Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-16 / 294. szám, hétfő

GAZDASÁG LÚJSZÓI 1991. DECEMBER 16. HA LESZ VERSENYKÖRNYEZET... A CSEHSZLOVÁK BANK- ÉS PÉNZÜGYI RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS TÁVLATAI Az 1989 novemberét követő fontos politikai változások megteremtették a feltételeit a gazdasági változásoknak is. Megkezdődött az előkészítése, majd bátor és eddig példa nélküli átalakítása a központilag irányított, tervszerű, szocialista gazdaságnak az egészséges és ésszerű piaci elveken működő gazdaságra. A tömören gazdasági reformnak nevezett folyamat a piacgazdaság elemeinek egyetemes alkalmazásán alapszik. Mindenekelőtt a csehszlovák pénznem konvertibilissá tételéről, az árak és külkereskedelem liberalizálásáról, a privatizációról mint kulcstényezőről, illetve a restriktív költségvetési és pénzügyi politikáról van szó. Ez utóbbi eredményeként kellene megszületnie a makroökonómiai, vagyis a kereslet és a kínálat közti egyensúlynak. Ennek feltétele pénznemünk kigyensúlyozott fejlődése és stabilitása, melyet az infláció veszélyeztet a leginkább. A gazdasági reform távlati és részcéljainak, tehát a stabil gazdasági fejlődésnek és a lakosság anyagi es szociális körülményei javulásának elérése azonban elképzelhetetlen a tökéletesen működő, korszerű és független banki-pénzügyi rendszer nélkül. Az alapok A csehszlovák bankrendszer 1918-ban, tehát ez első Csehszlovák Köztársasággal párhuzamosan jött létre, az akkor felbomlott Osztrák-Magyar Monarchiától „örökölt" bankok és takarékpénztárak bázisán. Abban az időben eredetileg a pénzügyminisztérium Bankhivatala töltötte be az állam központi bankjának szerepét, majd 1926-tól a Nemzeti Bank vette át ennek a hatáskörét. 1950-től egészen 1989-ig a Csehszlovák Állami Bank működött központi bankként, amelynek nem csupán jegybankként volt monopolhelyzete, hanem kereskedelmi bankként is. Fontos határkőt jelent a csehszlovák bankrendszer történetében 1990. január 1-je. A Csehszlovák Állami Bank (CSSZÁB) ugyanis ekkor felszámolta kereskedelmi aktivitásait, három állami pénzintézetre ruházva át ezeket. E pénzintézetek az állami bankból szakadtak ki, s így jött létre nagyság szerinti sorrendben a prágai kereskedelmi bank (Komerční banka Praha), a pozsonyi hitelbank (Všeobecná úverová banka Bratislava és a prágai beruházási bank (Investičná banka Praha). Ezzel hazánkban tulajdonképpen megteremtődött a kétszintű bankrendszer, amely a volt szocialista országok közül Magyarországon és Lengyelországban már működött. E rendszer lényege, hogy az állam központi bankja a kereskedelmi bankokra ruházta át a klasszikus kereskedelmi aktivitásokat, és e bankok kereskedelmi alapon nyújtanak szolgáltatásokat klientúrájuknak. 1990 januárjától magán kereskedelmi bankok létesítése is lehetséges, éspedig a Csehszlovák Állami Bank által megszabott szabályok alapján. A legnagyobb kereskedelmi bank a már említett prágai, amely 3,1 milliárd koronás alaptőkével jött létre. Az egész Cseh Köztársaságban összesen 83 fiókja és 85 ügynöksége működik. Szlovákiában a legnagyobb kereskedelmi bank a hitelbank, amelynek alaptőkéje 2,6 milliárd korona volt létrejöttekor. Szlovákiában 39 fiókja és több mint 20 ügynöksége van. Mindkét bank állami pénzintézmény, és folyik privatizálásuk előkészítése. Ezen kívül az új szlovákiai bankok közé tartozik a Tatrabanka rt., a Szlovák Mezőgazdasági Bank rt., a Befektetési Bank, a Szlovák Kezesbank, a Népbank rt. és a Postabank. Ezen kívül Szlovákiában működik a Csehszlovák Kereskedelmi Bank rt. és a Szlovák Állami Takarékpénztrár is. Az előbbi külkereskedelmi bank, amely magán- és jogi személyeknek nyújt banki szolgáltatásokat. Specifikus banki szolgáltatásokat nyújt a hozzá fordulóknak a Szlovák Kezesbank. Tevékenységének lényege, hogy a kis- és középvállalkozók részéré nyújt hitelgaranciát, amennyiben azok valamely kereskedelmi banktól vettek fel hitelt. Ezenkívül kamatjóváírást nyújt ügyfeleinek, vagyis magára vállalja a vállalkozók kamatterheinek egy részét, ily módon tehermentesítve őket a teljes kamat fizetésétől, segítve őket pénzügyi egyensúlyuk megteremtésében. Ez a bankintézmény tehát a vállalkozások kormánytámogatását testesíti meg. Folyik a bank tevékenységének a nagy vállalkozói szubjektumokra való kiterjesztése is, persze, ehhez bővíteni kell alaptőkéjét. Aki bankot alapít... Bankhálózatunk tehát immár két esztendeje fokozatosan bővül, s napjainkban már közel negyven, pontosan 37 bank működik, ebből 14 joint ventures, vagyis külföldi tőkerészesedésű vegyes bank. Közülük 8-ban 100 százalékos a külföldi tőke részesedése. A működési, tehát bankalapítási engedélyért folyamodóknak a Csehszlovák Állami Bankhoz kell benyújtaniuk e tárgyú kérvényüket, az ugyancsak e bank által meghatározott szabályok szerint. E kérvény részét képezi az alapító szerződés is, beleértve a három évre kidolgozott banktervezetet és a létesítendő bank alapszabályát. A kérvény elbírálásakor döntő szerepet játszik az alaptőke nagysága, és fontos szempont ezen kívül a létesítendő bank leendő szakembergárdájának felkéhazai bankjaink kereskedelmi tevékenységének tökéletesítése szempontjából kulcsfontosságú jelenlétük a pénzpiacunkon. Tőkéjükkel, a korszerű banki műveletekkel, pénzpiacunk fejlesztésében való részvételükkel hozzájárulnak bankrendszerünk erősítéséhez. Jelenleg a külföldi bankok csehszlovákiai működésének három formája létezik: - képviselet (representative offi' ces); a külföldi bank érdekeit népszerűsítik, de nem folytatnak semmilyen banki kereskedelmi tevékenységet, - vegyes bankok (joint vetures), - joint veturesként alapított leányvállalatok, 100 százalékos külföldi tőkerészesedéssel. Szlovákiában kevesebb Mintegy 40 külföldi bankképviselet található ma Csehszlovákiában, és számuk egyre több. Megjegyezném, hogy a külföldi bankok képviselete zömében Csehországban van, főleg Prágában. Ennek a objektív és szubjektív okai egyaránt megvannak. Az objektív okok közé elsősorban az tartozik, hogy Prága hazánk fővárosa, tehát adminisztrációs központ, és minden bank a metropolisban szeretne jelen lenni. Sokat nyom a latban a főváros viszonylag színvonalasabb infrastruktúrája is a többi nagyvárosunk szolgáltatásainak színvonalához képest. Márpedig a jó infrastruktúra kedvezőbb légkört feszültsége is. A kérvényt a Csehszlovák Állami Bank felügyeleti alakulatához intézik. A Cseh Köztársaságban ugyanúgy mint a Szlovák Köztársaságban létezik az állami banknak ez a hivatala, és működik szövetségi szinten is. A működési engedély kiadásáról végérvényesen a Banktanács, a CSSZÁB legfelsőbb szerve dönt. A bankokról és takarékpénztárakról szóló törvény most vitatott módosításával kapcsolatban is a bevitt tőke forrására, illetve a szakemberek felkészültségére összpontosítanak. Vagyis a bankalapítóról való információszerzésre, védve ezzel a bank leendő ügyfeleit és szavatolva a bank prosperitását. A bankalapításnak ezeket a feltételeit a Nemzetközi Valuta Alap szakembereivel is megvitattuk, és kikértük egyes nyugati országok banki felügyeleti szakembereinek véleményét. Ezen kívül a megvitatás és a szakkonzultációk tárgyát képezi a bankalapításhoz szükséges alaptőke, illetve az alaptöke megengedhető alsó határának az összege, vagyis az az összeg, amely eleve szükséges egy bank működéséhez. A szóban forgó törvény jóváhagyását követően a külföldi bankfiókoknak is lehetőségük kellene, hogy legyen a pénzpiacunkra való belépésre, éspedig önálló külföldi jogi személyként. Feltételezzük, hogy az engedélyezési folyamat hasonló lesz mint az újonnan alapított hazai bankok esetében, miközben főleg azt vesszük szemügyre, hogy milyen a hazánkban működni kívánó külföldi bank neve, jellege, milyenek vállalkozói szándékai. A külföldi bankokat illetően általánosságban az a véleményem, hogy remt a vállalkozói tevékenységhez is. A szubjektív okok közé tartozik viszont, hogy a fővárosban a cseh kereskedelmi bankok aktívabban lépnek fel a kapcsolatok megteremtése során. És az is tény, hogy a fővárosi vezetők objektívebben ítélik meg a külföldiek igényeit, jobban . a kedvükben járnak például a működésükhöz szükséges helyiségek rendelkezésükre bocsátásában. Még nem is olyan rég, a szlovák kormány banki és pénzügyi tanácsadójaként valamennyi külföldi bankkal folytatott tárgyaláson részt vettem, amennyiben ezek szándéka a Pozsonyban való letelepedés volt. Tanúja voltam az érdekeltek hoszszadalmas és rugalmatlan magatartásának, noha kormányszinten a maximális mértékben támogattuk a bankok érdekeit. Mindennek következménye az a siralmas állapot, amely a szlovákiai bankrendszerben egyértelműen tapasztalható, s amely az egész ország bankrendszerére rányomja bélyegét. Pozsonyban eddig mindösszei három külföldi banknak van fiókja (a Creditanstalt - Bankverein, Wien prágai képviseletének fiókja, az NMB Postbank Groep N. V. Amsterdam képviselete, valamint az österreichische Volksbanken Ag, Wien képviselete). Ezen kívül működik két vegyes bank, és több banki részvénytársaságnak van külföldi részvényese. Prágához viszonyítva azonban mindez kevés, különösen, ha tudatosítjuk, hogy Pozsonynak tulajdonképpen ideális a földrajzi fekvése, már csak Közép-Európa jövőbeni regionális fejlődése szempontjából is. Általánosságban megállapítható, hogy banki-pénzügyi szektorunk színvonala nem felel meg a pénz-, a deviza- és a tőkepiac fejlesztése követelményeinek, és ily módon nem segíti gazdaságunk átalakítását sem. Színvonalon aluli kereskedelmi bankjaink szakember-ellátottsága. Még legalább mintegy 70 000 szakképzett alkalmazottra lenne szükségünk ahhoz, hogy alapvetően megváltozzon a bankok 1000 lakosra eső szakemberállományi aránya az európai, illetve világszínvonalhoz képest. Míg nálunk 1000 lakosra 1,2 banki szakember jut, Ausztriában 9, Németországban több mint 10 stb. Színvonalas technika nélkül nehéz Bankhálózatunk fejlesztésében további gondot jelent, hogy alacsony színvonalú számítástechnikai felszereltségük. Nem felel meg a világszínvonalnak a jelenlegi könyvelési, nyilvántartási, kimutatási és statisztikakészítési rendszer sem, mert nem kellőképpen áttekinthetőek, és nem sokat árulnak el a bankok pénzügyi helyzetéről. Ez ugyancsak meghatározó szerepet játszik abban, hogy a külföldi bankok tartózkodóan viszonyulnak Szlovákiához. Az objektív, politikai-gazdasági kockázati tényezőkön (hatásköri ellentétek, az államjogi elrendezés kérdésében folytatott viták, a hiányos törvények) kívül ez is az oka, hogy olyan kevés Szlovákiában a külföldi bank. Persze, a külföldiek döntésében sokat nyom a latban az is, hogy bankjainknak nincs kellő tőkéje, nem megfelelőek banki szolgáltatásaink, és nem utolsósorban a már említett szakemberhiány. Komoly hiányosság a bankok közti verseny alacsony színvonala is. Ugyanis ebben a szférában csupán most kezdődött el a privatizáció, amelynek megoldást kellene jelentenie e téren is. A jelzett állapotnak a következménye, hogy bankjaink kereskedelmi tevékenysége kevésbé hangsúlyozott és átgondolt, s arra törekednek, hogy a felelősséget és a kockázatot az állami költségvetésre hárítsák. Nem minden esetben, de eléggé gyakran próbálkoznak bankjaink ezzel az „eljárással". Hasonlóképpen megállapítható, hogy mind Prágában, mind Pozsonyban eléggé késik a tőzsde-, illetve az értékpapírtőzsde-alapítás. Tény, hogy Pozsonyban létrejött a Pozsonyi Tőzsde (Burza v Bratislave) részvénytársaság, de ez inkább az alapítók csupán jelképes manővere és jámbor óhaja (az alapítók a szlovákiai kereskedelmi bankok), mintsem reálisan működő pénzügyi intézmény. Kezdetnek elég, de egyúttal kevés is. A tőzsdealapítók tiszteletére válik, hogy elképzeléseik kézzelfogható testet öltöttek, de még sok professzionális szintű munka és bürokratikus akadály leküzdése vár rájuk. A helyzet javítására a legiszlatív kérdések megoldásán kívül többek között arra is szükség lesz, hogy kiépítsük a kereskedelmi bankok úgynevezett refinanszírozási rendszerét és erősítsük tőkearányosságát. Szükséges továbbá, hogy fejlesszük a bankköri devizapiac működését, a tökepiac segítségével gyorsítsuk meg a források elhelyezését. Persze, ezeken és a banki müveletek korszerűsítésén, „számítógépesítésén", kívül a legfontosabb szerepet a pénzintézetek privatizálása jelenti majd, megteremtve ezzel e szférában is az egészséges versenykörnyezetet. A bankokról és takarékpénztárakról szóló új törvény megvitatásakor okvetlenül tisztázni kell a hatásköri kapcsolatokat is a CSSZÁB és köztársasági központjai között, éspedig úgy, hogy megőrizzük az egységes irányítású pénzpolitikát, megteremtve ezzel a hatékony bankpolitika alapjait mind a szövetségi szinten, mindpedig mindkét köztársaság szintjén. A csehszlovák bankrendszer fejlesztésében fö szerepet azonban a Csehszlovák Állami Bank játssza, amely erős-és független, az állam pénzpolitikájáért és a bankrendszer hatékony működéséért felelős intézmény. ŠTEFAN VESELOVSKÝ mérnök, a CSSZÁB szövetségi központjának főigazgatója USZÓLECKEMEN E DZSE RTAN ONCOKNAK Találkozott már Christine Harvey küldötteivel? Nem? És még nem is hallott róluk? Sebaj. Elmesélem egyikükkel töltött másfél órám tapasztalatait. Persze, csak érintőlegesen, amúgy ízelítőül. Alighogy beléptem a helyiségbe, egy jó megjelenésű úriember nyújtotta felém a kezét. Úgy üdvözölt, mintha régi ismerősök lennénk, pedig még sohasem találkoztunk. És nemcsak engem fogadott így, valamennyiünket. Legtöbb kollégám arckifejezése csupán meglepetés volt a kézszorításkor, meg néhányan kimondottan kellemetlenül érezték magukat. Váratlanul érte őket a szokatlan tiszteletadás, noha ez az üzleti élet alapvető fogásai közé tartozik. Ilyen és hasonló apróságok tömkelegével találkoztunk a következő percekben is. Mert a kölcsönös kapcsolatkeresésnél számtalan van belőlük. Csak magunkba kell ereszkedni értük, és legalább olyan mélyre, mint a bányász teszi, amikor a föld zegzugaiból hozza fel a szenet. Bennünk is ki tudja mennyi ilyen reménykeltő energiaforrás rejlik. Szunnyad, réteges takarók alatt. De most, amikor az üzleti szellem fuvallata szinte minden oldalról elér bennünket, előbb vagy utóbb kénytelenek vagyunk-leszünk magunkba nézni. Felmérni vállalkozói esélyeinket. Van, aki erre önmaga is képes. De aligha ilyenekből lesz a több. Mert a többségnek segítségre van szüksége. Hivatása folytatásához, de magánemberi életszükségletei kielégítéséhez is. Tudatosítja? Nem? Embere válogatja. Mindenesetre a rendszerváltás óta nálunk is elszaporodtak a menedzseri gyorstalpalók. Csakhogy nincs belőlük elég reformalagútba szaladt gazdaságunk megsegítésére. Leckéket tanulunk, és készülünk a holnapokra. Szerencsére önmagunkban kell búvárkodnunk, és nem holmi ideológiai malaszttal tömni a fejünket. S ez igazán nagy különbség. Christine Harvey asszony önművelő tanai Nagy-Britanniából érkeztek Európa szívébe. Beváltak már az öreg földrész nyugati felén, Amerikában és Ázsiában egyaránt. Csehszlovákiában Hradec Královéból terjednek mindenfelé, így jutottak el Kassára is, ahol a Kasproma fejlesztési és szerelő cég melléktevékenységként vállalta föl a Harvay-leckék adását. Tanyasi Károly vezető menedzser magával ragadóan beszél gyengéinkről. Üzlettársi, magánemberi vonatkozásban egyaránt. Szinte ingyenes kiselőadást tart kétnapos szemináriumuk oktatási anyagából. Neki megéri, de alkalmi hallgatóságának is. Kivétel nélkül mindegyikünkben kíváncsiságot ébreszt önmaga iránt. Elhisszük neki: sikerünk saját kezünkben van, lehet. Ha kellőképpen tudjuk ösztönözni önmagunkat, beosztottjainkat, munkatársainkat, ha megtanulunk csínján bánni az idöyel, ha elsajátítjuk a kapcsolatteremtés alapszabályait... és még sokáig sorolhatnám a sikerforrás aprócska összetevőit. Erre szolgál a kétnapos szellemi gyakorlás, önmagunkkal, társaságban és stresszhelyzetben, önbizalomszerzés - apró céltudatos lépésekkel. Olyan menedzserneveidében, amelyre még senki sem panaszkodott, annál többet vitt magával haza, hogy munkahelyén s mindennapi életében kamatoztassa. Tanfolyamfoszlányokkal a fejemben remélni merem: sok hallgatója lesz nálunk Harvey asszony tanainak. Valahol a kapitalizmus mélyvizében fuldokolva igazi úszóleckét Kaphatunk belőle. Arra pedig sokunknak valóban szüksége lenne. Függetlenül attól hogy menedzserjelölt, vállalkozó vagy irányt vesztett magánemt>er. J. MÉSZÁROS KÁROLY