Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-03 / 283. szám, kedd

A HATÁROK NE VÁLASSZANAK EL FÜGGETLEN NAPIL AP Kedd, 1991. december 3. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 283. szám ÖSSZEÜLT A SZLOVÁK PARLAMENT IVAN ČARNOGURSKÝ MARAD HOSSZADALMAS VITA A NAPIRENDRŐL • TÍZ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT KÖZÜL ÖTÖT ELFOGADTAK (Munkatársainktól) - A szlovák parlament képviselői 52 szavazattal 60 ellenében és 19 tartózkodás mellett elvetet­ték azt az indítványt, hogy Ivan Čarnogurskýt fosszák meg első alelnöki tisztségétől. Mint ismeretes, Marta Oravcová (DBP) még az SZNT előző ülésén javasolta a leváltást, mivel klubja szerint Čarnogurský nem állt helyt az alkot­mányt és államszerződést előkészítő bizottság elnöke­ként. Azt is kifogásolta, hogy a politikus parlamenti funkciója mellett igazgatói állást tölt be a Hydrostavnál, s etikátlannak tartotta, hogy tagja a szlovák kormányt ellenőrző testületnek, miközben testvére a minisz­terelnök. A bizalmatlansági indítvány feszültséget keltett a parla­mentben. Erről tanúskodott egyebek között az is, hogy a napi­rendről mintegy két óráig vitatkoztak. Több módosító javaslat hangzott el, és nem egy képviselő más kérdéseket is felvetett a napirend ürügyén. így szóba kerültek Marián Čalfa kijelen­tései a szlovák-magyar határról és az ukrán fenyegetésről, Husák szerepe a szlovákság állítólagos elnemzetietlenítésé­ben és Alexander Dubček csehek általi mellőzése. Végül a módosító javaslatok közül ötöt fogadtak el. Bővítették a napirendet a megüresedett elnökségi hely betöltésének kérdésével és az átvilágításról előterjesztendő jelentéssel. Tárgyalni fognak a képviselők a jövő évi szlovák költségvetés­(Folytatás a 2. oldalon) Ivan Čarnogurský - szavazás előtt vagy után? (Vladimír Benko felvétele) PÉLDA NÉLKÜLI ESEMÉNY HATVANNYOLCAS DOKUMENTUMOK A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNÉSZEK KEZÉBEN INTERJÚ HORN GYULÁVAL ,,... meggyőződésem, hogy Szlovákiában a szlovákok akkor cselekszenek jól, a maguk szempontjából is, ha a legmesszebbmenöen biztosítják az ott élő kisebbségek jogait." (5. oldal) BUDAPEST KORMÁNYSZINTEN BŐS-NAGYMAROSRÓL A Ján Čarnogurský vezette szlo­vák kormányküldöttség tegnap a magyar parlament épületében zárt ajtók mögött tárgyalt a magyar kül­döttséggel, élén Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel. Az előzetes információk szerint a tárgyalások témája volt annak a szakértői bizottságnak az összeté­tele, amelynek feladata az lesz, hogy javaslatokat dolgozzon ki, mi­ként lehet a holtpontról elmozdítani a vízmű ügyét. Magyarország továb­bi kutatómunkákat indítványozott, mivel meggyőződése, hogy nem ki­elégítőek az eddigi adatok az ivóvíz mennyiségéről, minőségéről, vala­mint az egész térség globális ökoló­giai helyzetéről. A tárgyalások befejeztével azok eredményeiről sajtóértekezleten tá­jékoztatták az újságírókat. Munka­társunk erről szóló beszámolóját la­punk 2. oldalán olvashatják. (Munkatársunktól) - Václav Ha­vel köztársasági elnök részt vesz a Szövetségi Gyűlés kamaráinak ma kezdődő 19. együttes ülésén, s a képviselők előtt is megindokolja törvényjavaslatait - közölték tegnap Prágában az elnöki iroda sajtótájé­koztatóján. Az elnök előzőleg részt vesz a parlament politikai grémiu­mának tanácskozásán. A sajtóértekezleten Jirí Oberfal­zer, az elnöki iroda sajtó- és tájé­koztatási osztályának vezetője kö­zölte: Havel elnök a cseh és a szö­vetségi kormány közt a költségveté­si szabályokat illetően keletkezett nézetkülönbség kapcsán úgy véli, a szövetségi kormány álláspontja a közös állam megőrzésének alap­elvéből indul ki, tiszteletben tartja a polgári együvé tartozás elvét, ezért ezt az álláspontot támogatja. Reméli, hogy Václav Klaus és a két köztársaság miniszterelnöke szer­dán Brünnben megállapodásra jut, ami fontos tényező lehet a föderáció stabilitásának megőrzése szem­pontjából. Alexander Vondra, az elnök kül­politikai asszisztense elmondta, hogy Václav Havel tiszteletben fogja tartani a vasárnapi ukrajnai népsza­vazás eredményeit, s országunknak hozzá kell látnia az Ukrajnával és az Oroszországgal való kétoldalú kap­csolatok kiépítéséhez. Havel elnök reméli, Ukrajna felelősséggel vállalja a döntésének következményeiből eredő nemzetközi kötelezettsége­ket. A Kárpátaljával összefüggő kü­lönféle találgatásokra utalva Alexan­der Vondra hangsúlyozta: nem lehet cél különféle határrevíziós elképze­lések ébren tartása, ehelyett arra kell törekedni, hogy megszűnjön a határok elválasztó jellege, s erő­södjön a szomszédos területek, a természetes régiók közti együtt­működés; s ez vonatkozik a Kelet­(Folytatás a 2. oldalon) Több mint 200 oldal 1968-69-ből származó diplomáciai dokumentu­mot adott át tegnap Prágában Alek­szandr Lebegyev szovjet nagykö­vet Vojtech Menclnek, az 1967-től 70-ig terjedő időszak elemzésére létrehozott csehszlovák kormánybi­zottság elnökének. Az átadott irat­csomag tartalmazza azokat a diplo­máciai jelentéseket, amelyeket az említett időszakban a prágai szovjet nagykövetségről küldtek a moszkvai központba, valamint a Moszkvából Prágába küldött utasításokat, illetve a szovjet külügyminisztérium levele­zését a berlirv, varsói, budapesti és szófiai nagykövetségekkel a Cseh­szlovákiával kapcsolatos kérdések­ről. „Behívólevél" nincs az iratok között. S minden valószínűség sze­rint nem is létezik - állította Lebe­gyev. nap este héttől éjszaka két óráig dörögtek túloldalt a fegyverek. A belügyminisztériumnak a jugoszláv polgárháború kitöréséig két darab, 20 éves páncélozott szállító harcjárműve volt. A helyzet elmérgesedésekor a határ közelében élők megnyugtatására Buda­pestről a rendőri ezred egyik századával mindkettőt leküldték Siklósra. A két gumi­kerekű páncélosból az egyik már útköz­ben elromlott, a másikat is többször úgy vontatták be a siklósi laktanyába. Barcs­nak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy a helyzet megváltozzon. Szabadkán nemrégiben a jugoszláv és a magyar légierő parancsnokai megálla­podtak, 10 kilométernél jobban egyik fél repülőgépei sem közelítik meg a határt. Ettől függetlenül a magyar vadászgépe­ket továbbra is járőrözésre küldik, ha a határtól harminc kilométerre a jugoszláv légtérben repülőgépet vagy helikoptert észlelnek a radarok. A magyar polgári védelem is bizonyos előkészületeket tett. Baranyában 40 köz­ség - többnyire apró falvak - öt kilométer­nél közelebb fekszik a határhoz. Ezek polgármesteri hivatalaiba kiszállították A szovjet nagykövet az anyag átadását példanélküli történelmi je­lentőségű eseménynek nevezte. El­nézést kért azért, hogy a két ország közti kapcsolatok fájdalmas idősza­kát érintő dokumentumok csak 23 év után kerültek átadásra. ,,Az előző rendszer nem mutatott irántuk ér­deklődést, valószínűleg fel lehetett volna használni őket, az addig aktív politikusok ellen" - mondta. Vojtech Mencl az újságírók előtt kijelentette: a bizottság a dokumen­tumok vizsgálata után tájékoztatni fogja a közvéleményt. Véleménye szerint az iratok felfedhetik az akkori események valódi hátterét. Elmond­ta, hogy a történészbizottságnak nem sikerült meghallgatnia halála előtt Gustáv Husákot. Betegségére való tekintettel, emberiességi meg­(Folytatás a 2. oldalon) a lélekszámnak megfelelő gázálarcot. A telefonhiány miatti veszélyek kiküszö­bölésére rádióadókat kaptak a polgár­mesterek. Kidolgozták a lakosság evaku­álásának tervét is. A Vukovart elfoglaló erők most Eszékre összpontosítanak. Eszék pedig - légvonalban - 28 kilomé­terre van a magyar határtól... Hivatalosan 35 ezer horvátországi és vajdasági kért menedéket Magyarorszá­gon. Valójában még legalább ugyaneny­nyien vannak, csakhogy félnek a nyilván­tartásba vételtől: mi lesz, ha odahaza megtudják, hogy a keresett sorköteles Magyarországon van? A magyar állami költségvetés még a polgárháború kirobbanása elótt 800 mil­lió forintot szánt a Letelepedési Alap cél­jaira. A Menekültügyi Hivatal korábban rögtönzésekkel oldotta meg az erdélyi magyarok ellátását, s 1991-ben szerették volna a saját ellátó rendszerüket kiépíteni. De ez már idejét múlta... A 800 millióból futnia kell a békéscsabai, bicskei, hajdú­szoboszlói és a nagyatádi táborokban élő 35 000 horvátországi menekült teljes ellá­tására, valamint a rokonoknál és ismerő­söknél élők támogatására. A hivatalnál jelentkezett, családoknál fedelet kapott menedékkérók fejenként heti ötszáz forin­tos élelmiszersegélyt, száz forint értékben (Folytatás a 4. oldalon) KRISTÁLYDÍJ ÉS EPEÖMLÉS Igyekeztem belefoglalni a rendszerváltás előtti, alatti és utáni, dühítő, elkeserítő ellentmondásait és visszásságait, úgy, hogy ha majd megjelenik, okkal foghatja fel az olvasó a rendszerváltás karikatúrájának. (7. oldal) A KDM-É A DÖNTŐ SZÓ (Munkatársunktól) - Helytelen lenne, és nagyon kedvezőtlenül befolyásolná a gazdasági reformot, ha a privatizáció üteme és intenzitása Szlovákiában merő­ben eltérne a csehországiétól - hangsú­lyozta Jozef Kučerák első alelnök a Pol­gári Demokrata Unió-Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom tegnapi pozso­nyi sajtóértekezletén. Kifejtette, hogy akik a privatizáció folyamatát fékezik, megkér­dőjelezik - lényegében a tulajdonviszo­nyok változatlanságát védik. A vagyonje­gyes privatizáció a gazdasági reform, a szerkezetváltás legfontosabb alkotóele­mét képezi. A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen a rendszerváltás következetes megvaló­sítása. Az erősödő több miniszter lemon­dására irányuló követeléseket az alelnök a kormánypolitika elleni támadásoknak minősítette. Ha ezek a támadások foko­zódnának, nincs kizárva, hogy a kor­mánykoalícióból történő kilépésük lehető­ségét is számba veszik. A hétvégi koalíci­ós tárgyalások eredményeinek tudatában viszont kijelentette, hogy a Keresztényde­mokrata Mozgalomnak nem érdeke meg­ingatni a kormányt, s nem támogatná a PDU-miniszterek felmentését. Ennek fejében a PDU is kiáll a KDM-miniszterek mellett. A döntő szót a kormány esetleges módosításának ügyében a KDM mondja ki. Jozef Dančo szlovák pénzügyminisz­ter a költségvetések kidolgozásában be­állt bonyolult helyzetre hívta fel a figyel­met. Fennáll az a veszély, hogy a jövő évet ideiglenes költségvetéssel kell kez­denünk; ami negatív pénzügyi és gazda­sági következményeket vonna maga után. A cseh kormány ugyanis Szlovákia költségvetésének 22 százalékra való csökkentését javasolja, ami 1,5 százalék­kal kisebb a szlovák elképzelésnél. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a bo­nyolult gazdasági helyzet ellenére az egészségügy a tavalyi szintnek megfele­lően kap anyagi eszközöket. Nagyobb problémát jelent viszont az iskolaügy szá­mára megteremteni az anyagi fedezetet, amely esetében csak a vállalatok által támogatott szakmunkásképzők kiesése 500 millió korona többletköltséget je­lent. -zsár A DEMOKRATÁK AGGÓDNAK (Munkatársunktól) - A lehetőségek mérlegelése és az ismert álláspontok is­métlése jellemezte a Demokrata Párt teg­napi pozsonyi sajtóértekezletét, elsősor­ban azért, mert erre az SZNT ülésének megkezdése előtt került sor. A párt vezető tisztségviselői szerint a miniszterek levál­tásának kezdeményezése egyértelműen politikai indíttatású. A demokraták ,.meg­célzott" minisztereit (Vladimír Pavle, a közlekedési és távközlési, valamint Ján Holčík, az ipari tárca irányítójának eltávo­lításáról volt szó) nem szakmai hozzá nem értésük miatt akarják helyükről eltá­volítani. Pavle úrnak még a szokásos száz napt sem adták meg, hogy bizonyít­son, Holčík miniszter pedig egyike azok­nak, akik a legsikeresebben irányítják a rábízott területet. A jelenlegi belpolitikai helyzettel kap­csolatos állásfoglalásukban aggodalmu­kat fejezték ki a kormánykoalíció esetle­ges szétesését illetően. Szerintük félő, hogy a baloldali nacionalista kormány lépne a helyére, és ez azt eredményezné, hogy a gazdaság transzformációja meg­állna, és a lusztrációs törvényt sem hajta­nák végre. A költségvetési vitával összefüggés­ben kifejtették: meglepő a cseh kormány véleménye és az is, hogy a pozsonyi megállapodásokkal nem ért egyet, a szö­vetségi kormány hozzáállását viszont megelégedéssel fogadta a Demokrata Párt. D. T. HÁBORÚ - HALLÓTÁVOLSÁGRA Jugoszláviában autóutat neveztek el a titói gondolatról: a kommunisták szövetsége testvéri egységbe fogja az ország népeit. A baranyaiak augusztustól megtanulhatták, hová vezetett odaát a Testvériség, Egység autóút. Az államhatár Siklóstól délre, Gyűrűs­pusztánál - Mohács irányába - elválik a Drávától. Most itt ér véget a frontvonal. A folyó baranyai háromszög felé eső partját augusztustól a szövetségi hadse­reg és szerb segédcsapataik, az eszéki partot a horvát gárdisták tartják meg­szállva. Tibor, az alsószentmártoni határ­őregység parancsnokhelyettese sötéte­dés után elkísér a járőreihez. - Tudja, engem a Szovjetunióba küld­tek határőr főiskolára, de két év múlva jött a rendszerváltás és visszahívtak. Azt mondták, mindent felejtsek el és kezdjem elölről az egészet Szentendrén - mondia, miközben beöltöztet a járőrök álcázó, te­repszínű ruhájába. - Pedig látni fogja, itt nem rendészeti ismeretekből, hanem a Szovjetunióban tanult határvédelemből kell vizsgáznunk. Félholdban osonunk a határ közelébe. Tőlünk 400 méterre három fényszóró pásztázza a vidéket, a jugoszláv határ­őrök reflektorai. - Nem mehetünk közelebb? Eltakar­nának minket a bokrok - bátorkodom. -Huzalos botlóaknákat telepítettek, amelyek repeszei ötven méteren belül halálosak. Nem szeretnék belőlük kapni, csak azéd, mert egy megriadt vadállat beleakad a drótjukba. Másfél hete három, Magyarország felé menekülő ember lába alatt ott robbant akna, ahol nem is számí­tottunk rá. Alighogy lebeszél, tőlünk ötszáz mé­ternél nem messzebb felugat egy gép­puska. Eszék felöl tüzérségi becsapódá­sok döreje hallatszik. - Rohamsisakot a fejre! - parancsol embereire Tibor. - Ha fegyveresek jönnek át és a felszólításotokra nem teszik le a fegyvert, nem kell könyörögni. Tessék pontosan lőni! Ha sokan vannak, beszól­tok az őrsre és távolról követitek őket. Negyedórán belül itt az erősítés... A barcsi bombázás óta a magyar ha­tárőrök semmi jószándékot nem tételez­nek fel a szerbekről, vagyis Tibor eligazí­tása pontosan kifejezte a helyzetet. Az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom