Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám, szombat

HIREK - VELEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991. OKTOBER 12. LENINTELENÜL HAVANNABAN CASTRO A VOLT „TESTVÉREKET" VÁDOLJA Santiago de Cubában csütörtökön zárt ajtók mögött kezdődött meg a Kubai Kommunista Párt IV. kongresszusa. Az 1800 küldött felét a munkások alkotják, 18 százalékát az értelmiség képviselői, a többiek katonák és állami alkalmazottak. A hivatalos kongresszus előtti dokumentumok, amelyeket a Granma és a Tradajadores című napilapok, illetve a Prensa Latina hírügynökség tett közzé, arra utalnak, a kubai vezetésnek az a célja, hogy a IV kongresszus teljes mértékben megerősítse a szocialista ideológia, a tervgazdaság az egypártrendszer és a maxizmus-leninizmus doktrínájának következetes megőrzésén alapuló eddigi politikai irányvonalát. Fidel Castro legfelső vezető a kongresszus első napján kijelentette: nemcsak azért kellett megtartani a Kubai KP IV. kongresszusát, hogy védelmezzék a kubai forradalmat és a kubai szocializmust, de főleg azért, mert „országunk az elnyomottak és a kizsákmányoltak jogaiért vívott harcban magára maradt a Nyugaton és részben Keleten is. Castro elismerte, hogy a szigetországban válságos a helyzet, és nehéz lesz megtalálni a kiutat. Megerősítette, hogy Kubában már több mint egy fél éve nem árulnak személygépkocsikat, hűtőszekrényeket, televíziókat, légkondicionáló berendezéseket és több más háztartási gépet, mivel ez nem áll az ország érdekében abban az időben, amikor kőolajhiánnyal küszködik és kevés a villanyáram is. E problémák miatt Castro mindenekelőtt a Szovjetuniót, és a volt európai szocialista országokat vádolta. Beszédének további részében foglalkozott a Szovjetunióval folytatott kereskedelemmel, miközben elavult adatokat hozott fel példaként. Ugyancsak beismerte, hogy a szocializmus összeomlása megzavarta a kubai polgárok egy részét, s épp ezért a IV. kongresszusnak meg kell találnia az irányvonalat a kubai rendszer megerősítésére. Castro e kijelentéseket azon az emelvényen tette, amelyet ezúttal csupán Jósé Marti és Marx Károly portréival díszítettek fel, s Lenin számára már nem találtak helyet. BONN MEGORROLT POZSONYRA A német sajtó mindvégig vezető helyen foglalkozott Richard von Weizsäcker szövetségi államfő tegnap befejeződött csehszlovákiai látogatásával. A Der Tagespiegel című berlini napilap megállapította: ,,A szlovákok szeparatista törekvései kedden este árnyékot vetettek Weizsäcker csehszlovákiai látogatására, mivel Čarnogurský és több más szlovák vezető, tiltakozásul a német-csehszlovák szerződés parafálása ellen, nem vett részt a szövetségi elnök által rendezett prágai fogadáson és koncerten. A pozsonyi kormányfő közvetlenül a parafálás után mondta le részvételét, amit a német fél, az ünnepélyes aktus elleni szándékos lépésnek tekintett.' ' A Süddeutsche Zeitung című napilap összehasonlította Richard von Weizsäcker keddi prágai beszédét az európai föderatív struktúrákról és a belső összetartásról szóló „védőbeszédével". A lap megállapítása szerint a szövetségi elnök nyilván egyértelműen a csehszlovákiai nemzetiségi problémákra utalt. Bár Weizsäcker ezúttal nem használt kemény szavakat, világos volt, hogy az egységes Csehszlovákia mellett foglalt állást. MSZMP-KONGRESSZUS NYÍLIK SALGÓTARJÁNBAN KÉSZÜLTSÉGBEN A RENDŐRSÉG Salgótarjánban ma tartja kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt. Különös párt ez a magyar politikai palettán, amelynek szélsőbal szárnyán helyezkedik el. A múlttal való közösséget a neve ellenére sem vállalja, sőt az utóbbi időben dokumentumaiban inkább a munkáspártnak nevezi magát. Hajszál híján maradt ki a legutóbbi választásokkor a parlamentből, de paradox módon, taglétszámát tekintve, valószínűleg a legnagyobb magyar politikai párt. Az MSZMP elfogadja az alkotmányt, de bírálja a rendszert, a kapitalizmus restaurációjáról beszél, amelynek árát, úgymond, a dolgozókkal fizettetik meg. A párt vezetője, Thürmer Gyula a korábbi pártfőtitkár és miniszterelnök Grósz Károly titkára volt. Országszerte ismert, immár legutóbbi baklövéseiért is. (A Gorbacsov elleni puccs első napján lényegében az összeesküvőkkel szolidarizáló nyilatkozatot tett.) Ugyanakkor Thürmernek van tömegvonzása: legutóbbi diósgyőri nagygyűlésén tele volt a nagyterem. A salgótarjáni pártkongresszus ellen az MDF, a kisgazdapárt és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége emelt erőteljesen szót. Az 1956-os szovjet beavatkozás után ugyanis épp ebben a városban véres sortüzet adtak le a tüntetőkre. A salgótarjáni kongresszust zátonyra futtatni az ellenzőknek nem sikerült, ezért jelentős demonstrációt terveznek, s a kongresszussal egyidejűleg ugyanott antikommunista szövetséget is megalakítanak. Vajon ütközik-e a két ellenerő a városban? Csak remélni lehet, hogy nem lesz összeütközés, erre mindkét oldal ígéretet tett. Ám a rendőrség nem kockáztat: nagy létszámú erők várják a kongresszus résztvevőit és az ellentüntetóket, készen a kényes feladatra: szétválasztani a távolállókat. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest NEM LESZ ÜNNEP A NOSZF-EVFORDULO BAKU MEGTARTJA A HADITECHNIKÁT Mihail Gorbacsov és tíz tagköztársaság államfőinek részvételével Moszkvában tegnap összeült az Államtanács - jelentette a TASZSZ hírügynökség. A legfelső szovjet végrehajtó szerv napirendjén az új szövetségi szerződés tervezete szerepel. Ennek új változatát Gorbacsov a múlt héten jutattatta el az egyes köztársaságok képviselőihez. A moszkvai városháza az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez eljuttatta állásfoglalását, amelyben követeli, hogy az idén - 74 év után először - már ne ünnepeljék meg az októberi forradalom évfordulóját. A javaslat szerint a november 7-i és 8-i szabadnapot december 30-ára és 31ére kellene átvinni. A szentpétervári polgármester, Anatolij Szobcsak pedig úgy döntött, november 7-én a város névváltoztatását fogják megünnepelni, és a katonai díszszemle helyett koncertet rendeznek. Ukrajna már készül a december elsejére kiírt elnökválasztásra: a központi választási bizottság csütörtökön jegyezte be az első két jelöltet. A várakozásoknak megfelelően Leonyid Kiavcsuk, a köztársasági parlament elnöke és Vjacseszlav Csornovil volt disszidens, az ellenzék egyik lvovi politikusa szerezte meg elsőként a jelöléshez szükséges legkevesebb százezer választói aláírást. Mind a két jelölt pártonkívüli, bár Kravcsuk korábban a kommunista párt egyik vezetője volt. Az azerbajdzsáni parlament csütörtökön olyan döntést hozott, amely nemcsak Moszkvában, hanem minden bizonnyal külföldön is nyugtalanságot kelt. A képviselők megszavazták a köztársaság területén lévő szovjet haditechnika „nacionalizálását" - ezzel akarják felszerelni az új köztársasági hadsereget. A radikális képviselők kijelentették, készek akár blokádot szervezni, csakhogy a Kreml számára lehetetlenné tegyék a fegyverzet elszállítását Azerbajdzsánból. A határozat magában foglalja annak a 140 ezer azeri sorkatonának a hazarendelését is, akik jelenleg a szovjet hadseregben töltik szolgálatukat. LEVEL VÁCLAV HAVELHEZ OCCHETO AGGÓDIK Achille Occheto, az olasz Demokratikus Baloldal Pártjának (PDS) főtitkára Václav Havel köztársasági elnökhöz intézett levelében kifejezésre juttatta nyugtalanságát a törvény miatt, amely a CSKP volt tisztségviselőit eltiltja az állami hivatalokban való munkától. A levél szerint a kelet-európai kommunista rezsimek éppen azért buktak meg, mert úgy hitték, meg tudnak lenni a szabadság, a demokrácia és a jogállam nélkül. A demokrácia előnye éppen az, hogy minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosít a törvény előtt, mindenkit tettei szerint ítél meg, és senkit sem üldöz meggyőződéséért. Occheto elismeri az egyének felelősségét az elnyomásért, amelytől Csehszlovákia szenvedett a „létező szocializmus" időszakában. Ezt a felelősséget meg lehet állapítani és a bűnösöket a törvény alapján el lehet ítélni. Kétségesnek tűnik azonban a dolog, ha ezt a felelősséget megkülönböztetés nélkül mindenkire kiterjesztik. A levél szerint Occhetót különösen az nyugtalanítja, hogy ezt az intézkedést kiterjeszthetik azokra is, akik 1968-1969-ben a demokráciáért harcoltak és éppen ezért üldözték, börtönbe vetették vagy kiűzték őket az országból. Egyben emlékeztetett arra, hogy pártja, az egykori Olasz Kommunista Párt elítélte a szovjet megszállást és támogatta az eddigi rezsim ellenzékét. ETIÓPIA SÚLYOS TÖRZSI ÖSSZECSAPÁSOK A dzsibuti rádió jelentése szerint Etiópia keleti részében, Harar város közelében egy héttel ezelőtt robbantak ki és még mindig folynak a harcok a kormányerők és a törzsi alakulatok között. Dzsibuti, a vörös-tengeri kikötő és az említett térség között a harcok miatt már a vasúti összeköttetés is megszakadt, és így millókat fenyeget az éhhalál KeletEtiópiában. A harcok is már több száz polgári áldozatot követeltek, elsősorban nők és gyerekek vesztették életüket. Nem egyértelmű, mi vezetett konfliktushoz. A Reuter hírügynökség azonban emlékeztetett arra, hogy az issza és a gurgura törzs vezetői már júliusban jelezték, keveslik az új kormányban nekik felajánlott miniszteri tárcákat. Az új kormányt a Mengisztu-rezsim májusi megdöntése után alakították meg. A kormánycsapatokat most túlnyomórészt az északi országrészből származók, volt felkelők alkotják. Etiópiában egyébként sorozatosak a határ menti és törzsi viszályok, főleg délen és keleten, ami megnehezíti ennek az afrikai államnak az útját az 1993-ra tervezett többpárti választások felé. B

ár még csaknem egy hónap hátravan a római NATO-csúcsértekezletig, a tömb szerveinek tárgyalási menetrendjét, Manfred Wörner főtitkár konzultációsorozatát tekintve nyilvánvaló, hogy a csúcselőkészités a finiséhez érkezett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a múlt hét végén Krakkóban megtartott csehszlovák-lengyel-magyar tárgyalásokról sem feledkezhetnek meg még jó ideig a világpolitikában, hiszen az egyik ott elfogadott dokumentum tartalma egybeesik a NATO egyik alapvető problémájával. A külügyminiszterek nyilatkozatáról van szó, amelyben a hármak első ízben nyilvánították ki így közösen, hogy sokkal szorosabban, intézményesített formában kívánnak együttműködni az Észak-atlanti Szerződéssel. Sok oka van ennek, például az általános kelet-európai helyzet, s ezen belül főleg a szovjet bizonytalansági tényező és a jugoszláv polgárháború. Érdemes szó szerint is idézni: a hármak egyrészt új minőségi szintet, másrészt közvetlen kapcsolatokat emlegettek. Amibe sokminden belefér, s megfigyelők ezért már Krakkóban is azt találgatták, hogy nem a közvetlen NATO-tagságra gondoltak-e a hármak. Volt a lengyel külügyminiszternek egy diplomatikus válasza, amely szerint minden változat elképzelhető. Persze a hármak nyilatkozatának előzménye az volt, hogy a múlt héten a német és az amerikai külügyminiszter kezdeményezte: fokozatosan intézményesítsék a NATO és az új kelet-európai demokráciák viszonyát. Nem titok, ezt a formulát a hármak kissé kevesellték - legalábbis lassú folyamatot éreztek ki belőle -, s Krakkóban Havel elnök is azt hangsúlyozta, hogy ezeket az intézményesített kapcsolatokat szerződéses formába kell önteni. És az sem titok, hogy amit a hármak keveselltek, azt mások esetleg sokallhatják. Igyekeztek is a brüsszeli NATO-központban nyugtatgatni Moszkvát: nem kell tartania attól, hogy az atlanti tömb határai a Szovjetunióig fognak kiterjedni. NATO-peresztrojka Értsd, a NATO nem kívánja tagjainak számát Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal bővíteni. Ezt, persze, a hármak is tudják, meg az sem kerülte el a figyelmüket, hogy az említett Genscher-Baker kezdeményezés a hivatalos kapcsolatfelvételt Moszkvára is kiterjesztette. (Ami azért nem lesz egyszerű, mert van egy szovjet Moszkva, van egy orosz Moszkva, vagyis ma még senki nem tudja, hogy a központtal vagy az egyes köztársaságokkal kell-e majd kapcsolatot létesíteni.) Mindebből következik, ma még azt sem lehet tudni, hogy az „intézményesített kapcsolatok" a gyakorlatban mit is fognak jelenteni, hol van az a határ, ameddig a NATO elmegy vagy éppen elmehet. Mintaként szolgálhatna például az Európai Közösségek, amelyhez a hármak rövidesen társult tagként csatlakoznak. Született is olyan javaslat, hogy Prága, Varsó és Budapest számára a NATO szavazzon meg valamilyen különleges státust a társulásról. Az eddig felsorolt kérdések érzékeltetik, hogy a NATO-nak alapvetően módosítania kell stratégiáját, úgy, hogy az tükrözze az európai politikai változásokat, beleértve a legutóbbi hatalmas atomleszerelési hullámot is. E sorsdöntő váltás végrehajtására lesz hivatott november 7-8-án a római NATO-csúcs. Viszont úgy tűnik, ez sem megy majd zökkenőmentesen. A nyugat-európaiak hűek önmagukhoz: az utóbbi hónapokban sok lényeges kérdésben nem tudtak megegyezni, s ez most is így van. A Reuter értesülései szerint Franciaország lassítani szeretné a NATO és Kelet-Európa közeledését (Ugyanezt tette az EK viszonylatában is a húsexport-vita kirobbantásával.) E

mögött az a hagyományos magatartás is érezhető, hogy Párizs minduntalan demonstrálni akarja a francia külpolitika önállóságát - egyrészt Washingtontól, másrészt pedig az utóbbi két évben Kelet-Európa viszonylatában érezhetően arra törekszik, hogy csökkentse a német befolyás túlzott megerősödését. A NATOban nem Párizsé a vezető szerep, hiszen nem tagja a tömb katonai szervezetének. Ezért más utakon képzeli el Kelet-Európa közeledését - ahol jobban érvényesülhet a francia befolyás. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN fv^ütörtökön este fejeződött be vS az ENSZ 46. közgyűlésének általános vitája, amelyben 162 küldött szólalt fel. A résztvevők között 24 államfő, tíz kormányfő, tíz miniszterelnök-helyettes és 94 külügyminiszter volt. A vita során a világszervezet általános támogatást kapott, a felszólalók rámutattak arra, hogy az ENSZ pótolhatatlan szerepet tölt be a világbéke és a stabilitás biztosításában, az emberiség globális problékáinak rendezésében. A felszólalók túlnyomó többsége azonban ezzel párhuzamosan rámutatott az egyes országok elmaradottságával, a szegénységgel, a környezetvédelemmel, a destabilizáló nemzetiségi súrlódásokkal kapcsolatos veszélyekre, problémákra. Az ENSZközgyűlés bizottságokban folytatja munkáját. B

angkokban tegnap kezdődött meg a hét legfejlettebb ipari ország (G 7) pénzügyminisztereinek találkozója. A részt vevő küldöttségek tájékoztatása szerint az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán és Németország pénzügyminiszterei tegnap a világgazdasággal összefüggő általános kérdéseket vitatták meg. A Szovjetuniónak nyújtandó támogatás formáiról, vagyis a tanácskozás legfőbb kérdéséről ma kezdenek megbeszéléseket a G 7 csoport miniszterei. Arról tárgyalnak majd, miként segíthetnek a szétesőben levő Szovjetuniónak megoldani a mintegy 70 milliárd dolláros külföldi adósság visszafizetésével kapcsolatos problémákat. K

aifu Tosiki japán kormányfő már korábban közölte, hogy október végén távozik hivatalából. Ezzel összefüggésben tegnap a kormányzó Liberális Demokrata Párt legerősebb frakciója úgy döntött, hogy Mijazava Kiicsi egykori pénzügyminiszter jelölését fogja támogatni a pártelnöki tisztségbe, ami azt jelentené, hogy két évre automatikusan ő kapná meg a miniszterelnöki posztot is. G

eorge Bush amerikai elnök tegnap úgy döntött, hogy az Egyesült Államok a jövő évben 142 ezer menekültet fogad be, 61 ezren érkezhetnek a Szovjetunióból, tájékoztatott a Fehér Ház. Bush azonban 2000-rel csökkentette a Középés Kelet-Európából érkező menekültek számát, s ez azt jelenti, hogy 1992-ben maximálisan 3000 polgárt fogadnak be az említett országokból. A menekültstátust kizárólag az albánok követelhetik. P

árizsban csütörtökön szociális indíttatású tüntetések bénították meg a gépkocsiforgalmat. Az Elisée palota előtt mintegy 10 000 egészségügyi nővér tüntetett, magasabb béreket és jobb munkafeltételeket követelve. A Madignon palotánál, a kormányfő székháza előtt hasonló okok miatt mintegy ezer ember gyűlt össze. Az utcákra vonultak a színészek, a filmstúdiók, színházak műszaki stábjainak dolgozói is, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy akkor is kapjanak támogatást, amikor nincs szerződésük. Az elmúlt napokban ugyanis éles bírálatok érték a művészeket, akiknek szemére vetik, hogy a munkanélküliség során sokkal magasabb „kártérítést" kapnak, mint az állás nélkül maradt polgártársaik. Z

avargások robbantak ki a Szovjetunió több börtönében, tájékoztatott tegnapi számában a Komszomolszkaja Pravda című napilap. A Csecsen-Ingus Köztársaság minisztériumának vizsgálati fogdájában szerdán este kezdődtek a zavargások, amikor mintegy 200 fogoly követelte szabadonbocsátását azzal, hogy „be akarnak lépni, a nemzeti gárdába". Mintegy harminc fogolynak sikerült megszöknie. Vlagyivosztokban kb. 1000 rab tiltakozó éhségsztrájkot kezdett. Követelik, hogy távolítsák el a rácsokat a börtönablakokról, helyezzenek el televíziókat a cellákban, tegyék lehetővé a telefonbeszélgetéseket. Sztrájkba léptek a cseljabinszki fogolytábor lakói is, és zavargások vannak a szibériai Krasznojarszk börtöneiben.