Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)
1991-12-19 / 297. szám, csütörtök
KULTURA tÚJSZÓi 1991. DECEMBER 19. ARANYAT ERO KRAJCAR ÚJ KÖNYVESBOLTOT NYITOTTAK ROZSNYÓN A MÚLT HÉTEN A téma a szó szoros értelmében a földön hevert. A Csemadok rozsnyói székházában az oda érkező könyvek, újságok, folyóiratok az udvarból nyíló, dolgozószobául is szolgáló, egyik helyiségben hevertek - asztalon, széken, padlón. Kupacokban, s rendezetten ugyan (már amennyire össze lehet házasítani egy irodahelyiséget egy kioszkkal), ám mégis méltatlanul. Az alkalmi látogató, a kedvenc hetilapját kereső vásárló nem győzött eleget téblábolni, egyensúlyozni, a járási szakelőadóknak pedig nem volt egy nyugodt percük a kilincselőktől. Nem tudom, persze, mi volt előbb, a tyúk-e, a tojás-e, az Ulman házaspár elgondolása, hogy a tarthatatlan zsúfoltság szorítása, hogy megszülessen az ötlet: nyitni kellene egy könyvesboltot az udvarban, a járási titkársággal szemközti helyiségben. Valószínű, mindkettő együtt hatott. A Csemadok jutányos bérleti díjért adta a termet, Ulman Istvánék pedig háromnegyed évi kemény munkával megcsinálták a kisebb csodát, így a múlt hét péntekén megnyithatták a Krajcárt, Dél-Szlovákia egyik legkisebb és legcsinosabb könyvesboltját. Az alig szobányi területen, a megnyitó után egymást taposták a látogatók, s még aznap este táskába kerültek az első meséskönyvek, regények, festmények, képzőművészeti alkotások. Ezzel el is árulták, hogy a Krajcár nem csupán könyvesbolt, de amolyan kultúrbutik, a szó jó értelmében. A polcokon Püski-könyvek, új kiadóink friss kötetei mellett Ferenci György szobrai, a falon Kuchta János képei. Az egyik sarokban kerámia, az ablakpárkány előtti polcon régi könyvek, lexikonok, egy másik polcon műsoros magnókazetták. - Kinek az öltete volt, hogy könyvesboltot nyissatok, hisz könyvet árulni nem túl nagy üzlet manapság. Ulman István: Nem mondom azt, hogy egyedül az én ötletem volt, mert az az igazság, hogy Ambrus Ferenccel rég összedugtuk a fejünket. Hogy üzlet? Irtózom a kifejezéstől, mert emögött rögtön pénzt lát az ember. Talán riem tűnik szerénytelenségnek, amit a megnyitón is mondtam: szolgálni szeretnénk, az itt, Rozsnyón élő és a környék magyarságának ezzel a kis bolttal. S persze, nem csak nekik. A könyveink magyarok, hazai, magyarországi és erdélyi kiadványok, ám a képzőművészeti, iparművészeti és népművészeti kínálatban nem szeretnénk ilyen kizárólagosságot, már csak azért sem, mert nem lehet nádpálcával húzni egy határt, különösen nem a népművészetben. Ha teszem azt, Pécsen élnék, nem biztos, hogy szlovák dolgokat is árulnék, de itt más a helyzet. Visszatérve az üzletre, látod, hogyan kezdjük: a Révai Lexikont, lehet, hogy öt hónapig se veszi meg senki, szóval nem pusztán pénzért csinál ilyet az ember. Másrészt, a képzőművészeknek is jól jön, ha látják a képeiket. Tavasszal tervezgettük ezt a házat, összeültünk néhányan, tanakodtunk, jó lenne az itteni magyarságnak egy udvar, mert itt nem csak erről a boltról van szó, lesz itt kultúregylet, zeneklub, talán még iparosok is, lehet, hogy idővel egy borozó-féle is hátul, ahol leülhet az orvos, a tanító, az üzletember, de betérhet a falusi bácsi is, aki megáll falinaptárt, könyvet venni. - A Krajcár névről, ha már könyvről van szó, óhatatlanul a krajcáros könyvek jutnak az ember eszébe, pedig hát, egyre drágább a könyv. Ráadásul itt a konkurencia, a Püski Könyvesház, a közeli Szepsi ben... Ulman Istvánné: A Püski könyvesboltnak elég magasak az árai. Sajnos. Mi is csak most jöttünk rá, Méry Gábor feívétele hisz amit átvettünk tőlük, ugyanolyan áron adjuk. Pozsonyban például ugyanezek a könyvek sokkal olcsóbban kaphatók, mert aki oda behozza őket, sokkal alacsonyabb átszámítási kulcsot használ. S azt hiszem, ez a perspektíva áll a könyvterjesztés előtt, ha nem csak kiállítani akarja a könyvet, de el is adni. Inkább legyen kicsi a haszon, de elérhető árú a könyv. Másrészt, látni kell, hogy egyre több a könyvterjesztő, hisz mi is vettünk például ugyanazt a könyvet három árban, három helyről. Idővel majd lesz áttekintésünk, hogy kitől mit vásároljon az ember. - Honnan a Krajcár név, ki találta ki? Ulman István: Tavaly terveztünk egy újságot, amikor megszűnt a Gömöri Hajnal. Szpisák Ibolya, aki a magyar kiadást csinálta, találta ki ezt a nevét. A lapból végül Rozsnyói Hírnök lett, de a Krajcár valahogyan a fülünkben maradt. Mint említettem, sokfélét tervezünk itt, ezen az udvaron, ebben a házban, s talán a bejárati kapura is a Krajcár név kerül majd, ne éktelenkedjen ott mindenféle tábla. A lényeg, hogy színvonaltalan árut itt senki ne kapjon. A szerződéseket is úgy kötöttük, hogy belefoglaltuk a minőségi szempontot, tehát semmi bóvli, semmi hátsó ajtó, mindenről közösen döntünk. Nézd, ez nem olyan dolog, hogy egyszer csak meggondolom magam, nem fizetem ki a bérleti szerződést, és holnap elmegyek kenyeret árulni Késmárkra. Ha valaki nálunk megrendel egy húsvéti, karácsonyi üdvözlőlapot, ha megfaragunk egy tékát, egy jó lócát, menyasszonyi ládát, ez nem csencselés, nem üzletelés. Ez nem bécsi karóra, amit holnap esetleg kidobsz, ebbe, ha belevéssük, hogy Krajcár, ezt esetleg örökölni is lehet egy következő generációnak. S ezzel a terveinket is elmondtam: mi mindennel akarunk foglalkozni. KOVESDI KÁROLY POZSONYI HANGVERSENYEK HAT EST A MOZART-ÉV JEGYÉBEN Még javában külföldön turnézott a Szlovák Filharmónia zenekara, amikor két jelentős kamarazenei rendezvénnyel beindult az idei évad. Hat est, vagyis egy koncepciózus kamarasorozat, mely a Mozart-év kicsengéseként a Mozart és szlovákiai kortársai címet viseli. Mozart művei mellett természetesen más szerzők, többek között Hummel, Rigler, Sperger, Zimmermann, valamint a. majdani Beethoven-barát Nikolaus Zmeškali alkotásai is felcsendültek, tehát mindazok, akik életük egy szakaszában Pozsonyhoz és főúri rezidenciáinak zenei életéhez tartoztak. Ebből a sorozatból a Trá^n/če/c-vonósnégyes fellépése mellett említésre méltó Pavol Kováč és Stanislav Zamborskýestje, felújítva a házi muzsikálásnak azt a hagyományát, mely manapság sajnos már ismeretlen felénk. A másik kamarazenei sorozat egyenesen hézagpótló, mert egy ciklusban hat - köztük nem egy világhírű vonósnégyest, bizony régóta nem hallottunk. Rögtön az elején Mendelssohn, Vebern és Mozart müveit tolmácsolva a holland Wemeer-Quartett szerzett igazi élményt. Warhalék, illetve a Szlovák Kamarazenekar a népszerű „üzemi hangversenyek"-sorát nyitotta meg. Ez az ugyancsak hat estből álló ciklus a Szimfónia útja alcímet viseli. így az első esten a szimfónia mai formájának kialakításában lényeges szerepet játszó, „alaprakó" Jan Václav Stamic szimfóniáját, Michael Haydn művét, egy Mozart-zongoraversenyt és Wolfgang Amadeus két, egészen ifjúkori szimfóniáját hallottuk. Warhalék teljesítményét, mint mindig, a közönség nagy tetszéssel fogadta. A nagyzenekari estek megnyitása november utolsó napjaira esett, s ez az új főzeneigazgató, Ondrej Lénárd bemutatkozását is jelentette a Szlovák Filharmónia élén! E személyi változás következtében Aldo Ceccato - a tavalyi zeneigazgató - állandó vendégkarmesterként fog működni. Jóslatokba bocsátkozni nehéz, de szerencsés megoldásnak mutatkozik e két alapvetően ellentétes egyéniségű karmester - a látványos nagyvonalúság és a szorgalmas hangyamunka - párhuzamos működése. Lenárt Ján Levoslav Bella Ünnepi nyitányával kezdte műsorát, majd Camille Saint-Saéns gmoll zongoraversenye következett és Mahler Elsó szimfóniája. Az est szólistája az angol Margaret Fingerhut volt, aki a francia mester csillogóan szellemes és hatásos szerzeményét pompás stílusérzékkel tolmácsolta. A műsorzáró Első szimfónia - bemutatóját 1889-ben a Pesti Vigadóban maga a szerző vezényelte -, a leggyakrabban megszólaltatott Mahler-alkotás most sem veszített hatásából. A Filharmónia énekkarának á capella hangversenyét a Moyzes-teremben csak dicséret illeti. Jan Rozehnal, a kórus vezetője kifinomult ízléssel állította össze műsorát Britten, Poulenc és a cseh barokk idején élt Adam Michna nálunk talán még soha meg nem szólaltatott karácsonyi tematikájú műveiből, és kellemes szórakozásban részesítette szépszámú hallgatóságát. VARGA JÓZSEF Kis NYELVŐR FELREERTHETŐ CÍMEK Újabban megfigyelhetjük, hogy újságíróink a címek megválasztásakor előszeretettel nyúlnak a politikai zsargonnyelvhez, illetve a kötött szókapcsolatokhoz. Gondolom, azért, mert az ilyenfajta címek vonzóbbak, színesebbek, frissebbek, mint a nem szólásszerú kifejezések. Ugyanakkor megvan az a sajátosságuk: ha rosszul választják meg őket, olyan nyelvi üzenetet közvetítenek, amelyre a szerző egyáltalán nem is gondolt. Az állandó szókapcsolatok között a szólásoknak még ezen túl megvan az a sajátos jellegük, hogy nem hajlékonyak: nem tűrik a változtatásokat, s jelentésük csak az adott területre vonatkoztatható. És éppen itt van a baj! Mert mit is értsen a gyanútlan olvasó az ilyen cím olvastán: Külügyminiszterünk csomagol. Menesztik? Vagy talán önszántából lemond, és most „csomagol"? Tudniillik ezt a szót a politikai zsargon már lefoglalta, s csak ebben az értelemben használja. Például: Az a képviselő, aki feddhetetlenségi vizsgálaton nem megy át, csomagolhat! Az említett cikkből viszont az derül ki, hogy külügyminiszterünk mindössze külföldre készül. Vagy egy másik cím, amelynek pejoratív élét még az olvasószerkesztő sem vejte észre, így hangzik: Égett a lábuk alatt a talaj! Alcím: Ülésezett a szlovák kormány. S vajon hová készülnek? Méghozzá az egész kormány! Már az ő lábuk alatt is ,,ég a talaj"? Mert az említett cím egyszerűen annyit jelent, hogy az illetőket a törvény üldözi, vagy más, személyes okból eredően bujkálniuk kell. Más szóval: nincs egyhelyben maradásuk. És ég a lábuk alatt a talaj! Például: Angyal Bandinak ég a lába alatt a talaj! (Mert üldözték a pandúrok.) Az öles betűkkel szedett cím után érdeklődve olvasom az írást, melyből kiderül, hogy a miniszterek aznap ,,ki se látszottak a munkából". Micsoda különbség! Vagyis semmi más nem történt, mindössze csak annyi, hogy a cikk írója nem ismeri az ehhez az állandó szókapcsolathoz kötődő jelentést. GYÜRE LAJOS KITIZÁLÓ TISZT URAK De vajon rr.ire gondoltak. amikor s a (jgos^láv peidat emlegették? Csak nam arra. r.ogy Európának e utolsó or szagában hogyan függetlenítették magukat ci politikai vezetők tói a wílsevssta tábornokok 9 (4. oldal) UJSZO FÜGGETLEN N A'P I L A P A MÁSSÁG TERHE - Nyomorultak, szerencsétlenek, de azt nem állíthatom, hogy garázdálkodnak. A betörések, lopások ritkák mifelénk Igaz, tartanak is a falusiaktól A másik oldalon meg. ha el is tűnik olykor egy-egy tyúk vagy néhány bokor krumpk, a helybélié Hétfő. 1991 november 11. Ara 2,80 korona nem csinálnak betöte ügy XLIV. évfolyam, 264. szám (s oidai) AZ ELKESEREDETT IDOK " IEK £NT05F. MÓDOSULT AZ u&AZt. TÁLLAL ESZMEJE • A MCgttKAtt T0VÁ9BRA IS JÁN' ČARfcOGUÉBW' '• M íťsunktôt) - Nagy varakozás e'ózle izgaiom het végi, immár 3 országos kozgyOl Mj t áffi les uUn többen éppen a mostani lanácskozast&ttMWt kezô nénany nap történéseit. A keresxtenydei ta. hogy komoly nézetkülönbségek uralkodnak a wrtékéoó: itelve szakaóas varhaio. 2svammá R Canon F / a NEVfTEL -« tel: 0709/92 2472 MIVEL JÖNNE SZLOVÁKIÁB .Pf ágában együttes ütést Nemzeti Tanacs Eln kormány A tanát azt tisztáztál tét milyen álláspontra a sziováKiai partner ©ki én. ametyre má ' so* Castár Ezen •és en etsôsort>an a h; 'Oéséfói totyt a v«ta Rť tzték azt a tervez pénteken a két nenétnófcéi és aletnoKet oc A kiszivárgott mrek lényeges pontban éttér szlovák tel tavastata ALÁN MÉG NEM • Érdeklődik a csehszlovákiai magyarság és a világ fontos dolgai iránt? Mi színvonalas újságírással, naprakész információkkal igyekszünk kiegészítem az érdeklődését. • Önnel is előfordul, hogy már reggel, munkába menet sem kap ÚJ SZÓ-t? Azt javasoljuk: legyen az előfizetőnk! így olcsóbb és így biztosan elérkeznek önhöz lapunk hétköznapi számai s hétvégi magazinunk: a VASÁRNAP! # És mert közeleg a karácsony, van még egy tippünk! Talán ajándékkeresési gondjain is segítünk, ha azt ajánljuk: szeretteinek, anyagilag szűkösebb helyzetben élő szüleinek - a túloldalon közölt szelvényen - karácsonyi meglepetésként fizesse elő az ÚJ SZÓ-t és a VASÁRNAP-ot! 9 9 9 9 a orom i 1