Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám, péntek

ALÁÍRÁS-GYŰJTÉS A HALÁLBÜNTETÉS VISSZAÁLLÍTÁSÁÉRT HIDEGVÉRREL MOZAIK lÚJSZÓi A SZLOVÁK PARLAMENT KÉPVISELŐI BUDAPESTEN EGYMÁSRA VAGYUNK UTALVA A közelmúltban Magyarországon járt a Szlovák Nemzeti Tanács oktatási, tudományos, kulturális és sportbizottságának küldöttsége. Többek között a szlovák parlament képviselői látogatást tettek a kultuszminisztériumban, az Akadémián, a Cseh és Szlovák Kulturális Központban, jártak az Európa Könyvkiadóban valamint szlovák iskolákban. A delegáció tagja volt Bauer Edit (Együttélés) is, vele beszélgettünk a látogatás céljairól és eredményeiről. - Először nyílt alkalmunk arra, hogy találkozzunk a magyar parlament kulturális bizottságával, így elsősorban ismerkedtünk, kicseréltük tapasztalatainkat. Hasonló, sőt nemegyszer azonos gondokkal találkozunk, így bőven volt miről beszélnünk. Az elvi álláspontokat és gyakorlati lépéseket illetően is sikerült közelednünk egymáshoz. Az elvi kérdések közül elsősorban azt említeném meg, hogy tárgyalópartnereink is elengedhetetlennek tartják közös történelmi múltunk vitás kérdéseinek tisztázását. • Már született egy megállapodás közös parlamenti bizottság felállításáról, amely kidolgozná a két parlamenti politikai állásfoglalását. - Igen, a bizottság tágjait ki ís jelölték, de mindezidáig nem kezdték meg nehéz, ám felettéb szükséges munkájukat. Pedig az idő szorít, a gyakorlati kérdések megoldását is hátráltatja, hogy nem tudunk ezen a téren előre lépni. Ugyancsak nagyon fontos lenne a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása. A magyar kisebbségi törvény tervezete igazán európai szinten próbálja megoldani a kérdéseket, ezért azt hiszem, modellértékűvé válna. • Régiónk neuralgikus kérdése a közművelődés és az oktatás finanszírozása. Mit tapasztalt ezen a téren? - Az átmenet problémáit szerintem nálunk is hasznosítható módon próbálják megoldani. Egy alapítványi rendszert dolgoztak ki. Olyan alapítványokat hoznak létre, amelyeket a kulturális javak privatizációjából származó bevétel és az állami költségvetés is megerősít. Éppen az állam részvétele a kultúra át- és megmentésében az a gyakorlati momentum, amelyre nálunk is szükség lenne. • Milyen benyomásokat szereztek a meglátogatott szlovák iskolákban? - Bizottságunk tagjai nagyon aggasztónak tartották, hogy ezekben csak néhány tantárgyat tanítanak_ szlovákul, de mint kiderült, ezt nem rendelet szabályozza, nem tankönyv- vagy pedagógushiány okozza. A gyerekek nyelvtudása olyan satnya, hogy egyszerűen képtelenek lennének szlovákul elsajátítani a tananyagot. A meglátogatott iskolák vezetői felrótták, hogy a Matica slovenskától az utóbbi időben semmilyen segítséget sem kapnak. Meglehetősen félresikerültnek tartják támogatásuk eddigi módját is. Nekik olyan segítség kell, amely az aktív nyelvhasználatra irányulna, tehát nem elég, ha folyóiratokat, könyveket kapnak. Hanganyagra, videokazettákra, a szlovák tv-műsor szórásának megoldására, pedagógustovábbképzésre lenne szükségük. Ugyanilyen fontos, hogy az anyanemzet erősítse identitástudatukat, amely a fiatalabb nemzedékből már meglehetősen hiányzik. • Szóba került tanácskozásaikon a szlovákiai magyar diákok tovább tanulásának kérdése? - Közvetlenül nem, mert nem is találkoztunk azokkal, akik felelősek ezért a területért. Az ottani szlovákok viszont felvetették a főiskolai képzéssel kapcsolatos gondjaikat. Nehezményezték, hogy a Komenský Egyetem szlavisztikai tanszéke az idén csak egy diákot fogadott az eddigi három-négy helyett és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola sem 5 KÖZÖS JÁRÁS, VAGY KÜLÖN JÁRÁSOK? (Folytatás az 1. oldalról) állítaná vissza, azaz külön járás lenne a nagykaposi és külön a királyhelmeci. - Szerintem egyik várostól, egyik régiótól sem szabad megvonni azt a jogot, hogy harcoljon önmagáért. Mindenestre ebben a stádiumban is szükséges az érvek, érdekek nyílt, közös megvitatása, egyeztetése, de az áskálódást elítélem - vélekedett a polgármesteri tisztségbe, a NYEE jelöltjeként megválasztott Bodnár Tibor. Horosz Árpád szerint nehéz eldönteni, hogy melyik város lenne megfelelőbb, mert a 10 600 lakosú Kapósnak kisebb a vonzáskörzete, mint a 7300 lakosú Helmecnek, viszont a gazdasági-termelési mérleg tekintetében fordított a helyzet. Vagyis a legfontosabb feltételeket nézve egyenrangú a két régió. - Azt hallottuk, a területrendezési vitába, aláírásgyűjtésbe az itteni körzeti hivatal is bekapcsolódott... - Igen, valóban megfogalmaztak egy állásfoglalást, s az SZNT képviselőinek is küldött levelet a községek polgármestereinek nálunk tartott összejövetele. Ez a levél azonban nem Helmec ellen szól, hanem kimondottan Kapós mellett - érvelt Horosz Árpád. Királyhelmecen előbb néhány járókelőt szólítottunk meg. Volt, aki azt mondta, neki mindegy, hol lesz a központ, meg az is, hogy hány járás lesz. Többségük a közös járást tartaná megfelelőbbnek, erősebbnek, s székhelyéül Helmecet választaná. Pásztor István helyi poltármester így fogalmazott: - Félek attól, hogy egyes személyek az összefüggések kellő ismerete nélkül vagy hátsó szándék által vezérelve olyan helyzetet akarnak előidézni, amelyet ez a vidék 1968-ban egyszer már átélt. Akkor is összeugrasztották a két várost és végül járási székhely sem ott, sem itt nem lett. A gyöngéd forradalom után újra megvolt az egység. Pontos tervet dolgoztunk ki egy új járás létrehozására, és azt az anyagot a kaposiak és helmeciek közösen adták át a kormánynak. Mintha erről egyesek most megfeledkeznének. Példaértékűnek tartom, hogy a királyhelmeci és a nagykaposi önkormányzatok szeptemberi együttes ülésén megállapodtunk abban, a közös járás megteremtésén leszünk, s a székhely meghatározását másodrendű kérdésként kezeljük. Mert egyik város sem fog a másik rovására fejlődni, még ha az egyik város járási székhely lesz is. Nekünk, polgármestereknek arra kell törekednünk, hogy az önkormányzatok megerősödjenek, s a lakosok ügyei önkormányzati szinten intéződjenek. A járási hivataloknak főleg ellenőrző szerepet kell majd betölteniük, ügyelni a törvényesség megtartására és természetesen az állam bizonyos érdekeinek képviseletére. Bárhol is legyen a járási székhely, azokat a hivatalokat, amelyeket lehet, meg kell osztani. Valóban butaság lenne, ha az embereknek Abaráról apró-cseprő ügyeiket Helmecen kellene intézniük, de ugyanolyan balgaság lenne, ha Bodrogszerdahelyról vagy Szőlőskéről Nagykaposra kellene beutazniuk. A királyhelmeci politikai mozgalmak kezdeményezni fogják, hogy ezeket a kérdéseket a kaposiakkal józanul megbeszéljük. Kezünkbe jutptt az Együttélés Politikai Mozgalom jiagykaposi vezetőségének nyilatkozata. Abban a közös járás javára billen a mérleg nyelve. - Meg vagyunk győződve arról, hogy az új közigazgatási elrendezés esetleges hátrányait is képes lenne ez a felismert egymásrautaltság ellensúlyozni, de a jogkörök igazságos elosztása is megoldható, ha a jószándék itt is, ott is megvan. Közös járás, vagy külön járás? Valóban megoszlanak a vélemények. Bizonyára azért, mert kétségtelen, hogy a területrendezés nem egyszerű ügy. Annál igazságosabb, minél több szempontot vesznek figyelembe tervezői. Mindenekelőtt a helyi érdekekből kell kiindulni. S mivel ebben az esetben vegyes lakosságú, illetve többségében magyarok lakta területről van szó, a nemzetiségi, illetve együttélési kérdéseket is illene már a tervezetben, az előkészítési időszakban tisztázni. Vagyis: nemcsak a hivatalok elosztására kell gondolni, hanem egyebek között olyan dolgokra is, mint például arra, hogy milyen lesz a megye közigazgatásában a nemzetiségi érdekképviselet? Avagy: bejuttathatják-e képviselőjelöltjeiket a parlamentbe a dél-zempléni magyarok, ha a megyék kialakítása az említett kormánybizottsági javaslat szerint fog történni? GAZDAG JÓZSEF SZASZÁK GYÖRGY Nem véletlenül vettem kölcsön az ismert amerikai szerző, Truman Capote Hidegvérrel regényének címét, melynek megfilmesített változatát bizonyára olvasóink közül is sokan látták. Az alábbi történet két negatív hősének szörnyű tettei bizonyára a horror-filmek atyját, Hitschcockot is megihlették volna... A nyŕanýi építkezési vállalat 72 éves éjjeliőre kortyolt egyet teájából és zenével próbálta elűzni álmosságát. A május elsejei napból, illetve éjszakából már csak percek voltak hátra. Az idős férfi nem sejtette, hogy kívülről két szempár figyeli minden mozdulatát. Zajt hallott, felállt, kinyitotta az ajtót, de mielőtt megkérdezhette volna: van ott valaki?, egy „vasmarok" torkon ragadta. Az egyenruhás férfi előtt elsötétült a világ. A két bandita könnyűszerrel megkapta, amiért jött: az őr fegyverét. De nem érte be ennyivel. Egyikük évekkel ezelőtt a cég alkalmazottja volt. „Lehet, hogy az öreg megpillantott és esetleg felismert. Nem hagyhatjuk életben" - vélte. Az éjféli pisztolylövést senki sem hallotta. Az idős embert másnap reggel kollégája találta meq vérbefaqyva. A gyilkosok fekete Tatra 613-as gépkocsin elmenekültek a tett színhelyéről. A Prágába vezető országút mentén két fiatal lány stoppolt. A 17 éves tinédzserek boldogan helyet foglaltak a hátsó ülésen. Gyakran utaztak hasonlóképpen, ezért fel sem merült bennük, hogy naivságuk, könnyelműségük miatt egyszer tragikusan végződhet kalandjuk. Amikor a kocsi váratlanul lefordult a főútról, kicsit megszeppentek, de nem mertek tiltakozni. Lišná nevű faluba érve, ki akartak szállni'. A férfiak azonban nem teljesítették kérésüket. A Tatra hamarosan a közeli erdőbe ért. A lányok segélykiáltásait elnyelték a fák. Kilátástalan helyzetükben tettek egy reménytelen kísérletet: megpróbáltak elszaladni, de fogvatartóik par lépés után beérték őket, és ezzel megpecsételődött sorsuk. Az éjjeliőr gyilkosai ezúttal takarékoskodtak a töltényekkel. Áldozataikat több késszúrással küldték a másvilágra. A naptár 1990 május 2-át mutatott és a két férfi számláján néhány óra leforgása alatt már három gyilkosság volt, de a szomorú sorozatnak ezzel még távolról sem volt vége. Aznap egy prágai kiskocsmában felhajtottak néhány sört, majd taxiba ültek. A szürke Zsigulit a központból az V. kerületbe irányították. §

Az utasok egyike a vezető mellett foglalt helyet és onnan magyarázta az útvonalat. Társa némán ült mögötte. „Helyben vagyunk." A sarok mögött álljon ' meg - mutatott a férfi egy lebontásra ítélt bérházra, s miután a kocsi fékezett, udvariasan megkérdezte: „mennyivel tartozunk?" A gépkocsivezető ránézett a taxaméterre, de szólni már nem volt ideje. A hátul ülő utas tarkónlőtte. A gengszterek magukhoz vették a taxisofőr pénztárcáját, de a várt ezresek helyett csak néhány „zöldhasút" találtak. A kesztyűtartóban sem volt értékes holmi, így tovább szőtték galárd terveiket. Néhány nap múlva a Csehszlovák Sajtóiroda hírül adta, hogy május 10-én a strašnicei krematórium előtt több mint ezer prágai taxis gyűlt össze és kitartó dudálással búcsúztatta František Boudát, s egyben tiltakozott a növekvő bűncselekmények ellen. (Akkor néhány hónap alatt ez már az ötödik taxisgyilkosság volt a fővárosban. Azóta az áldozatok száma kilencre emelkedett. A szerk. megj.) A fekete 613-as Prágából Pilzenbe tartott. Éjszaka volt. A főút melletti parkolón egy zürichi rendszámú kamion vesztegelt. Fiatal, 25 éves angol vezetője a kabin hátsó részében az igazak álmát aludta. így a csendesen mögé parkoló fekete személyautót észre sem vette. A Camel feliratú sárga ponyvára két árnvék vetődött. A kamionos a gyanús zajra kezeli rugalmasan igényeiket. Hátrányt jelent, hogy eddig még nem írták alá az idei csehszlovák-magyar kulturális csereprogramot, s ez akadályozza egy seregnyi probléma megoldását. • A könyvkiadás illetékeseivel viszont találkoztak. - Igen, de a Madách és az Európa Könyvkiadó együttműködése inkább csak tájékoztató jelleggel került szóba. Megragadott viszont az Európa igazgatójának elképzelése, miszerint a nagy képes kiadványok, így lexikonok, enciklopédiák kiadási jogát közösen vásárolnák meg régiónk kiadói. Például az Emberiség krónikáját sokkal olcsóbban, egyszerre adhatnák ki magyarul, szlovákul, csehül és lengyelül. • Hogyan látja az ugyancsak meglátogatott Magyar Tudományos Akadémia helyzetét? - Lényeges különbség országaink között, hogy Magyarországon nincs olyan értelmiség, és ezen belül kutatás- és tudományellenes hangulat mint nálunk. Mások az akadémiák hagyományai, az ottanit nem lehet sztálinista intézménynek tekinteni, így nem is tesznek kísérleteket az egyes intézetek megszüntetésére. Elhangzott, hogy tudósaink eddigi eredményes együttműködését folytatni kell. • A tapaszfalatszerzés- és átadás. a kapcsolatfelvétel szándékával jártak Magyarországon. Követik majd újabb találkozók a mostanit? - Megegyeztünk abban, hogy együttműködésünk elkerülhetetlen. Országaink elsősorban Nyugat felé tekintenek, de nem szabad elhanyagolnunk kapcsolatainkat a szomszédos országokkal sem, hiszen sok tekintetben erősen egymásra vagyunk utalva. A magyar testvérbizottságot hivatalosan is meghívták Pozsonyba, valószínű tehát, hogy rövidesen ismét találkozunk, -csifelriadt. Felült és a gyér megvilágításban egy pisztoly csövével találta magát szemben. Eldörrení a lövés, és az idegen visszahanyatlott „ágyába". A hidegvérű és kegyetlen gyilkosok gyors „házkutatást" tartottak. Kevesellték a megtalált 200 dollárt, ezért magukhoz vették a gépkocsivezető értékesebb személyi holmiját is, egyikük egy műanyag-játékot is zsebre vágott, amit az angol úr Hollandiában vett gyermekének. A Tatra anélkül, hogy valaki felfigyelt volna rá, folytatta útját Közben a kamion gépkocsivezetője visszanyerte eszméletét és megpróbált segítséget hívni. Kimászott a kabinból és csúszva, négykézláb próbálta megközelíteni a távolabb parkoló kamionokat. Tudta, az életéért küzd. A közeli kocsmából fény szűrődött ki, néhányan látták is, de részegnek hitték, aki valahol beverte a fejét és nem törődtek vele. Szerencsére egy érkező gépkocsi utasai észrevették, és kórházba szállították. Az angol gépkocsivezető azóta két születésnapot ünnepel. A golyó másfél centivel jobb szeme alatt hatolt koponyájába és hátul a nyakszirtet érintve távozott. A pilzeni bűnügyi rendőrség 30 fős nyomozócsoportja éjt nappallá téve dolgozott és rövid időn belül, már május 5-én, kézrekerítette a tetteseket, egy 40, illetve 46 éves bűnözőt, akik közkegyelem révén szabadultak előző büntetésükből. Egyikük lakásán megtalálták a kamionból eltulajdonított műanyag-játékot is, melyet a kórházban levő sofőr azonosított. Pilzenben közben aláírásokat gyűjtenek a halálbüntetés visszaállításáért U. I. Kedden a Pilzeni Kerületi Bíróság Josef Kott pilzeni lakost négyrendbeli emberölésért és egy emberölési kísérleten életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntette. Hat évvel idősebb cinkosát, Michal Kutíleket 25 évi szabadságvesztésre ité!té

k ORDÓDY VILMOS 1991. NOVEMBER 1. ÜGETNI KEZD A SÁRGA SZAMÁR A napokban új sajtótermék került a fiatal csehszlovákiai magyar olvasók kezébe. A lapgazda a Diákhálózat kiadója a DH-Press, havonta kívánja a főképp diákoknak szánt kiadványt megjelentetni. Kosár Dezsővel, a Sárga Szamár főszerkesztőjével, a lap céljairól és tematikájáról beszélgettünk. • Eléggé meghökkentő a lap címe. Kinek az ötlete volt? - Erre nehezen tudnék konkrét választ adni, de minden bizonnyal valamelyik derűs brünni egyetemistától származik. A cím mögött egyébként egy brünni kocsma - az ott tanuló magyar egyetemisták kedvenc sörözőjének a neve húzódik meg. Diáklapról lévén szó, úgy érzem, nem szükséges a bevett címekhez ragaszkodni. Talán szerencsétlen állat a szamár, gyakran a rossz tanulót is vele azonosítják, de ha arra gondolunk, hogy két évezreddel ezelőtt Krisztust is a hátán hordozta, rögtön komolyabb színben tűnik fel. A bibliai példánál maradva: nevében jelentheti a testet, a lelket pedig majd az írások adják. • Ha mi kihúzzuk a gyufát... - olvasható az első szám boritóján. Netán pórul akartok járni? - A forradalom óta ugyan sok pozitívum történt a diákok érdekében, de inkább csak a felismerés és az ígéretek szintjén. A cselekedetek az anyagiak, esetleg a cselekvőképesség hiánya miatt elmaradtak. Tulajdonképpen ilyen, mondhatjuk jelszó formájában akarjuk felhívni a figyelmet arra, hogy - vagyunk. • Milyen lesz a Sárga Szamár hangvétele? Kiknek készül? - Olyan beállítottságú közép- é.s főiskolásoknak, egyetemistáknak, illetve olyan magukat fiatalnak érző értelmiségieknek, mint a szerzők. Hiszen a szerzőgárda is az emiitett rétegekből áll össze. A kiadó egyébként nem szab közvetlen irányt, a cikkek szerzői saját maguk fogják a lap képét formálni, természetesen bizonyos esztétikai és szerkesztői elvek betartásával. Fontos feladatunknak tartjuk a gondolatébresztést; röviden fogalmazva: a Gondolkodó embernek szánjuk a Sárga Szamarat. Reméljük, hogy a közölt írások arra késztetik majd az olvasókat, hogy tollal a kezükben fejtsék ki nézetüket. Az első számban ilyen vitaindítónak szánjuk népzenei rovatunk egyik írását, amelyben a szerző cáfolja azt az állítását, miszerrnt a szlovákiai magyarság nem rendelkezik hangszeres népzenével. • A népzenei rovaton kívül milyen állandó rovatokkal számolhat az olvasó? -A szlovákiai magyar sajtótermékek gyakorlatától eltérően tudatosan akarunk foglalkozni a környezetvédelemmel, mégpedig nem a bősi erőmű szintjén. Örülnénk, ha az emberek általunk is közelebb kerülnének a természethez, és erősödne az úgy nevezett zöld gondolkodás. Lesz bel- és külpolitikai rovatunk is. Más megközelítésben szeretnénk - a havi megjelenés csupán erre ad lehetőséget - a már megtörtént események összegzését tálalni. Politikai prognosztizálásra is vállalkozunk majd. • Hogyan juthat hozzá ehhez a havilaphoz az olvasó? - Magánterjesztés útján szeretnénk az összes főiskolás klubba és középfokú iskolába eljutni. Egy szám ára hat korona kilencven fillér lesz, ebből huszonhét százalék illeti a terjesztőt. Ilyen módori is szeretnénk támogatni a vállalkozó szellemű diákokat. Aki a diákévein már túl van, az a kiadó címére feladott megrendelőszelvény - ami az első számban lesz - rendelheti meg. • Üzenet az olvasónak? - Lapunk maga is üzenethordozó, vegyék kézbe, győződjenek meg róla. A. KIS BÉLA