Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-16 / 294. szám, hétfő

1991. DECEMBER 16. AZ AGROINVEST IS MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT Főleg a mezőgazdaságban dol­gozók és a vidéken élők támogatá­sában bízva hozta létre a Szlovák Mezőgazdasági Bank az Agroinvest befektetési részvénytársaságot, amelynek vezérkara a napokban tá­jékoztatta a sajtó képviselőit a társa­ság alapvető célkitűzéseiről. Amint az már a lapunkban megjelent hirde­tésből köztudott, az Agroinvest két befektetési alapot hozott létre: Ag­rofond illetve Biofond héven. Az Agrofond természetesen a gazdasá­gi hatékonyság figyelembe vételével a vállalkozói rizikó csökkentését szem előtt tartva elsősorban az élel­miszeripari vállalatokba kívánja be­fektetni a vagyonjegyes privatizáció­ban résztvevő polgárok által rábízott kuponokat, abból a megfontolásból, hogy az agrárreform bevezetése óta oly sokat bírált termelői-feldolgozói lánc két elemét közelebb hozza egy­máshoz. Magyarán: a mezőgazda­sági termelőknek az élelmiszer­iparba befektett részvényeik által beleszólásuk legyen a létfontosságú feldolgozói ágazat viszonyainak ala­kításába. Nem kisebb feladatot, mint a kör­nyezetbarát, ökológiailag hasznos termelésbe való befektetések támo­gatását tűzte ki célul a Biofond, gmely már nemcsak kifejezetten a mezőgazdaságban, de a nemzet­gazdaság többi ágában is keresni fogja a támogatásra alkalmas elkép­zeléseket. A nehéz anyagi helyzet­ben levő polgárok számára a va­gyonjegyes privatizációban való részvételt megkönnyítendő, a Szlo­vák Mezőgazdasági Bank korláto­zott mennyiségben kamatmentes, készpénz nélküli kölcsönt nyújt, amelyet a felvevők a részvények majdani kamataiból fizethetnek visz­sza. -tszl­ÉLELMISZERPIAC A DOLGOZÓSZOBÁBAN A BELÉPŐ SZÁZEZER KORONA Eddig százhúsznál* több mező­gazdasági és élelmiszer-ipari üzem, kereskedelmi szervezet, magánvál­lalkozó és magángazda nyújtotta be írásbeli szándékát, ha megkezdi te­vékenységét a mezőgazdasági tőzsde, a tagja kíván lenni. Po­zsonyban a múlt héten találkoztak az érdekeltek, hogy előkészítsék az alapító közgyűlést. A munkatalálko­zó fő napirendi pontjaként megvitat­ták és elfogadták a tőzsde alapsza­bályát és működési szabályait. Meg­ismerkedtek a mezőgazdasági ter­ménytőzsdék tevékenységét szabá­lyozó, rövidesen a Szövetségi Gyű­lés elé kerülő törvénytervezettel, va­lamint az ezt kiegészítő végrehajtási rendelet tervezetével, s megválasz­tották az előkészítő bizottságot. A megvitatott dokumentumok kö­zül a szabályzat volt az, amit a ma­gukat jogosan alapító tagoknak tartó jelenlévők a legalaposabban „meg­dolgoztak". Nem véletlenül, hiszen önmaguknak „szabták az inget". Az alapszabályzat lényegesebb részei: A pozsonyi központú Szlovák Mező­gazdasági Tőzsdének Szlovákia­szerte további 11 központja lesz. Ezek helyét úgy választották meg, hogy legfeljebb 70 kilométerre lesz­nek a körzetükben legtávolabb lakó tagtól. A tőzsde kínálatában a mező­gazdasági alaptevékenység és az élelmiszeripar valamennyi terméke szerepel, és tag lehet minden, a vál­lalati jegyzékben szereplő jogi, illet­ve természetes személy. Az elektro­nikus rendszeren alapuló tőzsde va­lamennyi tagját rákapcsolják a szá­mítógépes hálózatra, az élelmiszer­piacot tehát közvetlenül a tag dolgo­zószobájába viszik be. Az alapító tagok belépője százezer korona, amit egy év alatt három tételben fizetnek be. (egri) ... tovább érsz, tartja a régi köz­mondás, és nem ok nélkül. Túlzsú­folt közutainkon elég egy óvatlan pillanat, és megtörténik a baj. Ezt igazolja a közúti balesetek statiszti­kája is. Az év tíz hónapja alatt ugyanis hazánkban 104 158 karam­bolt jegyeztek fel, amelyek követ­keztében 1459 személy vesztette életét. Olyan ez, mintha egy köze­pes lélekszámú falu tűnt volna el a térképről. A Cseh Köztársaságban 888-cal volt magasabb a karambo­lok száma, mint a múlt év hasonló időszakában, Szlovákiában 2658­cal kevesebD történt. A szerencsét­lenségek következtében 5880-an súlyos sérüléseket szenvedtek - kö­zülük sokan életük végéig rokkantak maradnak több mint 25 ezren pedig könnyebben sérültek meg. Az okok a megszokottak. Gyors­hajtás idézte elő a balesetek 22,2 százalékát, s következtében vesz­tette életét az áldozatok csaknem fele. Figyelmeztető tény az is, hogy a szerencsétlenségek 74,1 százalé­ka lakott területen történt, valamint, hogy 8,4 százalékuknál az ittasság játszott közre. Mielőtt autóba ülnénk, gondoljunk a fentiekre. Ez idő tájt ködösek a reggelek, csúszósak az utak, ezért lehetőleg tompított fény­nyel közlekedjünk. -né­Régi, szép hagyománya az a Kassai Magyar Tannyelvű Ipari Szakközépiskolának, hogy rendsze­resen meghív egy-egy neves hazai, vagy külföldi vendéget - műszaki szakembert, írót, színészt, orvost, sportolót, kereskedőt, politikust - néhány órás baráti eszmecserére, tereferére. Mint volt „iparista" állít­hatom, rendkívül hasznosak az ilyen találkozások, beszélgetések, mert nő a csavar értéke a gépész szemé­ben, ha hallja, illetve visszaemlék­szik mondjuk Illyés Gyula látogatá­sára, szavaira; érdekesebb, kedve­sebb az elektrotechnikai szakosnak Ohm törvénye, ha azt például azon a napon tanulta, amikor Tóth Gyula a kassai maratoni futóversenyen aratott első vagy második győzelme után az iskola udvarán tartott él­ménybeszámolója során neki is adott autogramot... Bizonyára az a minapi klubest is sok megjelentnek emlékezetes lesz, amelyen az Iparisták Baráti Köre műszaki klubjának meghívására Bod Péter Ákos, Magyarország ipa­rügyi és kereskedelmi minisztere (azóta a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke) és Halzl József, a Magyar Ener­getikai Társaság vezérigazgatója, a Rákóczi Szövetség elnöke is résztvett. Emlékezetes maradhat el­sősorban abból a szempontból, hogy a vendégek és a házigazdák közösen próbálták vázolni a világ, s benne a Kárpát-medence társa­dalmi-gazdasági állapotát, valamint a várható és óhajtott jövőképet. A tervezett magyarországi világ­kiállítást, a bősi vízlépcsőt, a térség atomerőműveit, a helyi és nemzet­közi vállalkozások lényeges kérdé­seit érintő többórás kötetlen eszme­cseréből én azt szűrtem le magam­nak: a Közép-Kelet-Európa egyes térségeiben előforduló konfliktusok, jogtiprások láttán az „iparistának" sem szabad csüggednie. Ellenkező­leg, tudatosítania kell, ha létezik is ma némi létbizonytalanság, feszült légkör, azért a múlthoz képest tága­sabb a mozgástér, nagyobbak az önmegvalósítás lehetőségei. Azaz e megnövekedett mozgástérben az iparisták, s egyáltalán a csehszlová­kiai magyarság számára is időszerű a Halzl József említette önössze­szedés. Szükséges továbbá az anyaországgal ós a térség más né­peivel, országaival való kulturális, valamint gazdasági kapcsolat kere­sése, építése, bővítése; s az egysé­ges, fejlett Európába vezető út meg­találásához nagyon fontos a szom­szédos régiók államhatárokat „légi­esítő" együttműködése, (gazdag) XÚJSZÓA HAZAI KÖRKÉP fi ii AZ ..UTCARA KERÜLNEK" A BENDOROK SZOLGÁLAT LESZ A FELÜGYELETBŐL? A lipótvári események, de a pozsonyi „tojáshajigáló" nagygyűlés, s általában a közbiztonság helyzete, az igencsak megszaporodott súlyos bűncselekmények, illetve a különféle - nem olcsó - biztonsági, testületek (fekete seriffek) megjelenése, állandóan az érdeklődés középpontjában tartja a rendőrség helyzetét. Sokan megkérdőjelezik felkészültségét. Nemrégiben, az egyik kormányülést követő tájékozta­tón sikerült ezzel kapcsolatban néhány kérdést feltennem Ladislav Pittner belügyminiszternek. - Megfelelőnek, tartja a rendőrök szakmai felkészültségét és műszaki felszerelését az ország közbiztonsá­gában tapasztalható állapotokhoz viszonyítva? - Hát, ha kicsit fellebbentem a Játylat a titkos információkról - mert, sajnos még mindig túl sok olyan dolog számít titoknak, amiről tulajdonképpen tudnia kellene a nyil­vánosságnak -, akkor elmondha­tom, hogy a költségvetésből keve­sebbet kaptam, mint szerettem vol­na, de most, az év vége felé a kor­mány elismerte, hogy növelni kell a rendőrségnek szánt összeget. Ezért a tartalékokból még juttattak a tárcának bizonyos összeget, amit az akcióképesség növelésére és a műszaki felszerelés javítására használunk fel. Főleg azon egysé­gek esetében, amelyek a legsúlyo­sabb bűncselekmények üldözésével foglalkoznak. Ezeknek a felszerelé­se lassan megközelíti az elfogadha­tó európai színvonalat, főleg, ami a gépkocsiparkot, a híradástechni­kát és a fegyvereket illeti. A helyzet még nem lesz a legjobb, de érezhe­tő lesz a javulás. - Az embereket bosszantja, hogy a rendőrök párosával, látszatra gondtalanul furikáznak gépkocsijai­kon. Ezentúl pedig még jobb típu­sokban tehetik ugyanezt. - Véleményem szerint ez egyál­talán nem fölösleges furikázás, és ezek az autók nagyon ki vannak használva. Tudatosítania kell min­denkinek, hogy a bűnözés egyre inkább tökéletesedik. Ma a betörők nem Škodával, hanem legalább Mercedesszel járnak, és képzeljék el azt a rendőrt, aki egy öreg Ladán vagy Favoriton akarja üldözni őket. - Régen is sok volt és ma sincs kevés probléma egyes körzetekben a roma lakossággal. Vannak helyek, ahol a rendőrök - állításuk szerint - tehetetlenek. Legtöbbször nem súlyos bűncselekményekről, inkább kisebb lopásokról, garázdaságokról van szó. Nemrégiben az egyik szo­ciális dolgozó arra panaszkodott, hogy harminc fiatal roma fiú jelent­kezett rendőrnek, s noha megfelel­tek volna, nem vették fel őket. Pedig talán éppen ez lenne a megoldás az említett régiókban. - Nem tudok erről a harminc je­lentkezőről, de tudom, hogy mi is kezdeményeztünk ilyet, a roma szervezettel közösen. Elsőrendű ér­dekünk, hogy a roma etnikum képvi­selői nagyobb számban bekerülje­nek a rendőrség kötelékébe. A prob­léma az, hogy közülük nagyon keve­sen felelnek meg a feltételeknek. Van egy kiváló roma nyomozónk, egy-két roma rendőrünk, de sajnos, másokat nem tudunk felvenni. Ná­lunk ugyanis nemcsak a fizikai adottság, de a pszichotesztek ered­ménye, a műveltség, a családi háttér is nagyon fontos. Leginkább a mű­veltség hiánya és a nem megfelelő pszichológiai adottságok a kizáró ok, de az is előfor­dul, hogy fizikai­lag nincsenek fel­készülve. Mi olyan könnyítést is adunk, hogy ha valakinek nincs meg a középisko­lai végzettsége, de égyébként megfelelne, akkor együttműködhet velünk, és később beléphet a rend­őrséghez. -A rendőrségi munka hatékony­ságának növelése érdekében szük­ség lenne arra, hogy , mind a la­kosság, mind a rendőrök átértékeljék a rendőr szerepét. Most kölcsönösen inkább ellenségnek tekintik egymást, mint olyanoknak, akiknek szükségük van egymásra. - örülök, hogy ezt felvetette, rnert ez a mi nézetünk is. Az első, amit belügyminiszterként végrehajtottam, a rendőrség átszervezése volt. Meg­szüntettük a kerületi igazgatóságo­kat, mint fölösleges adminisztratív fokozatot, s a hivatalokból „az utcá­ra küldtük" a rendőrtiszteket. Most a rendőrségi munka szervezése a rendőrőrsökre támaszkodik. Mi is azt akarjuk, hogy a rendőr jól ismerje körzetét, az ott lakókat, tehát, hogy azonosíthassa a potenciális bűnel­követőt is, megakadályozva ezzel a bűncselekményt. Azokon a helye­ken, ahol gyenge lábakon állt a köz­biztonság, ezzel a módszerrel már eredményeket értünk el, s ami na­gyon fontos, ki tudjuk iktatni a külön­böző önszerveződésű védelmi cso­portokat is. Néhány helyen ugyanis, ahol este valóban nem volt ajánlatos az utcára menni, már megkezdték ezek szervezését. Ez pedig szintén veszélyeket rejthet magában. Az újonnan felvett rendőrök nyolcvan százalékát rendfenntartó erőkhöz, tehát közvetlenül a z állampolgárok védelmére osztjuk be. (szénási) (Prikler László felvétele) LASSAN JÁRJ POLITIKÁRÓL, GAZDASÁGRÓL, A VILÁGRÓL ÉS ÖNMAGUNKRÓL ESZMECSERE BOD PÉTER ÁKOSSAL ÉS HALZL JÓZSEFFEL A KASSAI IPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Sok figyelmes hallgatója volt Halzl Józsefnek (balról a második) és a középütt mellette ülő Bod Péter Ákosnak (A szerző felvétele) AZ ELHURCOLTAK FIGYELMÉBE A Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Asszociációja (SANO) közli mindazon tagjaival és az érdekeltekkel, akiket 1944-1945-ben hurcol­tak el, hogy az elhurcoltaknak és hozzátartozóiknak elküldi a dokumentumo­kat, amelyeket kérnek a mellékelt utasítás szerint kitölteni és megőrizni. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki mellékelje a kérvényhez a szükséges okmányokat. Nélkülük ugyanis sem a Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium,, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium nem tud az esetekkel érdemben foglalkozni. A kérvényeket folyamatosan fogják feldolgozni, ezért sürgető levelet és reklamációt lehetőleg ne küldjenek az érdekeltek. A szer­vezet a hadifoglyok ügyével egyelőre nem foglalkozik. A SANO központja Pozsonyban működik, a Štefánik u. 49-ben (telefon: 492751-9 és 679 117). Kassán a szervezet kirendeltsége a KDM székházában van, a Maar utca 9. szám alatt (telefon: 095/764 600, 130-as mellék; 16 óra után pedig 422 197 (Horváthová asszony). További kirendeltségek: Spišská Nová Ves, Levočská 4. Ladislav Virág telefonján: 0965/23682; a poprádi, tátrai és késmárki térség Ľudovít Fassingernél jelentkezhet Huncovcében a 89. szám alatt és a 0968/6230-as telefonszámon, azonkívül a KDM valamennyi járási koordinációs központjában. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 756/91 Liščinský Ondrej, 1895. 11. 12., Eperjes (Dombasz) meghalt 757/91 Lengyel Zoltán, 1918. 5. 29., Kiskeszi (Rosztov) 759/91 Leščišín Michal, 1910. 5. 17., Nagyoroszka (Almaznaja) 761/91 Lukáč Ján, 1921. 12. 8., Jabloň (Dombasz) 762/91 Lenkey Zsuzsanna, 1921. 4. 5. Sajólenke (Dombasz) 765/91 Letanovský Štefan, 1920. 8. 24, Privigye (Ivanov) 766/91 Lukács Pál, 1914. 3. 25., Radnót (Tula) 767/91 Ladányi Ignác, 1921. 10. 24., meghalt, Galánta (Sztálingrád) 768/91 Liška František, 1904. 11.8., Késmárk (Gorlovka) 769/91 Lukács László, 1922. 12. 29., Ipolyság, (Nyikolajetf) 770/91 Lovas Ernő, 1919. 1. 2., Pózba (Dombasz) 772/91 Lajka Adolf, 19 00, 2. 22., Abafalva (Parkamóna) 773/91 Litvák Ján, 1908. 10. 23., meghalt, Surány (Jevpatória) 775/91 Lakatos Károly, 1922. 1. 5., Csicsó (Kijev) 776/91 Lovicsek Béla, 1922. 9. 2., Nagypeszek (Moszkva) 777/91 Ligárt Lajos, 1920. 2. 9., meghalt, Király (Dombasz) 779/91 Larstódy Károly, 1913. 12. 2., Csilizradvány (Szevasztopol) (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom