Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-16 / 33. szám
üeujesB/i 9 |091. Vili. 16. Augusztus második felében általában fordulás áll be az időjárásban. A Kárpát-medencében ilyenkor már kevesebb a napsütés. A szakemberek szerint már augusztus 5.-ét követően lassú lehűlés következik be. Augusztus 19. és 25. között a napi középhőmérsékletek a következőképpen alakulnak: átlagos 20,3, a legmelegebb 24,3, a leghidegebb 15,1 C-fok. Nevezetes Szent István és Bertalan napja. Az utóbbit - augusztus 24-én - sok helyütt őszkezdő napnak tekintik, s termésvarázsló szokások fűződnek hozzá. A gyümölcsösben végzett tennivalók közül remélhetőleg a vegyszeres védekezésre már ritkábban lesz szükség. Előfordulhat azonban, hogy a ribiszkét, cseresznyét és a meggyet a kaliforniai pajzstetű 2. nemzedéke, az őszibarackot a gyümölcsmolyok, a málnát pedig a vesszőfoltosság ellen permeteznünk kell. Elmaradhatatlan viszont a téli almák - főleg az érésben lévő fajták - sodró- és almamolyok, valamint a kaliforniai pajzstetvek elleni védelme! Most van itt az ideje az idős cseresznye- és meggyfák ifjításának, metszésüknek, a tősarjak eltávolításának. Készítsük elő a gyümölcstárolókat a termés befogadására. A szőlőben most a tarka szőlőmoly harmadik, a bagolylepkék második lárvanemzedéke károsít. Ellenük vagy féltucat szer közül választhatunk, vegyük azonban figyelembe az egészségügyi várakozási időt. Ügyeljünk a csemegeszőlők érésére. A rothadó szemeket távolítsuk el a fürtből, ne dobjuk azonban le a tőke mellé, hanem égessük el! A zöldségeskertben - fóliatakarással - ültethetünk októberben érő fejessalátát. Vessünk - hidegágyba — áttelelő kelkáposztát, őszi fogyasztásra spenótot. Ha sóskát telepitünk, ágyásába előzőleg dolgozzunk be négyzetméterenként 4-6 kg érett trágyát, 25 g péti-, 28 g kálisót és 30 g szuperfoszfátot. A hónapos retek ágyását is készítsük elő; itt négyzetméterenként - 5-10 cm mélyre - juttassunk ki 10-15 kg érett trágyát, 7 g kénsavas kálit, 15 g pétisót, 10 g szuperfoszfátot. Az uborkát, tököt ilyentájt a takácsatkák és a lisztharmat támadja. Ellenük Mitac 20 és Thiovit kombinálásával védekezhetünk. Virágaink közül ültessük át a hagymás-gumós évelőket - pl. a korbácsliliomot (Eremurus), a kockásliliomot (Fritillaria). Most van itt a magyarság egyik kedvelt virágának, a pünkösdi rózsának (Paeonia) átültetési ideje is. Ügyeljünk rá, hogy a hagymák, gumók ne kerüljenek túl mélyre, mert akkor jövőre nem virágoznak ki. Figyeljünk a rózsák kártevőinek szaporodására, ha kell permetezzünk ellenük. -rA KAJSZIBARACK a GUTAÜTÉSE M halasszuk metszést tavaszra! A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. Az idén gyakran tapasztalható, hogy az előzőleg egészségesnek tűnő kajszifák hirtelen, szinte az egyik napról a másikra elpusztulnak. Ezek a fák azonban már jóval a végső kép kialakulása előtt betegek voltak, csak éppen a felületes szemlélő előtt rejtve maradtak a szimptómák. A betegség kialakulásáért legtöbb szakember az abiotikus tényezőket (a kemény téli fagyokat, a rossz tápanyag- és vízellátást, az élettani defektusokat, a helytelen időben és módon történt metszést stb.) okolta. A biotikus tényezők szerepének szintén voltak szószólói. Ók a különböző kórokozók, elsősorban a Verti- cillium kártételének, az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartották a gutaütést. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényező szerepet játszhat, de önmagában nem idézheti elő a fák pusztulását. Ma már egyértelműen bizonyított: a gutaütés fertőzéses betegség, amelyért a kórokozók felelősek. A betegség komplex jellegű, tehát nemcsak egy, hanem több kórokozó is felelős lehet az azonos vagy az erősen hasonló szimptómák létrejöttéért. A mi klimatikus körülményeink között a betegségért elsősorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba felelős. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. Bizonyos tényezők - kemény tél, nagy termés, hiányos tápanyagellátás - pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg:- Rákosodás és elhalás - lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön; a háncs, a kambium, a farész ezeken a helyeken bámult; ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri, a felette levő részek elhalnak.- A rákosodás nélküli hervadás- a szállítószövetek megbetegedése: barnásfekete elszíneződés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi.- Rákosodás nélküli elhalás- a gyökér és a gyökérnyak rothad, s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is, és a lombozat sárgulását, majd száradását okozza. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelőzés. A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektől, fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra, a metszéssel egy időben végzett sebkezelésre (oltóviasz, fémmentes festék, fasebkát- rány.) Nyugalmi időszakban 2 százalékos burgundi- vagy bordóilével permetezzünk. A metszésre használandó munkaeszközöket - fűrészt, ollót - fertőtlenítsük. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól, a Gnomoniatól és minden olyan egyéb gombabetegségtől, ami korai lombhullást okoz. Évtizedeken keresztül a nyár vége, augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott időszaka. A felügyeleti metszéssel együtt a hajtások visszametszé- sét is javasolták. Bebizonyosodott, hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertőznek, az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt, hogy a kórokozók fertőzőképessége nyár végén és főleg a tél folyamán nagy. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal, a vegetáció kezdeti szakaszában a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzőképessége minimális. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelőnyösebb. Időszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart - általában február utolsó napjaitól április elejéig. Megjegyzendő azonban, hogy ez az időpont élettanilag nem előnyös, az eddigi megfigyelések viszont nem utalnak káros követkéz-' ményekre. Miklós Dénes kertészmérnök A többlépes folyamatos üzemű pároztató A nagyobb mennyiségű anya nevelésére szakosodott anyanevelök- nek költségcsökkentés miatt érdemes kis pároztató kaptárakkal fel- szerefni telepüket. A „minik" 2 db féltenyérnyi lépek- kel, a nagyok 19x18 cm-es, tehát 1/4 NB kerettel üzemelnek. Számtalan közbülső méret is előfordulhat. A 19x18 cm-es (1/4 NB) keretet azért kedvelik, mert a hosszú oldalt megfelezve kettéosztott rakodófiókban ezen keretméreten be lehet teleltetni a családot. Tavasszal a fias keretek szétosztásával egyszerű ezek betelepítése. A mini jelző nem azt jelenti, hogy ez a legkisebb méretű pároztató, hanem, hogy ezen belméret közelében van az a határ, ahol még egyszeri betelepítéssel folyamatosan több anyát is lehet pároztatni. A pároztató nem más, mint egy sapkatetővel ellátott „sallangoktól“, bonyolult megoldásoktól mentes, belül két részre osztott doboz. Hossza 25, szélessége 11,5, magassága 12 cm + a tető. Oldalai 15 mm vastag gyalult deszkából készülnek. A célnak megfelelő a nyárfa is, amely lefestve jól viseli az időjárás viszontagságait. Teteje lécperemmel ellátott deszkalap. Belső részét a hosz- szú oldal függőleges falcába csúsztatott farostlemezzel választjuk ketté. A fészekrész bel mérete 15x8,5x11 cm. így kedvünk szerint használhatjuk melegépitményúnek Új lehetőség az almafa-lisztharmat ellen A varasodás mellett az alma egyik legsúlyosabb betegsége a lisztharmat. Az ellene való védekezés - különösen a Jonatánnál - elég sok gondot okoz. A kórokozó a rügypikkelyek között telel át és tavasszal a fakadástól már károsítja a fiatal leveleket. Súlyosabb károsítás esetén a gümölcsöt is megtámadja, megbetegíti. Magyarországon, a budapesti Kertészeti Egyetem Tangazdaságának halászteleki kerületében is sok gondot okozott a lisztharmat elleni védekezés. Súlyosbította a helyzetet, hogy a permetezéshez csak igen kemény víz - 32 NK° - állt rendelkezésre. Egyes szerek (például a Karathane) a kemény vízben hatástalanná váltak, ezért a 80-as évek elejétől Bayleton 25 WP-vel próbálkoztak, és igen jó eredményeket értek el. A Bayleton nagyhatású, szisztematikus (felszívódó), a növényben száilítódó gombaölő szer. Mind a csúcs, mind a gyökérzet irányában eljut azokra a növényrészekre is, amelyek kimaradtak a kezelésből. A Bayleton háromféleképpen fejti ki hatását. 1. Megelőző permetezés esetén kizárja a fertőzést, tehát preventív hatású. 2. A már fellépett fertőzések, amelyek még nem okoztak látható károkat, nem terjednek tovább, tehát kuratív hatású. 3. A teljesen kifejlődött - a kultúrnövényt már károsító - fertőzést is képes a Bayleton azonnal leállítani. A Bayleton 25 WP használata közben megfigyeltük, hogy a rendszeres kezeléssel még a primer fertőzött hajtásvégek sem halnak el, mint ahogy ez eddig történt, hanem újra hajtanak és egészséges leveleket fejlesztenek. A kemény víz ellenére is igen jó hatású volt a Bayleton. A Bayleton 25 WP-ből a kísérletekben hektáronként 0,2 kg-ot adagoltak, s kéthetenként permeteztek. Az eddigi tapasztalatok alapján a kísérletekben egyáltalán nem okozott károsodást sem levélen, sem gyümölcsösben. A hajtásnövekedés is normális volt. A Bayleton a gazdaságosság tekintetében Is kiállja a próbát. Az almatermesztésben jelenleg ugyan még nem engedélyezték (nálunk igen), ám a lisztharmat elleni védekezésben feltétlen perspektivikus szerként kell figyelembe venni a Bayletont. Kertészet és Szőlészet Mézelő 4 4 és hidegépítményúnek 2 kerettel. Azért 11 cm magas, mert így a hátsó részben - ez az etetötér - úgy elfér a táplálékkal teli tejfölöspohár, hogy fölötte még van kb. 1 cm-es méhjárat. A rövid oldalakat a falcolt hosszú A helyesen csirátlanitott gyümölcsök és zöldségek a tartósítás egyéb módszereivel szemben olyan előnnyel rendelkeznek, hogy nem tartalmaznak idegen konzerváló hatású vegyi anyagokat és eltarthatóságuk - észrevehető minőségi változás nélkül - több évre tehető. Ez széles lehetőséget biztosit arra, hogy gazdag gyümölcs- vagy zöldségtermés alkalmával készleteket halmozzunk fel a kevésbé termékeny időszakokra vagy téli hónapokra ŐSZIBARACK BEFŐZÉSE Befőzésre a magvaváló fajták alkalmasak. A szedésnél ügyelni kell rá, hogy megfelelően érett, de még kemény terméseket válogassunk. Meghámozva és há- mozatlanul is ízletes befőttet készíthetünk belőlük A hámozáshoz éles, rozsdamentes acélból készült kést használjunk, vagy pedig előzetes hőkezeléssel távolítsuk el az őszibarack héját. A félbevágott, belsejével lefelé fordított őszibarackot helyezzük gézre vagy szitára és mártsuk 3-4 percre forrásban lévő vízbe Miután a forró vízből kivesszük, mártsuk gyorsan hideg vízbe. így a héj könnyen eltávolítható A félbevágott gyümölcsöket belsejükkel lefelé fordítva rakjuk az üvegekbe és forró, 85-90 C-fokos cukorsziruppal öntsük le. A gyümölcs érettségétől függően legmegfelelőbb a 35-40 százalékos koncentrációjú szirup. Egy liter vízhez 600-670 gramm cukrot adjunk - ez 5-6 beföttes üvegre elegendő. A lezárt üvegeket 20-25 percig (érettebb gyümölcsöt rövidebb ideig) csírátlanítjuk, majd hidegsokkot alkalmazunk, úgy, hogy a befózö- edénybe hideg vizet töltünk oldal fogja közre. Az alját a négy oldaldeszka körbefogja, ezért a függőleges oldalak nem vezetik oda az érintkezési felülethez a vizet, így tartósabb. A hosszú oldal felső részén is van egy vízszintes falc, amelybe a kis keretes betét kerül. A belső teret két részre osztó farostlemezen lyukak vannak. Ezeken keresztül hordják át az eleséget az etetörészböl a fészektérbe. Kijárónyílásként a rövid oldal felső harmadába fúrt 20-22 mm átmérőjű furat szolgál. Ezt a nyílást egy facsavaron elforduló, 4 részből álló anyarács- darab zárja. Egyik „szeme" ki van vágva, ez a kijárónyílás, két „szeme" rostaszövettel van befedve, egy „szem" változatlanul van hagyva. A rostaszövetes részt pincézés- kor és szállításkor, az anyarácsos részt a petéző anyák megszökése ellen használjuk. Betelepítéskor az első részbe egy darabka cukorlepényt teszünk. Ezután már csak az etetörészen etetünk. A pároztató népe és az anya zavarása nélkül a hátsó részben a tejfölöspohár cseréjével vagy egy cukorlepénygombóc berakásával ez gyorsan megoldható. Méhészújság (rövidítve) ÖSZIBARACKDZSEM Elkészítéséhez szintén a magvaváló fajták a legalkalmasabbak A hibátlan, érett gyümölcsöt megmossuk és kevés vízzel feltesszük főzni. A fóvés előtt a gyümölcsöt kimixelhetjük. A dzsem a legjobban zselírozó cukorral készíthető Miután a pép felforrt, minden 1-1 liter egységnyi gyümölcspéphez folyamatosan keverjünk 1 kg zselírozó cukrot. Az így nyert anyagot a szükség szerint csipetnyi citromsavval ízesítjük, amelytől a dzsem'színe világosabb lesz. majd összesen 5 percig forraljuk Előmelegített üvegekbe öntjük, lezárjuk és szárazgözbe tesszük. Legegyszerűbb formája az előmelegített sütő, ahol az előkészített tepsin a beföttes üvegeket melegítettük. Ha nincs kéznél zselírozó cukor, akkor 1 kg pépre 0,5 kg kristálycukrot használjunk és addig főzzük állandó keverés mellett, amíg a fözókanál nyomán keletkező barázda alakját megtartja VEGYES SALÁTA Mossunk és tisztítsunk meg - magvai- kat kaparjuk ki - 10 darab fehér, 10 db zöld és 10 db piros paprikát, majd vágjuk karikára. Ugyancsak szeleteljünk fel vékonyra 10 db zöld uborkát, továbbá egy kis fej káposztát is. Az egészet zománcozott tálba tesszük, összekeverjük és forró vízzel leforrázzuk. Ha kihűlt kicsavarjuk és üvegekbe rakjuk. Forraljunk közben ecetes vizet - 2 liter vízhez 0,5 liter ecetet adjunk -, tegyünk bele 10 dkg sót, pár szem borsot, 1 babérlevelet és néhány szem mustármagot Ha kihűlt, öntsük az üvegekbe, s zárjuk le azokat. Szabó Mária mérnök A sertések orsóférgessége (I.) A sertések orsóférgességét az Ascaris suum nevű 15-30 cm hosszú, 3-6 mm vastag fonálféreg okozza. Az orsóférgek a vékonybél üregében tartózkodnak és a béltartalommal táplálkoznak. A nőstények naponta igen nagy számú petét képesek termelni (50-200 ezret, sőt 1,5 milliót is). A peték bélsárral ürülnek a külvilágba. A megtermékenyített petesejtet tartalmazó peték a külvilágban 10-35 C-fok közötti hőmérsékleten fejlődnek tovább. A fertőzőképes lárva 30-40 nap alatt fejlődik ki. A peteburok védelme alatt a lárva hosszú ideig, több évig életképes állapotban marad. A padozaton, az etető- és itatóberendezéseken, a falakon peteburokban lévő lárvákkal a sertés szájon át fertőződik. Az epésbélben az emésztőnedvek hatására a burok megnyílik és kiszabadul a lárva. A bélből a nyirok és véráram útján a lárva vándorlásnak indul. A májon és a jobb szívkamrán át a tüdőartérián keresztül a tüdőbe jut. A hajszálerekből a tüdóhólyagokba megy át, a légutakon, légcsövén keresztül a garatba, majd újra vissza az emésztőcsatornába vándorol. A lárvák háromszor vedlenek, egyszer a májban, egyszer a tüdőben, egyszer a bélüregben. Ha a vándorlás specifikus gazdában megy végbe, akkor a lárva a bélben megtelepszik és ivaréretté válik. A lárva vándorlásának és ivaréretté válásának ideje 8-9 hét. A nagy vérkörön keresztül a lárvák eljutnak a szervezet különböző szerveibe, ott azonban nem tudnak továbbfejlődni, és elhalnak. Az orsóférgek a vékonybélben 7-10 hónapig élnek. Külföldi megfigyelések szerint az orsóférgek elsősorban a fiatal sertések élősködői. 2,5-5 hónapos korig kb. 50, 4-5 hónapos korban 36, 6-9 hónapos korban 19, 2 éven felüli korban 4 százalékos fertőzöttséget figyeltek meg. Idősebb állatok általában aktív védettségre tesznek szert, amely védi őket az újrafertőzódés következményeitől. A malacok első fertőződése általában már szopós korban megtörténik. Az orsóférgek kártétele kettős. A bélben megtelepedő orsóférgek táplálékot vonnak el az állattól. Olykor olyan mennyiségű féreg van a bélben, hogy azt teljesen elzárják. Ritkábban vérzéseket idéznek elő. Mérgező anyagcseretermékeikkel mérgezik a sertéseket. Következményként fejlődésben való visszamaradás, lesoványodás, vérfogyott- ság, senyvesség, másodlagos bántalmak iránti hajlamosság jelentkezik. Az orsóférgekkel fertőzött és az attól mentes malacok között több kilós súlykülónbség alakul ki. Kistermelők Lapja (folytatjuk) = §.= = = E = IH i Ul=p|=:.1 p.l 1 i-f:==J=: ~-= ==== 1
