Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. NOVEMBER 23. ARCKÉPCSARNOK BUTROSZ BUTROSZ-GHALI Most már biztos, hogy a rábeszélések nem segítettek és Javier Pérez de Cuellar, a jelenlegi ENSZ-főtitkár távozik posztrjáról. Az is biztosra vehető, hogy január 1-jétől az egyiptomi Butrosz Butrosz-Ghali lesz az utódja. A Biztonsági Tanács csütörtökön szavazott a jelöltekről, a jelenlegi egyiptomi miniszterelnök-helyettes kapta a legtöbb, 11 szavazatot. Butrosz Ghali jelölését még az ENSZ-közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, de a világszervezet történelmében még nem volt példa arra, hogy a Közgyűlés elutasította volna a Biztonsági Tanács ajánlását. Butrosz Ghali 1922. november 14-én született, jogot és politológiát tanult. A kairói egyetem politológia profeszszora 1977-ben államminiszterként került be a nagypolitikába, amikor tanácsadóként elkísérte Jeruzsálembe Anvar Szadat akkori elnököt. 1978 októbere és 1979 márciusa között aktívan részt vett az amerikai-egyitpomi-izraeli tárgyalásokon, s lett egycsapásra elismert diplomata. Washingtonban és Jeruzsálemben egyaránt az a vélemény alakult ki róla, hogy nélküle sokkal nehezebb lett volna tető alá hozni a Camp David-i megállapodást, amelyért persze nem ő kapta a Nobelbékedíjat, hanem Anvar Szadat és Menahem Begin. Szadat halála után változatlan poszton bekerült Hoszni Mubarak elnök csapatába is, sőt idén májusban feljebb lépett, miniszterelnök-helyettes lett. Közben pedig több nemzetközi szervezetben ajánlottak fel neki fontos tisztségeket - kiváló diplomáciai és közvetítési képességei elismeréseként. Amit Butrosz Ghaliról még érdemes megjegyezni: nem muzulmán, hanem kopt keresztény, felesége libanoni származású, szintén keresztény és nincsenek gyermekeik. (g) OROSZ-NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS GORBACSOV AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN HAJLANDÓ VISSZALÉPNI Borisz Jelcin orosz államfő bonni tartózkodása második napját tegnap munkareggelivel kezdte. Ennek során Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel a két ország politikai együttműködéséről tárgyalt. Jelcin ezután részt vett a szövetségi parlament külügyi bizottságának tanácskozásán, majd találkozott Richard von Weizsácker szövetségi elnökkel, Rita Süssmuth parlamenti elnökkel és Johannes Rauval, Észak-Rajna-Vesztfália kormányfőjével. A gazdag napirendbe belefért még egy kölni találkozó is az ipari körök képviselőivel. A legfontosabb tárgyalások azonban már csütörtökön lezajlottak. Ezek eredményeként Helmut Kohl szövetségi kancellár és Borisz Jelcin közös nyilatkozatot írt alá, amely rögzíti az orosz-német együttműködés alapjait. Megteremti a feltételeket az intenzív gazdasági kapcsolatokhoz, a Volga menti németek államiságának helyreállításához és a diplomáciai képviseletek kölcsönös megnyitásához. A dokumentumban a két fél leszögezi: teljesíteni kell a szovjet-német szerződésekbe foglalt kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy Oroszország fokozatosan új alkotmányos jogkörökhöz jut. A német kancellár átfogó gazdasági támogatást ígért Jelcinnek a piacgazdaság megteremtéséhez Oroszországban, bár Kohlnak egyelőre nem áll szándékában további pénzügyi támogatást nyújtani. Ami az élelmiszer- és humanitárius segélyeket illeti, ez ügyben Németország az Európai Közösségekkel fogja egyeztetni lépéseit. A gazdasági kapcsolatok növelése érdekében a német cégek még az idén képviseletet nyitnak Szentpétervárott. Egy másik közös nyilatkozatot a külügyminiszterek írtak alá. Ebből mindenekelőtt azt érdemes idézni, hogy a két ország diplomáciájának vezetői évente legalább egyszer konzultációkat tartanak. Bonnban lényegében már konkretizálva folytak azok a megbeszélések, amelyek a hét elején kezdődtek Moszkvában a hét legfejlettebb ipari ország - köztük Németország - pénzügyminiszter-helyettesei és a 12 szuverén köztársaság képviselői között. A négynapos tárgyalási maratón eredményeként csütörtök este aláírták azt a kompromisszumos záróközleményt, amely egyéves haladékot biztosít a közepes és hosszú távú szovjet adósságok törlesztésére. Ezek összege 3,6 milliárd dollár. A közleményt egyelőre 8 köztársaság írta alá, Ukrajnának, Üzbegisztánnak, Azerbajdzsánnak és Grúziának még fenntartásai vannak. A G7 pénzügyi szakembereinek szinte példátlan kompromiszszum-készsége abban is megnyilvánult, hogy tíz napot adtak a szovjet köztársaságoknak a végleges közös álláspont kidolgozására. Ez alatt a tíz nap alatt kell megállapodniuk abban, a szovjet adósság közös törlesztésének milyen formáját választják. Az orosz rádió szerint Mihail Gorbacsov, aki jelenleg Szibériában tartózkodik, kijelentette: A következő választásokon nem pályázza meg az államfői hivatalt, ha ezzel elősegíti a szuverén köztársaságok új szövetségének megalakulását. Cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint csak azért igyekszik megmenteni a szövetségi politikai centrumot, hogy megtarthassa magának az elnöki tisztséget. Újságíróknak elmondta, az eddigi legnehezebb tárgyalásokat folytatta a múlt héten hét köztársaság képviselőivel arról, mi váltsa fel a széthulló uniót. Kijelentette, az ország megmentése mindennél fontosabb, most már lejárt a kompromisszumok ideje. A TASZSZ hírügynökség szerint Gorbacsov úgy vélekedett, a Szovjetunió helyett megalakuló új állam elnökének közvetlen megválasztása valószínűleg csak a jövő év közepén valósul meg, korábban aligha. ROMANIA A PARLAMENT ELFOGADTA AZ UJ ALKOTMÁNYT Románia parlamentje elfogadta az ország új alkotmányát. Az előterjesztett javaslatra az 511 szenátor és képviselő több mint kétharmada szavazott. Elfogadásához kétharmados többség volt szükséges, tehát gyakorlatilag annyi, amennyivel a kormányzó Nemzeti Megmentési Front egymaga is rendelkezik a törvényhozó testületben, így a szavazás kimenetele nem lehetett kétséges. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt parlamenti frakciói teljes egészükben elutasították az előterjesztett dokumentumot, s két-három kivétellel ezt tette a Nemzeti Liberális Párt is. Hozzájuk csatlakozott még néhány képviselő a természetvédők pártjából. Maga a több órás szavazás a televízió kamerái előtt feszült légkörben zajlott le. A front, valamint a román nacionalisták pártjának tagjai most nem tagadták meg önmagukat, sértő megjegyzéseket tettek az ellenzék, főként a magyarok címére, s újra hazaárulóknak és a román nemzet ellenségeinek nevezték őket. Az ellenzék tehát nem adta voksát az új alkotmányra, melyet több vonatkozásban antidemokratikusnak tart. Nem ért egyet például azzal, hogy az alkotmány az államformát a köztársaságban határozza meg, mert szerinte ezt a kérdést népszavazás útján kellene megoldani. Romániában ugyanis vannak hagyományai az alkotmányos monarchiának. Más kérdés, hogy az alkotmány szerint az elnöknek komoly hatásköre lesz, míg az ellenzék inkább a parlamentet szerette volna erősnek látni. Magyar részről továbbá azt is kifogásolták - s ezt támogatták más ellenzéki erők is -, hogy a dokumentum nem garantálja eléggé részletesen és megfelelően a nemzeti kisebbségek jogait. Mint ismeretes, a nacionalista erők az utóbbi napokban szinte minden ilyen paragrafust megpróbáltak kigyomlálni az alkotmányból. A dolog már odáig fajult, hogy kénytelen volt nyilvánosan közbeszólni Ion Iliescu elnök is, s figyelmeztetni a hazafias törvényhozókat, ennek nem lesz jó vége, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a kisebbségi jogok rögzítését az alkotmányban. KOKES JÁNOS, Bukarest V

an egy amerikai lista a terrorizmust támogató rezsimekről, ami köztudott. Washington ezt nemhogy titkolná, hanem ellenkezőleg, nagy előszeretettel szellőzteti, mivel ez a jokere, valahányszor kiosztják a lapokat egy újabb politikai játszmában. Ami változik, az a veszélyességi sorrend. De nem annyira a realitásokat, mint inkább az éppen aktuális igényeket tükrözi. Ugyanígy a tömegtájékoztatás is - s nemcsak az amerikai. Nemrég még Szaddam Husszein volt az új Hitler, de megkapta már ezt a jelzőt Gamal Abdel Nasszer volt egyiptomi elnök és Jasszer Arafat is. Míg Khomeini ajatollahot az irániak többsége szentnek tartotta, Washingtonnak ő volt a sátán. Hafez Asszad szíriai elnök, a ravasz róka is állt már többször ennek a fura toplistának az élén, de az igazi sztár Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezére, akit most újra kikiáltottak a világ legveszélyesebb emberének. Kadhafit, persze, nem kell félteni, még a hamis vádaktól sem, ó igazán mindent megtesz azért, hogy valóban veszélyes legyen. Zavaros álmai holmi világforradalomról, amelyben ötvöződik az iszlám és a szocializmus, nem valami vonzóak, s nem is megnyugtatóak. De nem odafigyelni sem lehet rájuk. Azt hiszem, attól senki sem tart, hogy valóra is válik ez a lázálom, attól már inkább, hogy amit tesz érte, annak esetenként súlyos következményei vannak - és még lehetnek. Ilyen következmény Lockerbie is, a felrobbantott utasszállító repülőgép tragédiája. De veszélyes dolog terrorra terrorral válaszolni, mert nehéz a kitörés egy elátkozott körből. Ez pedig az. Éppen ezért volt számomra megdöbbentő, amiFIGYELEM! kor George Bush amerikai elnök a héten bejelentette: Líbiát meg fogják büntetni, s bár még nem választották ki a megfelelő eszközt, semelyiket sem lehet kizárni. Ilyesmit utoljára Reagan elnöktől hallhattunk, aki két ízben meg is leckéztette Líbiát -, hogy milyen „eredményesen", azt láthatjuk. Úgy tűnik, Bush, aki akkor alelnök volt, ezt helyesnek tartotta, különben nem készülne ismétlésre, nem melegítené fel azt a politikát, »# •• MÉLYHŰTÖTT POLITIKA amelyet - azt hittem - Reagan után végleg jégre tettek. Azt hittem, mivel a célokban követhető a kontinuitás a két elnök között, de eszközeik eddig lényegesen eltértek. Nagyon leegyszerűsítve úgy jellemezném, hogy Bush diplomatikusabb. Nos, a jelek szerint ez nem így van, Líbia esetében semmiképpen sem. Ami szembetűnő, az a tervezett megtorlás bejelentésének időzítése. Sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, a másik szenvedő alany nem most értesült arról, hogy a líbiai titkosszolgálat két ügynöke volt a tettes. Akkor miért jön éppen most a fenyegetés? Véleményem szerint ennek több oka van. Kettőt is érdemes kiemelni. Az első és egyben a szembetűnőbb az, hogy az amerikai érdekek most éppen a már említett toplista módosítását teszik szükségessé. Le kellene róla venni, vagy legalább a végére kellene csúsztatni Szíriát, Iránt és a palesztinokat. Hafez Asszad jó fiúnak bizonyult az öböl-háború idején, s most a madridi békekonferencián is. Irán megőrizte semlegességét az öböl-válság idején, sőt még a területére menekült harci repülőgépeket sem adja vissza Szaddamnak. A palesztinok ugyan rossz lóra tettek Kuvait lerohanása után, de nagyon okosan viselkedtek a közel-keleti békefolyamat beindításával kapcsolatban. Ezért meg kell őket jutalmazni -, de mégsem maradhat a világ bűnbak nélkül. A legmegfelelőbb Líbia, ahonnan az amerikaiakat keményen kisöpörték, gazdasági érdekeltségeik ott nincsenek, annál inkább Szíriában, Iránban, s ebben az egész térségben. Ez a másik ok. Ne gondoljunk azonban mindjárt a legroszszabbra, egy katonai akcióra, inkább valamiféle politikai elszigetelésre, gazdasági szankciókra, amelyek még hatékonyabbak is lehetnek. Kit fognak sújtani? Hát nem csak Líbiát, az biztos. Az olajban gazdag országban a nyugat-európaiaknak komoly érdekeltségeik vannak, ők aligha fognak lelkesedni, s ezt Washington nem hagyhatja figyelmen kívül. S bár az arabok sem nagyon szeretik Kadhafit, nem fognak örülni megbüntetésének, mert az bonyolítani fogja kölcsönös viszonyaikat, de belpolitikai helyzetüket is. S azt sem tartom valószínűnek, hogy a PFSZ, Szíria vagy éppen Irán nagyon elégedett lesz, ha ilyen áron részesül kedvezőbb elbánásban. Tudják a magukét, tisztában vannak vele, hogy Kadhafi bármikor alaposan bemárthatja őket. W

ashington tehát aligha számíthat arra, hogy régi és új barátait könnyen megetetheti ezzel a mélyhűtött politikai csemegével. Mivelhogy éppen annyira étvágygerjesztő, mint a kétszer melegített babfőzelék, ami eleve konzerv volt. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B

écsben a hivatalos látogatáson tartózkodó Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter tegnap osztrák partnerével, Alois Mockkal folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A vízummentes kapcsolatokkal összefüggésben szó volt arról, hogy a jelenlegi 30 napról 9Ö-re hosszabbítják meg a csehszlovák állampolgárok ausztriai tartózkodásának idejét. Ennek a megállapodásnak a két ország kormányának jóváhagyása után kellene érvénybe lépnie, valószínűleg már a jövő év első hónapjaiban. A két miniszter szorgalmazta a Pozsony és Bécs közötti autópálya építését, valamint további határátkelőhelyek megnyitását. Ö

'sszesen 94 Nobel-díjas, köztük Willy Brand volt német kancellár, a tibeti dalai láma, Desmond Tutu dél-afrikai püspök, Milton Friedman amerikai közgazdász írta alá a világ kormányaihoz és a humanitárius szervezetekhez címzett felhívást, hogy tegyenek meg mindent a horvátországi mészárlások megállítása érdekében. A petíció szerzői Linus Pauling amerikai tudós, aki 1954-ben vette át a kémiai Nobeldíjat, majd 8 évvel később a Nobelbékedíjat, továbbá a müncheni Max Planck, Rober Huber és Manfred Eigen vegyészek, ugyancsak Nobeldíjasok. L

egkevesebb 16 személy vesztette életét és több mint száznak nyoma veszett a keddről szerdára virradó éjszaka, amikor Kuba keleti partjainál a viharos tengeren elsülylyedt a haiti menekülteket az Egyesült Államokba szállító túlterhelt hajó. Ezt tegnap közölte az AIN hírügynökség. A 60 megmenekült utas a kubai Maisi szorosban levő táborban részesült orvosi kezelésben és kapott élelmiszert. M

ose Arens izraeli védelmi miniszter közvetlenül a madridi békekonferencia után titokban Kínába utazott. Ezt tegnap közölték a jeruzsálemi biztonsági források, s a Jediot Ahronot című napilap fényképet is közölt a látogatásról. E források szerint november 4-e és 8-a között került sor az említett látogatásra. Kína sosem tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ám a két ország külügyminisztere a múlt hónapban New Yorkban találkozott, hogy megvitassa a kapcsolatfelvétellel összefüggő kérdéseket. Egy további izraeli napilap arról tájékoztatott, hogy „megtört a jég" a Kína és az Izrael közötti gazdasági kapcsolatokban is azokon a tárgyalásokon, amelyeket a magas rangú kínai képviselők folytattak az izraeli kereskedelmi küldöttséggel. Egy ilyen küldöttség először tett látogatást Kínában, s a két ország közötti gazdasági, pénzügyi és mezőgazdasági együttműködésről tárgyalt. Izrael nem volt hajlandó kommentálni azt a hírügynökségi jelentést, miszerint fegyvereket ad el Kínának. D

zsahar Dudajev csecsen államfő tegnap megszüntette a hadiállapotot, amelyet november 8-a után hirdetett ki a köztársaság területén, mintegy válaszként a Borisz Jelcin orosz elnök által elrendelt rendkívüli állapotra. Jelcin sikertelenül próbálta meghiúsítani a csecsen szeparatisták törekvését az önálló állam létrehozására. A demokratikus erők nyomására kénytelen volt viszszavonni rendeletét. B

ulgária új kormánya engedélyezte a török nyelv oktatását az állami iskolákban - közölte a tegnapi szófiai sajtó. A török nyelv így az új évben választható tantárgy lesz. Nikola Vaszilev, iskolaügyi miniszter ezzel összefüggésben közölte, a kabinet döntése részét képezi a Demokratikus Erők Szövetsége programjának, amely célként tűzte ki az etnikai feszültség csökkentését Bulgáriában. SZENZÁCIÓSAN ALACSONY ÁRAKON KIÁRUSÍTJA RAKTÁRKÉSZLETÉT grammonként 590 koronától ÚJ ÓRA MÁR MEGÉRKEZETT 15 000 Ružinovská č. 28 821 03 BRATISLAVA Most csomagküldő szolgálat is! Kívánságra ingyenes katalógus! UP-1379