Oscar Ruggerit és Sergio Batis- tát is láthatta a 25 ezres nézősereg. A szurkolók szünet nélkül énekelték: „No se va, y Diego no se vae.. „Ne menj el, Diego, ne menj ej...“ De hiába a könyörgés, hiába jelentette ki Carlos Bilardo, az argentin arany- és ezüstcsapat volt kapitánya, hogy Maradona akár 35 éves koráig elfutballozhatna a világ legjobb bajnokságában, a játékos elhatározását nem sikerült - eddig legalábbis - megmásítani.- A hasonló, jótékony célú meccseken még szívesen részt veszek, de szó sem lehet arról, hogy visszatérjek Nápolyba, vagy bárhol máshol folytassam. A labdától persze nem tudok elszakadni. Gyerekeket fogok tanítani, idehaza vagy Kubában. Más már nem érdekel... (D. F.) Negyedévi előfizetés 52 korona. A kitöltött megrendelőlapot.adja le a postán, vagy adja oda a levélkézbesítőnek. MEGRENDELŐLAP Az előfizető nyilvántartási száma: Evidencné cislo preőpfatilefa - platitefa sústredeného inkasa: OBJEDNÁVKA TLACE V PREDPLATNOM Az újság címe Názov denníka - őasopisu Példányszám Pocet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zaéatie dodávky Katalógusszám Katalógové cislo (vyplnuje PNS) W VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: A megrendelő száma: Predplalené vytlaéky dodajte na adresu: .............................................................Öíslo odberatefa:......... Né v, cím (szervezet): utca: Menő a priezvisko (názov organizácie):.......................................................................ulica:................... há zszám: emelet: lakásszám: postahivatal:.......................... ő. dömu:..................poschodie:....................6. bytu:....................dodáv. poéta: Az előfizető aláírása Podpis predplatitela' SKY ■© COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 T izenhét esztendeig tartott a dél-afrikaiak kényszerű száműzetése. Ma már azonban nincs az a felelős futballvezető, aki kétségbe vonná azt, hogy hamarosan visszatérhetnek a nemzetközi porondra. Az országban ugyanis időközben felszámolták az úgynevezett apartheidrendszert, s a faji megkülönböztetést ugyanolyan szigorúan tiltják a törvények, mint bármely más kultúrállamban. A FIFA-ból 1974-ben kitiltott szövetség visszafogadása mégsem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Erről ugyanis legkorábban a jövő év júliusában, zürichi kongresszusán dönthet a világ- szervezet, ami viszont annyit jelent, hogy a dél-afrikaiak ezúttal valószínűleg önhibájukon kívül nem vehetnek részt a következő, 1991-es világbajnokság selejtezőin. A vb-sorsolást ugyanis az idén decemberben tartják... Sajnálatos, a FIFA ezt-a csupán adminisztratív akadályt képtelen áthidalni, s így előfordulElszabotált visszatérés hat: a szigorú ügymenet miatt hiába reménykednek a dél-afrikaiak abban, hogy lehetőséget kapnak képességeik igazolására. Pedig az elfogultsággal igazán nem vádolható sportvezető, Sam Ramsamy, a fajüldözést tiltó olimpiai bizottság elnöke, az aparthfeid-rezsim régi, harcos ellenzője is kijelentette: immár semmi nem indokolja a bojkott fenntartását! Johannesburgban készségesen fogadták az afrikai szövetség, a CAF képviselőit is. A delegációt a kameruni Issa Haya- tou, a konföderáció elnöke vezette, s ötnapos, alapos vizsgálódás után a CAF hivatalosan javasolta a déliek újrafelvételét. A FIFA azonban „visszadobta a labdát“, mondván, a köztársaságot előbb az afrikai szövetségnek kell visszafogadni soraiba, csak azután kezdődhetnek a magasabb szintű tárgyalások. Az első pillanatban egyszerűnek látszó ügy tehát egyre bonyolultabbnak tűnik. A CAF tagállamai között ugyanis korántsem a legteljesebb az összhang a kérdés megítélésében, mivel több afrikai ország vezetője nehezen felejti a múlt sérelmeit. Azt, hogy a dél-afrikaiakat már 1957-ben kizárták a kontinens- bajnokság küzdelmeiből, miután csapatukban kizárólag fehér bőrű játékosok szerepeltek. Akkoriban pedig még szó sem volt arról, hogy hasonló „fogyatékosságok“ miatt az ország összes sportolóját eltiltják a nemzetközi szerepléstől. A CAF legfelsőbb testületé szeptember 19-én, Kairóban szavaz a dél-afrikaiak sorsáról, de hiába a várható pozitív döntés, az újrafelvétel időpontja túl késő ahhoz, hogy a visszafoga- dottak elindulhassanak a januári földrészbajnokságon... Csekély vigasz, hogy ’94-ben, a következő afrikai tornán, ha addig is „jól viselkednek“ a politikusok, már részt vehetnek a méltatlanul száműzött futballisták. A több mint másfél évtizedes elszigeteltségben titokzatos legendák keringtek a csodálatos képességű néger játékosokról, a szupertehetségekről, akiket már sohasem ismerhetünk meg. Ök csak irigyelhették valamivel szerencsésebb honfitársaikat. A profi ökölvívókat, a rögbiseket, a golfozókat, a teniszezőket, akik, mivel nem olimpiai sportágakat képviseltek, néha ki- játszhatták a könyörtelen bojkott-szabályokat. A futballistáknak erre semmi esélyük nem volt, egy-két kivételtől eltekintve. Ha elfogadjuk, amit Gary Bailey, a ’83-ban és ’85-ben angol kupagyőztes Manchester United híres kapusa mondott, a dél-afrikaiak a legjobbak közé tartozhattak volna a fekete kontinensen. Ezt a megállapítást nemcsak Bailey, a „tiltott országban“ született portás igazolta nagyszerű védéseivel. Honfitársa, Bruce Grobbelaar is a szigetország egyik legkiválóbb hálóőrének számított, de a legrangosabb nemzetközi tornákon ő sem bizonyíthatott, bár később felvette a zimbabwei állampolgárságot, s néhány mérkőzésen védett is új hazája színeiben. Világbajnokságra azonban csapatával nem juthatott ki. Ügyes „csellel“ próbálkozott a pretoriai születésű Roy We- gerle, a Luton, majd a Queen’s Park Rangers csillaga. Amerikai felesége révén megkísérelt bekerülni az Egyesült Államok vb- csapatába, ám a szigorú FIFA- szabályok keresztülhúzták számításait. Hiába érvelt azzal, hogy ő valóban német és skót szülők gyermeke, rá ugyanúgy vonatkoztak a nemzetközi tiltások, mint bármelyik más délafrikai polgárra. Talán valamivel szerencsésebben alakult az FC Zürich csapatát erősítő Augustine Ma- kalakalane és a szintén nehezen kiejthető nevű' Thomas Ma- digage pályafutása. Őket, ha nem húzódik túl sokáig a délafrikai ügy, egyszer talán valamelyik világtalálkozón is láthatjuk. Mert labdarúgó-körökben máris jelentős a felháborodás a FIFA halogató politikája miatt. Ismert, hogy az olimpiai mozgalom vezetői egyetlen tollvonással engedélyezték a sokáig igazságtalanul sújtott sportolóknak - nyilvánvaló, nem a versenyzők tartották életben az apartheid-rendszert! - az indulást a jövő évi, barcelonai ötkarikás eseményen. És vannak biztató jelek is. A világhírű angol Everton október végén barátságos mérkőzést játszik a dél-afrikai válogatottal, méghozzá a FIFA hivatalos hozzájárulásával. Ez is bizonyítja, mennyire értelmetlen az időhúzás akkor, amikor egy egész futballnemzet alig várja a nagy bemutatkozást, s ennek már csak és kizárólag ügyrendi akadályai lehetnek. (H. F.) IJasámap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság * 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: » 210/4460 és Miklósi Péter: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László S 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf * 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 506-39. gazdasági ügyek: S 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat.819 02 Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Készül a Danubiaprint. n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25,18. emelet, 210/3659, 3660. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Postai Híriapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.