Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám, péntek

1991. NOVEMBER 1. HAZAI KÖRKÉP MEGJELENT AZ EKGNOM A múlt héten a Hospodárske noviny heti kiadványa új köntösben és új névvel került az olvasókhoz. Ezentúl Ekonom fejléccel, A 4-es formátumú, ofszetnyomással készülő magazinként lát napvilágot. Hatvannégy oldalon, s a fele színes lesz. Ára december végéig 5 korona marad, januártól 8 koronába kerül. Kiadója továbbra is az Economia részvénytársaság, amely tulajdonának 45 százaléka a gazdasági sajtó legjelentősebb nemzetközi társulása, az Eurexpansion, 55 százaléka pedig hazai bankok kezében van. Pozsonyban sajtótájékoztatón mutatták be a magazint. Utána Jirí Sekera főszerkesztőt kérdeztem. • Mi tette szükségessé eddigi hetilapjuk megváltoztatását? -Több oka van. Úgy véljük, a gazdasági kiadványok csehszlovák piaca igényt tart az ilyenfajta hetilapra. Az is közrejátszott, hogy szeretnénk észrevehetően eltérővé tenni a napilap (Hospodárske noviny - a szerző megj.) és a hetilap külsejét, eddig ugyanis nagyon hasonlítottak egymásra. Ebből adódóan mindkettőben olyan írások jelentek meg, amelyek egyikben is," másikban is rregállták a helyüket. Ezentúl magazinunkban inkább a méreteihez igazodó, tartalmában elemzőbb és felülnézetből megírt, s nem a napi információkat tálaló anyagok kerülnek túlsúlyba. Az sem elhanyagolható indok: ezzel a váltással a külföldi hirdetőknek is teret kívántunk adni az általuk megszokott színes szövegek közlésére. • Teljesen újjá varázsolták hetilapjukat. Tartalmában milyen változásokra számithatunk? - Szeretnénk folytatni a korábban bevált gyakorlatot. Vagyis a lehetőségekhez mérten hozzájutni a központi szervektől beszerzett, hozzáértőén megírt anyagokhoz, ugyanakkor azt akarnánk, hogy az információáradat inkább alulról felfelé áramoljon, és ne csak fordítva. Teret kívánunk adni a vállalkozói szféra széles rétegének, hogy visszajelzései eljussanak a központba. Újdonságként a Csehszlovákiában eddig nem vagy csak elvétve közölt információkhoz is hozzájuttatjuk majd olvasóinkat. Ilyen lesz például az ingatlanpiac hírcsokra. Felvilágosító és magyarázó Írásokat közlünk az irányítás különböző szintjein tevékenykedő menedzserek számára, elemző riportok megjelentetését tervezzük, mindegyik kiindulópontja egy általános gazdasági kérdés lesz, s azt vesszük bonckés alá egyegy vállalat, község vagy ágazat példáján bemutatva. Emellett a csehszlovák gazdaság egyéniségeit is szeretnénk olvasóközeibe hozni: pénzszakembereket, magánvállalkozókat, menedzsereket... • És mi lesz a magazin szlovákiai terjesztésével, amelynek helyzete eddig sem volt valami rózsás. Netán megjavul? - Reméljük, igen. Ugyanis az Ekonom hetilapot az új breclavi Moraviapress nyomdában készítik, és onnan közvetlenül szállítják Pozsonyba. így feltételezhető, hogy időben és rendszeresen jut majd el szlovákiai olvasóihoz. Egyelőre a Postai Lapterjesztő Vállalat forgalmazza, mert más, vele azonos értékű alternatívát eddig nem találtunk. 0- mészáros) NYILATKOZAT Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a köztársasági elnök nem tartotta érdemesnek a nemzetközileg is elismert humanistát, Esterházy János csehszlovákiai magyar országgyűlési képviselőt arra, hogy Masaryk-érdemrenddel tüntesse ki. Sajnálatos tény, hogy országunkban 1991-ben sem érvényesül az új európai szellem. Komjáti Attila,, az Együttélés PM kassai csoportja nevében Csala Kornélia, a Független Magyar Kezdeményezés kassai csoportja nevében Havasi Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kassai csoportja nevében BEINDUL A NAGY KUPONOS JÁTÉK AVAGY TELIK-E MAJD CILINDERRE ÉS SZIVARRA Immár harmadik folytatással jelentkezik sorozatunknak a fenti cím alatt, a vagyonjegyes privatizáció tulajdonképpeni megindulásának első napján. VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ Már az előzőekben szólt írásunk arról, mit, miért, hogyan és mikor kell megvennünk a vagyonjegyes privatizációban, hogy eljussunk a mai napig, s regisztráltathassuk vagyonjegykönyvünket, amibe eddig már 1035 koronát, egy kis bátorságot és érdeklődést, no meg nagy adag bizakodást fektettünk be. Szaladjunk most kicsit előre - már aki az első hivatalos lépést, a regisztráltatást megtette. Amíg a többiek is meggondolják magukat, s megveszik az ezerkoronás beugrót ebbe a játékba, nekünk január elejéig csak a privatizálásra kerülő vállalatok adatait kell tanulmányoznunk, és legfeljebb a kapitalizmus (vagy nevezzük finomabban piacgazdaságnak legalapvetőbb szabályait elsajátítanunk. Ha ön nem tud, vagy nincs bátorsága egyedül dönteni, akkor valamelyik befektetési privatizációs alapba fekteti majd vagyonjegyeit. Ha van is, meg nincs is mersze kockáztatni, akkor a felét az alapba teszi, és a többivel majd egyedül játszik, beszállva az első, a második meg a sokadik körbe (a Havanna szivartól kifinomult üzleti szimatára bízva magát). De ennek csak majd a jövő évben jön el az ideje, s addig még mi is részletesen közlünk a vállalatokról és az alapokról szóló információkat. A játék vége után nem sokkal megjön majd az értesítés, melyik részvénytársaság részvényét szerezte meg, s ezzel vége is lesz az állam gyámkodásának. A továbbiakban már önmagának kell majd kiigazodnia az üzleti és tőzsdevilág dzsungelében. De mondom, erről még bővebben írunk, ha eljön majd az ideje. Addig is várjuk a vagyonjegyes privatizációval összefüggő kérdéseket, s amíg ezek megérkeznek, megpróbálok néhányat előre eltalálni a dolog egyszerűsítése végett. (Ez mindenesetre könnyebb, mint eltalálni a befektetésre legalkalmasabb vállalatot.) • Ha Szlovákiában lakom, adhatom-e majd kuponjaimat cseh vállalatok részvényeire is? - Természetesen igen, és ez lehetséges fordítva is. A játéktér tehát az egész ország. • Jön valaki, hogy pár ezerért megvenné a regisztrált vagyonjegykönyvemet. Ha nekem sürgősen kell a pénz és nem érdekel a nagyprivatizáció, eladhatom? - Nem. A vagyonjegyekkel nem lehet üzletelni. Mindenkinek egyformán ezer ponthoz van joga. Ugyanígy ön se vegye meg valakitől, ha olcsón is kínálja (mondjuk 3-4 ezerért), és ön több fantáziát, nagyobb lehetőséget lát ebben. Ugyanis hiába küldözgeti majd ön a kuponokat a részvények megrendelésére, azokat csak az kaphatja kézbe, akit bejegyeztek a regisztrálásnál. És ez korántsem biztos, hogy a már meglévő részvényeket az illető odaadja önnek. (Majd bolond lesz, hisz szerencsés esetben akár több tízezret is érhetnek.) • Mekkora vagyont osztanak szét a kuponos privatizációban? -Az első hullámban több mint 200 milliárd korona értéket az egész országban, de legalább ugyanennyi lesz a második hullámban is. Sőt, a jólértesült verebek azt is csiripelik már, hogy esetleg harmadik hullám is lehet. • Úgy döntöttem, hogy nem veszek részt a vagyonjegyes privatizáció első hullámában, hanem csak figyelek, tanulok, és csak a második hullámba szállok majd be. - Kifejezetten rossz taktika. Megfosztja magát egy vagyonszerzési lehetőségtől. (S addigra talán már cilinderkalap sem marad az üzletekben.) Az első és második hullám ugyanis egymástól független, és akárhány hullám lesz, abban mindenki, minden alkalommal résztvehet, ha eleget tesz a feltételeknek. • Tudjuk, milyen feszült a politikai helyzet. Mi tesz a kuponos privatizációval, ha netán kettészakad a közös állam? - Attól függ -Ha barátságban történne meg (ami valószínűtlen, mert minek válni, ha barátság van), akkor a tervek szerint legalább az első hullámot megvalósíthatnánk, mert ugye a töke, az értékpapír nem ismer határokat, annak lehet külföldi tulajdonosa is, ha már a kezünkben van. Ha az istenhozzádot mosoly nélkül, de alkotmányos korrektséggel mondaná egymásnak a két testvérnemzet, akkor a privatizációs minisztérium szakemberei szerint lefolyna a kuponos privatizáció, de mindkét országban külön-külön. Ha viszont örök harag, összeveszés, sőt ne adj' isten valamiféle jugoszláv variáns érvényesülne, akkor a kisebb gondunk is nagyobb lenne annál, hogy mi legyen a kuponos privatizációval. Másrészt viszont - s ezt nemcsak a közös államra voksoló politikusok, hanem én is remélem - éppen a kuponos privatizáció is erősíthetné egy kissé az együvétartozás érzését, azzal a tudattal, hogy egy szlováknak Csehországban, a csehnek pedig Szlovákiában is lehet vagyona. • Mi a fenét akar folyton azzal a cilinderrel és szivarral? - Szocializmusban szerzett műveltségem szerint a degeszre tömött pénzeszsákon kívül ez a kettő a legfontosabb kelléke a kapitalistaságnak. Az utóbbit a vagyonjegyes privatizáción nyerhetjük. S ha mégis kiderülne valakiről, hogy a világ legszerencsétlenebb embere, aki csak a befektetett ezer koronáját nyeri rajta vissza, akkor a cilinderből a varázspálcának használható szivarral még mindig elővarázsolhat magának egy nyulat. Mert a privatizációs minisztérium képviselője szerint - aki már hivatalból is optimista -veszíteni a kuponos privatizáción már nem is művészet, hanem bűvészet. De komolyra fordítva a szót, remélem, olvasóink eljuttatják hozzánk a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseiket, s mi válaszainkkal igyekszünk majd mindenkit segíteni, hogy némi vagyont is szerezzenek az elmúlt negyven év munkájából. SZÉNÁSI GYÖRGY A VESZT NEM KGST ÚJ LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN A prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza tanácstermének padsorait zsúfolásig megtöltötték Csehszlovákia ipari és pénzügyi intézményeinek képviselői. A csehszlovák-szovjet Kereskedelmi Kamara szervezésében első kézből kaptak tájékoztatást a Kelet-európai Együttműködés és Kereskedelem (az orosz elnevezés alapján VESZT rövidítéssel jelölt) újonnan megalakult nemzetközi szervezet felépítéséről, feltételeiről és terveiről. A VESZT koordinációs tanácsának elnöke, Mihail Luki n és vezérigazgatója, Szergej Radomanov előadásában kifejtette, hogy a szervezet célja különösen a volt KGST-tagországok közötti kereskedelmi, pénzügyi, vállalkozói kapcsolatok és együttműködés új alapokra helyezése. Semmi esetre sincs szó arról, hogy a VESZT a KGST-t helyettesítse, vagy annak nyomdokaiban haladjon. A KGST feloszlása egyformán nehéz helyzetbe hozta az évtizedeken át központilag irányított vállalatokat az egész keleti blokkban. Olyan mechanizmus kialakítására volt szükség, amely az önkéntesség elvét tiszteletben tartva lehetővé teszi, hogy a hagyományos árucsereforgalom, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok ismét föléledjenek. A kereslet és kínálat reális alapjaira támaszkodik az új szervezet működése, akár nyersanyagról, akár gépipari, mezőgazdasági vagy bármilyen fogyasztói iparcikkről van szó. A kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fontos eleme a barter üzlet és az árutőzsde A VESZT nem nyereséges szervezet, az induló tőkéhez az alapító tagok is hozzájárulnak, közöttük Csehszlovákia néhány vállalata is szerepel. Az alig egy hónapja Moszkvában létre-, jött szervezet iránt Nyugaton is nagy az érdeklődés, és már több vállalat, pl Svájcból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Izraelből csatlakozott a szervezethez. A VESZT fejlődése és hosszú távú gazdasági politikája szempontjából fontos a nyugati partnerek bekapcsolódása. Az előadók és a hallgatóság közötti élénk párbeszéd a csehszlovákiai vállalatok érdeklődését tanúsítja. -va REFLEX MÍNUSZ 7 A VÉDŐHÁLÓBAN Tegnap reggel 15 mm vastag jeget találtam a kertben felejtett kád vizén, és a meteorológusok továbbra sem jósolnak enyhülést. Pechünk van, éppen a radikális gazdasági reform első évének októberében lett januárhoz méltó zimankó. Délután 4 és 5 között terepszemlére indulok a faluba. Azt számolom, melyik utcában hány ház kéménye füstöl. Nem készítettem pontos statisztikát, de kapásból is megállapíthattam, hogy az idén óvatosan bánunk a szénnel Legfeljebb minden második házban füstölgött a kémény. Eltűnődöm. Mit csinálhatnak esténként, ahol hidegen marad a kályha? Dunyha alól nézik a televíziót? Néhány napja a széntelepen voltam tüzelőt rendelni. Éppen akkor érkezett vissza az egyik teherautó. A sofőr káromkodott. Valaki rendelt hatvan mázsát, de elszámította magát, és „éppen nem volt otthon" 8000 korona, így a szenet vissza kellett hozni. „Régebben nem fordult elő ilyen, méltatlankodik a sofőr. Ha a megrendelő nem volt véletlenül otthon, azt az 1300-1400 koronát bármelyik szomszéd kifizette, leöntöttem a szenet, és a dolog el volt intézve." Ezelőtt egy évvel bárki szívesen és a családi kassza egyensúlyának veszélyeztetése nélkül megvett egy teherautó „gazdátlan" szenet. Ma a tüzelővásárlás mindenütt komoly befektetést jelent, és aki korábban tonnaszámra rendelt, az ma már mázsában sem igen meri méretni a tüzelőt. Azok helyzete sem sokkal könnyebb, akik a panelházak „áldását" élvezik. Egyre többen vannak, akik a legjobb akarattal sem képesek kifizetni még a puszta lakbért sem. És csak romljk a helyzet, ha a lakbérbe majd a felemelt energiaárat is beépítik. Sorra kapom a panaszleveleket. Komáromból azt irja egyik olvasónk, hogy havi 1600 korona munkanélküli segélyt kap, s felesége 1100-at keres havonta, két gyerek van, és a rezsi kifizetése után nem egészen 2400 korona marad egy hónapra négyüknek, élelemre, háztartási szerekre, öltözködésre. Nem irnám ide ezt a példát, ha nem ismerném a családot és ha nem tudnám hogy nincsenek egyedül. Tudom, hogy a férfit is, a feleségét is - mint általában a józan kisemberek zömét - inkább a „zsugori" jelzővel lehet illetni, mint a „pazarlóval". A tisztes szegénységet eddig türelemmel viselték, gyerekeiket becsületesen nevelték. Félek, hogy most majd így kell felvetni a kérdést: hogyan viselik el a nyomort. Sajnos, egyre több családban ez lesz most huzamos ideig a kérdések kérdése. Gyakran elhangzott a nyáron, hogy a meleg augusztust forró ősz követi. Már vége az októbernek, politikailag még elviselhetöen volt forró ez az évszak, és én attól félek, hogy - nem átvitt értelemben - sok családra, nincs kizárva, hogy a népesség 10-15 százalékára akkor is csontrepesztő hideg következik, ha a sokévi átlagnál majd mérsékeltebb fagyot mutatnak a hőmérők. Abban kétségkívül igazuk van a gazdaság irányítóinak, hogy annál jobb, minél rövidebb ideig tart a gazdaság átalakítása. Václav Klaus ezt úgy nevezi, hogy: radikális gazdasági reform. Gazdasági reform, amelynek ára van, és az árat valakinek meg kell fizetnie. Mint minden válság idején (háború, a gazdaság leépülése stb.) általában mindig azokkal fizettetik meg a válságkezelés árát, akikből a legtöbb van. A kisemberekkel. Rendben van, milliomos nálunk (a közhiedelemmel ellentétben) viszonylag "kevés található, így még ha el is vennék tőlük a vagyonukat, akkor sem segítene sokat a gazdaságon. De Klausék - nem logikátlanul - éppen a jómódúakra építenek, arra, hogy vállalkozó kedvükkel majd fellendítik a gazdaságot, munkaalkalmakat teremtenek, árut termelnek, felpezsdítik a gazdasági életet. Valahogy valóban el kell kezdeni az átépítést. De ha már egyszer a kisemberek tömegére zúdítják az ország gazdasági vezetői a terhek zömét, legalább törődjenek azzal, hogy a szegénység ne váljék elviselhetetlenné, de tömegessé sem. A hivatalos politika szerint a gazdasági rendszer átalakítása nem öncélú tett. Célja: a polgári demokrácia kialakítása, egy olyan rendszer létrehozása, amelyben mind a vállalkozó, mind a munkavállaló, de még a munkanélküli is emberhez méltó életet élhet. Az elnyomorodott, a szegénységben fuldokló ember azonban csak formálisan polgár, mert állapotánál fogva - lévén, hogy minden erejét leköti a puszta létfenntartás - nem tud beleszólni a közügyek irányításába. Ami pedig a demokráciához fűződő viszonyát illeti, fennáll a veszélye annak, hogy a sorozatos csalatkozások után azok mellé áll, akik a legtöbbet ígérnek. A XX. századi történelem számos példával bizonyítja, hogy sehol nincs olyan gazdag vadászterület a szélsőséges demagógok számára, mint az olyan országokban, ahol magas a nyomorgók részaránya. Félre tehát a könyvízű gazdaságátalakítási koncepciókkal! A gazdasági élet „kapitányai" fordítsanak nagyobb gondot az elviselhetöség alsó határának vizsgálatára. És cselekedjenek, nehogy visszakerüljünk az 1989 előtti állapotba. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 6818/91 Kázmér Károly, 1910. 3. 8., meghalt, Dunaszerdahely (Szibéria) 6819/91 Kardos József, 1915. 3. 20., Nagyabony, meghalt (Krasznaural) 6820/91 Keszleli László, 1908. 6. 24., Vága (Szovjetunió) 6821/91 Kecskés Ferenc, 1922. 6. 7., Érsekújvár (Szegezsa) 6824/91 Kovács Aladár, 1908. 3. 6., meghalt, Somorja (Krasznaural) 6825/91 Kővári József, 1907. 12. 30., meghalt, Lég (Lublina) 6826/91 Kovitár Jenő, 1921. 1. 12., meghalt, Galánta (Szmolenszk) 6827/91 Kucsora Ignác, 1913. 11. 24., Lakszakállas (Kijev) 6867/91 Kázmér Péter, 1920. 10. 10 , Dióspatony (Kazany) 6868/91 Kiš Ján, 1923. 1.19., Csarnahó, (Nyikotovka) 6877/91 Kelemen György, 1927. 6. 18., Losonc, (Minszk) 6898/91 Kunyica János, 1901. 11. 12., Szőgyén (Szovjetunió) 6905/91 Kušnír Jozef, 1912. 3. 15., meghalt, tahanovce (Szovjetunió) 6972/91 Kecskés István, 1915. 4. 1., meghalt, Komárom (Don) 6973/91 Kisela Štefan, 1915. 3. 17., Rozsnyó, (Krasznaural) 6975/91 Kovács Bertalan, 1913. 10. 25., Szalka (Szovjetunió) 6977/91 Konkoľ František, 1910. 12. 19., Komárovce (Asztrahány) 6978/91 Kocsis Ferenc, 1919. 11. 24., meghalt, Lég (Dnyepropetrovszk) 6979/91 Kurdi Antal, 1923. 5. 13., meghalt, Csallóközaranyos (Szverdlovszk) (Folytatjuk)