Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-03 / 283. szám, kedd

1991. DECEMBER 3. ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 HÁROMPÁRTI TALÁLKOZÓ Tegnap ismét találkoztak a három magyar politikai moz­galom képviselői, ezúttal az MKDM irodájában. Összegez­ték az elmúlt időszak esemé­nyeit, és vázolták a várható fejleményeket. Egyetértettek abban, hogy továbbra is fenn­tartják a kapcsolatokat, és megegyeztek, hogy létrehoz­nak közös gazdasági bizottsá­got, amely foglalkozna a ma­gyar kisebbséget különösen érintő gazdasági problémák­kal, így például a kis- és a nagyprivatizációval. A moz­galmak képviselői egyönte­tűen kijelentették, hogy nem értenek egyet a sajtóban a kö­zelmúltban megjelent vélemé­nyekkel, melyek szerint a há­rompárti találkozók nem haté­konyak, és csupán a közvéle­mény befolyásolását szolgál­ják. Tanulva a múlt hibáiból megállapították, hogy a köl­csönös véleményezés és kriti­ka mindenképpen szükséges, de személyi vonatkozások nél­kül. Megállapodtak, hogy a kö­vetkező találkozó, amelyen már szó lesz a választási elő­készületekről is, az Együttélés irodájában lesz. HEXAGONALE­KÜLÜGYMINISZTEREK TALÁLKOZÓJA Magyarország, Lengyelország,. Ausztria, Olaszország külügyminisz­terei és hazánk külügyminiszter-he­lyettese november 30-án Velencé­ben találkoztak, hogy a Hexagonále egyik tagországában, Jugoszláviá­ban kialakult helyzettel foglalkozza­nak, nyilatkozta a Csehszlovák Saj­tóirodának Egon Lánský, hazánk külügyminiszter-helyettese. A találkozó résztvevői egyetértet­tek abban, hogy Szlovéniát és Hor­vátországot intenzívebben be kell vonni e közép-európai csoportosu­lás tevékenységébe. Jugoszlávia többi tagköztársasága számára ér­deklődés esetén hasonló lehetősé­geket kínálnak. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban is, hogy a jövőben a közép-európai kezdeményezés összetétele első­sorban a jugoszláviai helyzet alaku­lásától függ. Mindamellett figyelem­be kell venni a hágai békekonferen­cia és az ENSZ törekvéseit a problé­ma békés megoldására. Holnapi, 12 oldalas számunk tartalmából > Bodnár Gyula: Profitempó vagy diktatúra (Kis magyar tragédia a Jókai Színházban) » A létminimumról szóló törvény TISZTELT OLVASÓK! Felhívjuk szíves figyelmü­ket, hogy 1991. december 1-jétől szerkesztőségünk sa­ját hirdetési irodája mind magánszemélyek, mind a kö­zületek hirdetéseit azonos cí­men veszi fel: 819 15 Bratis­lava, Martanovičova 25, 8. emelet, telefon: 551 29 vagy 210/4455. VALUTAÁRFOLYAMOK ERVENYBEN: 1991. december 3-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 52,00 52,80 Francia frank 5,32 5,40 Német márka 18,20 18,48 Olasz líra (1000) 24,13 24,49 Osztrák schilling 2,59 2,62 Svájci frank 20,54 20,87 USA-dollár 29,25 29,66 IVAN ČARNOGURSKÝ MARAD (Folytatás az 1. oldalról) ről, a kormány két héttel ezelőtti politikai állásfoglalásáról, és egyet­értettek azzal is, hogy nyilvános ta­nácskozáson terjesszék elő a kor­mánynak az államjogi elrendezés szociális és gazdasági összefüggé­seiről szóló jelentését. A napirend jóváhagyása után le­tette az esküt két új képviselő: Eduard Granec (DP) és Hornyák János (MKDM), akik a lemondott képviselők helyére léptek. A harmadik pont az Ivan Čarno­gurský visszahívásával kapcsolatos vita volt. Elsőként az érintett szólalt fel. Hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy pártpolitikai célokra használják fel az egész ügyet. Külö­nösen aktívak voltak a KDM képvi­selői, akik egyöntetűen kiálltak tár­suk mellett. František Mikloško is védelmébe vette az alelnököt, mondván, hogy az indítvány nem helytálló, a hatalmi harc része, és elfogadása veszélyeztetné Szlová­kia stabilitását. Az indítványozók elismételték bírálatukat, és kitartot­tak eredeti visszahívási javaslatuk mellett. Szópárbajt váltott ki, hogy titkos vagy nyjlvános szavazással döntsenek a Čarnogurský-úgyben. A dolog oda fajult, hogy Anton Hrnko (SZNP) tiltakozásként kivo­nult a teremből. (Ő a titkos szava­zást tartotta indokoltnak). Végül a nyilvános szavazás mellett döntöt­tek, amelyben megerősítették tiszt­ségében a parlament első alelnökét. Az egyetlen törvény melyről a honatyák tegnap szavaztak az SZK alkotmánybíróságáról szóló alkot­mánytörvénytervezet volt. A kor­mányjavaslatot előzőleg minden bi­zottságban megvitatták és elfoga­dásra javasolták. A tegnapi előter­jesztés során a képviselők csak né­hány kevésbé fontos módosítással álltak elő. Szavazással döntöttek ar­ról is, hogy az alkotmánybíróság székhelye Kassa lesz. A parlament ma folytatja munká­ját. (csizmár-gágyor) HOGYAN SZAVAZTAK A MAGYAR MOZGALMAK KÉPVISELŐI? Az Ivan Čarnogurský visszahívására vonatkozó indítvány megítélésében nem voltak egységesek. Míg az FMK képviselői valamennyien a javaslat ellen szavaz­tak, az MKDM és az Együttélés véleménye megoszlott, öten mellette, öten ellene szavaztak, ketten pedig tartózkodtak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ellene voltak. (Két képviselő nem volt jelen.) Mivel indokolták állásfoglalásukat? MARKOTAN PÉTER (FMK): Szerin­tünk a visszahívás több rosszat hozna, mint hasznot. Destabilizálná az elindult folyamatokat az alkotmányok előkészíté­sét illetően. Nehéz lenne megmondani, ki került volna a KDM-böl a megüresedett helyre, de valószínű, hogy a nemzeti vonalat követő képviselő. Ez kedvezőtle­nül befolyásolná a közeljövő fontos dön­téseit. BAUER EDIT (Együttélés): Három okból szavaztam a leváltás mellett. Az első ok Ivan Čarnogurskýnak a bósi víz­mű kapcsán nyilvánított állásfoglalása. Nem hagyható figyelmen kívül a csallókö­zi polgármesterek egyöntetű nézete, hogy vagy mondjon le, vagy hívják vissza. Szerintem leváltása nem váltott volna ki politikai válságot, hiszen ugyanolyan volt a helyzet Oľga Keltošová visszahívásánál is. A második ok a családban koncentrá­lódó túlságosan nagy hatalom. A harma­dik pedig a nemzetiségi kérdésben tanú­sított állásfoglalásai. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ (MKDM): Tartóz­kodtam, mert nem tartom szerencsésnek ezt a pillanatot az elnökség összetételé­nek megváltoztatására. Čarnogurský tá­vozása után szóba kerülne az egész elnökség átszervezése, és erre mi csak ráfizetünk. TIRINDA PÉTER (MKDM): Ellene sza­vaztam, mert érdekem a politikai stabili­tás. Második szempontom: annak ellené­re, hogy a KDM hétköznapi tetteiben nem lép mindig optimálisan a nemzeti kisebb­ségek szempontjából, mégis úgy érzem, hogy a mozgalom ideológiai partnerünk. CSÁKY PÁL (MKDM): A leváltás mel­lett voltam, mert úgy érzem, a kormány­koalícióban egészségtelenül túlsúlyba ke­rült a KDM. A politizálási módjuk enyhén szólva nem megfelelő. Szerintem a levál­tás érzékeny jelzés lett volna, hogy a kor­mánykoalícióban egy egészséges irányú eltolódásnak kell végbemennie. A másik dolog: szerintem ez volt az a helyzet, amikor két magyar mozgalmunk kockázat nélkül szuverén politikai szubjektumként léphetett volna fel, és ez megerősítette volna tárgyalási pozíciónkat. Nem titok, hogy a szavazás előtt kétszer találkoz­tunk a KDM vezetőivel. Azoknak a kérdé­seknek egy részéről, amelyeket felvetet­tünk, nem voltak hajlandóak tárgyalni - így pl. Bősről -, a tárgyalt kérdésekben pedig nem értünk el érdemi haladást. esi­VITA A SZERKEZETVÁLTÁSRÓL A szlovák gazdaság szerkezet­váltásával foglalkozott tegnap az SZK kormányának gazdasági taná­csa. A tanácskozáson részt vettek a szakszervezeteknek, a tudomá­nyos kutatásnak és a munkáltatók szövetségének képviselői, valamint Vladimír Dlouhý, a szövetségi kor­mány gazdasági minisztere is. ? Az ott elhangzott nézetekből kide­rült: az egyes szerkezetváltási kér­dések megítélése különböző. Vi­szont a vita megerősítette, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása elkerülhetetlen, s elsősorban a vál­lalkozói szférából kell kiindulnia. Az államnak ebbe a folyamatba akkor kell beavatkoznia, ha a piaci impul­zusok nem elégségesek, s különbö­ző formákat, eszközöket és intéz­ményeket kell kezdeményeznie a fo­lyamat segítésére. A tegnapi ta­nácskozáson elhangzott elképzelé­sek alapul szolgálnak a kormány további lépéseihez ezen a területen. A HATÁROK NE VÁLASSZANAK EL (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia és Kárpátalja lakossága közti együttműködésre is. Havel elnök a vasárnapi rádiónyi­latkozatában a kisebbségekről mon­dottakkal elsősorban fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a kisebbség­politika a jelenlegi európai politika egyik alapkérdése, és fokozott fi­gyelmet érdemel mindazok részéről, akik a kisebbségeket érintő dolgok­kal foglalkoznak. Az értekezleten bejelentették. Mubarak egyiptomi elnök meghívá­sára Václav Havel december 15-17­én látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban. Az elnöki iroda cáfolja, hogy Ha­vel elnök koszorút küldött volna Gustáv Husák temetésére. (sm) PÉLDA NÉLKÜLI ESEMENY (Folytatás az 1. oldalról) fontolásból döntött igy, hogy nem erőlteti a meghallgatást. Az 1968-as csehszlovákiai eseményekről ötnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Liblice pri Mélni­kuban az 1968-as csehszlovákiai eseményekről, azok nemzetközi összefüggéseitől, valamint követ­kezményeiről. A megnyitón jelen volt többek között Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke. A konferencián Bulgáriá­ból, Kanadából, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Olaszországból, az USA-ból, a Szovjetunióból és hazánkból mint­egy nyolcvan történész vesz részt. KÖZÖS BIZOTTSÁG IGEN, MUNKASTOP NEM (Munkatársunktól) - Minden bal­jós előjel ellenére tegnap Budapes­ten a Bős-nagymarosi vízlépcső­rendszer ügyében újra tárgyalóasz­tal mellé ült a Ján Čarnogurský vezette csehszlovák és a Mádl Fe­renc vezette magyar küldöttség. A tárgyalások bonyolultságára jel­lemző, hogy a délelőtt folyamán a két küldöttségvezetö több mint egyórás négyszemközti megbeszé­lést is folytatott. Az első hivatalosnak tekinthető információkat a sajtó képviselői dél­után háromkor kapták, amikor is Ján Čarnogurský a szlovák kormány ülései során megszokott módon gyors tájékoztatót tartott. Ezen meg­tudtuk, hogy délelőtt lényegében egy közös szakértői bizottság felállí­tásában egyeztek meg. Ez értékelné az egyes befejezési módokat, illetve a felmerülő műszaki lehetőségeket. A két vezető négyszemközti tárgya­lásán elsősorban arról esett szó, hogy a bizottság működési ideje alatt a csehszlovák fél folytatja-e a vízlépcsőn folyó munkálatokat. Este a tárgyalások végeztével azután hivatalosan is összefoglalták az eredményeket. Ezek szerint a kö­zös szakértői bizottság 1992. június végéig szakmai szinten összefoglal­ná a problémákat és a megoldásra ajánlatot tenne a két kormánynak. A csehszlovák fél nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni, hogy erre a rövid időre felfüggeszti az egyol­dalú megoldással összefüggő mun­kákat. Azzal váltak el, hogy a cseh­szlovák kormány tíz napon belül újra megítéli a kérdést. Mádl Ferenc sze­rint ha nem egyeznek bele a munkák ideiglenes felfüggesztésébe, a ma­gyar kormány esetleg válaszintéz­kedésekhez folyamodik. Ján Čarno­gurský viszont felajánlotta, ha mégis sikerül fél év múlva megegyezni, saját költségünkön leromboljuk a közben felépült létesítményeket. A sajtóértekezleten szó esett a helyi lakosság ellenállásáról is. Ján Čarnogurský szerint a nyári tilta­kozásokon csak néhány száz em­ber, javarészt külföldi vett részt. Vi­szont a környékbeli falukban az erő­mű építői több felvilágosító előadást is tartottak, sőt az építkezés sok munkaalkalmat teremt az ottani la­kosok számára. Szólt arról is, hogy hiába ajánlották fel az erőmű ellen­zőinek nyílt szakmai vita megrende­zését, ók már többször halasztást kértek. MARIÁN ČALFA KÍNÁBAN Marián Čalfa szövetségi kor­mányfő Pakisztánból tegnap hivata­los baráti látogatásra Pekingbe ér­kezett. Az 1989-es novemberi forra­dalom óta ez az első magas rangú csehszlovák küldöttség Kínában. A kormányfőt útjára elkísérte Pavel Rychetský szövetségi miniszterel­nök-helyettes, Jozef Bakšay külke­reskedelmi miniszter, Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter, Ján Holčík, a Szlovák Köztársaság ipari minisztere, vala­mint a tanácsadók és a vállalkozói körök képviselőinek népes cso­portja. Ceng Szien-lin könnyűipari mi­niszter fogadta a repülőtéren a csehszlovák vendégeket. A hiva­talos fogadtatásra a parlament épü­letében ma kerül sor, majd Marián Čalfa tárgyalásokat kezd Li Peng miniszterelnökkel. Fogadja ót Jang Sang-kun államfő és Csiang Cö­min, a Kínai KP KB főtitkára. A csehszlovák delegáció látogatást tesz Sanghajban és Kantonban, va­lamint a hozzá tartozó Sencsen kü­lönleges gazdasági övezetben. fK látogatás fő célja a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fej­lesztése, az együttműködés új for­máinak keresése. Aláírják a jövő évre szóló kereskedelmi megállapo­dást is. LÉLEGZETVÉTELNYI SZÜNET NÉLKÜL FOLYTATÓDIK AZ ESZÉK ELLENI OFFENZÍVA • VANCE ISMÉT KÖZVETÍT • AZ EK SZELEKTÍV SZANKCIÓI Annak ellenére, hogy a horvát válság­területeken az utóbbi napokban egészé­ben véve nyugodtabb lett a helyzet, a tüz­szünetnek még mindig nem sikerült teljes mértékben érvényt szerezni. Ez főleg Nyugat-Szlavóniára érvényes, ahol a teg­napra virradó éjszaka is folytatódtak a sú­lyos harcok. A reggeli órákban közzétett elsó jelentések szerint Nova Gradiska és Stara Gradiska térségében bevetették a nehéztüzérséget is. A zágrábi rádió szerint a hadsereg és a szerb szabadcsa­patok folytatták az Eszék elleni offenzívát. Franjo Tudjman horvát elnök a Reu­ternek adott nyilatkozatában azt állította, hogy a jugoszláv polgárháborúnak csak horvát oldalon már több mint tízezer halá­los áldozata van. A Tanjug legújabb infor­mációja szerint a november 19-én elfog­lalt Vukovarban több tömegsírra bukkan­tak, s a fellelt holttestek száma meghalad­ja a 400-at. Az a tény, hogy még mindig nincs fegyvernyugvás, a Cyrus Vance legújabb közvetítő missziójába vetett bizalmat is csökkenti. Az ENSZ-főtitkár különmegbí­zott ja vasárnap este érkezett Belgrádba, Szlobodan Milosevics szerb elnökkel és Veljo Kadijevics szövetségi védelmi mi­niszterrel tárgyalt arról, hogy hol telepít­sék az ENSZ békefenntartó erőit és mi­lyen feltételek között. Ugyanezt a témát az ausztriai Grazban vitatja meg Tudjman elnökkel. Az EK külügyminiszterei tegnap Brüsz­szelben úgy döntöttek, visszavonják a ko­rábbi, az összes jugoszláv köztársaság ellen elrendelt gazdasági szanciókat - Szerbia és szövetségese: Crna Gora kivételével. Ezt Mark Eyskens, a belga diplomácia vezetője közölte az újságírók­kal. A határozat értelmében felújítják a Horvátországnak, Szlovéniának, Mace­dóniának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott pénzügyi és gazdasági segélye­ket, mivel paradoxon lenne, ha továbbra is szankcionálnák azokat a köztársaságo­kat, amelyek ésszerűen viselkednek - fűzte hozzá Eyskens. EGYESÜLT ÁLLAMOK-JAPÁN NEM LESZ BOCSÁNATKÉRÉS Japán nem szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy kérjen bocsánatot, ami­ért a második világháború végén atom­bombát dobott Hirosimára és Nagaszaki­ra. ám Tokió sem kér elnézést a Pearl Harbour ellen 50 évvel ezelőtt végrehaj­tott meglepetésszerű támadásért - közöl­te tegnap a japán kormány szóvivője. A kormánynyilatkozat válasz George Bush elnök néhány kijelentésére, ame­lyet az ABC tévéállomásnak adott vasár­napi interjújában tett. Az elnök a beszél­getés során élesen reagált a bocsánatké­réssel kapcsolatos japán megjegyzések­re. Mint mondotta, Truman elnök döntése az atombomba bevetéséről „többmillió amerikai életet mentett meg", s lehetsé­ges, hogy az övét is. Mint ismeretes, Bush a második világháború idején a csendes­óceáni térségben teljesített szolgálatot pi­lótaként, s egyszer találat érte gépét. ,, Pearl Harbourt megtámadták, az atombombákat ledobták. Azonban a két országnak most az új történelem megírá­sára kell összpontosítania" - zárta le ezt a kérdést a japán kormányszóvivő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom