Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-31 / 22. szám

r •*% lyezték át őrnagyi rangban, pa­rancsnoki beosztásban. Ezekkel a kiképzetten nemzetőrökkel és csekély reguláris katonasággal állta útját a csepeli Duna és a Sárvíz csatorna között Roth tábornok Szlavóniából Pest felé Buda alatt állottak, és 21-én ro­hammal visszafoglalták. Hunya­di óta magyar fegyverek nem arattak ilyen világraszóló győ­zelmeket, és mégis a bukás már küszöbön állott. A győzelmeket beárnyékolták a cári beavatko­AZ ÉLŐ MÁRTÍR ____________._________________ Am a szomorú világosi nap után, amikor lova nyakába bo­rulva zokogni látták honvédéi, Ferenc József császár a cár A fiatal Görgey tábornok. (Korabeli festmény) Emlékezés Görgey Artúr, a Szepesség szülötte halálának 75. évfordulójára Szlovákia, a régi magyar fennhatóság alatti időkben Felvidék néven meghatározott terület, számos történelmi és irodalmi nagyságot adott az egyetemes magyarság­nak. Ezek közé tartozik egy katona is: Görgey Artúr. Neve Magyarországon néhány évtizeden át közszájon forgott, mert a közvélemény egy része az 1848-49-es magyar szabadságharc árulójának tartotta. Görgey a Kossuthtól reá ruházott teljhatalom birtokában 1849. augusztus 13- án Világosnál az orosz csapatok előtt letette a fegyvert. Ellenfelei szerint ez volt a döntő bizonyíték Görgey folyamatos árulására. Ma már nem kell találgatni, áruló volt-e, vagy sem, régen eldöntötte azt a történelem: hős katona és jó magyar volt! Az idő mindenre megoldást hoz- és ha sokára is, de végül igazságot szolgáltat. Így történt ez Görgey Artúr esetében is, aki hetvenöt évvel ezelőtt, 1916. május 21-én hunyt el a magyarországi Visegrádon.■ A sors különös véletlene, hogy éppen Budavár bevételé­nek napján indult el rég el por ladt honvédéi után. A Szepes megyei Toporcon Leszerelése után Prágában született 1818. január 30-án. Szülei szerény anyagiakkal ren­delkező kisnemesek voltak, akik a négy Görgey-fiú neveltetésé­nek költségeit nehezen terem­tették elő. Késmárkon az evan­gélikus gimnáziumban végezte tanulmányait, majd Tullnba ke­rült ingyenes alapítványi helyre a cs. kir. utásziskolába. Ennek elvégzése után 1836-ban had- apródi rangban a kremsi 60. ma­gyar gyalogezredhez helyezték át. Itt 1837-ben hadnaggyá lép­tették elő, majd ötévi testörségi szolgálat után főhadnagyi rang­ban a Salzburgban állomásozó magyar nádorhuszárokhoz he­lyezték át, saját kérelmére. Ez­redét később Prágába vezé­nyelték, ahol egy alkalommal egy munkástüntetést keltett a huszároknak elfojtaniok. Gör- geyben a vak parancsteljesítés súlyos válságot idézett elő, és elindította benne a hadseregből való kilépés gondolatát. HAZAJAT JOBBAN SZERETTE...- Mi tesz, ha egyszer pa­rancsra hazámfiai elten kell for­dítanom a fegyvert? - töprengett' Görgey. 1845. július 23-án bejelentet­te feletteseinek a hadseregből való kilépését.- Bánt a honvágy... ezzel azt akartam mondani, hogy a hazá­mat jobban szeretem, mint állá­somat - írta magyarázatként, Bécsben élő Guido bátyjának. maradt és az egyetem kémia tanszakára iratkozott be, hogy a polgári élethez tudást szerez­zen. Két és fél évig tanult itt. Professzoránál megismerkedett a francia Auboin Adéllal, akit 1848 februárjában feleségül vett. Aztán a mézeshetekre ha­zaindult Toporcra. De a bécsi és pesti forradalomnak híre ide is eljutott, és amikor az új magyar honvédséget szervezték, Pes­ten szolgálatra jelentkezett, ahonnan századosi rangban Győrbe irányították. Hamarosan a szolnoki nemzetőrséghez he­igyekvő csapatainak. Miközben ezt a feladatot sikeresen megol­dotta és az osztrák csapatoknak a Székesfehérvárt elfoglaló Je- lacic seregével való egyesülését megakadályozta, drámai jelen­tőségű esemény is történt. A Görgey által létesített katonai vonalon Zichy Ödön gróf megkí­sérelte titokban az átjutást, de a huszárok elfogták. A grófnál röpiratokat és királyi manifesztu- mot találtak, továbbá egyéb olyan iratokat, amelyekben az ország népét törvényes kormá­nya elleni lázadásra és a Jela- cichoz való csatlakozásra szólí­totta fel. Mivel itt tettenérés és konkrét hazaárulás, kémkedés esete állott fenn, Görgey hadbí­róságot hívott össze, amely el­nöklete alatt halálra ítélte Zi- chyt és az ítéletet Lóréven kötél által végrehajtották. Görgey e kemény tettével nyíltan színt vallott a 48-as forradalom ügye mellett. VERESSIPKAS SZLOVÁK HONVÉDEK Október 31 -én Pozsonyban tábornokká nevezték ki és had­testparancsnoksággal bízták meg. Ezzel a hadtesttel a túlerő elől visszavonulni kényszerült Vácra, ahol kiáltványban szö­gezte te a magyar király, az alkotmány és a 48-as törvények iránti hűségét. Vácról indult el 1849. január 6-án nagyszerű fegyvertényekkel teljes felvidéki hadjáratára. Egymás után fog­lalta vissza a császári csapatok­tól Lévától kezdve sorra a bá­nyavárosokat, egészen Eperje­sig. Közben végrehajtotta egyik legbátrabb haditényét, a bra- nyiszkói hágó elfoglalását. Útján csapatai az újonnan felállított szlovák zászlóaljakkal gyara­podtak. Görgey veressipkás szlovák honvédéi hűségükkel és bátorságukkal mindenütt ki­tűntek. 1849 tavaszán azután megin­dult a diadalmas tavaszi hadjá­rat, amelynek során csapást csapás után mért Görgey az osztrák seregekre. Május 4-én zásról szóló hírek. Az osztrákok kétségbeejtő helyzetben voltak. Weiden táborszernagy, a Ma­gyarországon működő császári csapatok főparancsnoka így írt Schwartzenbergnek:,,... miután a magyarországi hadseregnek parancsnokságát átvettem... nem áll hatalmamban a körül­ményeket másképp irányítani... A Monarchia üdve most az oro­szoknak Krakkó felől való gyors bevonulásától függ, mert nem tudom, milyen belső erő tudná még megmenteni.“ A CÁRI SEREG TÚLEREJÉVEL SZEMBEN Erdély és a Felvidék hágóin át már özönlött az országba az intervenciós cári sereg. A ma­gyar hadsereg a különböző had­színtereken 152 ezer honvédet és 472 ágyút állíthatott az oszt­rák-orosz sereg 357 000 kato­nájával és 1354 lövegével szemben. Nem keltett ide senki­nek sem az árulása a bukáshoz, mert a számok önmagukért be­szélnek. Görgey mindezt világo­san látta, mégis harcolt tovább a remélt jobb feltétetekért, ame­lyek végül elmaradtak. Kossuth és hívei mégis gya­nakodtak Görgeyre, holott a magyar szabadságharc külső segítség nélkül eleve halálra volt ítélve. Álmodni sem tehetett, hogy Európa egyik nagyhatalma kapitulálni fog egy „rebellis“ or­szág előtt. Görgey és Kossuth nézeteltérése csak csúnya folt volt a magyar szabadságharc szép arculatán, de a végered­ményt nem befolyásolhatta. Görgey és Kossuth ellentétei­nek oka egyrészt Kossuth kato­nai hozzá nem értéséből szár­mazott, melynek következtében végrehajthatatlan utasításokat küldött. A végrehajtás elmara­dását azután a kormány iránti engedetlenségnek tekintették. Kossuth permanens álomvilág­ban élt, Görgey realista volt. Ti­zenhat évvel volt fiatalabb Kos- suthnál, de a realitások megíté­lésében egy emberöltővel idő­sebb. kifejezett kívánságára meg­hagyta Görgey életét. Klagen­furtba száműzték, itthon pedig éppen, mert elkerülte a bitót, ezt a hazaárulás biztos jelének te­kintették. Hatalmas pénzekről suttogtak még évek múlva is, melyet árulása fejében kapott. Ezzel szemben Nagyváradon orosz tiszteknek kótyavetélte el lovait, felszerelését, hogy csa­ládja és saját szükségleteit fe­dezhesse. Miután ez is elfo­gyott, Paskievics herceg, a^ orosz hadak fővezére tudomást szerezve nehézségeiről,.,foglyá­nak bajtársi kölcsönt adott. Kla­genfurtba indulása előtt még to­vábbi kölcsönt nyújtott Gör- geynek az úti kiadásai fedezé­sére. Szép gesztus és egyben szétoszlatja az árulás legen­dáját. Klagenfurti néhány éve után Viktringben kis házat vásárolt szerény otthoni örökségéből. Itt élt a családjával az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig. A kiegyezés után hazajött. De még lengedeztek az árulás vád­jának szellői, s a polgári életben nem tudott egzisztenciát terem­teni. Széli Kálmán miniszterel­nök kormánya ekkor évi 8000 korona kegydíjat biztosított szá­mára. Közel a fővároshoz, Vi­segrádon telepedett te. Sokat keltett szenvednie, tűrnie, amig az évtizedek alatt lassan átment a nemzet tudatába, hogy Gör­gey Artúr nem volt áruló. A nyolcvanas évek kezdetén állott be a fordulat Görgey sze­repének megítélésében. Kos­suth megnyilatkozása volt a döntő, aki 1883-ban a nyilvá­nosság előtt elejtette a hazaáru­lás vádját. A VÉG Görgey szívós életerővel ál­lott elten a halál próbálkozásai­nak, de az elmúlást megállítani nem tehetett. Három hónapi be­tegeskedés után örökre lehuny­ta szemét. Haláláról a Görgey nemzetség a következő gyász­jelentést adta ki: „A görgői és toporcai Görgey nemzetség mély megilletődés- sel jelenti, hogy nesztora és örök büszkesége, Görgey Artúr, magyar hazánk egykori diadal­mas nagy hadvezére, majd so­kaktól méltatlanul félreismert, de mindig szerető, hűséges, ön­feláldozó fia, folyó hó 21-ik nap­ján hajnali egy órakor, életének 99-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt... Csodálatos hős volt a csatákban és tűrésben egyaránt. Sem az ellenségtől kapott súlyos seb, sem a fájdal­masabb telki sebek miatt jajszó­ra soha nem fakadt. Magasztos nyugalmát, holtig töretlen derűs bátorságát, tiszta lelkiismeretű­ből és Istenbe és a nemzet jövő­jébe vetett rendületlen hitéből merítette.“ A mártír sírba szállt. A buda­pesti Kerepesi úti (régebben Fiumei út) temetőben helyezték örök nyugalomra. Ma is ott pi­hen, egy temetőben, egy föld­ben Kossuth Lajossal, most már egészen közel a szabadságharc szellemi vezéréhez. Kelenváry János László 1991. V. 31. Görgey visszafoglaja Buda várát 1849. május 21-én (Korabeli festmény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom