Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-16 / 294. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 16 VÁCLAV HAVEL BORÚLÁTÓ JUGOSZLÁVIA: A HELYZET VÁLTOZATLAN... BONN ELUTASÍTOTTA AZ ENSZ-FŐTITKÁR FELHÍVÁSÁT 1991. DECEMBER 12. , MÉRCÉK ÉS VÉLEKEDÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) lő személyt" mondotta az intendáns, aki szerint az illető a cigánysággal való természetes együttélést, az előítéletmentességet demonstrálná. Élményszámba ment Bodor Pál­nak, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének a megjelené­se a konferencián. Előadásában hangsúlyozta, hogy nem tisztségét gyakorolva, hanem publicistaként nyilvánít véleményt. Gondolati mélységeket bejáró előadásában gyakorlati kérdéseket is érintett. Egyetértett azokkal a vitafelszólalá­sokkal, amelyek nehezményezték, hogy a szomszéd országokból az ott működő magyarországi tudósítók fő­városi, államközpontú értesülések­kel szolgálnak, s a magyar etnikai területek szívéből hiányzik a hoz­záértő tudósítóktól származó infor­máció. Úgyszintén egyetértett azok­kal a hangokkal, amelyek szóvá te­szik, hogy a szomszéd országok kisebbségei iránti magyarországi fi­gyelem hovatovább ugyanazon em­berek ismétlődő megszólaltatására korlátozódik, amivéf tulajdonképpen lejáratják őket. Wolfart János, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke zárta a tanácskozást. Kijelentette, hogy az összejövetel egy jövendő­beli sorozat nyitánya. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a ma­gyarországi kisebbségi kép alakítá­sában - annak ellenére, hogy a szomszéd népek körében az ottani magyar kisebbségek életereje alap­ján ítélkeznek a magyarországi nemzetiségi politikáról - a magyar­országi kisebbségek mai léthelyzete és tudati állapota a viszonyítási pont. (kiss) NEGYEDMILLIÓ ALÁÍRÁS Kétmillió kétszázötvenezren írták alá azt a felhívást, mely arra szólítja fel a par­lamentekettegyék meg a lépéseket, ame­lyek lehetővé tennék, hogy a köztársasági elnök még az év végéig népszavazást írjon ki. Ez megmutatta, hogy a cseh, a morva és a szlovák társadalom nagy része nem szemléli közömbösen álla­munk sorsának alakulását - állapította meg Pavol Tigrid író, aki három hónap­pal ezelőtt barátaival együtt elindította az aláírásgyűjtést. Kifejezte csalódását, hogy a Szövetségi Gyűlés csütörtökön elhalasztotta az elnök által beterjesztett alkotmánytörvények megtárgyalását. - A negyedmillió aláírás azonban nem volt fölösleges - hangoztatta. A történe­lem majd bizonyára értékelni fogja a de­mokratikus, egyértelmű polgári kezdemé­nyezést. A SZAKSZERVEZETEK KÉRIK A szövetségi kormány programnyilat­kozatában szereplő szociális stratégiának a foglalkoztatottsággal kapcsolatos kér­désekre a dolgozók és a családok jöve­delmi problémáira, valamint a társada­lombiztosításra kellene összpontosulnia - szerepel többek között a Cseh és Szlo­vák Szakszervezeti Szövetségek Konfö­derációja Fő Tanácsának tegnap megtar­tott rendkívüli üléséről kiadott nyilatko­zatban. SZÁMOZGATÁS Kellemetlen élményben volt része annak, aki pénteken Pozsonyban az 52, 53 és 54-el kezdődő telefonszá­mokon akart beszélni. Az átszámo­zás miatt előbb az információt kellett kérni, de sokszor előfordult az is, hogy a régi szám nem működött MÁR, az új MÉG nem volt bekötve. Sebaj, karácsonyra ez a számozás befejeződik. A nemrégi 4-es és 2­essel kezdődő átszámozások napok alatt elkészültek. Reméljük, a posta most sem lesz lassúbb. Apropó! A telefonszámok infor­mációs szolgálatán - a 120 és 121 telefonszámon délután kettőkor már fáradtak voltak - pedig alig 15 perce dolgoztak. Ekkora információdöm­pingre, legalábbis a műszakvezető szerint, nem emlékeznek a ott dol­gozók. Tehát figyelem! Aki eddig ötössel kezdődő számon hívta barátait, ismerőseit, előbb kérjen tanácsot! Ha soká tart nem baj, legalább biztos lesz a hívás. -lovász­- Már többször figyelmeztettem annak veszélyére, hogy megbénul a régi kommunista alkotmány szerint építkező parlament munkája - álla­pította meg vasárnapi hagyományos lányi beszédében Václav Havel köztársasági elnök. A parlament munkája napjainkban valóban meg­bénult, mivel a baloldali érzelmű képviselők, tiltakozva a Büntető Tör­vénykönyv 260. paragrafusa ellen, nem szavaznak több beterjesztett törvényről. Ezért nem fogadták el a bankokról és a takarékpénztárról szóló fontos és jól előkészített tör­vényt sem - állapította meg. Leszögezte, hogy nagyon drámai és feszült lesz a költségvetés feletti vita. Új, súlyos bonyodalmak merül­tek fel. Tekintettel az erők polarizá­lódására, fennáll a veszély, hogy a parlament működésképtelen lesz, illetve hogy költségvetési provizóriu­mot kell jóváhagyni. RÖVIDEN AZ ANGOLOK ÉS A NYUGAT­EURÓPAI UNIÓ vezetői tudatosítják, hogy Nyugat biztonsága nagymértékben a közép- és kelet-európai helyzet alakulá­sától függ - állapította meg Nagy-Britan­niából való hazatérése után Jirí Dienst­bier, a szövetségi kormány alelnöke, kül­ügyminiszter. Rámutatott, hogy Nagy-Bri­tannia és Csehszlovákia álláspontja a kö­,zép-európai helyzetet, valamint a szovjet­unióbeli és jugoszláviai eseményeket ille­tően nagyon közeli. SZLOVÁKIA MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓINAK FÓRUMA szombaton a szövetkezetek transzformációjával, va­lamint a földről szóló törvény gyakorlati megvalósításával foglalkozott Nagyszom­batban. A magángazdálkodók - számuk egyébként Szlovákiában meghaladja a 3 ezret - bírálták a törvény megvalósítá­Nagy feltűnést keltett a Cseh és Morvaország Kommunista Pártja Szövetségi Gyűlés-beli klubja által összehívott múlt heti sajtóértekezlet. Az emelvényen ülők zakóján a vörös csillag és a Kommunista vagyok feli­rat jelezte: egészen különleges tilta­kozási akcióba kezdtek a kommu­nista képviselők. Az ok a Büntető Törvénykönyv múlt héten jóváha­gyott módosítása. Ennek értelmé­ben a 260-as paragrafus kimondja, hogy a kommunizmus támogatása vagy propagációja bűntettnek minő­sül, amennyiben elnyomja a polgá­rok szabadságjogait és nemzetiségi, faji, osztályok közötti, vagy felekeze­ti gyűlöletet hirdet. Jirí Svoboda, a párt elnöke, aki tiltakozása jeléül éhségsztrájkba kezdett, hangsúlyozta, hogy ezt a paragrafust a Szövetségi Gyűlés egy nappal az emberi és szabad­ságjogok világnapja után fogadta el. Ezzel véleménye szerint veszélyes útra lépett. Tiltakozásával emlékez­tetni akar 1989. novemberének szel­lemére, a nemzeti megbékélés és a kölcsönös türelem eszméire. Szombaton és vasárnap Budapesten tartotta kétnapos országos gyűlését a magyar kormánykoalíció legnagyobb pártja, az MDF. Antall József miniszter­elnök úgy értékelte a tanácskozást, hogy az tárgyszerű és szenzációmentes volt, nem a párt belügyeivel, hanem országos ügyekkel foglalkoztak. A résztvevők lé­nyeges személyi, változásokról is döntöt­tek. Für Lajos honvédelmi miniszter az MDF ügyvezető elnöke lett. E tisztség szükségességét indokolja: abban az esetben, ha az MDF vezetője egyben miniszterelnök is, és esetleg külföldön tartózkodik, akkor olyan ember helyet­tesítse, képviselje, aki a pártban is egyér­telmű vezető pozíciót tölt be. A további legnagyobb visszhangot és az ellenzéki pártok részéről korántsem egyértelmű re­agálásokat kiváltó döntés az volt, hogy Csurka István lett a párt egyik alelnöke. Nagy visszhangot váltott ki, hogy szombati nyitóbeszédében Antall József - Ezzel a helyzettel függ össze az általam előterjesztett négy afkot­mánytörvény-tervezet megtárgyalá­sának elhalasztása - állapította meg. - Abban bíztam, hogy e törvé­nyek jóváhagyása jelzi majd: a par­lament tudatosította a helyzet sú­lyosságát. Hogy mi lesz a sorsa törvénytervezeteimnek, nem tudom, de meglehetősen borúlátó vagyok. A napokban a választási törvény tervezetét is beterjesztem - mondot­ta a köztársasági elnök. A Büntető Törvénykönyv módosí­tásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a fasizmus és a kommunizmus nagymértékben ideológiai kategóriát jelent, ezért nem szerencsés, hogy ezek a fogalmak a Büntető Törvény­könyvbe is bekerültek. Szerinte a parlamentnek egy alapvető politi­kai dokumentumot kellene elfogad­nia, amely megfontoltan értékelné a múltat, és ebből kellene levezetni a további jogszabályokat. sát akadályozó problémákat, a magánvál­lalkozást fékező bürokráciát. A POLGÁRI, KULTURÁLIS ÉS GAZ­DASÁGI EGYENJOGÚSÁG alapelvein működő közös államnak megőrzését tá­mogatják a jobboldali pártok és mozgal­mak, melyek Kollégiuma a hét végén Nagyszombatban tartotta tanácskozását. Hangsúlyozták, a közös állam gazdasági fejlesztéséért szállnak síkra, és nem ösz­tönzik a nemzetiségi összeférhetetlen­séget. A VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ JOGREND kérdéseiről, a múlt kérdései­nek törvényes keretek közötti tisztázás szükségességéről volt szó a hétvégén Prágában megtartott kétnapos nemzetkö­zi konferencián. A tanácskozás színhelye a Közép-európai Egyetem (CEU) volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a diktatúrát megélt egyes országok ta­pasztalatai leckét jelentenek a többi or­szág számára. A baloldali képviselők klubjának tagjai javaslatot adtak át Alexander Dubčeknak, a Szövetségi Gyűlés elnökének és Karel Stomenak, a petíciós bizottság elnökének a Büntető Törvénykönyv 260. parag­rafusának újbóli módosítására. Arra hivatkozva, hogy a demokratikus társadalmak respektálják az ideoló­giák és a vallási tanítások pluraliz­musát, azt indítványozzák, hogy az említett paragrafusból töröljék a fa­sizmus és a kommunizmus fogal­mat, és csak általában határozzák meg a szabadságjogokat sértő és a gyűlölködést hirdető mozgalmak támogatásáért járó büntetést. Szokásos hétvégi beszédében Alexander Dubček is foglalkozott a kérdéssel. Véleménye szerint szintén törölni kell az ominózus pa­ragrafusból a zárójelben feltüntetett fasizmus és kommunizmus fogal­makat, mivel a törvény nem határoz­za meg ezeket pontosan. A nem elég szabatosan meghatározott fo­galmak bonyodalmakat okozhatnak a Büntető Törvénykönyv érvényesí­tésében. megismételte azokat a szavait, amelye­kért - főleg külföldön - már többször is sokan bírálták. Hangsúlyozta, hogy alkot­mányjogi szempontból 10 millió magyar miniszterelnökének tartja magát, de lélek­ben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Kisebbfajta botrányt váltott ki a tanács­kozáson, hogy az egyik képviselő, Bálás István megrótta a párt liberális szárnyá­hoz tartozó országgyűlési képviselőket és követelte, távolítsák el a miniszterelnök környezetéből mindazokat, akik már az előző rendszerben is politikai funciót töl­töttek be. Ezt például Csurka István hatá­rozottan visszautasította, Antall József pedig abszurdnak és az MDF-et lejárató akciónak nevezte, hogy az országos gyű­lésen Bálás István olyan röpcédulát ter­jesztett, amely megkérdőjelezi a minisz­terelnöki kabinet tagjainak szakértelmét és lojalitását. (kpr) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tegnapra virradó éjszaka kellett volna megszavaznia a határozatot egy tíztagú megfigyelői csoport Ju­goszláviába küldéséről. A szavazást azonban elnapolták. Mint ismeretes, ez a csoport lett volna a délszláv köztársaságokba küldendő ENSZ­békefenntartók valamiféle előőrse. Jól tájékozott források szerint a BT­ben folyó konzultációk eredményte­lenül zárultak Németország állás­pontja miatt. Berlin közölte a testü­lettel, továbbra is úgy véli, a háború befejezésének legjárhatóbb útja az, ha elismerik Horvátország és Szlo­vénia függetlenségét. Németország ugyanakkor felszólította a nemzet­közi közösség tagállamait, hogy kö­vessék a példáját. Mint ismeretes, német kormány­körök már napokkal ezelőtt kiszivá­rogtatták, hogy ezen a héten el akar­ják ismerni Horvátországot és Szlo­véniát, amiért Bonnt rengeteg bírálat érte, egyebek között az ENSZ-főtit­kár részéről is. Pérez de Cuellar szombaton ismét azzal a felhívással fordult a világszervezet tagországai­hoz, hogy ne ismerjék el az egyes jugoszláv tagöztársaságokat. Gen­scher német külügyminiszter erre levélben adott választ, rámutatva, hogy Németország nem hajlandó fi­gyelembe venni a fótitkár kérését. A Reuter hírügynökségnek sikerült megszerezni e levél kópiáját, s tájé­koztatása szerint a dokumentumbán az áll, hogy Horvátország és Szlové­nia el nem ismerése csupán a ju­goszláv hadsereg törekvését támo­gatná, hogy fokozza a háborút azon területek ellen, amelyek el akarnak szakadni a föderációtól. A helyszíni jelentések szerint a hét végén is súlyos harcok voltak a középső horvát frontszakaszon és Kelet-Szlavóniában, ahol az Európai Közösségek megfigyelői megpró­báltak a felek között közvetíteni egy lokális tűzszüneti megállapodás ér­(Folytatás az 1. oldalról) már nem létezik. Az interjút tartal­mazó lapszám csak ma jelent meg, de a kiszivárogtatások szerint Gor­bacsov arra figyelmeztetett, hogy az unióban a dolgok mozgásban van­nak. ,,Mi szüntelenül arra törek­szünk, hogy megértsük a nálunk zajló legutóbbi fejleményeket, ezzel szemben úgy tűnik, hogy az Egye­sült Államok számára már minden világos" - jelentette ki Gorbacsov. Egyébként Jelcint is bírálta, amiért eltéri a saját tervétől, korábban ugyanis az orosz elnök megkívánta őrizni a 12 szovjet köztársaság szö­vetségét. Gorbacsov szombaton 40 perces telefonbeszélgetést folytatott Fran­cois Mitterrand-nal is. A francia államfő arról biztosította Gorbacso­vot, hogy Párizs „aktívan támogat­ja" az unióban zajló demokratikus reformokat, s leszögezte, hogy a két­oldalú kapcsolatok azon aspektu­sai, amelyek ezekre a reformokra épülnek, továbbra is érvényben ma­radnak. A szovjet vezető azt mon­dotta partnerének, a breszti megál­lapodás után azt tartja a legfonto­sabbnak, hogy a Szovjetunió „egy­séges, demokratikus és konfödera­tív állam maradjon." Ruud Lubbers holland kormány­fő - jelenleg Hollandia tölti be az EK elnöki tisztét - Hágában kijelentette, nagyon meglepte őt az Egyesült Ál­lamoknak az a kezdeményezése, amely szerint januárra nemzetközi értekezletet hívnak össze a volt Szovjetuniónak nyújtandó segítség­ről. E javaslattal konkrétan Baker külügyminiszter állt elő Princeton­ban. Egyébként Nyugat-Európa több vezető politikusa is hasonló értelemben nyilatkozott, elsősorban azért, mert Nyugat-Európa eddig dekében. A zágrábi rádió szerint a szlavón közpon, Eszék külső ne­gyedeit, valamint a várostól észak­nyugatra lévő falvakat erős ágyútűz alá vették. Ugyanez történt a világhí­rű fekete-tengeri kikötővárossal, Za­darral is. Intenzív tűzpárbajt vívtak a felek Nova Gradiska s a Zágrábot belgráddal összekötő főútvonal tér­ségében. A horvát fél azt állította, hogy fegyveres erői visszavonulásra kényszerítették a hadsereg alakula­tait. Keleti György, a magyar honvé­delmi minisztérium szóvivője szom­baton elmondta, nem zárható ki, hogy fegyveres horvátok egy cso­portja november 30-án behatolt Ma­gyarország területére, s innen indí­tott támadást a jugoszláv határőrség ellen. A szóvivő ezzel Belgrád vád­jaira reagált, hangsúlyozva, hogy a horvátok ilyen akció végrehajtásá­ra nem kapták meg a magyar szer­vek beleegyezését. Belgrád koráb­ban azt közölte, hogy az említett napon hozzávetőleg 50 horvát fegy­veres lépte át a Dráva határfolyót. Ezzel kapcsolatban a Magyar Hírlap ismét azt hangsúlyozta, hogy Ma­gyarországon sohasem volt a horvát gárdistáknak kiképző központjuk. Fenyegetésnek is beillő figyel­meztetéseket intéztek tegnap ju­goszláv és szerb köztársasági veze­tők a bonni kormány címére, mond­ván: ha elismeri Horvátországot és Szlovéniát, az még nagyobb erő­szakhullámot vált ki Jugoszláviában. Branko Kosztics, a csonka (vagyis tisztán szerbpárti) államelnökség alelnöke ehhez hozzáfűzte, hogy ebben az esetben .Jugoszlávia meg­teszi a szükséges válaszlépéseket. New York-i megfigyelők arról tá­jékoztattak, hogy a szombati halasz­tás után a Biztonsági Tanácsban vasárnapra tűzték ki a szavazást a Jugoszláviával kapcsolatos hatá­rozatról, de lapzártáig erről nem kaptunk jelentést. sokkal nagyobb segítségben része­sítette a Szovjetuniót, mint az Egye­sült Államok. Az Európai Közössé­gek bizottságának szakértői is azt mondták, hogy a Baker-javaslat ,,csupán akkor lenne jó hír, ha azt jelentené, hogy az USA megnyitja a bukszáját és nagyobb részt vállal a Szovjetunió megsegítéséből". A breszti megállapodásból fakadó védelmi szövetség koncepciójáról tárgyalt szombaton este Jelcin orosz elnök Jevgenyij Saposnyikov szö­vetségi védelmi miniszterrel. Átte­kintették az új katonai-stratégiai tér­ség formálásának és a nukleáris erők egységes parancsnoksága lét­rehozásának elveit. A TASZSZ az orosz elnök szóvivőjére hivatkozva azt jelentette, hogy Jelcin és Sapos­nyikov találkozóján szóba került az is, ki tölthetné be a Független Álla­mok Szövetsége egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoki tisztét. Egyéb konkrétumokat nem közöltek, de egyes külföldi megfigyelők máris feltették a kérdést: netán nem Gor­bacsov jöhetne-e számításba? Eduard Sevardnadze szövetségi külügyminiszter a Demokratikus Re­formokért Mozgalom szombati ala­kuló kongresszusának szünetében újságírók előtt kijelentette, ő nem tanácsolja Gorbacsovnak, hogy si­essen a lemondással. Meggyőződé­se, ha Gorbacsov lemond, akkor is találnak a számára a képességeinek megfelelő tisztséget. Sevardnadze' óvatosan támogatta a Független Ál­lamok Közösségét, kijelentve, hogy a breszti megállapodások sok pozi­tív elemet tartalmaznak. Hangsú­lyozta azonban, hogy a központ szétesésével párhuzamosan létre kell hozni az új koordinációs szerve­ket, s ez a jelenlegi helyzetben lét­fontosságú. ISMÉT MÓDOSÍTJÁK A 260. §-t? AZ MDF ORSZÁGOS GYŰLÉSE FÜR ÉS CSURKA ELŐRETÖRÉSE BAKER SEMMIBEN SEM LEHET BIZTOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom