Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 10. NÉHÁNY SORBAN Oroszország az anarchia felé araszol - idézte az Interfax hírügynökség Alekszandr Ruckoj orosz alelnök keddi nyilatkozatát. Ruckoj szerint az orosz kormányban senki sem vállal felelősséget a döntésekért, miközben a köztársaság gazdasága tovább hanyatlik. Elutasította a hónap elején Alma-Atában nyolc köztársaság képviselői által kidolgozott gazdasági szerződést, amelyet hárman már alá is írtak. Ruckoj szerint ez egy „rabló" szerződés. Orosz részről Jevgenyij Szaburov gazdasági miniszter írta alá a dokumentumot, most viszont benyújtotta lemondását. Lépését többek között azzal indokolta, hogy a jelenlegi kormánnyal nem lehet gazdasági reformot csinálni. Benyújtotta lemondását Igor Gavrilov orosz környezetvédelmi miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes is. O belső hatalmi harcokkal indokolta döntését, szavai szerint ezek nem teszik lehetővé a gazdasági helyzet javítását. A 250 tagú grúz parlament azzal összefüggésben, hogy törvényellenesnek nyilvánították a kommunista pártot, még szeptember 30-án megfosztotta mandátumától a hatvan kommunista képviselőt, kedden pedig ki is zárta őket a testületből. Ez a határozott lépés azonban mit sem változtat a grúziai helyzeten, aligha járul hozzá az ellenzék és a köztársasági vezetés közti ellentétek megoldásához. Kedden a hatalom autóbuszokkal torlaszolta el a parlamenthez vezető utat, így igyekezett megakadályozni az ellenzékiek tüntetését a törvényhozás épülete előtt. Az ellenzék kb. 300 tagja ezután ülősztrájkot tartott a város központjában, de estére a tiltakozó akciót beszüntették, annak ellenére, hogy a köztársaság vezetése nem tett eleget követelésüknek, nem volt hajlandó fogadni képviselőiket. Moldovában tegnap hivatalosan is megkezdődött a december 8-ára kiírt köztársasági elnökválasztás kampánya. A tisztségre jelöltetheti magát minden 35 és 60 év közötti moldovai állampolgár, aki az utóbbi tíz évben a köztársaság területén élt. Ennek a kikötésnek köszönhetően a jelenlegi elnök, Mircea Snegur megszabadult legfőbb riválisától, Mircea Druc volt köztársasági kormányfőtől, aki 1990-ig Moszkvában élt. Irak hidrogénbomba gyártását tervezte. Ezt Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója mondotta az Irakban járt ENSZ-felügyelőkre hivatkozva. A világszervezet székhelyén kedden megtartott sajtóértekezletén elmondta, az ENSZ-misszió tagjai olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek bizonyítják, hogy Irak a kizárólag termonukleáris fegyvereknél használatos lítium-6 gyártásának programját valósította meg. Blix szerint Irak legyártott bizonyos mennyiséget az említett anyagból, ám eddig nem tudni, hogy pontosan mennyit. David Kay, az utolsó ENSZ-misszió vezetője pedig azt mondta, hogy az iraki fél tagadta, hogy ezzel összefüggésben bármiféle aktivitást fejtett volna ki. Irak egyébként Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnál tiltakozott amiatt, hogy Izrael megsértette légterét. Ez derült ki abból a levélből, amelyet Ahmed Husszein Hudair iraki külügyminiszter adott át vasárnap a világszervezet főtitkárának. A levél szerint négy F-15-ös vadászbombázó pénteken a szíriai légtérből behatolt Irakba, a gépek 30 percig repültek az ország fölött, majd Szaúd-Arábia felé vették irányukat. Az AFP hírügynökség ezzel öszszefüggésben idézte az amerikai külügyminisztérium meg nem nevezett képviselőjét, aki szerint az Egyesült Államok is tiltakozását fejezte ki ,,amikor tudomást szereztünk a légtérsértésről, a legfelsőbb szinten tárgyaltunk a kérdésről az izraeli kormánnyal" - mondta a külügyi képviselő. V

italij Csurkin szovjet szóvivő keddi sajtóértekezletén üdvözölte, hogy Japán 2,5 milliárd dolláros segélyt szavazott meg a Szovjetuniónak. Azt mondotta, hogy ez a lépés jó alapul szolgálhat a Nakajama Taroval folytatandó tárgyalásokhoz. A japán külügyminiszter szombaton érkezik Moszkvába. Látogatásának napirendjén szerepel a találkozó Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel, valamint Borisz Pankin külügyminiszterrel és Borisz Jelcin orosz elnökkel. Csurkin szóba hozta a Kuniszigetekkel kapcsolatos problémát, amely továbbra is az egyik legfőbb akadálya a két ország közötti szorosabb együttműködésnek. Moszkva üdvözölne bárminemű megoldást, amely megfelelne mindkét államnak - hangsúlyozta a szóvivő. B

udapestre érkezett tegnap a Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amelyet a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája környezetvédelmi bizottságainak tagjai alkotnak. A csehszlovák képviselők találkoztak magyar partnereikkel, akik tájékoztatták őket a három országgyűlési bizottságnak - környezetvédelmi, gazdasági és külügyi - a dunai vízlépcsővel kapcsolatos közös álláspontjáról. R

o Te Vu dél-koreai elnök tegnap a parlamenti képviselők előtt felolvasott beszédében hangsúlyozta, Szöul szeretne tárgyalásokat folytatni a KNDK-val a fegyvercsökkentésről és a békeszerződésről. Az elnök jelezte, hogy a két ország kormányfőinek tanácskozásán, amelyre a tervek szerint még ebben a hónapban sor kerül, olyan megállapodás születhet, mely lényegesen javítaná a kölcsönös kapcsolatokat. Ro Te Vu szerint e megállapodás alapján hamarosan megtarthatnák a két Korea legfelsőbb képviselőinek találkozóját. H

annes Androsch volt osztrák alkancellárt tegnap Bécsben adócsalás miatt 1,8 millió schillinges pénzbírságra vagy három hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Az egykoron neves szociáldemokrata politikust különböző illegális tranzakciókkal vádolták, valamint azzal, hogy 1973 és 1983 között nem tett eleget adófizetői kötelezettségének G

eorgij Pavlov, az SZKP Központi Bizottsága apparátusának egykori főnöke öngyilkos lett, kiugrott hetedik emeleti lakásának ablakából - közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség. A nyugdíjas Pavlov vasárnap halt meg. Hogy miért követett el öngyilkosságot, azt a hírügynökség nem pontosította. Az augusztusi puccskísérletbe több párttisztségviselő keveredett bele, de Pavlovot hivatalosan nem vádolták az államcsínyben való részvétellel. E

gy finn műgyűjtő 100 ezer dollárért megvásárolta a tádzsik főváros, Dusanbe központi teréről szeptember végén eltávolított Leninszobrot. Ezt hétfőn közölte a RIA hírügynökség. Egyébként Alekszisz Szaharov, a szobor új tulajdonosa, tádzsik származású. P

ánikot keltett tegnap a távolkeleti tőzsdéken az a hír, hogy Mihail Gorbacsovot állítólag meglőtték. Több tőzsdén a dollár értéke ugrásszerűen megnőtt. Tokióban például délelőtt 1,7150 márkát kértek egy dollárért, a hivatalos szovjet cáfolat után az amerikai valutáért már csak 1,7078 márkát fizettek. T

egnap Pilában a lengyel bíróknak talárjaikkal kellett eloltaniuk az egyik elítélt égő ruháját. A vádlott ugyanis az ítélethozatal után önégetést kísérelt meg a tárgyalóteremben. A PAP hírügynökség tájékoztatása szerint a nem egész két évre elítélt fogoly benzinnel öntötte le ruháját, amelyet azután meggyújtott. A mentőszolgálat súlyos égési sebekkel szállította korházba. D

elhiben tegnap elrabolták Liviu Radut, Románia indiai nagykövetségének ügyvivőjét. A rendőrség a pandzsábi szélsőségeseket gyanúsítja a tett elkövetésével. Egyelőre nem tudni, miért rabolták el a román diplomatát. Az indiai kormány sajnálatosnak nevezte a történteket. Ma kezdődik a Kubai Kommunista Párt IV. kongresszusa. Ezt megelőzően Fidel Castro kubai legfelsőbb vezető a Der Standard című osztrák napilapnak adott nyilatkozatában fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Kuba a Szovjetunióban és Kelet-Európában bekövetkezett változások ellenére a jövőben sem tér le a marxizmus-leninizmus útjáról. Ugyanakkor elismerte, hogy a szocialista világ válságban van, ami Kuba gazdasági helyzetére is kihat. Hangsúlyozta azonban, hogy bizonyos idő múlva a szigetország alkalmazkodni fog az új helyzethez. Ebbe az ellenzék, amelynek a kongresszus előtt a Kubai Demokratikus Egyesülés (CDC) nevű szervezetben sikerült tömöríteni sorait, nem tud és nem is akar beletörődni. Olyan demokratikus reformok elfogadására szólított fel, amelyek megakadályoznák az erőszak kirobbanását. A CDC javasolja a többpártrendszer bevezetését, az általános választások kiírását. Felvételünkön az ellenzéki vezetők. (Telefoto ČSTK/AP) ANARCHIÁTÓL TART AZ OROSZ ALELNÖK ELLENZÉK ÉS KORMÁNYPÁRTIAK KÖTÉLHÚZÁSA GRÚZIÁBAN KERESKEDELEM A NORMALIZÁLÁS ELŐTT FELTÉTEL NÉLKÜL A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYEK Az amerikai Kongresszus képviselőháza kedden úgy döntött, hogy Csehszlovákia és Magyarország a jövőben feltétel nélkül részesüljön a legnagyobb kereskedelmi kedvezményben. Ez a lépés végleg normalizálja a kereskedelmet az Egyesült Államok és az említett országok között. A képviselőház jóváhagyásra átadta a törvényjavaslatot a szenátusnak, de a törvény csak az elnöki hozzájárulás után lép érvénybe. Magyarország 1978-ban kapta meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, Csehszlokia pedig tavaly, azzal a feltétellel, hogy évente felújítják. IZRAEL MEGSÉRTETTE IRAK LÉGTERÉT SZADDAM HUSSZEIN HIDROGÉNBOMBA GYÁRTÁSÁT TERVEZTE JÓ ÉRTESÜLÉSEK DEVIZÁÉRT KULISSZATITKOK A SZOVJET PUCCSISTÁKRÓL A DER SPIEGEL HASÁBJAIN A szovjet szövetségi és az orosz ügyészség is elhatárolta magát a Der Spiegel német hetilap legújabb számában megjelent cikktől, amely részleteket tartalmaz az augusztusi puccskísérlet szervezőinek első kihallgatásairól készített jegyzőkönyvekből. A tegnapi szovjet napilapok szerint az ügyészségek ugyan nem vonták kétségbe a cikk pontosságát, de cáfolták, hogy alapanyagokat szolgáltattak volna hozzá. A kihallgatásokat felügyelő orosz főügyészség képviselői szerint az esetet mindenképpen alaposan ki kell vizsgálni. A hetilap ugyanis pontosan tájékoztatott arról, hogy a kihallgatások a Moszkva melletti Szoljecsnogorszk egyik szanatóriumában folytak, és közölte a két nyomozó, Leganov és Szicsov nevét is. A kihallgatottak válaszai sem keltenek kétségeket, talán csak az, hogy túl sok szó esik az italozásokról. Az esetleges informátorok személyét mérlegelve a Komszomolszkaja Pravda emlékeztet arra, a közelmúltban az orosz főügyészség úgy döntött, új módon próbálja javítani pénzügyi helyzetét. Meg nem erősített hírek szerint Valentyin Sztyepakov főügyész az amerikai Newsday folyóiratnak adott interjúja minden percéért húsz dollárt kért, egyik munkatársa pedig 250 dollárra taksálta interjúját egy külföldi televíziós társaságnak. Az orosz ügyészség állítólag szovjet újságíróknak is csak pénzért hajlandó információkat adni, de nem rubelért. A lap szerint az ismert szovjet publicista, Vlagyimir Molcsanov is csak megfelelő devizaösszegért készíthetett interjút a letartóztatott Vlagyimir Krjucskovval, a KGB főnökével, közvetlenül a puccs bukása után. INDOKOLT PESSZIMIZMUS Lejárt a függetlenségi határozatra kimondott háromhónapos moratórium, s mivel ennek alapvető célja, a tárgyalásos úton történő rendezés nem következett be, Horvátország érthetően elszakította az öt Jugoszláviához kötő köldökzsinórt. A zágrábi parlament kedden késő este elfogadta a teljes függetlenségről szóló chartát, s kimondták, a jugoszláv jogrend már nem érvényes a köztársaság területén. Hangsúlyozni kell: ez nem békés párbeszéd, józan megfontolások és kölcsönös kompromisszumok útján következett be, hanem egy kegyetlen és értelmetlen háború által kikényszerítve hozott döntés volt. Ezért is tekint az ember szkeptikusan arra, hogy tegnap hajnalban újabb tűzszüneti megállapodás született a harcoló felek, a jugoszláv hadsereg és a horvát erők között. Sajnos, az eddigi jugoszláv realitások miatt jutott el az ember addig a pontig, amikor már nem hisz abban, hogy a horvátok és a szerbek meg tudnak, meg akarnak állapodni. Horvátország egészen biztos nem fog lemondani sem függetlenségéről, sem a hadsereg által elfoglalt területekről. A katonaság pedig a szerb érdekeknek megfelelően nem fog ezekről kivonulni. És akkor mi lesz? A logika szerint folytatódik a vérontás. Azt pedig már csak az Hyen tragikus helyzetekben kötelező bizakodás íratja le, hogy jó lenne, ha nem így történne. De így lesz. Miért nem hiszek a mostani tüzszünetben sem? Az előzmények miatt, amelyek egyértelművé teszik például Szerbia céljait: az államelnökség szerb blokkja a műit hét végén egy elképesztő puccsal megpróbálta átvenni a hatalmat: kisajátította a legfelsőbb szövetségi szerv hatáskörét, megfosztotta jogaitól a szövetségi parlamentet. E csonka elnökség bejelentette: átveszik a hadsereg főparancsnoki tisztét, támogatják a hadvezetés akcióit. Ami nem csoda, hiszen ez a,, néphadsereg" már egyértelműen Szerbia oldalára állt a háborúban. Szerbia minderről azt állítja, hogy törvényes, amin még mosolyogni is lehetne, ha a helyzet nem volna annyira súlyos. A nyolctagú államelnökségból ezt a döntést négyen hozták: Crna Gora egy és Szerbia három képviselője. (Az államelnökségben a hat tagköztársaság mellett a Szerbiához tartozó Vajdaságnak és Koszovónak külön-külön delegátusa van - természetesen szerbek.) Belgrádot nem zavarja, hogy sem a másik négy köztársaság, sem a nemzetközi közvélemény nem ismeri el a puccsot. Nem hiszek az új tűzszünet tartósságában azért sem, ami a puccs után a hadszíntéren történt. Elsősorban a zágrábi elnöki palota bombázására, az emberiség kulturális örökségének számító dubrovniki, sibeniki és más műemlékek pusztulására gondolok. Ezekre már felszisszentek a kormányok és a nemzetközi szervezetek és egy nono-val megfenyegették Szerbiát és hadseregét. Ezt a megfogalmazást nem az ironizálási kedv szülte, hanem a felelősség keresése és a felháborodás. Mert a nyugat-európai tizenkettek már hónapok óta fenyegetik Szerbiát gazdasági szankciókkal, és mindezek után, kedden, megint úgy döntöttek: elhalasztják a szankciók alkalmazását. Az ok pedig? A nap folyamán már csak Kelet-Szlavóniában voltak súlyosabb harcok, másutt többnyire nyugalom volt, megtartották a hétfőn meghirdetett tűzszünetet. Az EK-t nem érdekelte, hogy Eszéken újabb áldozatok voltak. Nem tudom, miben reménykednek, reménykedtek eddig a tizenkettek, netán abban, hogy sikerül megőrizni az egységes Jugoszláviát? Hiszen az szinte siralmas, ami a védnökségük alatt folyó hágai békekonferencián eddig történt. Az udvariasabbak szerint a süketek párbeszéde folyik ott, a kevésbé udvariasak szerint pedig ez nem más, mint a teljes politikai impotencia demonstrálása. Csak egyet tudok érteni a Frankfurter Allgemeine Zeitung szemleírójával, aki szerint Nyugat-Európa, ha akarná, meg tudná fosztani Szerbiát attól a lehetőségtől, hogy minduntalan a föderális hatalom köpenyébe burkolózva és az egységes Jugoszlávia nevében akarjon érvényt szerezni a tisztán szerb érdekeknek. ,,Lehet, mire az EK felismeri a jugoszláv valóságot, még Horvátország is létezni fog - de már romokban. És akkor jöhet az Európa Tanács, rendezhet egy kiállítást, amelyen bemutatják a látogatónak, milyenek voltak a horvátországi és boszniai kulturális emlékek: a dubrovniki templomok, a sibeniki katedrális, a szarajevói mecsetek. így lesz, ha minden úgy megy, mint eddig, és akkor Európa elmondhatja, hogy tétlenül nézte végig az egész pusztítást." Lehet, hogy a német kolléga értékelése pesszimista, lehet, hogy túllőtt a célon - de mindenesetre elgondolkodtató. MALINÁK ISTVÁN