Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. NOVEMBER 23. ARCKÉPCSARNOK BUTROSZ BUTROSZ-GHALI Most már biztos, hogy a rábeszélé­sek nem segítettek és Javier Pérez de Cuellar, a jelenlegi ENSZ-főtitkár távo­zik posztrjáról. Az is biztosra vehető, hogy január 1-jétől az egyiptomi But­rosz Butrosz-Ghali lesz az utódja. A Biz­tonsági Tanács csütörtökön szavazott a jelöltekről, a jelenlegi egyiptomi mi­niszterelnök-helyettes kapta a legtöbb, 11 szavazatot. Butrosz Ghali jelölését még az ENSZ-közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, de a világszervezet történel­mében még nem volt példa arra, hogy a Közgyűlés elutasította volna a Biz­tonsági Tanács ajánlását. Butrosz Ghali 1922. november 14-én született, jogot és politológiát tanult. A kairói egyetem politológia profesz­szora 1977-ben államminiszterként ke­rült be a nagypolitikába, amikor taná­csadóként elkísérte Jeruzsálembe An­var Szadat akkori elnököt. 1978 októbe­re és 1979 márciusa között aktívan részt vett az amerikai-egyitpomi-izra­eli tárgyalásokon, s lett egycsapásra elismert diplomata. Washingtonban és Jeruzsálemben egyaránt az a véle­mény alakult ki róla, hogy nélküle sok­kal nehezebb lett volna tető alá hozni a Camp David-i megállapodást, ame­lyért persze nem ő kapta a Nobel­békedíjat, hanem Anvar Szadat és Me­nahem Begin. Szadat halála után változatlan posz­ton bekerült Hoszni Mubarak elnök csa­patába is, sőt idén májusban feljebb lépett, miniszterelnök-helyettes lett. Közben pedig több nemzetközi szerve­zetben ajánlottak fel neki fontos tiszt­ségeket - kiváló diplomáciai és közve­títési képességei elismeréseként. Amit Butrosz Ghaliról még érdemes megjegyezni: nem muzulmán, hanem kopt keresztény, felesége libanoni származású, szintén keresztény és nincsenek gyermekeik. (g) OROSZ-NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS GORBACSOV AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN HAJLANDÓ VISSZALÉPNI Borisz Jelcin orosz államfő bonni tartózkodása második napját tegnap munkareggelivel kezdte. En­nek során Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter­rel a két ország politikai együttműködéséről tárgyalt. Jelcin ezután részt vett a szövetségi parlament külügyi bizottságának tanácskozásán, majd találko­zott Richard von Weizsácker szövetségi elnökkel, Rita Süssmuth parlamenti elnökkel és Johannes Rauval, Észak-Rajna-Vesztfália kormányfőjével. A gazdag napirendbe belefért még egy kölni találko­zó is az ipari körök képviselőivel. A legfontosabb tárgyalások azon­ban már csütörtökön lezajlottak. Ezek eredményeként Helmut Kohl szövetségi kancellár és Borisz Jel­cin közös nyilatkozatot írt alá, amely rögzíti az orosz-német együttműkö­dés alapjait. Megteremti a feltétele­ket az intenzív gazdasági kapcsola­tokhoz, a Volga menti németek álla­miságának helyreállításához és a diplomáciai képviseletek kölcsö­nös megnyitásához. A dokumen­tumban a két fél leszögezi: teljesíte­ni kell a szovjet-német szerződé­sekbe foglalt kötelezettségeket, füg­getlenül attól, hogy Oroszország fo­kozatosan új alkotmányos jogkörök­höz jut. A német kancellár átfogó gazda­sági támogatást ígért Jelcinnek a pi­acgazdaság megteremtéséhez Oroszországban, bár Kohlnak egye­lőre nem áll szándékában további pénzügyi támogatást nyújtani. Ami az élelmiszer- és humanitárius se­gélyeket illeti, ez ügyben Németor­szág az Európai Közösségekkel fog­ja egyeztetni lépéseit. A gazdasági kapcsolatok növelése érdekében a német cégek még az idén kép­viseletet nyitnak Szentpétervárott. Egy másik közös nyilatkozatot a külügyminiszterek írtak alá. Ebből mindenekelőtt azt érdemes idézni, hogy a két ország diplomáciájának vezetői évente legalább egyszer konzultációkat tartanak. Bonnban lényegében már konk­retizálva folytak azok a megbeszélé­sek, amelyek a hét elején kezdődtek Moszkvában a hét legfejlettebb ipari ország - köztük Németország - pénzügyminiszter-helyettesei és a 12 szuverén köztársaság képvise­lői között. A négynapos tárgyalási maratón eredményeként csütörtök este aláírták azt a kompromisszu­mos záróközleményt, amely egyé­ves haladékot biztosít a közepes és hosszú távú szovjet adósságok tör­lesztésére. Ezek összege 3,6 milli­árd dollár. A közleményt egyelőre 8 köztársaság írta alá, Ukrajnának, Üzbegisztánnak, Azerbajdzsánnak és Grúziának még fenntartásai van­nak. A G7 pénzügyi szakemberei­nek szinte példátlan kompromisz­szum-készsége abban is megnyil­vánult, hogy tíz napot adtak a szov­jet köztársaságoknak a végleges kö­zös álláspont kidolgozására. Ez alatt a tíz nap alatt kell megállapodniuk abban, a szovjet adósság közös tör­lesztésének milyen formáját vá­lasztják. Az orosz rádió szerint Mihail Gor­bacsov, aki jelenleg Szibériában tartózkodik, kijelentette: A következő választásokon nem pályázza meg az államfői hivatalt, ha ezzel előse­gíti a szuverén köztársaságok új szövetségének megalakulását. Cá­folta azokat a híreszteléseket, me­lyek szerint csak azért igyekszik megmenteni a szövetségi politikai centrumot, hogy megtarthassa ma­gának az elnöki tisztséget. Újságí­róknak elmondta, az eddigi legnehe­zebb tárgyalásokat folytatta a múlt héten hét köztársaság képviselőivel arról, mi váltsa fel a széthulló uniót. Kijelentette, az ország megmentése mindennél fontosabb, most már le­járt a kompromisszumok ideje. A TASZSZ hírügynökség szerint Gorbacsov úgy vélekedett, a Szov­jetunió helyett megalakuló új állam elnökének közvetlen megválasztása valószínűleg csak a jövő év közepén valósul meg, korábban aligha. ROMANIA A PARLAMENT ELFOGADTA AZ UJ ALKOTMÁNYT Románia parlamentje elfogadta az ország új alkotmá­nyát. Az előterjesztett javaslatra az 511 szenátor és képviselő több mint kétharmada szavazott. Elfogadásá­hoz kétharmados többség volt szükséges, tehát gyakor­latilag annyi, amennyivel a kormányzó Nemzeti Meg­mentési Front egymaga is rendelkezik a törvényhozó testületben, így a szavazás kimenetele nem lehetett kétséges. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség, vala­mint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt parla­menti frakciói teljes egészükben elutasították az előter­jesztett dokumentumot, s két-három kivétellel ezt tette a Nemzeti Liberális Párt is. Hozzájuk csatlakozott még néhány képviselő a természetvédők pártjából. Maga a több órás szavazás a televízió kamerái előtt feszült légkörben zajlott le. A front, valamint a román nacionalisták pártjának tagjai most nem tagadták meg önmagukat, sértő megjegyzéseket tettek az ellenzék, főként a magyarok címére, s újra hazaárulóknak és a román nemzet ellenségeinek nevezték őket. Az ellenzék tehát nem adta voksát az új alkotmányra, melyet több vonatkozásban antidemokratikusnak tart. Nem ért egyet például azzal, hogy az alkotmány az államformát a köztársaságban határozza meg, mert szerinte ezt a kérdést népszavazás útján kellene megol­dani. Romániában ugyanis vannak hagyományai az alkotmányos monarchiának. Más kérdés, hogy az alkot­mány szerint az elnöknek komoly hatásköre lesz, míg az ellenzék inkább a parlamentet szerette volna erősnek látni. Magyar részről továbbá azt is kifogásolták - s ezt támogatták más ellenzéki erők is -, hogy a dokumentum nem garantálja eléggé részletesen és megfelelően a nemzeti kisebbségek jogait. Mint ismeretes, a naciona­lista erők az utóbbi napokban szinte minden ilyen paragrafust megpróbáltak kigyomlálni az alkotmányból. A dolog már odáig fajult, hogy kénytelen volt nyilvánosan közbeszólni Ion Iliescu elnök is, s figyelmeztetni a haza­fias törvényhozókat, ennek nem lesz jó vége, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a kisebbségi jogok rögzí­tését az alkotmányban. KOKES JÁNOS, Bukarest V an egy amerikai lista a terrorizmust támo­gató rezsimekről, ami köztudott. Wa­shington ezt nemhogy titkolná, hanem ellenkezőleg, nagy előszeretettel szellőzteti, mi­vel ez a jokere, valahányszor kiosztják a lapokat egy újabb politikai játszmában. Ami változik, az a veszélyességi sorrend. De nem annyira a reali­tásokat, mint inkább az éppen aktuális igényeket tükrözi. Ugyanígy a tömegtájékoztatás is - s nemcsak az amerikai. Nemrég még Szaddam Husszein volt az új Hitler, de megkapta már ezt a jelzőt Gamal Abdel Nasszer volt egyiptomi elnök és Jasszer Arafat is. Míg Khomeini ajatolla­hot az irániak többsége szentnek tartotta, Wa­shingtonnak ő volt a sátán. Hafez Asszad szíriai elnök, a ravasz róka is állt már többször ennek a fura toplistának az élén, de az igazi sztár Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezére, akit most újra kikiáltottak a világ legveszélyesebb emberének. Kadhafit, persze, nem kell félteni, még a hamis vádaktól sem, ó igazán mindent megtesz azért, hogy valóban veszélyes legyen. Zavaros álmai holmi világforradalomról, amelyben ötvöződik az iszlám és a szocializmus, nem valami vonzóak, s nem is megnyugtatóak. De nem odafigyelni sem lehet rájuk. Azt hiszem, attól senki sem tart, hogy valóra is válik ez a lázálom, attól már inkább, hogy amit tesz érte, annak esetenként súlyos következményei vannak - és még le­hetnek. Ilyen következmény Lockerbie is, a felrobban­tott utasszállító repülőgép tragédiája. De veszé­lyes dolog terrorra terrorral válaszolni, mert ne­héz a kitörés egy elátkozott körből. Ez pedig az. Éppen ezért volt számomra megdöbbentő, ami­FIGYELEM! kor George Bush amerikai elnök a héten bejelen­tette: Líbiát meg fogják büntetni, s bár még nem választották ki a megfelelő eszközt, semelyiket sem lehet kizárni. Ilyesmit utoljára Reagan elnök­től hallhattunk, aki két ízben meg is leckéztette Líbiát -, hogy milyen „eredményesen", azt lát­hatjuk. Úgy tűnik, Bush, aki akkor alelnök volt, ezt helyesnek tartotta, különben nem készülne is­métlésre, nem melegítené fel azt a politikát, »# •• MÉLYHŰTÖTT POLITIKA amelyet - azt hittem - Reagan után végleg jégre tettek. Azt hittem, mivel a célokban követhető a kontinuitás a két elnök között, de eszközeik eddig lényegesen eltértek. Nagyon leegyszerű­sítve úgy jellemezném, hogy Bush diplomatiku­sabb. Nos, a jelek szerint ez nem így van, Líbia esetében semmiképpen sem. Ami szembetűnő, az a tervezett megtorlás bejelentésének időzítése. Sem az Egyesült Álla­mok, sem Nagy-Britannia, a másik szenvedő alany nem most értesült arról, hogy a líbiai titkosszolgálat két ügynöke volt a tettes. Akkor miért jön éppen most a fenyegetés? Vélemé­nyem szerint ennek több oka van. Kettőt is érdemes kiemelni. Az első és egyben a szembe­tűnőbb az, hogy az amerikai érdekek most éppen a már említett toplista módosítását teszik szüksé­gessé. Le kellene róla venni, vagy legalább a végére kellene csúsztatni Szíriát, Iránt és a palesztinokat. Hafez Asszad jó fiúnak bizonyult az öböl-háború idején, s most a madridi béke­konferencián is. Irán megőrizte semlegességét az öböl-válság idején, sőt még a területére menekült harci repülőgépeket sem adja vissza Szaddamnak. A palesztinok ugyan rossz lóra tettek Kuvait lerohanása után, de nagyon okosan viselkedtek a közel-keleti békefolyamat beindítá­sával kapcsolatban. Ezért meg kell őket jutalmaz­ni -, de mégsem maradhat a világ bűnbak nélkül. A legmegfelelőbb Líbia, ahonnan az amerikaiakat keményen kisöpörték, gazdasági érdekeltségeik ott nincsenek, annál inkább Szíriában, Iránban, s ebben az egész térségben. Ez a másik ok. Ne gondoljunk azonban mindjárt a legrosz­szabbra, egy katonai akcióra, inkább valamiféle politikai elszigetelésre, gazdasági szankciókra, amelyek még hatékonyabbak is lehetnek. Kit fognak sújtani? Hát nem csak Líbiát, az biztos. Az olajban gazdag országban a nyugat-európaiak­nak komoly érdekeltségeik vannak, ők aligha fognak lelkesedni, s ezt Washington nem hagy­hatja figyelmen kívül. S bár az arabok sem nagyon szeretik Kadhafit, nem fognak örülni megbüntetésének, mert az bonyolítani fogja köl­csönös viszonyaikat, de belpolitikai helyzetüket is. S azt sem tartom valószínűnek, hogy a PFSZ, Szíria vagy éppen Irán nagyon elégedett lesz, ha ilyen áron részesül kedvezőbb elbánásban. Tud­ják a magukét, tisztában vannak vele, hogy Kadhafi bármikor alaposan bemárthatja őket. W ashington tehát aligha számíthat arra, hogy régi és új barátait könnyen meg­etetheti ezzel a mélyhűtött politikai csemegével. Mivelhogy éppen annyira étvágy­gerjesztő, mint a kétszer melegített babfőzelék, ami eleve konzerv volt. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B écsben a hivatalos látogatáson tartózkodó Jirí Dienstbier cseh­szlovák külügyminiszter tegnap osztrák partnerével, Alois Mockkal folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehető­ségeiről. A vízummentes kapcsola­tokkal összefüggésben szó volt ar­ról, hogy a jelenlegi 30 napról 9Ö-re hosszabbítják meg a csehszlovák állampolgárok ausztriai tartózkodá­sának idejét. Ennek a megállapo­dásnak a két ország kormányának jóváhagyása után kellene érvénybe lépnie, valószínűleg már a jövő év első hónapjaiban. A két miniszter szorgalmazta a Pozsony és Bécs közötti autópálya építését, valamint további határátkelőhelyek megnyi­tását. Ö 'sszesen 94 Nobel-díjas, köz­tük Willy Brand volt német kan­cellár, a tibeti dalai láma, Desmond Tutu dél-afrikai püspök, Milton Friedman amerikai közgazdász írta alá a világ kormányaihoz és a huma­nitárius szervezetekhez címzett fel­hívást, hogy tegyenek meg mindent a horvátországi mészárlások megál­lítása érdekében. A petíció szerzői Linus Pauling amerikai tudós, aki 1954-ben vette át a kémiai Nobel­díjat, majd 8 évvel később a Nobel­békedíjat, továbbá a müncheni Max Planck, Rober Huber és Manfred Ei­gen vegyészek, ugyancsak Nobel­díjasok. L egkevesebb 16 személy vesz­tette életét és több mint száznak nyoma veszett a keddről szerdára virradó éjszaka, amikor Kuba keleti partjainál a viharos tengeren elsüly­lyedt a haiti menekülteket az Egye­sült Államokba szállító túlterhelt ha­jó. Ezt tegnap közölte az AIN hírügy­nökség. A 60 megmenekült utas a kubai Maisi szorosban levő tábor­ban részesült orvosi kezelésben és kapott élelmiszert. M ose Arens izraeli védelmi mi­niszter közvetlenül a madridi békekonferencia után titokban Kíná­ba utazott. Ezt tegnap közölték a je­ruzsálemi biztonsági források, s a Jediot Ahronot című napilap fényképet is közölt a látogatásról. E források szerint november 4-e és 8-a között került sor az említett láto­gatásra. Kína sosem tartott fenn dip­lomáciai kapcsolatokat Izraellel, ám a két ország külügyminisztere a múlt hónapban New Yorkban találkozott, hogy megvitassa a kapcsolatfelvé­tellel összefüggő kérdéseket. Egy további izraeli napilap arról tájékoz­tatott, hogy „megtört a jég" a Kína és az Izrael közötti gazdasági kap­csolatokban is azokon a tárgyaláso­kon, amelyeket a magas rangú kínai képviselők folytattak az izraeli ke­reskedelmi küldöttséggel. Egy ilyen küldöttség először tett látogatást Kí­nában, s a két ország közötti gazda­sági, pénzügyi és mezőgazdasági együttműködésről tárgyalt. Izrael nem volt hajlandó kommentálni azt a hírügynökségi jelentést, miszerint fegyvereket ad el Kínának. D zsahar Dudajev csecsen állam­fő tegnap megszüntette a hadi­állapotot, amelyet november 8-a után hirdetett ki a köztársaság terü­letén, mintegy válaszként a Borisz Jelcin orosz elnök által elrendelt rendkívüli állapotra. Jelcin sikertele­nül próbálta meghiúsítani a csecsen szeparatisták törekvését az önálló állam létrehozására. A demokratikus erők nyomására kénytelen volt visz­szavonni rendeletét. B ulgária új kormánya engedé­lyezte a török nyelv oktatását az állami iskolákban - közölte a teg­napi szófiai sajtó. A török nyelv így az új évben választható tantárgy lesz. Nikola Vaszilev, iskolaügyi mi­niszter ezzel összefüggésben közöl­te, a kabinet döntése részét képezi a Demokratikus Erők Szövetsége programjának, amely célként tűzte ki az etnikai feszültség csökkentését Bulgáriában. SZENZÁCIÓSAN ALACSONY ÁRAKON KIÁRUSÍTJA RAKTÁRKÉSZLETÉT grammonként 590 koronától ÚJ ÓRA MÁR MEGÉRKEZETT 15 000 Ružinovská č. 28 821 03 BRATISLAVA Most csomagküldő szolgálat is! Kívánságra ingyenes katalógus! UP-1379

Next

/
Oldalképek
Tartalom