Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-04 / 284. szám, szerda

MOZAIK 1991. DECEMBER 4. A LÉTMINIMUMRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY JÓVÁHAGYTA A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS 1991. OKTÓBER 29-ÉN i.§ Ez a törvény állapítja meg a létmi­nimumot, mint a7 állampolgár jöve­delmeinek a társadalom által elis­mert azon minimális határát, amely alatt bekövetkezik anyagi szükség­helyzetének 1 állapota. 2.§ (1) Az állampolgárok életszükség­leteiket elsősorban a kereső tevé­kenységből származó jövedelmeik­ből, a vagyonukból eredő nyeresé­gekből és a betegségi, illetve a nyugdíjbiztosítás juttatásaiból és más állami juttatásokból elégítik ki. (2) Azon állampolgároknak, akik­nek jövedelme nem éri el a létmini­mumot és akik ezeket a jövedelmei­ket - tekintettel életkorukra, egész­ségi állapotukra vagy más komoly indokokból - nem tudják a saját hozzájárulásukkal, főként a saját munkájukkal növelni, segítséget nyújtanak; a segítségnyújtás módját és formáját, valamint további feltéte­leit és színvonalát külön előírások állapítják meg. 3- § (1)Az állampolgár létminimumá­nak, illetve azon állampolgárok lét­minimumának, akiknek jövedelmeit a 4. paragrafus szerint közösen bí­rálják el, az e törvény által a megél­hetés és az egyéb alapvető szemé­lyes szükségletek biztosításához szükséges kiadások, illetve a ház­tartás vezetéséhez feltétlenül szük­séges kiadások összegét tekintik. (2) Az állampolgár megélhetésé­hez és egyéb alapvető személyi szükségletei biztosításához szüksé­ges összeg a) 900 korona havonta, ha legfel­jebb hatéves gyermekről van szó, b) 1000 korona havonta, ha 6-10 éves gyermekről van szó, c) 1200 korona havonta, ha 10-15 éves gyermekről van szó, d) 1300 korona havonta, ha 15-26 éves ellátatlan gyermekről van szó, és e) 1200 korona havonta a többi állampolgár esetében. (3) A háztartás vezetéséhez fel­tétlenül szükséges összeg a) 500 korona havonta, ha egy sze­mélyről van szó, b) 650 korona havonta, ha a háztar­tásban 2 két személy él, c) 800 korona havonta, ha a háztar­tásban három vagy négy személy él, d) 950 korona havonta, ha a háztar­tásban öt vagy több személy él. (4) Ha a háztartásban több olyan személy él, akiknek jövedelmét a 4 § szerint közösen bírálják el, a háztartás vezetéséhez feltétlenül szükséges összeget csak egyszer veszik figyelembe. 4. § Az állampolgár jövedelmének megállapításakor jövedelemként be­számítják: a) a megítélt állampolgár esetében az ő saját jövedelmét, illetve há­zastársa (élettársa) jövedelmét, b) az ellátatlan gyermekekről gon­doskodó szülők esetében, ezen szülők és a velük közös háztar­tásban élő ellátatlan gyermekek jövedelmeit, c) azon szülök esetében, akik még maguk is ellátatlan gyermekek, a saját jövedelmeiket, valamint azokat a jövedelmeket, amelye­ket más személy vesz fel rájuk (beleértve az adókedvezményt is), d) az ellátatlan gyermek esetében az ő saját jövedelmét és szülei jövedelmét, amennyiben vele kö­zös háztartásban élnek; ha ez a gyermek csak az egyik szülőjé­vel él közös háztartásban, esetleg más személlyel él közös háztar­tásban vagy egyedül él, a gyer­mek saját jövedelmét, az említett szülő jövedelmét és azt a jövedel­met számítják be, amelyet a gyer­mekre az említett más személy vesz fel. 5.§ (1) Jövedelemnek tekintendő: a) a bármiféle kereső tevékenység­ből származó jövedelem az adó levonása után, b) a vagyonból származó nyereség­ből eredő minden jövedelem, mégpedig az adó levonása után, c) a betegségi és nyugdíjbiztosítás pénzbeli juttatásai, d) az állami kompenzációs hozzájá­rulás, a szülői hozzájárulás és az egyéb állami juttatások, e) a munkanélküli segély, f) a szociális gondoskodás jutta­tásai, h) az egyéb ismétlődő vagy rend­szeres jövedelmek, ide értve a munkabéradó azon alanyának adókedvezményét, akinél a sze­mélyt eltartottként ismerték el. (2) Jövedelemnek nem tekinthető Nagy László felvétele a) a diák vagy a főiskolai hallgató tanulmányi ösztöndíja, és a szak­munkásképző középiskola diákjá­nak díjazása, b) az ellátatlan gyermekeknek a szünidőben végzett munkáért járó keresete, illetve az olyan al­kalmi tevékenységekből eredő jö­vedelme, amely nem biztosít rendszeres jövedelmet, c) a betegségi és a nyugdíjbiztosítás egyszeri juttatásai, d) a szociális gondoskodás azon jut­tatásai, amelyeket az egészségi állapotra való tekintettel folyósíta­nak, figyelmen kívül hagyva a szociális ráutaltságot, e) a magatehetetlenségi pótlék, illet­ve a családi pótlékhoz és a neve­lési pótlékhoz járó kiegészítés. (3) Az (1) bekezdés szerint meg­állapított jövedelemből levonják a más személyeknek fizetett tartás­díjat. 6-§ A gyermek ellátatlanságát a társa­dalombiztosítási törvény 3 szerint bí­rálják el. 7. § A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya a rendeleté­vel növeli a 3. § (2) és (3) bekezdé­sében említett összegeket, amint az alacsony jövedelmi sávba tartozó foglalkoztatottak háztartásai élet­szükségletekre fordított kiadásainak indexe az említett összegek korábbi megállapításától legalább 10 száza­lékkal emelkedtek. A növelést úgy hajtják végre, hogy az egyes háztar­tások típusaira megállapított létmini­mum összegeinek személyekre eső aránya megközelítőleg azonos ma­radjon az utóbbi évben az egy sze­mélyre eső tiszta átlagos pénzjöve­delmekkel történő összehasonlí­tásban. 8. § Érvényét vesztik a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Miniszté­rium 149/1988. Tt. számú rendeleté­nek 139-142. §-sai és a 182. §-nak (1) bekezdése. 9-§ Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. JEGYZETEK: 1) Az alapvető jogok és szabadsá­gok alkotmánylevelének 30. cik­kelye, 2) A polgári Törvénykönyv 115. §-a, 3) 1A társadalombiztosításról szóló 100/1988. Tt. számú törvény 49. §-ának (2) bekezdése. DO YOU SPEAK ENGLISH? KANADAI ANGOLTANÁROK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság forradalom utáni kor­mányának egyik első lépése az volt, hogy az Education for Democracy (EFD) nevű szervezet közvetítésé­vel angoltanárokat hívott az ország­ba. 1990 januárjától 1000 pedagó­gust szerződtettek a különböző ha­zai minisztériumok, vállalatok és is­kolák. A tanárok Kanadából érkez­tek: megérkezésük után ötnapos in­tenzív tanfolyamon vettek részt egy Jihlava melletti üdülőtáborban, majd ,.széthelyezték" őket Csehszlovákia különböző városaiban. A Prágában 1990 októberében megalapított Kanadai Klubban kö­rülbelül tizenöten tanítanak. Diákjaik - közéjük tartozom jómagam is - száma 1000 körül jár. Az Állami Nyelviskola zsúfolt, nyomorúságos tantermeiben töltött álmos órák után üdítő változást jelentett számomra a kanadaiak fiatalos, rugalmas, játé­kos tanítási módszere, és merem állítani, hogy a klubban egy év alatt többet fejlődtem, mint a nyelviskolá­ban három év alatt. (Igaz, azt a már említett okokból nem látogattam va­lami aktívan.) A klubnak egyébként van egy hangulatos, pincehelyiség­ben kialakított bárja, ahol hetente két alkalommal - kedden és csütör­tökön este - szoktak összejárni a kanadai tanárok, a más nemzeti­ségű, de angolul beszélő külföldiek és azok barátai. Az egyik csütörtökön három kana­dai angoltanárt „ostromoltam" kér­déseimmel. Elsőként Rebecca D'Ar­cyt, aki 25 éves, eredeti foglalkozá­sa középiskolai tanár. Itt, Prágában hadseregtábornokokat tanít angolul. Szívesen jött Csehszlovákiába, bár a forradalom előtt alig tudott valamit hazánkról. Mentségére szolgál, hogy némelyik barátja még a no­vemberi események után sem tud szinte semmit: ,,Meg vagy őrülve? Egy kommunista országba akarsz menni dolgozni? Tudod, hogy ott nincs élelmiszer az üzletekben, hogy szörnyen szennyezett a víz, meg a levegő? Hogy mindenért órá­kat kell sorban állni? Ja, és el ne felejts WC-papírt meg szappant ma­gaddal vinni!" - ijesztgették elindu­lása előtt. Rebecca elmagyarázta nekik, hogy Csehszlovákiában már nincs kommunizmus, hogy volt itt egy for­radalom, és hogy Václav Havel lett a köztársasági elnök, aki... ,,Nos, akkor érezd jól magad Jugoszláviá­ban" - szólt egyikük gúnyosan. ,,Nem Jugoszlávia, Csehszlovákia" - javította ki Rebecca. ,,Ó, hát Ju­goszlávia vagy Csehszlovákia: nem mindegy!" - hangzott a válasz... Rebecca mindenesetre nagyon örül, hogy Prágában lehet, szerinte ez Európa egyik legszebb városa. Két másik beszélgetőpartnerem Nancy Bleck, 22 éves fényképész és Ross Crockford, 28 éves jogász és író voltak. Ók az angoltanítás mellett dokumentumokat is gyűjtenek Csehszlovákiáról, hogy Kanadába visszatérve egy, hazánkat bemutató könyvet adjanak ki. Nancy ideutazása elótt Japán és Csehszlovákia között választhatott. Mint elmondta, nem volt túl nehéz számára a választás, főleg miután elolvasta Václav Havel Disturbing the Peace című könyvét. Nancynak nagyon tetszik, hogy itt az emberek nyitottak, barátságosak, míg a kanadaiak általában zárkózot­tak és konzervatívok. Eleinte meg­lepte öt, de most már egyre jobban tetszik neki az is, hogy Csehszlová­kiában a fiatalok az utcán, a metró­ban, sőt a mozgólépcsőn állva is ölelkeznek: ,,A cseh férfiak jóval ro­mantikusabbak, mint a kanadaiak. A nyugati világ különben is túlontúl materialista. Már hét alkalommal jár­tam ezelőtt Európában: itt az embe­rek ünneplik a zenét, nagyra becsü­lik a művészeteket. Meg tudnak fe­ledkezni mindenről, élvezni tudják az életet". Arra a kérdésemre, hogy mi az, ami után mégis honvágya van, csil­logó szemekkel vágta rá, hogy a mexikói és a kínai ételek, az óceán és a hegyek... Ross érdeklődését Csehszlová­kia Iránt főleg Jan Drabek, Kanadá­ban élő csehszlovák íróval való vé­letlenszerű megismerkedése keltet­te fel: ,,Mivel egész eddigi életemet Kanadában éltem le, gondoltam, jó lenne már mást is megismerni. A jo­gi kar elvégzése után két évig jo­gászként dolgoztam, de egyszer csak nagyon üresnek kezdtem érez­ni a életemet, ezért feladtam a jólé­tet és újra írással kezdtem foglalkoz­ni. Most ugyan jóval szegényebb vagyok, de sokkal boldogabb mint azelőtt". Neki is nagyon tetszik Csehszlo­vákia: ,,ttt az emberek sokkal szen­vedélyesebbek, mondhatni, erede­tibbek. A kanadaiak tartózkodóak, visszafogottak. Nehéz elképzelni, hogy tömegesen kimennének az ut­cára tüntetni valamiért, illetve valami ellen". Ezután egy kanadai francia tarto­mányról, Quebecről beszélt, Szlová­kiához hasonlítva azt. Szerinte Szlo­vákia részéről nagy felelőtlenség lenne most különválni Csehország­tól, hiszen ez még nagyobb gazda­sági válságot hozna magával. Véle­ménye szerint ezzel a kérdéssel öt­tíz év múlva kellene foglalkozni, amikor már egy kicsit lábra áll a csehszlovák gazdaság: „Tíz évvel ezelőtt népszavazást tartottak Que­becben a különválásról, de gazda­sági okokból a lakosság a Kanadá­val való együttmaradás mellett dön­tött. Újabb referendumra jövőre ke­rül sor. Ezúttal, azt hiszem, már minden esélye megvan Quebecnek arra, hogy függetlenné váljon és egyúttal erős is maradjon". A továbbiakban a már említett, készülőfélben lévő könyvéről fag­gattam. Úgy érzi, nagyon hasznos lehet ez a könyv, mert Kanadában általában nagyon keveset tudnak Csehszlovákiáról: ,,Be szeretném mutatni azt is, hogy az európai nem­zetek fiainak megvan az identitásér­zésük. Miért nincs meg ugyanez egy kanadaiban? Mi csak azt tudjuk, hgy különbözünk az amerikaiaktól, de nem tudjuk igazán, hogy miben". Sok mindenről szó esett még azon az estén: például arról, vajon miért van az, hogy nálunk a fiatalok sokkal korábban, szinte gyerekfejjel alapítanak családot, aztán nagyon sokan elvatnak. Vagy arról, hogy sajnálatos lenne, ha mindenben a fejlett nyugati országokat majmol­nánk, figyelmen kívül hagyva, mint­egy sutba hajítva mindazt, ami ná­lunk egyedi, emberi és tiszta... CSÉFALVAY ILDIKÓ ORVOSI TANÁCSADÓ TERHESSÉG ES DIABETESZ II. CUKORBETEG NŐK FOGAMZÁSGÁTLÁSA A fogamzásgátlás a család­tervezés fontos része. A fogam­zásgátló tabletták szteroid hor­monkészítményeket tartalmaz­nak, amelyek növelik a vércuk­rot és nem tesznek jót a zsír­anyagcserének sem. Az egész­séges nők szervezete képes ezeket a hatásokat ellensúlyoz­ni, a cukorbetegeké kevésbé. Igaz, hogy a legújabb készítmé­nyek kisebb mennyiségű hor­mont tartalmaznak, mint a régi­ek, de ennek ellenére használa­tuk cukorbetegeknél ellenjavallt. A legjobb megoldás a méhen belüli fogamzásgátló testek al­kalmazása. Természetesen a klasszikus férfi fogamzásgát­lás, az óvszer is hasznos, de nem nyújt elegendő biztonságot a nem kívánt terhességgel szemben. A terhesség alaposan próbá­ra teszi a kismama szervezetét és ez a cukoranyagcserére is érvényes. A terhességet védő hormonok, a testsúly növekedé­se és még sok más tényező együttesen azt eredményezheti, hogy az arra hajlamos egyének­ben a terhesség alatt kórosan megnő a vércukor szintje. Ezt nevezzük gesztációs diabétesz­nek. Rendszerint nem jár klinikai tünetekkel, csak a laborvizsgá­lattal mutatható ki. A terhesség után a rendellenesség rendsze­rint eltűnik és az eseteknek kb. a felében még évek után sem tér vissza. Ez a látszólagos jelentéktelen biokémiai rendellenesség is ve­szélyeztetheti a magzat fejlődé­sét, ezért figyelni kell rá. A gesz­tációs diabetesz kimutatásának két fokozata van. Az első a rizi­kófaktorok felmérése. Ezek a kővetkezőek: Cukor a vizeletben, diabetesz a családban (szülőnél, testvér­nél, gyereknél), 30 év feletti élet­kor, 20%-nál nagyobb túlsúly, négynél több terhesség, nem tisztázott, komplikációk az előző terhességek során. A rizikófaktorok semmi esetre sem jelentenek betegséget, csak annak veszélyét. Azt, hogy a betegség fennáll-e vagy nem, terhelési vércukorpróbával kell eldönteni (Cukros oldat elfo­gyasztása után vércukormérés). Csak akkor beszélünk gesztáci­ós diabéteszről, ha ennek ered­ménye is kóros. Nagyon fontos tudni, hogy a pozitív vizeletcukor önmagában semmi esetre sem jelent gesztációs diabeteszt. A gesztációs diabeteszt ugyanúgy kell kezelni, mint akármilyan más cukorbetegsé­get a terhesség alatt. Az esetek egy részében azonban nincs szükség inzulinra, elég a diéta és a mozgás. A terhesség után 6 hónappal és utána 1 -2 éven­ként újabb vizsgálat ajánlatos az esetleg újból jelentkező „valódi" diabetesz időbeni felismeré­séhez. Munkacsoportunk tervet dol­gozott ki a gesztációs diabetesz korai felismerésére. Arra kérünk mindenkit, akit kezelőorvosa szokottnál részletesebben fag­gat majd a fentebb említett rizi­kófaktorokról és vércukorvizs­gálatra is elküldi, ne ijedjenek meg. A vizsgálat a saját és a ba­ba érdekében történik. Dr. RÁCZ OLIVÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom