Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-31 / 22. szám
r •*% lyezték át őrnagyi rangban, parancsnoki beosztásban. Ezekkel a kiképzetten nemzetőrökkel és csekély reguláris katonasággal állta útját a csepeli Duna és a Sárvíz csatorna között Roth tábornok Szlavóniából Pest felé Buda alatt állottak, és 21-én rohammal visszafoglalták. Hunyadi óta magyar fegyverek nem arattak ilyen világraszóló győzelmeket, és mégis a bukás már küszöbön állott. A győzelmeket beárnyékolták a cári beavatkoAZ ÉLŐ MÁRTÍR ____________._________________ Am a szomorú világosi nap után, amikor lova nyakába borulva zokogni látták honvédéi, Ferenc József császár a cár A fiatal Görgey tábornok. (Korabeli festmény) Emlékezés Görgey Artúr, a Szepesség szülötte halálának 75. évfordulójára Szlovákia, a régi magyar fennhatóság alatti időkben Felvidék néven meghatározott terület, számos történelmi és irodalmi nagyságot adott az egyetemes magyarságnak. Ezek közé tartozik egy katona is: Görgey Artúr. Neve Magyarországon néhány évtizeden át közszájon forgott, mert a közvélemény egy része az 1848-49-es magyar szabadságharc árulójának tartotta. Görgey a Kossuthtól reá ruházott teljhatalom birtokában 1849. augusztus 13- án Világosnál az orosz csapatok előtt letette a fegyvert. Ellenfelei szerint ez volt a döntő bizonyíték Görgey folyamatos árulására. Ma már nem kell találgatni, áruló volt-e, vagy sem, régen eldöntötte azt a történelem: hős katona és jó magyar volt! Az idő mindenre megoldást hoz- és ha sokára is, de végül igazságot szolgáltat. Így történt ez Görgey Artúr esetében is, aki hetvenöt évvel ezelőtt, 1916. május 21-én hunyt el a magyarországi Visegrádon.■ A sors különös véletlene, hogy éppen Budavár bevételének napján indult el rég el por ladt honvédéi után. A Szepes megyei Toporcon Leszerelése után Prágában született 1818. január 30-án. Szülei szerény anyagiakkal rendelkező kisnemesek voltak, akik a négy Görgey-fiú neveltetésének költségeit nehezen teremtették elő. Késmárkon az evangélikus gimnáziumban végezte tanulmányait, majd Tullnba került ingyenes alapítványi helyre a cs. kir. utásziskolába. Ennek elvégzése után 1836-ban had- apródi rangban a kremsi 60. magyar gyalogezredhez helyezték át. Itt 1837-ben hadnaggyá léptették elő, majd ötévi testörségi szolgálat után főhadnagyi rangban a Salzburgban állomásozó magyar nádorhuszárokhoz helyezték át, saját kérelmére. Ezredét később Prágába vezényelték, ahol egy alkalommal egy munkástüntetést keltett a huszároknak elfojtaniok. Gör- geyben a vak parancsteljesítés súlyos válságot idézett elő, és elindította benne a hadseregből való kilépés gondolatát. HAZAJAT JOBBAN SZERETTE...- Mi tesz, ha egyszer parancsra hazámfiai elten kell fordítanom a fegyvert? - töprengett' Görgey. 1845. július 23-án bejelentette feletteseinek a hadseregből való kilépését.- Bánt a honvágy... ezzel azt akartam mondani, hogy a hazámat jobban szeretem, mint állásomat - írta magyarázatként, Bécsben élő Guido bátyjának. maradt és az egyetem kémia tanszakára iratkozott be, hogy a polgári élethez tudást szerezzen. Két és fél évig tanult itt. Professzoránál megismerkedett a francia Auboin Adéllal, akit 1848 februárjában feleségül vett. Aztán a mézeshetekre hazaindult Toporcra. De a bécsi és pesti forradalomnak híre ide is eljutott, és amikor az új magyar honvédséget szervezték, Pesten szolgálatra jelentkezett, ahonnan századosi rangban Győrbe irányították. Hamarosan a szolnoki nemzetőrséghez heigyekvő csapatainak. Miközben ezt a feladatot sikeresen megoldotta és az osztrák csapatoknak a Székesfehérvárt elfoglaló Je- lacic seregével való egyesülését megakadályozta, drámai jelentőségű esemény is történt. A Görgey által létesített katonai vonalon Zichy Ödön gróf megkísérelte titokban az átjutást, de a huszárok elfogták. A grófnál röpiratokat és királyi manifesztu- mot találtak, továbbá egyéb olyan iratokat, amelyekben az ország népét törvényes kormánya elleni lázadásra és a Jela- cichoz való csatlakozásra szólította fel. Mivel itt tettenérés és konkrét hazaárulás, kémkedés esete állott fenn, Görgey hadbíróságot hívott össze, amely elnöklete alatt halálra ítélte Zi- chyt és az ítéletet Lóréven kötél által végrehajtották. Görgey e kemény tettével nyíltan színt vallott a 48-as forradalom ügye mellett. VERESSIPKAS SZLOVÁK HONVÉDEK Október 31 -én Pozsonyban tábornokká nevezték ki és hadtestparancsnoksággal bízták meg. Ezzel a hadtesttel a túlerő elől visszavonulni kényszerült Vácra, ahol kiáltványban szögezte te a magyar király, az alkotmány és a 48-as törvények iránti hűségét. Vácról indult el 1849. január 6-án nagyszerű fegyvertényekkel teljes felvidéki hadjáratára. Egymás után foglalta vissza a császári csapatoktól Lévától kezdve sorra a bányavárosokat, egészen Eperjesig. Közben végrehajtotta egyik legbátrabb haditényét, a bra- nyiszkói hágó elfoglalását. Útján csapatai az újonnan felállított szlovák zászlóaljakkal gyarapodtak. Görgey veressipkás szlovák honvédéi hűségükkel és bátorságukkal mindenütt kitűntek. 1849 tavaszán azután megindult a diadalmas tavaszi hadjárat, amelynek során csapást csapás után mért Görgey az osztrák seregekre. Május 4-én zásról szóló hírek. Az osztrákok kétségbeejtő helyzetben voltak. Weiden táborszernagy, a Magyarországon működő császári csapatok főparancsnoka így írt Schwartzenbergnek:,,... miután a magyarországi hadseregnek parancsnokságát átvettem... nem áll hatalmamban a körülményeket másképp irányítani... A Monarchia üdve most az oroszoknak Krakkó felől való gyors bevonulásától függ, mert nem tudom, milyen belső erő tudná még megmenteni.“ A CÁRI SEREG TÚLEREJÉVEL SZEMBEN Erdély és a Felvidék hágóin át már özönlött az országba az intervenciós cári sereg. A magyar hadsereg a különböző hadszíntereken 152 ezer honvédet és 472 ágyút állíthatott az osztrák-orosz sereg 357 000 katonájával és 1354 lövegével szemben. Nem keltett ide senkinek sem az árulása a bukáshoz, mert a számok önmagukért beszélnek. Görgey mindezt világosan látta, mégis harcolt tovább a remélt jobb feltétetekért, amelyek végül elmaradtak. Kossuth és hívei mégis gyanakodtak Görgeyre, holott a magyar szabadságharc külső segítség nélkül eleve halálra volt ítélve. Álmodni sem tehetett, hogy Európa egyik nagyhatalma kapitulálni fog egy „rebellis“ ország előtt. Görgey és Kossuth nézeteltérése csak csúnya folt volt a magyar szabadságharc szép arculatán, de a végeredményt nem befolyásolhatta. Görgey és Kossuth ellentéteinek oka egyrészt Kossuth katonai hozzá nem értéséből származott, melynek következtében végrehajthatatlan utasításokat küldött. A végrehajtás elmaradását azután a kormány iránti engedetlenségnek tekintették. Kossuth permanens álomvilágban élt, Görgey realista volt. Tizenhat évvel volt fiatalabb Kos- suthnál, de a realitások megítélésében egy emberöltővel idősebb. kifejezett kívánságára meghagyta Görgey életét. Klagenfurtba száműzték, itthon pedig éppen, mert elkerülte a bitót, ezt a hazaárulás biztos jelének tekintették. Hatalmas pénzekről suttogtak még évek múlva is, melyet árulása fejében kapott. Ezzel szemben Nagyváradon orosz tiszteknek kótyavetélte el lovait, felszerelését, hogy családja és saját szükségleteit fedezhesse. Miután ez is elfogyott, Paskievics herceg, a^ orosz hadak fővezére tudomást szerezve nehézségeiről,.,foglyának bajtársi kölcsönt adott. Klagenfurtba indulása előtt még további kölcsönt nyújtott Gör- geynek az úti kiadásai fedezésére. Szép gesztus és egyben szétoszlatja az árulás legendáját. Klagenfurti néhány éve után Viktringben kis házat vásárolt szerény otthoni örökségéből. Itt élt a családjával az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig. A kiegyezés után hazajött. De még lengedeztek az árulás vádjának szellői, s a polgári életben nem tudott egzisztenciát teremteni. Széli Kálmán miniszterelnök kormánya ekkor évi 8000 korona kegydíjat biztosított számára. Közel a fővároshoz, Visegrádon telepedett te. Sokat keltett szenvednie, tűrnie, amig az évtizedek alatt lassan átment a nemzet tudatába, hogy Görgey Artúr nem volt áruló. A nyolcvanas évek kezdetén állott be a fordulat Görgey szerepének megítélésében. Kossuth megnyilatkozása volt a döntő, aki 1883-ban a nyilvánosság előtt elejtette a hazaárulás vádját. A VÉG Görgey szívós életerővel állott elten a halál próbálkozásainak, de az elmúlást megállítani nem tehetett. Három hónapi betegeskedés után örökre lehunyta szemét. Haláláról a Görgey nemzetség a következő gyászjelentést adta ki: „A görgői és toporcai Görgey nemzetség mély megilletődés- sel jelenti, hogy nesztora és örök büszkesége, Görgey Artúr, magyar hazánk egykori diadalmas nagy hadvezére, majd sokaktól méltatlanul félreismert, de mindig szerető, hűséges, önfeláldozó fia, folyó hó 21-ik napján hajnali egy órakor, életének 99-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt... Csodálatos hős volt a csatákban és tűrésben egyaránt. Sem az ellenségtől kapott súlyos seb, sem a fájdalmasabb telki sebek miatt jajszóra soha nem fakadt. Magasztos nyugalmát, holtig töretlen derűs bátorságát, tiszta lelkiismeretűből és Istenbe és a nemzet jövőjébe vetett rendületlen hitéből merítette.“ A mártír sírba szállt. A budapesti Kerepesi úti (régebben Fiumei út) temetőben helyezték örök nyugalomra. Ma is ott pihen, egy temetőben, egy földben Kossuth Lajossal, most már egészen közel a szabadságharc szellemi vezéréhez. Kelenváry János László 1991. V. 31. Görgey visszafoglaja Buda várát 1849. május 21-én (Korabeli festmény)
