Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
Vasárnap 1991. április 14. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.52, nyugszik 19.27 Kö- zép-Szlovákia: 05.59, nyugszik 19.34 Nyugat-Szlovákia: 06.05, nyugszik 19.40 órakor AHOLD kel - Kelet-Szlovákia: 05.12, nyugszik 19.30 Közép-Szlovákia: 05.19, nyugszik 19.37 Nyugat-Szlovákia: 05.25, nyugszik 19.43 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TIBOR - JUSTÍNA nevű kedves olvasóinkat • 1916-ban született Wojciech ZUKOROWSKI lengyel író A VASÁRNAP következő számának tartalmából MARADNI? ELVÁLNI? Ozorai Katalin riportja EURÓPAIAK A 3. ÉVEZRED KÜSZÖBÉN EGY POZSONYI ÉJSZAKA Ordódy Vilmos riportja RUTÉN SORS SZELECZKY ZITA -NEGYVENÖT ÉV UTÁN Szabó G. László írása HAGYATÉKOLÁS Részlet Mács József Égig érő palatábla című, megjelenés előtt álló regényéből ÁLLANDÓ ROVATAINK Lányok, asszonyok Gyermekvilág Humor Házunk tája Felszámolás a megoldás? A minap Dunaszerdahelyen jártam és megdöbbentett egy talponállóban történt eset. Éppen ebédelni akartam, amikor egy hajlott hátú bácsi tért be az étterembe, reszkető kezében szorongatva azt a pár koronát, amelyen ebédjét szerette volna megvenni. Arra lettem figyelmes, hogy hangosan gondolkodva azon töpreng vajon elegendő lesz-e a kezében tartott pénz. Odaállt az egyik asztalhoz és számolgatni kezdte, majd a pulthoz ment rendelni. Tíz deka szalámit és 5 deka csípős salátát, valamint két fél szelet kenyeret kért. A leszámolt pénze nem volt elegendő, hiányzott hozzá egy korona pár fillér, ezért az egyik kenyérsze- lettöl meg kellett várnia. Ez csak az ebédje volt a bácsinak, vacsorára vajon miből futotta? Azóta sem tudok napirendre térni a dolog felett. Azon töprengek, milyen kár, hogy nem látta ezt egy illetékes ember, bár lehet, fel sem figyelt volna rá. Nehéz napok elé nézünk, lehet hogy sokan nélkülözni kénytelenek, kevéske pénzükből a mindennapi betevő falatra sem futja. Az újságokban egyre gyakrabban olvashatjuk, mi mindennek emelkedik az ára, de sajnos arról kevés információt kapunk, hogy a fizetések mikor és főleg mennyivel emelkednek. Azt már tudjuk, hogy a nyugdíjakat emelik, de nem hiszem, hogy az a pár korona elegendő lesz a kiadásokra. Ez még csak a kezdet, mi lesz a folytatás? Molnámé, Lég Már ilyen is van? Az alábbiakból kitűnik, hogy igen. Ám ehhez, úgy látszik, a kényszernek is közre kellett játszania. Kö- Dolkúton a múlt év decemberében bezárt az egyetlen hentesüzlet, mert az eddig bérelt helyiséget hónapokkal ezelőtt eladták. A Jednota nem gondoskodott idejében az újról, így a gazdasszonyok kénytelenek voltak másutt, vagy az időközben megjelenő mozgó- húsboltból beszerezni a húst. A helyi földműves-szövetkezet látva az áldatlan állapotot, hallva a háziasszonyoknak a tej minőségére tett panaszait, úgy döntött, hogy a részben kihasználatlan szövetkezeti étterem mellett helyet biztosít hús- és tejárusításra. Mérsékelt haszonnal ott árusítja a kitermelt húst 10-15 százalékkal olcsóbban és a tejet 6 koronáért. A lakosság hamar észrevette és kihasználta az olcsóbb vásárlási lehetőséget. Ez kihat valószínűleg majd a Jednota boltjainak forgalmára is, kialakul egy hasznos versengés, ami az árakat is érinti, mivel időközben készül a Jednota húsboltja is. A szövetkezeti étterem konyhája is olcsóbb nyersanyaghoz jut, olcsóbban adhatja az ebédet, foglalkoztathatja tagságát. A községháza támogatja az éttermet. Úgy tervezi, hogy a rászoruló nyugdíjasoknak ebédet biztosít, és így jobban kihasználja a konyha kapacitását. Szabó Zoltán, Köbölkút Lehet olcsóbban vásárolni? Buzitán, a közel 1300 lakosú községben már csak két üzlet és egy kocsma van. A Jednota fogyasztási szövetkezet két üzletet a helyi szervek tudomása nélkül felszámolt, s nincs is szándékában helyettük újakat létesíteni. Az áldatlan helyzet miatt a lakosság körében nő az elegedetlenség. Utólag a szövetkezet azzal indokolta az üzletek bezárását, hogy a helyiségeknek magas volt a bérleti díja, a rossz raktározás miatt az áruban is jelentős kár keletkezett (amit az üzletvezetők elkerülhettek volna). A kár a Jednotát terheli, ezért egyértelműen úgy állítják be a dolgot, hogy azok ráfizetésesek voltak, de az igazság kiderítésére alaposabb vizsgálatot kellene folytatni. Érthetetlen az is, hogy az üzletekből azért hiányzik több árucikk, mert nem képesek átárazni azokat. A helyi Jednota fogyasztási szövetkezet illetékesei nem biztosították időben a vásárlási könyvecskéket sem, mellyel igazolni lehetne a tagság forgalomból való részesedését. Községünkben kritikán aluli helyzetbe került az üzlethálózat, ha egyáltalán annak lehet nevezni. Most Szepsibe vagy Kassára kell utazni a háztartási cikkekért. Igaz, a napokban megnyílt egy magánüzlet, de képes lesz-e kielégíteni az igényeket, vagy működéséhez megkap-e minden támogatást? A megoldást egy új üzlet felépítése jelentené e központi faluban. Barta Gábor, Buzita fOOJái. a geopolitikáról Amikor R. Kjellén svéd geográfus kitalálta a szót, sejtelme sem volt róla, hogy mi mindenre használják fel. A német K. Haushoffer értelmezte tovább és a második világháború idején a fasiszta vezetőkörök a geopolitikával indokolták meg a német „élettér“ kiharcolásának szükségességét. A marxista ideológia elvetette azt az elméletet, hogy földrajzi tényezők hatnak a társadalmi fejlődésre és egyszerűen az imperialista politika kelléktárába sorolta a geopolitikát. A Varsói Szerződés összeomlott, Közép- Európában egy sor ország pluralista útra tért és geopolitikai helyzetét figyelembe véve keresi helyét, amiről egyre jobban kiderül, hogy igen bonyolult probléma. Még vezető politikusok is igen leegyszerűsítve úgy képzelték el, hogy kilépnek a Varsói Szerződésből és belépnek a NATO-ba, ahol tárt karokkal várják őket, és ezzel minden el van intézve. Csakhogy a katonai tömb likvidálásával határainktól keletre még nem szűnt meg az atomfegyverekkel felszerelt hatalmas katonai potenciál. A sajtó ugyan naponta ír a Szovjetunió széthullásának lehetőségeiről, ez azonban nyugati katonai szakértők szerint csupán hipotézis, mert ha néhány köztársaság ki is válna’a szövetségből, azzal még a Szovjetunió katonai ereje és nagyhatalmi pozíciója megmarad. Ezért természetes, hogy az át alános leszerelésig a NATO fennmarad, hogy ellensúlyozza a szovjet katonai erőt. Azonban a hidegháborús szembenállás megszüntetésével semmi ok nincs fejlesztésére és kibővítésére. Ezért utasították el Csehszlovákia és Magyarország sietős NA TO-ba igyekvését. Európában minden változóban van. A Szovjetunióban a szocializmus építésének lenini-sztálini módszere megbukott, de azért enyhén szólva korai az a megállapítás, hogy a nyugati demokráciák végleges győzelmet arattak és nincs más út. A Szovjetunióban és a több mint egymilliárd lakosú Kínában még kísérleteznek a lehetetlennek látszó rendszer megreformálásával. Ráadásul ez a két nagyhatalom törvényszerűen közeledik egymáshoz és minden bizonnyal kiépítenek egy újszerű együttműködést (Kína többmilliós áruhitel- kölcsönt adott a megszorult Szovjetuniónak). Az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagja ragaszkodik a „szocialista társadalom“ valamilyen formájának fenntartásához, ami biztatást jelent az olyan kisebbségi országoknak is, mint Jemen, Kuba, Albánia, stb. így a NATO és a Szovjetunió között elterülő Csehszlovákia, Magyarország és Lengyel- ország geopolitikailag bizonyos légüres térben van. Ki kell alakítaniuk új kapcsolataikat a NATO-val és a Szovjetunióval. Ezeknek az országoknak az együttműködési törekvései (Pentagonále) nem képezhetnek egy elválasztó zónát vagy egy újabb kisantantot, hanem az európai egységet kellene szolgálniuk. Persze ehhez ki kell alakítani ezen országok új katonai és védelmi rendszerét, amely csakis egy általános európai védelmi rendszerben lehetne hatásos. A múltat le kell zárni. A Szovjetunióval is bizalmon alapuló jószomszédi viszonyt kell kialakítani. Úgy tűnik, ezt egyelőre Walesa lengyel elnök értette meg a legjobban. Tudja, a Nyugat sem akarja, hogy közvetlenül „határos“ legyen a Szovjetunióval. Vezető politikusaink különféle nemzetközi fórumokon gyakran beszélnek a Csehszlovákia geopolitikai helyzetéből adódó bonyolult feladatokról. Azonban ezeknek a realizálása késik. Még mindig a NATO-társulás valamilyen formája kísért, ahelyett, hogy megpróbálnánk földrajzi helyzetünknek megfelelő külpolitikát kialakítani. Nem tudom, miért bűn ma kimondani a semlegességet, amikor az ország lakosságának többsége szívesen élne Ausztriához, Finnországhoz, Svédországhoz hasonló társadalmakban. Közép-Európában ez miért tabu? Ne legyenek illúzióink, a konfliktusmentes világtól még igen messze vagyunk, ha ez valaha is bekövetkeik, csak egy szigorú általános biztonsági rendszer • eredménye lehet. A történelmi tapasztalatokból tanulva, úgy gondolom, a külpolitikában is megpróbálhatnánk egy egészen új fejezetet írni. Olyat, amely az ország szuverenitását, felemelkedését, virágzását szolgálná, nagyhatalmaknak tett elkötelezettségek nélkül. Geopolitikai helyzetünk ezt lehetővé tenné. Miért szükséges a kétnyelvűség? Az 1989. november 17-e utáni átalakulási folyamatok felszínre hozták a magyarok és a szlovákok közötti rendezetlen viszonyokat is. Sokszor vissza-vissza- térő téma a nyelvhasználat. Mindannyian tudjuk, hogy nyelvében él(het) a nemzet. Az az ember, aki nemzetének, anyjának a nyelvét nem használhatja, a másét teszi magáévá, ennek következményeivel együtt. Az elnémetesedés, a magyar nyelv elparlagiasodása elleni veszélyre hívja fel a figyelmet Bessenyei György 1788-ban Magyarság című röpiratában. Ezt írta benne: „Mit tehet arról a drága hegy, hogy kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai ötét sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. “ Megszívlelendőek a következő sorok is: ......akkor fog a magyar nyelv hazánkból kihalni.- mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. “ Sajnos, számunkra ma is aktuálisak Bessenyei intelmei, hiszen magyar ajkakon nem ritkák az ilyen és hasonló, förtelmesen hangzó mondatok: „A pracovná porada után a sekretárka lepecsételte a preukázt“, vagy „A ZRPS triedna schodzáján a páni ucitefka kifogásolta, hogy a tanulók nem csinálják meg rendszeresen a domáca úlohákat, az obsa- hokat a povinné Utániéból“ stb. Ez van, de nem kell szeretni. Sőt küzdenünk kell ellene. Szlovákiában mindenkinek érdeke, hogy megfelelő szinten megtanuljon szlovákul a többségi nemzettel való kommunikálás érdekében, de az nem, hogy ennek árán csúnyán beszélje anyanyelvét. A szlovák tanítási nyelvű iskolát végzett magyar gyermeknek nem kevesebb nehézséggel és kellemetlenséggel kell megküzdenie anyanyelvének nem tudása miatt, mint a magyar tanítási nyelvű iskolát végzett növendéknek a szlovák nyelv hiányos ismerete miatt. Törvényhozó testületeink a közelmúltban útban Európa felé, jóváhagytak néhány törvényt, melyek egyebek között biztosítják az általános emberi és kisebbségi jogokat. Vonatkoznak a nyelvhasználatra is, melyek értelmében nem azért kell megtanulnunk szlovákul, hogy magyarul ne beszéljünk (ne beszélhessünk), ne írjunk (ne írhassunk), hanem azért, mert egyenjogúak vagyunk, és annak is kell tartanunk (tartatnunk) magunkat. Nem kell nekünk semmi más rovására, de azt megköveteljük (követelhessük meg), hogy a vegyesen lakott területeken érvényesüljön a kétnyelvűség szóban és írásban. Nem eléggé elítélendő például annak ellenzése, ha a Gemercek helységnévtáblájára felírják a Kisgömöri szót is, ha az Obuv — Cipő, Cukráren — Cukrászda stb. üzletek feliratai két- nyelvűek, hiszen a tájékoztatásra jogunk van - anyanyelvűnkön is. Nem azért kell nekünk a kétnyelvűség, mert nem tudunk szlovákul, hanem azért, mert magyarok vagyunk és jogunk van arra, hogy anyanyelvűnket a mindennapi életben is használhassuk. Dr. Kovács János Szűcs Béla ÍGY IS SEGÍT MAGÁN A „ TURISTA“ Méry Gábor felvétele
