Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-05 / 14. szám
« Pető Sándor Orrotlenthordó Ahogy sétáltunk a liget bokrai között, egyszer csak mit hallunk. .. bús, szomorú hangok futottak felénk, mintha valaki a világot akarná elsiratni. Marcsinak majd megszakadt a szive tőle. Ahogy közeledtünk, vettük csak észre azt a nagyon szomorú valakit, aki lehajtott fejjel bóklászott felénk, s könnyesen sóhajtozott. Ha nem vigyázunk, még nekünk jött volna. Nem látott, nem hallott semmit az ő nagy, mélységes bánatán kivül.-.Mi baj? - szólította meg Marcsi. - Szépen kérlek, mondd el, mi bajod, hadd segítsünk rajtad.- Búsképú lovag vagy tán, szélmalomharcos? - próbálta kitalálni bánatát Marcsi. - Ellopták a kedvenc kiskutyádat, vagy a szerelmed siratod netán? De nem válaszolt, csak sóhajtozott, toporgott egy helyben, s az orrát lógatta.- Még hogy búsképú lovag, szélmalomharcos - kezdte mondani - akkor biz az életem köny- nyű volna, tudnám mit kellene tenni. És ha a kedvenc kiskutyám veszett volna el... előbb-utóbb csak megtalálnám valahol... és a szerelem... azon is túljut az ember. De amit én szeretnék, az nem teljesülhet. Költő vagyok - folytatta megadóan - és a költők mind szomorúak. Ha mondanál egy szomorú verset, bánatos mondatot, ami igazán megríkat- na, megköszönném, akárki fia vagy.- De én nem tudok semmi szomorút mesélni, ám ha azt akarod, hogy vidám légy, szívesen segítek. Tudod, azt úgy kell elkezdeni...- Még mit nem! - vágott közbe Orrotlenthodró. - Meg mit nem, hogy ér akkor majd földig az orrom, biz én azt szeretném - suttogta el a nagy titkot. - Az lenne csak a jó, de hát hiába sírok, hiába jajgatok, egy arasznyit sem nő az orrom és ettől még szomorúbb vagyok, de akkor is minden hiába.- Nem értelek - nézegette furcsállva Marcsi. - Más ember menekül a bánat elől, te meg... furcsa egy ember vagy, hallod?- Költő vagyok - szakadt ki belőle a mindent megmagyarázó sóhaj. - Költő... értitek? Bánatok, szomorúságok tudója... költő Tanácstalanul álltak, kérdő pillantásokat vetve egymásra. Hogyan is segíthetnénk rajta?- Hagyjatok - nyújtotta előre karját a levegőt tapogatva, mert biz fölnézni csak nem akart.- Nem látsz minket? - kérdezte tétován Marcsi.- Nem - felelte szárazon.- Talán ha fölemelnéd a fejed, meglátnád, micsoda mókás fickók vagyunk. Még el is mosolyodnál, hidd el.- Ne, ne mondd ezt! Mosolyról, mókáról, viccről, nevetésről, kacagásról, netán bruhaházásról hallani sem akarok. Még ha csúnya volnál, megrikatóan csúnya ... talán egy picit fölemelném a fejem és még rád is pillantanék, hogy kedves vagy... brrr, szép vagy... brrr, mókás vagy... brrr, még mit nem! - rázta eszelősen a fejét.- Te sosem nevettél?- Nem, és nem is fogok.- Hisz attól könnyű lenne a szived, olyan jó nevetni, hidd el. Én pédául sosem vagyok szomorú és ettől olyan, de olyan jó nekem. Orrotlenthordó erre nem is válaszolt. Tétován elindult, de néhány lépés után megállt. Felénk fordult, legalábbis arra, amerre minket sejtett.- Én nem akarom, hogy jó legyen nekem, értitek? Én azt akarom, hogy földig lógjon az orrom, azt súrolja, akkor olyan, de olyan szomorú lennék, mint senki más ezen a világon. Elképedve álltunk. Néztük, ahogyan Orrotlenthordó, a költő mélységes bánatában a földet bámulva botorkál, szomorú or- rotlógatnivaló dolgok, gondolatok után kutatva. És nem értettük, miért is van szüksége rá. Lehetséges ez, néztünk egymásra. Hiszen mindenki menekül a boldogtalanság elől, ő meg...- Micsoda pupák alak - szakadt ki Marcsiból a nevetés. - Ezen bizony nevetni kell. Még hogy valaki azt szeresse, hogy a földet söpörje az orra. Nincs ennél kacagtatóbb dolog a világon. Mi is nevetni kezdtünk ezen a nevetni való szomorúságon. Mintha csak a liget is hallotta volna beszélgetésünket, ő is nevetni kezdett. Nevetlek a fák, a bokrok, még a szökőkutak is. Egy pöttyös labda gömbölyűn kuncogni kezdett egy kisfiú rúgásra lendülő lába előtt. Pattant egyet, s a kisfiú elképedve vette észre, hogy lyukat rúgott. Öreg néni kezében a horgolótű neveltében furcsa, oda nem illő mintát horgolt. Még egy szoknya is nevetni kezdett, föllibbent a kacagástól, s a lány, aki az előbb még nyugodtan sétált, hihetetlenkedve kapott utána, nem értette, mi történik itt. Csak Orrotlenthordó nem hallotta a nevetést. Fejét földre szegve bandukolt mélységes szomorúságában, hogy az orra soha, de soha nem lóghat földig. A bábjáték A legősibb játékok közé tartozik - a művészi játékok sorában is. Ásatások révén az ókori egyiptomi leletek között már felszínre kerültek bábok. Később Európában a szicíliai bábok voltak igen ismertek és népszerűek Cervantes is irt szövegeket bábosok számára, de talán a világ legismertebb bábja mégis Pinocchio, akit megalkotója, Gepetto fából faragott ki, majd fantáziájával életre keltette. A különféle anyagokból készült színes bábok egy-egy színpadi műben, játékukkal különös világot tárnak elénk. Szabó Lőrincz fél és örül, Csigabiga mint a szívem, nem tudva: itt van-e a tél, Napos mohán vagy új tavaszt melegszik a hoz már a szél; botszemű kis nem tudja még. csigabiga: mi a világ: korán kibújt ibolya, vagy s most vár, pihen, csak hóvirág? Gondolkodom, tehát... SZÁMOZÁS Valószínű eltart egy ideig, de biztos sikerül megtalálnod azt a két téglalapot, amelyeken ugyanaz a szám olvasható. Nos melyik a két egyforma szám? ÚTKERESŐ A LEGKISEBBEKNEK Vajon melyik úton jut el a kutyus a csonthoz? MEGFEJTÉS A március 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 22 négyzet; vízszintes sorok -1 + 4 + 2 = 7, 1 x 3 + 2 = 5, 4 + 6 : 5 = 2. Nyertesek: Kürthy Márta, Dióspatony; Csunyocska Erika, Kuntapolca; Nagy Patrik, Dunaszerdahely; Álló Veronika, Pozsony; Ferencz József, Rimaszombat. * A sportágak Jégkorong A leggyorsabb csapatjáték, amelyben a küzdő együttesek a három harmadra osztott jégpályán a szabályok keretei között az ellenfél kapujába igyekeznek juttatni a gumiból készült korongot. Minden hokisnak kitűnően kell korcsolyáznia. A játék gyorsaságából adódik, hogy rendkívül fontos az összpontosító képesség, a jó térlátás és a gyors reflex. A korszerű jégkorongozásban nincs külön védő és támadó, itt minden játékos támad, illetve védekezik. Állandó a gyors mozgás, a változás a jégen. Ez a rendkívül nagy iram, a kombinációk sokasága, valamint a játék keménysége teszi vonzóvá és élvezetessé a hokit. A jégkorongsport nemzetközi irányító szerve a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) - megalakulásának éve: 1908. Alapitó tagja volt Csehszlovákia és Magyarország is. Az IIHF világbajnokságot (ennek kereteben Európa-baj- nokságot) rendez három (A-, B-, C-) csoportban - felnőtt, junior, ifjúsági korosztályban valamint Bajnokcsapatok Európa Kupája tornát ír ki. A hoki 1924 óta szerepel a téli olimpiák műsorán is. Nehéz megállapítani a jegkorongozás eredetét. Őse minden bizonnyal az indiai eredetű gyeplabda, amit a rómaiak is játszottak. Á század elején még két játékot is űztek jéghoki elnevezéssel. Az egyiket, amelyet labdával játszottak, bandynek. míg a koronggal játszott játékot koronghokinak, vagy eredetére utalva, kanadai hokinak nevezték. A mai történetéből jégkorongozás - minden bizonnyal - így kezdődött: A múlt század végén Kanadában laktanyaudvart tisztogató katonák sepregetés közben egy fadarabot ütögettek egymásnak. A ..hoki" csakhamar kilépett a kaszárnya falai közül. Rájöttek: korcsolyát csatolva gyorsabb a játék. A fadarabot később gumikorong váltotta fel. Kanadában már 1891-ben (!) bajnokságot játszottak. A csapat hét játékosból állt, közülük egyik a kapus volt. Az akkori játékidő 2x30 perc volt. A játékteret alacsony, 15-20 cm magas / palánk szegélyezte. A kanadai hoki gyorsan népszerű lett. Az 1890-es év végén már az Egyesült Államokban is játszották. Európában a századfordulón a londoni Jégpalotában mutatkozott be a jégkorongsport. A II. világháború előtt Kanada volt az egyeduralkodó, majd 1946 után Csehszlovákia, Finnország és Svédország hokisai is kisebb-nagyobb sikereket értek el. Az 1954-es stockholmi vb-n újabb fordulat történt: az addig teljesen ismeretlen szojvet válogatott nyerte Kanada előtt a világbajnoki címet. Ezzel új korszak kezdődött a jégkorongozás történetében. Kanada egyeduralma megGyakran vannak veszélyben a kapuk a leggyorsabb csapatjátékban (Berenhaut Róbert felvétele) szűnt, és 1962-től a világbajnoki címet szinte megszakítás nélkül a szovjet válogatott birtokolta; a csehszlovák és a svéd együttes csupán néhányszor tudta megkaparintani a világbajnoki aranyérmet. Kialakult a világszerte elismert szovjet iskola, amelyet sokan követnek. Jelenleg több mint negyedszázada elsősorban a négy nagycsapat küzd az elsőségért a világbajnokságon és a rangosabb tornákon. A „négy nagyhoz" - Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország és Kanada - az utóbbi években csatlakozott Finnország is. Egy-egy hokimecss 3x20 perces tiszta játékidőből áll. A harmadok között 15 perc szünetet tartanak. A jégkorongcsapatot általában 20 mezőnyjátékos és két kapus álkotja. A jégen tartózkodó hokisok száma hat: egy kapus, két hátvéd és három csatár. Á játéktéren levő korongozókat a cserepadon ülő játékosok közül bárkivel ki lehet cserélni. Harmadkezdéseknél térfelet kell cserélni. A kiszabott büntetések csak a tényleges játékidőbe számítanak bele. A főbíró (két vonalbíró segíti munkáját) a következő büntetéseket szabhatja ki: kisbün- tetés (2 perc kizárás), nagybüntetés (5 perces fegyelmi), 10 perces nagy fegyelmi. végleges fegyelmi (végleges kiállítás cserével), büntetőlövés (a büntetőt elvégző korongozó a pálya közepéről egyedül tör kapura). Fontos szabály: a játéktérén csapatonként legalább négy korongozónak (egy kapus, három mezőnyjátékos) kell tartózkodnia. Több kiállítás esetén az elhalászott büntetés lép életbe. A pályán kívül helyezkedik el a versenybíróság, amely a játékidőt, a büntetéseket méri és a jegyzőkönyvet vezeti. (zsi) 14 1991. IV. 5 ilasárnap
