Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám, csütörtök
1991. OKTOBER 10. MÚJSZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK KÉT KONCEPCIÓ ÜTKÖZIK (Munkatársunktól) - Tegnap a késő esti órákig ülésezett a szlovák kormány. Egyetlen programponttal foglalkoztak, mégpedig a nagyprivatizáció további lefolyásával. Nyolc óra után végre megjelent az újságírók között Ján Čarnogurský miniszterelnök és elmondta, hogy a vita még javában folyik, s végül is két vélemény ütközéséről van szó. A nemzeti vagyon privatizálásával megbízott miniszter koncepciója szerint az állami részvénytársaságok részvényeinek 97 százalékát kellene a kuponos privatizáció keretében magánkézbe adni, míg Viliam Oberhauser miniszter s a mögötte álló csoport - tehát lényegében a kereszténydemokrata mozgalom képviselői - azt szeretnék, ha a részvényeknek csak 30-40 százaléka kerülne a kuponos privatizációba. Véleményük szerint ugyanis a kuponos privatizáció lefolyása és a valódi tulajdonviszonyok tisztázódása közötti időszakban a vállalatok légüres térbe kerülnének s ez komolyan veszélyeztetné a gazdasági helyzetet. A kormány ülésén lapzártáig nem született döntés, -szénA NÉV MARAD, A HATÁSKÖR BŐVÜL A KÜLKERESKEDŐK POZSONYBAN INTÉZKEDHETNEK (Munkatársunktól) - Amíg nem tartozik hatáskörünkbe a külkereskedelem, gazdaságunk nincs a kezünkben - jelentette ki Jozef Chren, a Szlovák Köztársaság kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere a tegnap Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten. A Szlovák Nemzeti Tanács július 10-én elfogadott törvénye értelmében a tárcához, mint az államigazgatás központi szervéhez tartozik az árueladás, függetlenül attól, belföldi vagy határainkon túli-e a vevő. A szlovák minisztérium hatáskörének bővülése egyben azt is jelenti, hogy ezentúl nem Prágából, a Külkereskedelmi Minisztériumtól kell kérni a külkereskedelmi tevékenységhez szükséges engedélyt, hanem az érdeklődők - magánvállalkozók és vállalatok egyaránt - a Pozsonyban lévő minisztériumhoz fordulhatnak. A miniszter tájékoztatta az újságírókat hazánk első félévi külkereskedelmi mérlegéről. A behozatal 5 milliárd 409 millió dollárt tett ki - ebből Szlovákia aránya 36 százalékos - tehát nem úgy van mint ahogyan Bakšay miniszter úr állította - tette hozzá Jozef Chren. A 4 milliárd 759 millió dolláros exportunkból Szlovákia 27,2 százalékkal vette ki részét. D. T. KEGYELETES MEGEMLÉKEZÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) A német államfő feleségével és kíséretével az esti órákban érkezett meg Brünnbe A Voronéž Szálló előtt, amelyben a küldöttséget elszállásolták a város főpolgármestere Václav Mencl köszöntötte Richard von Weizsáckert. Az államfőt rövid beszéde után népviseletbe öltözött lányok kaláccsal kínálták. Utána a brünni főiskolák hallgatóival találkozott. A beszélgetés újságírók részvétele nélkül zajlott. Ma Richard von Weizsácker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke ellátogat a brünni Új Városházára, és megtekinti a történelmi városrészt. SZTRÁJKOL A MAGYAR NEMZET Ma 12 oldalra csökkentett terjedelemben jelent meg a Magyar Nemzet, mert a nagy múltú lap ujsagíróinak négyötöde sztrájkba lépett. A munkatársak szakszervezete a lap privatizációja során elbocsátott kollégainak visszavételét és a szerkesztőség vezetésének cseréjét, nevezetesen Pethő Sándor főszerkesztő menesztését szeretnék elérni. A lap további megjelenése attól függ, hogy a technikai apparátusból hányan csatlakoznak a sztrájkolokhoz. -vpgVALUTAÁRFOLYAMOK ERVENYBEN: 1991. október 10-én Eladási árfolyam Henznem 1 egységr e k 0r0 nában Deviza Valuta Angol font 51,73 52,53 Francia frank 5,23 5,31 Német márka 17,82 18,10 Olasz líra (1000) 22,84 24,20 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,36 20,69 USA-dollár 30,39 30,79 HATAROZATLANSAG HORVÁTORSZÁG HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) pítani, hogy a szemben álló felek közül ki a felelős az eseményekért, elegendő, ha csatlakozunk a nemzetközi állásfoglalásokhoz. Bohumil Doležal (LDP) nem értett egyet a külügyminiszterrel, s külpolitikáját elvtelennek nevezte. Kifejtette, hogy Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerését Csehszlovákia belpolitikai okok miatt késlelteti. Részt vett a vitában a Független Magyar Kezdeményezés két képviselője is. Sándor Eleonóra kifejtette, hogy a jugoszláviai konfliktusnak sokkal mélyebb történelmi gyökerei vannak, s a nemzeti államok létrejötte még nem jelenti, hogy minden polgár számára eljött a szabadság. A délszláv konfliktus eredendő okát az első világháborút követő békeszerződésekben jelölte meg. Gémesi Károly, a parlament emberjogi és kisebbségi állandó bizottságának elnöke felszólalásában arra mutatott rá, hogy Jugoszláviában ma az alapvető emberi jogok, közöttük az élethez való jog megsértésének is a tanúi lehetünk. A parlament emberjogi és kisebbségi állandó bizottsága szeptember 18-án levélben kérte a szövetségi kormányt, vesse latba minden befolyását annak érdekében, hogy Jugoszláviában szűnjön meg az ártatlan emberek szenvedése, s az ENSZ-ben is kezdeményezzen a helyzet békés megoldását célzó lépéseket. Ezenkívül a bizottság felszólította a kormányt foglalkozzon a szenvedőknek nyújtandó segítséggel, akik között cseh és szlovák kisebbségiek is vannak. A vita végén a képviselők jóváhagyták a PDSZ képviselői klubja által előterjesztett határozati javaslatot. Ebben a Szövetségi Gyűlés támogatásáról biztosítja a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia által Krakkóban elfogadott állásfoglalást, támogatja az Európai Közösségnek a horvátországi harcok leállítása érdekében tett lépéseit, s felszólítja a kormányt, cselekvő módon vegye ki részét a konfliktus megoldását célzó EK-, illetve ENSZ-aktivitásokban. A Szövetségi Gyűlés elvárja a kormánytól, hogy Horvátországhoz s a jugoszláv államszövetség további függetlenségre törekvő tagjához fűződő kapcsolataiban a függetlenség elismerésének feltételeként a békés rendezés igénye mellett az emberi jogok, s különösen a területükön élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását tekinti. A parlament horvátországi határozatának vitája azt is tükrözte, hogy a nemzeti elvet a polgári elv fölé helyező szlovákiai pártok számos képviselője a jugoszláviai helyzetet a cseh-szlovák viszony „szemüvegén" keresztül látja. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 17. együttes ülése délután két órakor ért véget. A soron levő 18. együttes ülésre előreláthatólag október 29-e és november 8-a között kerül sor. SOMOGYI MÁTYÁS MINDEN MÁS SZÉKHÁZ FOGLALT VOLT...? ESZMECSERE AZ ALKOTMÁNYTERVEZET ÖSSZEHANGOLÁSÁRA • HOGYAN VÉLEKEDNEK A MOZGALMAK ÉS PÁRTOK VEZETŐI A Matica slovenská kezdeményezésére, annak székházában tegnap Pozsonyban tanácskozásra jöttek össze a szlovákiai pártok és mozgalmak képviselői. A tanácskozást a Matica slovenská elnöke, Jozef Markuš nyitotta meg, amelyen a KDM képviseletében Ján čarnogurský miniszterelnök is megjelent. A következő pártok és mozgalmak jelentek meg: Demokrata Párt, a Zöldek Pártja, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt, és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amelyet Agárdy Gábor és Fóthy János képviselt. A tanácskozás témája az alkotmánytervezetek összehangolása és az alapelvek megbeszélése volt. A résztvevők kisebbségi problémákról és az önálló Szlovákia létrehozásának lehetőségéről is véleményt cseréltek. Az MKDM képviselői teljes egészében támogatták a NYEE és a Demokrata Párt javaslatait, de a KDM javaslatával is sok mindenben egyetértettek. A kezdeményezéseket kiegészítettük saját javaslatainkkal, a nemzeti kisebbségek jogait illetően. Világosan kifejtettük, hogy számunkra az alkotmány elfogadhatatlan, ha: - nemzetállam jön létre - a kisebbségek nem lesznek államalkotók - bevezetik a nem definiált államnyelv fogalmát és az diszkriminatív elemeket tartalmaz - a föderációt nem alkotmányos módon mondják fel, - a társadalmat első és másodrendű állampolgárokra osztják fel, - más diszkriminatív elemeket tartalmaz. A tanácskozás zárónyilatkozattal és Jozef Markuš zárszavával fejeződött be. Az MKDM sajtószolgálata Az SZK előkészületben levő alkotmánya a Matica slovenská által előterjesztett alapelvek szerint független és szuverén állam alkotmánya lenne, amely nem zárja ki a közös állam létét, csak az unitárius, illetve felülről épített föderatív államformát, hangoztatta Jozef Markuš, a Matica slovenská elnöke a parlamenti pártok találkozója után. A Demokratikus Baloldal Pártja szükségesnek látja az államiság alulról történő kezdeményezésekkel való megújítását, nem engedhető meg viszont az unitárius megoldás, hangsúlyozta Peter Weiss, a párt elnöke. Kijelentette, hogy ,,a magyar kisebbségnek joga van arra, hogy anyanyelvét használja". Hozzátette viszont, a szlovák nyelv ismeretének hiánya főleg a fiatalok számára hátrányt jelenthet az érvényesülésben. Jozef Prokeš, az SZNP elnöke elmondása szerint, pártja teljes mértékben magáénak vallja a Matica slovenská által előterjesztett alkotmánytervezet alapelveit. Peter Brňák, a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom elnöke elutasította a magyar kisebbségi mozgalmak, a NYEE és a Demokrata Párt javaslatát, amely szerint az alkotmány lehetőséget adna a nemzeti kisebbségek számára kulturális autonómia létrehozására. Kifejtette, hogy ez az autonómia könnyen politikai autonómiába csaphatna át. A Zöldek Pártjának képviselője, Anton Juriš szerint szükség van szlovák alkotmányra, hogy a közös államot alulról építhessük. Pártja azon a véleményen van, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosú területeken élők számára biztosítani kell minden tekintetben az egyenjogúságot. DÉLEN VAGY ÉSZAKON - EGYRE MEGY! Az elmúlt héten egyik olvasónk megjegyezte a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség tapasztalatait összegező írásainkkal kapcsolatban, hogy Dél-Szlovákiából hiányoznak a „példák", pedig a fogyasztók megkárosítása ott sem megy ritkaságszámba. Úgy látszik, az ellenőrök is érezték, régen nem néztek körül a délvidéken: pótolták mulasztásukat. Beigazolódott olvasónk nézete: nem minden kereskedő számára elsődleges szempont a becsületesség. A tolmácsi Szlovák Energetikai Művek üzemi büféjében a 33 koronás virsli kilóját 44 koronáért árusították. A 030-08-as számú érsekújvári élelmiszerboltban az Eidam sajtot kínálták 57,90 koronáért 50 korona helyett. A verebélyi Tesla üzemi büféjében húszféle árunak felejtették el feltüntetni az árát, a dunaszerdahelyi 028-04-es számú élelmiszerboltban pedig 16 áru mellől hiányzott az árcédula. A Dolný Kubin-i Severan Szállóban a Napoleon konyak 700 koronás árát 900ra emelték fel a magánvállalkozók. A pozsonyi Ventúr utcai Harmónia vendéglőben a 379,95 koronás rendelést 93,75 koronával toldották meg: a szeszes italt szűken mérték és ráadásul rosszul is számoltak. A szlovák főváros ruházati áruházának bárjában is majdnem pórul jártak a próbafogyasztásra betérő ellenőrök: 104,80 koronáért rendeltek és a fizetéskor 20 koronával többet kértek tőlük. Még két adat, amely tükrözi belpiacunk fonákságait: az ellenőrök 191 471,20 korona értékű áru további forgalmazását tiltották meg, a rajtakapott kereskedők 22 760 korona büntetést fizettek, -deákHAITI TERDRE KÉNYSZERÍTIK A TÁBORNOKOKAT? Joseph Nérette, Haiti ideiglenes elnöke letette a hivatalos esküt, ám a latin-amerikai sajtó szerint e lépéssel tovább mélyült a válság az országban. A puccsista katonák helyezték az elnöki székbe Nérette-t, aki a diplomáciai források szerint vonakodott elvállalni ezt a tisztséget. A tájékoztatások szerint Haiti ideiglenes államfőjének 90 napon belül ki kellene írnia az általános választásokat. A választás törvényessége azonban kétségbe lesz vonható, mivel Haitinak alkotmányos úton és demokratikusan megválasztott kormánya és elnöke van. Az országban kialakult helyzet nyugtalanítja a latin-amerikai országokat és az Amerikai Államok Szervezetének tagjait. Ez a kontinentális szervezet kedden este úgy döntött, hogy a demokrácia felújításáig szigorú kereskedelmi embargót rendel el Haitival szemben. Becslések szerint ez a lépés megbénítja Haiti külkereskedelmét, ami a puccsistákat hamarosan lemondásra kényszerítheti. Az AÁSZ és az ENSZ követeli, hogy az államcsíny végrehajtói adják át a hatalmat és tegyék lehetővé a törvényesen megválasztott elnök visszatérését. ÚJABB TÜZSZÜNETI MEGÁLLAPODÁS (Folytatás az 1. oldalról) téren is, rendelkezik a horvát fegyveres erők létrehozásáról, amelyek bázisát a nemzeti gárda alkotja. Érvénybe léptek a függetlenségre kihirdetett három hónapos moratórium előtt elfogadott törvények is, vagyis megállapítható, a parlament gyakorlatilag befejezte a munkát az új horvát állam jogviszonyainak kidolgozása felett. Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség horvát elnöke Strassbourgban kedden, még a legújabb túzszüneti megállapodás megkötése előtt arra szólított fel, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa védnökségével ütközózónákat hozzanak létre Szerbia és Horvátország között. Meggyőződése szerint, ha ezek a zónák létrejönnének, nyomban nyilvánvalóvá válna, ki az agresszor. Mesic még úgy vélekedett, a szövetségi hadsereg bármikor kivonulhat a horvátországi laktanyákból, de fegyverei nélkül, mivel ezekért a horvát lakosság fizetett s ha átszállítanák a fegyverzetet Szerbiába, azzal a szerbek ismét megtámadhatnák .a horvátokat. Úgy túnik, végre az ENSZ is lép a jugoszláv ügyben: Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára kedden Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert kérte fel, hogy legyen személyes megbízottja a válság megoldása során. Vance azonnal elfogadta a megbízást. Első feladata az lesz, hogy segítsen az ENSZ-főtitkárnak kidolgozni a Biztonsági Tanács kérésére egy jelentést a jugoszláviai helyzetről. Ez érdekében Vance felveszi a kapcsolatot a jugoszláv szövetségi kormánynyal, Lord Carringtonnal, az Európai Közösségek közvetítőjével, az EBEÉ illetékes intézményeivel és más érdekelt felekkel. Mint arról már beszámoltunk, Jugoszlávia kérte, hogy Magyarország területén át vonhassa ki a szövetségi hadsereg egységeit Szlovéniából. Antall József kormányfő a kéréssel kapcsolatban azt mondta, emiatt nem fogja összehívni a kabinet rendkívüli ülését. Egyébként a magyar határőr szervek egyelőre nem fogadják el a függetlenné vált Szlovénia és Horvátország úti okmányait, csak a jugoszláv útleveleket. A budapesti külügyminisztérium ezt azzal indokolta, hogy a két köztársaság eddig nem kérte Magyarországtól útlevelei érvényességének elismerését. A holland külügyminiszter patronálása alatt ma Hágában csúcsszinten találkozik a szerb és a horvát elnök valamint a jugoszláv védelmi miniszter, hogy megtárgyalják a válság politikai vonaktozásait. Roland Dumas francia külügyminiszter tegnap parlamenti beszédében kijelentette, hogy Jugoszlávia már nem létezik és az Európai Közösségeknek el kellene ismerniük népeinek a szuverenitáshoz fűződő jogát. Az adott helyzetből le kellene vonni a nemzetközi jogra vonatkozó megfelelő következtetéseket - tette hozzá, válaszolva az egyik képviselő kérdésére. FENYEGETIK A K0Z0S ALLAM HÍVEIT? Egyes információk szerint Szlovákiában már régóta fenyegetik azokat a polgárokat, akik nyilvánosan állást foglaltak a közös állam megtartása mellett. Az üggyel kapcsolatban a Charta '77 szóvivői felkérték Igor Gaáparovičot, a CSSZSZK legfelsőbb ügyészét az idézett törvénytelenségek kivizsgálására. ,,A demokrácia nem jelenthet szabad utat a bűnözéshez, a demokrácia világos szabályokat feltételez az igazságszolgáltatásban és a közbiztonságban" - hangsúlyozta a Charta '77 képviselőinek levele, melyet Alena Hromádková, Helena Klímová és Hana Ponická írtak alá. ŠTÉPÁN SZABADLÁBON A Plzeňi Városi Bíróság feltételesen szabadlábra helyezte Miroslav ätépánt, (felvételünkön újságírók körében), a CSKP KB Elnökségének volt tagját, a CSKP prágai városi bizottságának volt vezető titkárát, eleget téve ezzel felesége kérésének, amelyhez egyébként az elítélt 1991. augusztus 6-án kelt kérvényével szintén csatlakozott. Štépánt két és fél év szabadságvesztésre ítélték, s büntetésének felét már letöltötte. A bírósági döntés szerint megvannak a törvény által előírt feltételek az elítélt szabadlábra helyezéséhez, hiszen az elítélt az ítéletvégrehajtás alatt példásan viselkedett, s a családi háttere is megvan ahhoz, hogy rendezett életet folytasson. Miroslav Ôtépán kijelentette, hogy könyvet kíván írni a világ globális problémáiról. Egyúttal szeretne képesítésének megfelelő állást találni.
