Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám, szombat

1991. NOVEMBER 2. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 MEGKÉRDEZTÜK SÁNDOR ELEONÓRÁTÓL: miért nem szavazta meg a Nemzetek Kamarája a Polgári Törvénykönyvet? - A módosító javaslatok tárgyalása során néhány olyan javaslatot nem fogadott el a plénum, amely a lakás- és háztulajdonosok védelmét szolgálja. A PDP és a PDSZ ezek között Világi Oszkárnak azt a módosítását tartotta a legfontosabbnak, hogy a bérlő a lakás-, illetve háztulajdonos tudomása és beleegyezése nélkül ne adhassa bérbe újabb személynek a lakást. Miután a plénum ezt a módosítást elutasította, holott a kormányjavaslat a legkülönbözőbb visszaélésekre nyújt lehetőséget, a PDP és a PDSZ képviselői tartózkodtak a szavazástól. Feltehetően az egyeztető tárgyaláson tisztázni fogjuk ezt a paragrafust is, és akkor semmi akadálya annak, hogy a Polgári Törvénykönyv módosított változata életbe lépjen - mondotta a képviselőnő. -va A KISEBBSÉGEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÖRVÉNYT ÍRNAK (Munkatársunktól) - Élénk eszmecsere ismérveivel rendelkezik az a tanácskozás, mely a pozsonyi vár ódon talai között zajlik az EUCD-hez, az európai kereszténydemokrata szövetséghez tartozó pártok szervezésében. Föderalizmus, regionalizmus és önrendelkezés E hármas kérdéskör állt a tegnapi vita tengelyében S mindez nemcsak a nemzetek közötti viszonyok jellemzőiként, hanem a kisebbségek léthelyzetére vonatkoztatva kapott hangot. A vitában felszólalt Csáky Pál, a csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ismert személyisége is, aki elvi, elméleti összefüggésekbe ágyazva adott széles körű érdeklődést kiváltó áttekintést a szlovákiai magyarság helyzetéről Az Új Szónak nyilatkozott a konferencia előkészítésében alapvető szerepet vállaló dr. Theo Brinkel is. • Az elnöklő tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségek Közép-Európában törvényt írnak, de csak akkor, ha képesek integrálódni az európai értékrendbe. - Az elkövetkezendő években mind európai, mind pedig közép-európai viszonylatban meghatározó szerepet játszik a kisebbségi kérdés S ez nemcsak az egyénre vonatkoztatva, hanem a kőzösségszervezödés (a család, az egyház) szempontjából is figyelmet érdemel. • Sok minden elhangzott a tanácskozás során. Hogy értékeli ezt ön nyugateurópai szemmel? - Ne vegyük rossz néven, túl sok a történelmi visszatekintés. Sokan hivatkoznak a 19. századra, de a közelmúltra is. Szerintem mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy hozzájáruljon az előrelépéshez. (k-s) A HELSINKI POLGÁRI SZÖVETSÉG POZSONYBAN Tegnap Pozsonyban a Független Magyar Kezdeményezés vezetői találkoztak a Helsinki Polgári Szövetség küldöttségével, Mary Kaldorral a HPSZ alelnökével, a Sussexi Egyetem tanárával, Sonja Lichttel, a HPSZ alelnökével, valamint dr. Meint Jan Faberrel, a HPSZ elnökségi tagjávaT az ökomenikus Béketanács (IKV) főtitkárával. Az FMK részéről Tóth Károly főtitkár, Gyurovszky László és öllős László választmányi tagok vettek részt a megbeszélésen. A találkozó legfontosabb témája a csehszlovákiai és jugoszláviai helyzet összehasonlítása volt. A felek egyetértettek abban, hogy a feszültséget mindkét országban hasonló rétegek szítják. Megvitatták a jugoszláviaihoz hasonló helyzet elkerülésének lehetőségeit, továbbá Mary Kaldor kifejtette véleményét a középeurópai országok modernizálódásának útjairól. (FS) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. NOVEMBER 4-TÖL Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,15 52,94 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,95 18,23 Olasz líra (1000) 23,96 24,32 Osztrák schilling 2,56 2,59 Svájci frank 20,43 20,76 USA-dollár 29,97 30,37 ÜLÉST TARTOTT A SZLOVÁK KORMÁNY NEGYVEN NAPIRENDI PONT JAVASLAT A MINIMÁLBÉREK ÉS A NYUGDÍJAK EMELÉSÉRE (Munkatársunktól) - Negyven körül volt a napirendi pontok száma a szlovák kormány tegnapi ülésén; többek között olyan témákkal, mint a különböző egészségügyi kamarák létrehozásáról kiadandó törvény (amellyel a kormány lényegében egyetértett) vagy az ország szociális és környezetvédelmi helyzetéről szóló jelentés. A kormány megvitatta a szövetségi kormány nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportokkal szembeni politikájának alapelveit, amelyet a szövetségi kormány dolgozott ki. Erről szólva, a szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a demokratikus megközelítés és a garanciák biztosításának alapelveit tartalmazza ahhoz, hogy a kisebbsegek alapvető állampolgári, kulturális és politikai jogai megmaradjanak. Hozzátette, hogy mindez a kormánypolitika részévé válik, s hogy a nemzetisegi politika miatt sem Szlovákiának, sem Csehszlovákiának nem kell szégyenkeznie, kártyáit kiterítheti nemzetközi fórumokon is. A környezet állapotáról szóló jelentés kapcsán Ján Čarnogurský megjegyezte, hogy a helyzet kritikus, és hogy az SZNT is megvitatja az anyagot. Arra a kérdesre, hogy a belügyminisztérium okolható-e az október 28-án az Sznf téren történt eseményekért, a kormányfő elmondta: „Ladislav Pittner jelentést tett erről, és a kormány ezt a kérdést nem tárgyalta. Személyes véleményem szerint a belügyminiszter helyesen járt el, mivel meg hétfőn delelőtt is tárgyalt a nagygyűlés szervezőivel a biztonsági kérdésekről. Egyébként - tette hozzá - az esetleges bizalmatlansági indítvány egy miniszter ellen nem a kdfmány hatáskörébe tartozik". A kormányülés utáni sajtótájékoztatón Helena Woleková munka- és szociális ügyi miniszter és Jozef Kršek mezőgazdasági miniszter vett részt. Woleková arról számolt be, hogy tárcája javasolja a minimálbér 2200 koronára történő emelését, mégpedig október 1-jétől visszamenőleg. Javasolja továbbá a nyugdíjak emelését is a jövő év márciusától, úgy, hogy az alsó határ az egyedül élőknél 1760, a nyugdíjból ketten gazdálkodóknál pedig 2900 korona legyen. Ezen kívül is emelik a nyugdíjakat, általában 50-től 290 koronáig terjedő összeggel, attól függően, ki mióta kapja. Jozef Kršek arról beszélt, hogy beterjesztett törvényjavaslata egyenjogúsítaná a szövetkezetet az állami vállalatokkal a nagyprivatizációban, feleslegeik eladására is joguk lenne. Arra a kérdésre, hogy ez az egyenjogúsítás azt jelenti-e, hogy megtörtént már a szövetkezeti vagyon nevesítése, a válasz: ehhez még el kell fogadni a szövetkezetekre vonatkozó transzformációs törvényt, akkor válik jogilag lehetővé a dolog; de gyakorlatilag a szövetkezetek 97 százaléka ezt már végrehajtotta. -szénFMK-KÉPVISELOK LEVELE VÁCLAV HAVEL ELNÖKHÖZ (Folytatás az 1. oldalról) Ez persze nemcsak a többségi nemzetekre vonatkozik - bár a kitüntetettek névsora ezt sugallja hanem országunk valamennyi lakosára nemzetiségre való tekintet nélkül. Tisztelt Elnök Úr! Biztosítjuk Önt, hogy a magyar nemzeti kisebbség hazájának tartja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot, annak lojális polgárai vagyunk, sem jobbak, sem rosszabbak, mint a csehek vagy szlovákok. Ezen nem változtat az sem, hogy: a) a 144/68-as alkotmánytörvény eltörlésével ezt az országot az Alkotmány csak a csehek és szlovákok országává nyilvánítja, b) az elmúlt két év alatt nem akadt idő arra, hogy eltöröljék az 1945-1948as időszak diszkriminatív elnöki dekrétumait, melyek az ún. Kassai Kormányprogramból indulnak ki, mely kitűzte likvidálásunk programját, és amely „örök ellenségnek" nevez bennünket, c) nem tartozunk azok közé, akik a múltban elszenvedett „kollektív" bűnökért és büntetésekért morális elégtételt kaptak volna már az új, demokratikus csehszlovák társadalomtól. Éppen ezért nyugtalanít bennünket az, hogy az elmúlt 73 év alatt a demokráciáért és emberi jogokért harcolók értékelésénél még Ön, tisztelt Elnök úr sem talált a magyar kisebbség körében egy embert sem, aki érdemes lett volna arra, hogy bekerüljön a több mint száz kitüntetett csehszlovák polgár közé. Ez a tény nagy nyugtalanságot keltett a magyar nemzeti kisebbség körében, annál is inkább, hogy közös államunk szétesésének lehetőségével veszélyeztetve érzi magát. Tisztelettel GÉMESI KÁROLY SÁNDOR ELEONÓRA SZŐLLŐS ILONA, VILÁGI OSZKÁR, az FMK országgyűlési képviselői Prága, 1991. november 1. VÉGE A BÉKEKONFERENCIA NYITÁNYÁNAK (Folytatás az 1. oldalról) amely meggyilkolta Bernadott grófot, a svéd közvetítőt és lord Moynet, a közel-keleti ügyek brit miniszterét. A helyenként személyeskedő támadásokat megpróbálta lecsillapítani az egyiptomi külügyminiszter, aki kijelentette, „egyes emocionális nyilatkozatok újra bizonyítják. mennyire akút a közel-keleti konfliktus, s milyen gyorsan változtatni kell a hozzállásokon". Különösen Izraelre apellált, mondván, a mostanihoz hasonló felszólalások nem járulnak hozzá a békefolyamathoz, ez nem a béke nyelve Kamal abu Dzsabir jordán külügyminiszter ugyancsak bírálóan szólt Izrael magatartásáról a konferencián, mondván, amit Samir mondott, az visszatérést jelent a régi ideológiai sablonokhoz. „Izraelnek vagy területei lesznek, vagy békéje, de nem kaphatja meg mind a kettőt"- jelentette ki. Heydar Abdel Safi palesztin képviselő sajnálatosnak és lehangolónak nevezte az izraeli kormányfő állítását, hogy a palesztin nyilatkozatban nem hallott semmi olyat, ami válaszra érdemes lenne. A libanoni külügyminiszter a tegnapi ülésen is követelte az izraeli erők azonnali és feltétel nélküli kivonását DélLibanonból. Azzal vádolta Izraelt, hogy a konferencia ideje alatt Dél-Libanonban még fokozta katonai tevékenységét. A közvetlenül érintettek küldöttségvezetőinek felszólalásai után Borisz Pankin szovjet külügyminiszter mondott beszédet. Megjegyezte, nem szabad megengedni, hogy füstbe menjenek azok az erőfeszítések, melyek a konferencia összehívását előzték meg. Mint mondotta, a helyenként heves kirohanások ellenére a résztvevőktől a vélemények széles skáláját lehetett hallani, s kitűnt, minden küldöttség békét szeretne a Közel-Keleten. Mindenkinek jogot kell kapnia a békés életre, senki sem követelhet magának különleges jogokat. Történelmi kompromisszumot sürgetett és fő célként az arabok és az izraeliek közti tartós és átfogó béke elérését nevezte meg. Véleménye szerint Izraelnek vissza kell adni Ciszjordániát, a gázai övezetet és a Golan-fennsíkot. Pankin szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a palesztinoknak, ugyanúgy, mint minden más népnek, joguk van az önrendelkezésre, bár kétségtelen, hogy ezt a problémát nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Nagyon kényesnek nevezte Jeruzsálem kérdését, melynek megoldása csak nagy erőfeszítések árán, minden fél részvételével képzelhető el. A konferenciát James Baker amerikai külügyminiszter felszólalása zárta. Ö sem pontosította, hol lesznek Izrael kétoldalú tárgyalásai Szíriával, Libanonnal.és a közös jordán-palesztin küldöttséggel. Azt mondta, az Egyesült Államok és a Szovjetunió csak abban az esetben vesz részt ezeken a megbeszéléseken, ha arra a résztvevők felkérik őket. Figyelmeztette az egyes feleket, melyek előzőleg kölcsönösen sértegették egymást, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió „nem oldhatja fel őket a béke biztosításával szembeni kötelezettségeik alól". A konferencia után Pankin és Baker sajtóértekezletet tartott. Kifejtették, ez a három nap jó kezdet a közel-keleti békefolyamat szempontjából. Maximalista álláspontok is elhangzottak, de valódi törekvések is az együttműködésre a probléma megoldása során. Baker megismételte, a két nagyhatalom azt szeretné, ha a kétoldalú tárgyalások már a hét végén megkezdődnének Madridban. Hanan Asravi asszony, a palesztinok szóvivője sajtóértekezletén azt mondta, a palesztinok és az izraeliek vasárnap első ízben találkoznak Madridban. Szavai szerint ez az első közvetlen találkozó mindenekelőtt procedurális kérdésekkel fog foglalkozni, itt döntenek a későbbi tárgyalások helyszínéről is. A palesztinok ezeken a megbeszéléseken a Jordániával közös küldöttség részeként lesznek jelen. Hazatérve Jeruzsálembe Jicchak Samir miniszterelnök kijelentette, Izrael Madridban kezdi meg kétoldalú tárgyalásait arab ellenfeleivel. Szó szerint azt mondta, nem kételkedik abban, hogy Izraelnek részt kell vennie ebben a nemzetközibékefolyamatban. Még egyszer állást foglalt a béketárgyalások mellett az arab államokkal és a palesztinokkal. TARTÓZKODÓ NATO F0PARANCSN0K TÁRGYALT, TÁJÉKOZÓDOTT - DE NEM ÍGÉRT (Tudósítónktól) - Államfői programot bonyolított le az elmúlt négy napban Budapesten a NATO európai erőinek főparancsnoka, J. R. Galvin tábornok A Atlanti szerződés tagállamainak vezető szakértői kíséretében találkozott a magyar honvédség vezérkarával, fogadta Jeszenszky Géza külügyminiszter, Antall József kormányfő és egyórás megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Vendéglátóinak többször hangsúlyozta, Európa békéje, biztonsága nem lehet egyenlő 16 ország nyugalmával. A tegnap esti elutazása előtti sajtóértekezletén a tábornok tartózkodó válaszokat adott, mint mondta, politikai döntés kérdése hogy megfigyelőket küldjenek Magyarország déli határára. Az Új Szó kérdésére nem kommentálta Albert Gore szenátor a washingtoni beszédét, amelyben sürgette Horvátország és Szlovénia elismerését. Éreztette, a NATO tagállamai között még nem alakult ki az egységes politikai álláspont. Erre valószínűleg november 7-e és 8-a között a Rómában esedékes csúcsértekezleten lesz alkalom. Ezért kerülte a főparancsnok annak látszatát, hogy bármelyik kijelentését Budapesten a kapcsolatok gyors, látványos erősítésének ígéreteként értelmezzék. V. PAIZS GÁBOR MIKORTOL PRIVATIZÁLUNK? (Folytatás az 1. oldalról) A privatizáció megkezdésének időpontja körül kibontakozott vita ellenére tegnap az ország 650 regisztrációs helyiségében vártak a vagyonjegykönyvüket regisztráltatni szándékozó első látogatókra. A Vagyonjegyes Privatizációs Központ igazgatója, Jaroslav Lizner szerint a december utolsó napjában meghatározott regisztrálási határidő egyelőre csupán irányadó, a végső terminust a Szövetségi Pénzügyminisztérium szabja majd meg. Munkatársaink néhány dél-szlovákiai helységben jártak utána, hogyan készültek fel a regisztrációs irodák dolgozói az első ügyfelek fogadására, s milyenek első tapasztalataik. Két órával a nyitás után Somorján a Városi Hivatal földszintjén nyílt meg tegnap a regisztrációs központ. Úgy látszik, az ügyet kezelő Számítástechnikai Vállalat komolyan épít polgárainak érdeklődésére, mert egyetlen kis táblán kívül külsőleg egyelőre semmi sem utal jelenlétére. Nem egész két óra kellett ahhoz, hogy megtörjön a jég, ekkor regisztráltatta vagyonjegykönyvecskéjét az első ügyfél. A regisztrációs központok az év végéig viszonylag könnyű helyzetben vannak, hiszen a fent említett aktuson kívül legfeljebb tanácsadással szolgálnak. Ha igaz január második felétől viszont nagyüzem kezdődik, és a most még üresen álló pult előtt valószínűleg sokan türelmetlenül várják majd, hogy az egyetlen számítógép alárulja, sikerült-e részvényre váltaniuk pontjaikat. Kérdésünkre azt is megtudtuk, hogy a privatizálandó vállalatok jegyzékével ők nem rendelkeznek, ezt mindenkinek magának kell beszerezni. A hirek szerint a lista hamarosan kapható lesz a postahivatalokban. -tlDélelőtt tizenöten voltak Az 50805-ös számú vagyis a rimaszombati Svätopluk utcai regisztrációs helyen az előzetes számításoknak megfelelően alakult az első napi helyzetkép. Komlosy Zsolt, az iroda vezetője tolongásról ugyan nem, de teljes érdektelenségről sem beszélt. A délelőtt folyamán tizenöten voltak olyanok, akik annak rendje és módja szerint regisztráltatták vagyonjegykönyvüket. Egy esetben fordult csupán elő, hogy az ügybuzgó polgár a regisztrációs hely számát rosszul írta be, ezért új vagyonjegykönyvecskét kellett vásárolnia. Első tapasztalat az is, hogy az emberek csoportosan jönnek, és már egy családi kollektíva is meglátogatta őket. Olyanok is akadnak, akik még csak puhatolóznak, informálódnak, érdeklődnek a befektetési helyek, a részvénytársaságok felől. Az irodavezető szerint a jövő héten már minden bizonnyal árulni fogják (előreláthatólag 20 koronáért) a vagyonjegyes privatizációba besorolt vállalatok jegyzékét. Ezekről közelebbi információkat azonban csak január elsejétől nyújtanak, amikor is a regisztrációs hely információs hellyé válik. Ami pedig az ügyfélfogadás helyét illeti, elmondható, hogy jól felszerelt, barátságos környezetben várják az érdeklődőket. Csütörtökön kapták meg azt a programot, amellyel a vagyonjegyes privatizáció résztvevőit nyilvántartásba veszik. Külsőleg, szervezésileg tehát Rimaszombatban minden készen áll ahhoz, hogy sikeres lefolyású legyen a vagyonszerzés ezen formája, és minél több gömöri ember résztvehessen benne. Egyelőre a Rimaszombati Központi postán mintegy száz vagyonjegybélyeget adtak el, vagyonjegykönyvböl viszont ennek kb. a háromszorosa kelt el. Több mint valószínű, hogy nem izgalmas olvasmánynak, és nem is emléktárgynak vették meg ezeket a könyvecskéket, így várható, hogy az elkövetkező napokban és hetekben a reggel 8-tól este 6-ig nyitva tartó irodába többen is ellátogatnak, mint a tegnap. (polgári) Óvatos kezdés Aki a nyolc kassai regisztrációs helyiség közül a Fö utcán nyitott kettő valamelyikébe vitte tegnap bejegyeztetni vagyonjegykönyvét, annak alighanem az volt a véleménye, hogy eléggé bonyolult, tekervényes a privatizálás útja. Ezt annak alapján gondolhatta, hogy mind a Fö utca 70, mint a Fő utca 84 szám alatti iroda „eldugott" helyiséget kapott az épületben - függő folyosókon, gangokon, tekervényes lépcsőkön közelíthetők csak meg. Lehet, csupán ez az oka annak, hogy tegnap délután 14 óráig az előbbiben 6, az utóbbiban 14 érdeklődőt vettek nyilvántartásba.. . Bár ki tudja, hiszen a legforgalmasabb helyen, a štúr utcai takarékpénztár épületében is az idő tájt csak három tucat nevet tartalmazott a jegyzék, a Kelet-szlovákiai Vasmű részvénytársaság területén nyitott központban pedig 9 embert írtak be a nagykönyvbe. A kezdet tehát olyan, mint két egymást nem ismerő labdarúgócsapat mérkőzéseinek az első percei: óvatos, tapogatodzó. Egyébként a regisztrációs központokban megfordult pár embernek az az általános véleménye, hogy a kuponos privatizációra kerülő vállalatok jegyzékében a vállalatokról jóformán semmi információ sincs, csak a teljes vagyonérték, valamint annak a privatizációba bocsátott részaránya. Ez pedig édeskevés. Ugyanakkor az érdeklődők közül néhányan megkérdezték az irodák alkalmazottaitól, hogy a jegyzék miért csak a szlovákiai vállalatokat tünteti fel, s hogy a cseh országrész vállalatainak részvényeiből vásárolhat-e majd a szlovákiai lakos... (gazdag)