Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám, kedd

NYILATKOZAT AZ EURÓPAI NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL Az általános irányvonalak lefektetése csupán kezdete egy olyan közös kereszténydemokrata politika kialakításának, mely az európai nemzeti kisebbségekre irányul. A kérdés kétségtelenül az európai politika előterében marad. (4. oldal) EGY ELMARADT KITÜNTETÉS MARGÓJÁRA A javaslatot a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége is támogatta. Ennek ellenére az érdemrendet nem kapta meg, s ez a döntés érthetően fölkavarta a kedélyeket. (6-7. oldal) Kedd, 1991. november 12. • Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 265. szám ČASTÁN AZ ORSZÁG SZEME VAGY MEGÁLLAPODNAK, VAGY... Tegnap častán megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségeinek együttes ülése, melyen a felek megtárgyalják az államközi szerződés javaslatait. Az ülésen részt vesz Václav Havel köztársasági elnök, valamint Petr Pithart, a cseh és Ján Čarnogurský, a szlovák kormány elnöke. A tanácskozás lényegében az október 22-én és 23-án tartott štiŕíni találkozó folytatása, ahol a felek elsősorban a hatáskörök felosztásáról tárgyaltak. Am a szerződés elfogadásának körülményeiről akkor nem esett szó. Václav Havel megnyitó beszédében hangsúlyozta: A feladat nem más, mint megtalálni a csehek, szlovákok és a többi csehszlovák állampolgár együttélésének demokratikus módját. Leszögezte, hogy már a forradalom kezdete óta nyilvánvaló volt, hogy a szövetséget át kell alakítani. Ám ez a probléma idővel sokkal komolyabbnak mutatkozott, mint azt cseh részről korábban gondolták. Havel emlékeztette a jelenlevőket, hogy a pártok, kivéve a Szlovák Nemzeti Pártot, a választások előtt azt ígérték választóiknak, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Vajon koccintottak-e, s ha igen, akkor mire? (Balról Jan Kal voda,

1 A. Nagy László és Szabó Rezső a tanácskozás szünetében.) (Peter Brenkus felvétele - ČSTK) HAVEL SZLOVÁKIÁBAN Václav Havel köztársasági elnök a héten Szlovákiában tartózkodik. Tegnap délelőtt részt vett a častái tanácskozás megnyitóján. Délután a televízió, a rádió és a Csehszlovák Sajtóiroda igazgatójával találkozott. Ma fogadja Felipe Gonzáles spanyol kormányfőt, s a csütörtököt és a pénteket előreláthatólag Kelet-Szlovákiában tölti. MÉGIS SZÁLLÍTANAK? A Fegyverkereskedelem Elleni Európa Liga ülését követő sajtótájékoztatón néhány újságíró feltette a kérdést Jozef Pigának, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium képviselőjének, lehetséges-e hogy az elfogadott intézkedések ellenére Csehszlovákiából mégis szállítanának fegyvereket külföldre. A külkereskedelmi minisztérium képviselője nem tartja kizártnak, hogy egyes alkatrészeket továbbra is szállítsanak külföldre, ám az érvényes rendeletek értelmében fegyverek törvényes úton nem kerülhetnek határainkon túlra. AZ RMDSZ KIÁLLTA A PRÓBÁT DOMOKOS GÉZA EXKLUZÍV INTERJÚJA LAPUNKNAK Romániában ezekben a hetekben parlamenti és kormánypárti szinten rendkívül agresszív, hisztérikus és elfogult magyarellenes kampány folyik. A befolyásos szélsőséges erők azzal vádolják a romániai magyarságot, hogy románellenes, Románia feldarabolására törekszik, Budapest állítólag irredenta és revizionista politikájának „ötödik hadoszlopa". A támadások első számú célpontja a magyarság legfontosabb politikai-érdekvédelmi szervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és természetesen annak vezető képviselői. Felkerestem ezért az RMDSZ bukaresti székházában Domokos Gézát, a szövetség elnökét és megkértem, hogy ezzel kapcsolatban válaszoljon néhány kérdésemre. • Nehéz napokat él át az RMDSZ. A rendkívül kemény támadások kereszttüzében a szövetségen belül is a felszínre kerültek bizonyos nézeteltérések, személyes ellentétek. A romániai magyar sajtóés politikai körök a szövetség egységének megbomlásáról is tudni vélnek valamit, ön szerint most mi a helyzet az RMDSZ-ben? - Az RMDSZ tulajdonképpen megszületése pillanatától kezdve igyekszik megtalálni a legmegfelelőbb helyet Románia politikai szerkezetében, a romániai magyar társadalomban és a romániai magyarság tudatában. Különösen marosvásárhelyi második kongresszusa után az RMDSZ nyilvánvalóan koalíciót jelent. A különbözőségek többfélék Mások az egy tömbben élő magyarság problémái, mások a szórványoké, néhol erösebb a liberalizmus, másutt a kereszténydemokrácia, s mindezeket az egyes helyi, területi szervezetek képviselik. Ilyen körülmények közt természetes, hogy a szervezet újra és újra megpróbálja megfogalmazni önmagát. A pluralizmus az RMDSZ létét jelenti. Vannak a szövetségen belül nyilvánvalóan nemzedéki, csoport- és egyéni érdekellentétek is. Románia válságos politikai és nagyon nehéz gazdasági helyzetében az RMDSZ-be is kiéleződtek a viták, főleg a taktikáról. Arról, hogy hogyan járjunk el, hogyan lépjünk, melyik a legcélravezetőbb út stb. Ilyen körülmények és adottságok között is azonban sikerült együttmaradni, amit én komoly teljesítménynek tartok. Az utóbbi időben az RMDSZ valóban próbáknak, megpróbáltatásoknak volt kitéve. Egyrészt a közismert székely autonómia kérdése miatt. Sajnos, a román közvélemény mindeddig nem kapott teljesen valós képet a problémáról, bár meg kell jegyezni (Folytatás a 3. oldalon) JÁN ČARNOGURSKÝ ÖNBIZALMA A

hét végén Zsolnára összpontosítottuk a figyelmet. Mindenki tisztában volt vele, hogy Szlovákia jövőjét meghatározóan befolyásolja, szakadás következik-e be vagy sem a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomban. Ha felbomlik Szlovákia eddig legstabilabbnak bizonyult politikai erejének egysége, lehetetlenné válik a Morva folyótól keletre elterülő köztársaság alkotmányos eszközökkel való kormányzása. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez milyen veszélyeket rejt magában, nemcsak Csehszlovákia számára, hanem lehet, hogy még Közép-Európa környező országai számára is. Sokféle jelzővel illették már Ján Čarnogurskýt. Nem indokolatlanul minősítik a miniszterelnököt nacionalistának. Neveltetésénél fogva múltba forduló, tehát inkább konzervatív. Társadalomépítési elképzeléseit alig egy hónapja terjedelmes interjúban fejtette ki, amelynek hangneme kimondottan liberalizmusellenes volt. Ha viszont körülnézek a szlovákiai politikai struktúrában, és összehasonlításokat teszek (hiszen egy jelenséget nem értékelhetünk közegének figyelmen kívül hagyásával), akkor talán pontosabban fogalmazok, ha Ján Čarnogurskýt nem nacionalistának, hanem inkább konzervatív hazafinak minősítem, persze úgy, hogy „konzervatív"-on, ,,maradi"-t értek, ami azért, akárhogy is nézzük, minőségileg különbözik pl. a Mečiar-párt széllelbéleltségétől, meg a kommunista utódpárt legitimációs zavarok közepette megfogalmazott és populizmustól szennyezett magakelletésétől is. Vajon minek köszönhető, hogy mégsem vált ketté, nemzetivé és még nemzetibbé a Kereszténydemokrata Mozgalom, noha a szakadást az alvezérek közül többen is pedzették? Vérbeli politikusként Ján Čarnogurský tisztában van vele, hogy milyen tömegbázisra támaszkodhat, hogy kik közül kerülnek ki a pártjára szavazók. Viszonylag homogén társadalmi rétegről van szó, azokról az egyszerű emberekről, akiket a pártelnök - nem megalapozatlanul - a „romlatlan szlovák nemzetnek" nevez. E tömeg irányíthatóságával, továbbá Ján Čarnogurský és környezete erre a tömegre gyakorolt hatásával azok is tisztában vannak, akik a pártszakadás gondolatával kacérkodtak. Tudják, hogy lehetne két pártot csinálni az egyből, ez azonban csak a közgyűlésen következhetett volna be, de a különszakadok tábornokok lehettek volna, közkatonák nélkül. A szlovák nemzetnek az 1939 és 1945 közötti zsidótlanítás által, majd az 1945-1948-as időszak dél-szlovákiai vagyonszerzési hullámától, főképp pedig a bolsevizmus négy évtizedének politikai szokásaitól megrontott része inkább a Szlovák Nemzeti Párthoz, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz, vagy a kommunisták utódpártjához csatlakozott. Volt, akit a legszélsőségesebb csehés magyarellenesség vonzott, volt, akinek a nemzeti maszlaggal vegyített szociáldemagógia és a keményfellépésű Vezér imponált, és sokan voltak, akik az igazi szociáldemokrata alternatíva híján Peter Weiss pártjához vonzódtak. Nagyon sokan persze, egyszerűen csak sodródtak a romlatlanok közül is. Elképzelhetetlen, hogy a pártszakításra hajlamos kereszténydemokrata alvezérek ne vették volna észre, hogy Mečiaréknál, Prokešéknál és Weisséknél már egyaránt megkezdődött a bomlási folyamat. Ez is hatott. Sok mindent elárul, hogy a közvéleménykutatási eredmények szerint havonként 4-5 százalékkal csökken a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom népszerűsége. Az is komoly jelzés, hogy Rudolf Filkus, Mečiarék „agytrösztjének" vezéregyénisége is láthatóan távolodik a volt miniszterelnöktől. Eközben a Čarnogurský-párt várható szavazóbázisa, főképp pedig „agitátori testülete" szilárd. A államjogi csatározások L\.£J közepette van Ján Čarnogurskýnak egy elévülhetetlen érdeme: rendületlenül ragaszkodik ahhoz, hogy bármi történjék is ebben az országban, annak alkotmányos módon kell történnie. A nemzeti pártok vezetőinek „csodaprogramjai" mind arra épülnek, hogy egy adott pillanatban semmibe lehet venni az alkotmányosságot, és ezt bármikor meg is tenné a hatalom megragadása érdekében. „Csak" annyi a különbség köztük és a szlovák miniszterelnök között, hogy az utóbbiból - a nemzeti vezérektől eltérően - még nem halt ki a felelősségtudat. A szlovákiai keresztények közül ezt egyre többen érzik. Ez Ján Čarnogurský önbizalmának az alap'

3 TÓTH MIHÁLY SPÉTER ALAPÍTVÁNY GÁLAESTJE BORÁROS IMRE ÉS HOLOCSY ISTVÁN SYLVÁNIA-DÍJAS (Munkatársunktól) - Tegnap este lapzártánkkal egy időben került sor Budapesten, a Magyar Állami Operaházban arra a nagyszabású gálaestre, amelyen ötödik alkalommal osztották ki az Erzsébet-díjakat. A Spéter Alapítvány ebben az esztendőben is 11 kategóriában (színház, filmművészet, rádió és televízió, opera, színműíró, díszlet- és jelmeztervező, humorista) díjazott kiemelkedő teljesítményükért magyarországi művészeket. Nevüket holnapi számunkban közöljük. Ezen a díjkiosztó gálaesten másodszor tüntettek ki határon túli magyar művészeket. A Sylvánia-díjat ebben az esztendőben a komáromi Jókai Színház két művésze, Boráros Imre (Márai Sándor: Kaland című darabjában Kádár Péter doktor alakításáért) és Holocsy István (Háy Gyula: Caliguló címszerepe) kapta. A díjat az Operaház színpadán Bauer Győző, a Csemadok ÖV elnöke és Czine Mihály irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár adta át. Ebben az esztendőben egyébként első alkalommal az Új Szó olvasói is szavazhattak arról, hogy a magyarországi művészek közül kik kapják az Erzsébet-díjat. A gálaest előtti baráti beszélgetés során Spéter Erzsébet meghatott szavakkal mondott köszönetet lapunk olvasóinak azért, hogy több ezren küldték el a szavazócédulákat, s ezzel jelentős erkölcsi támogatásban részesítették az alapító nemes kezdeményezését. -y-f ŽANTOVSKÝ: REMÉLEM MEGEGYEZNEK (Munkatársunktól) - Ezúttal Pozsonyban tartotta rendszeres sajtótájékoztatóját a köztársasági elnök szóvivője, Michael Žantovský. Bevezetőjében tájékoztatott Václav Havel e heti szlovákiai programjáról, majd az újságírók Kérdéseire válaszolva, ecsetelte az elnök hozzáállását az államjogi elrendezéshez. Mint elmondotta, tisztában van a szlovák és a cseh fél különböző viszonyulásával az ún. államszerződéshez, és reményét fejezte ki, hogy sikerül megegyezést találni. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy az államjogi elrendezés kérdéseit a következő parlamenti választási időszakra halasztják, így ez a kérdés a választási kampány részévé válna, és megtörténhet, hogy különböző extrém csoportulások nyernének vele. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a parlamentet - akár szövetségi, akár köztársasági szinten - azért választották két évre, hogy alkossa meg a rendszerváltás alapvető törvényeit, és adjon az országnak új alkotmányt. Amennyiben képtelen lesz rá, nemcsak az előbb felsorolt gondoknak nézünk elébe. -ászMÁR HOLfiAP! Tudni szeretné: mennyit is ér valójában a háza, tetke és egyéb ingatlana? Akkor már most gondoskodjék holnapi, november 13-ai bővített kiadásban megjelenő számunkról, amelyben közöljük az SZK Pénzügyminisztériumának INGATLANÁRAKRÓL szóló rendeletét.