Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám, szerda

EGY JÓ ALKOTMÁNY Könnyű most azt tanácsolni törvényhozóinknak, hogy: vegyenek példát Amerikától,és alkossanak olyan tömör, mégis az élet minden területére kiterjedő alkotmányt, mint amilyen az Egyesült Államoké. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPIL AP A „MÁSIK" SZOVJET IRODALOM Szerda, 1991. október 9. Ára 2,80 korona XUV. évfolyam, 237. szám Robbanóanyag van a kezünkben, nyilatkozta Vitalij Sentalinszkij, hiszen a KGB archívumában mindenkiről van dosszié, s bárkiről bármi kiderülhet. (5. oldal) A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS EGYEZTETŐ TANÁCS TÁMOGATJA A NYUGDÍJEMELÉST Az 1992-ben esedékes nyugdíjemelésről szóló törvényjavaslat, melyet Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter terjesztett tegnap a Szövetségi Gazdasági és Szociális Egyeztető Tanács elé, vitát váltott ki a kormány és a szakszervezetek jelenlévő képviselői között. Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter ugyanis meglepetéssel vette tudomásul, hogy az emelés konkrét számadatait anélkül terjesztik a tanács elé, hogy ennek pénzügyi következményeit az állami költségvetés szempontjából a kormány mérlegelte volna. A szakszervezetek képviselőit viszont az lepte meg, hogy ezekről az összegekről a kormány ezidáig még nem tárgyalt. Arra, a nyugdíjemeléssel kapcsolatos tavaly elfogadott törvényre hivatkoztak, amely szerint a nyugdíjakat azonnal és visszamenőleg emelni kell, ha az elmúlt ilyen jellegű akció óta a megélhetési költségek legalább 10, illetve az átlagkereset legalább 5 százalékkal nő. A felmerülő ellentéteket Pavel Hoffmann, az egyeztető tanács elnöke oldotta meg azzal, hogy a nyugdíjemelés koncepciójának elfogadását javasolta. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes tételek valós nagyságát a kormány egy későbbi időpontban határozza meg. (Folytatás a 2. oldalon) A SZÖVETSÉGI GYULES ÜLESEN NEM FOGADTÁK EL A FŐÜGYÉSZ JELENTÉSÉT (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 17. együttes ülése folytatta a múlt hét péntekén félbeszakított tanácskozását. Az ülés elején Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének kíséretében az ülésterembe érkezett Richard von Weizsácker német államfő, aki beszédet intézett a törvényhozó testület tagjaihoz. Húszperces beszédében a német államfő nyíltan szólt a múlt okozta mély sebekről, nagyra értékelte Václav Havel erkölcsi erejének szerepét a két nép közti kapcsolatok rendezése terén. Kifejezte meggyőződését, hogy a háború után Csehszlovákiából elűzött németek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a jó szomszédi kapcsolatok kialakításához. Méltatta Csehszlovákia szerepét az európai megosztottság áthidalásában és a német egység megteremtésében. Hangoztatta, korunk egyetlen nagy feladata sem oldható meg elszigetelt nemzeti megközelítéssel. A képviselők tapssal fogadták azt a megállapítást, hogy Németország teljes meggyőződésből támogatja Csehszlovákia óhaját, hogy gyorsan bekapcsolódhasson a meglevő európai struktúrákba, különösképpen az Európai Közösségekbe. A nemzetek önrendelkezési jogának kiteljesítésével járó nagy felelősségről szólva rámutatott, hogy ennek az elidegeníthetetlen jognak az érvényesítése nem történhet légüres térben. Az örendelkezés azt is jelenti, hogy késznek kell lenni a nemzeti szuverenitás egy részéről való lemondásra az Európai Közös(Folytatás a 2. oldalon) FEGYVEREXPORTSTOP A szövetségi kormány tegnap a közel-keleti békekonferenciával kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette. A kormány támogatja a közel-keleti békekonferencia összehívását. Reméli, hogy ez a konferencia megteremti az övezetben a tartós béke feltételeit. Ezzel összefüggésben a folyamatot támogató gesztusként leállítja a hagyományos nehézfegyverek kivitelét hazánkból a Közel-Keletre. A kormány reméli, hogy ebben más kormányok is követni fogják. ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY EGYELŐRE NEM VÁLTOZIK SZLOVÁKIA ZÁSZLAJA (Munkatársunktól) - Annak ellenére, hogy gazdag volt a tegnapi kormányülés programja, mégis sima lefolyásúnak mondhatjuk. Ján Čarnogurský kormányfőt délben az újságírók először arról kérdezték, milyen döntést hozott a kormány az SZNT-képviselök egy csoportjának három törvényjavaslatával kapcsolatban: a szlovák kormány önrendelkezési jogáról, a népszavazásról és az állami címerről, zászlóról, pecsétről és himnuszról. A kormány mindhárom törvényjavaslatot elutasította - válaszolta a kormányfő - azzal, hogy a szuverenitásról szóló tervezet, amely csak akkor ismerné el a szövetségi törvényeket Szlovákiában, ha azt az SZNT is jóváhagyja, alkotmányellenes. A népszavazás lehetőségét az egyes államjogi kérdésekről már rögzíti a népszavazásról szóló szövetségi törvény. Ami a szlovák állami zászlóval kapcsolatos javaslatot illeti, a kormány a kérdést átutalja a belügyminisztérium hatáskörébe. Ami az értékpapírtőzsdéről szóló szövetségi törvényt illeti, a kormány ezzel egyetért, de kiegészíti azzal, hogy ha a tőzsdék engedélyezése a nemzeti kormányok kezébe kerül, akkor az értékpapírok ellenőrzését is utalják át a köztársaságok hatáskörébe. A napirenden szerepelt a kormány nemzetiségi tanácsa statútumának és összetételének megváltoztatására tett javaslat is. Erről čarnogurský kormányfő elmondta, hogy a javaslat a kormányfő első helyettesétől ered, és célja, hogy a tanácsban tükrözze a kormány összetételében közben történt változásokat, mivel a nemzetiségi tanácsot még a múlt év végén hozták létre, és azóta jobban kikristályosodott a nemzetiségi szervezetek struktúrája is. Ezért véleménye szerint a ta(Folytatás a 2. oldalon) AZ ÚJ SZÓ NYÁRVÉGI VERSENYE A fődíjat a kéméndi CSEPREGI TIBOR nyerte Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója és Miklósi Péter, lapunk főszerkesztő-helyettese sorsolás közben. Részletes tudósításunk a 4. oldalon. (Méry Gábor felvétele) HORVÁTORSZÁG ELSZAKÍTOTTA A KÖLDÖKZSINÓRT Olvasóink figyelmébe Merre tart Csehszlovákia? Ez a címe annak a csehszlovákiai kisebbségekről szóló memorandumnak, amelyet az Együttélés Politikai Mozgalom juttatott el szerkesztőségünkbe. E terjedelmes dokumentumot 1991. október 15-én lapunk bővített, megemelt példányszámban megjelenő, 12 oldalas kiadásában adjuk közre. Riportereink segítségével a témába vágó véleményeket is gyűjtünk arra vonatkozóan: az utca emberének nézete szerint, vajon merre tart hát Csehszlovákia? Már most biztosítsa az Új Szó jövő keddi számát! Tegnap éjfélkor járt le a moratórium, amelyet a brioni nyilatkozat értelmében hirdettek meg Horvátország és Szlovénia függetlenségének érvényesítésére. Zágrábban tegnap összeült a horvát parlament, hogy megerősítse a köztársaság függetlenségét. Az ülésre szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, a képviselők nem a parlament épületében találkoztak, hanem két ismeretlen helyen a városban, ahonnan autóbuszokkal szállították ókét egy „titkos objektumba". A horvát televízió kivételével az újságírókat kizárták az ülésről. A szigorú biztonsági intézkedéseket az tette szükségessé, hogy tartani lehetett Zágráb újabb bombázásától. A parlament ülésének elején Zarko Domljan, a testület elnöke azonnal bejelentette, hogy Horvátország megszakítja minden kötelékét Jugoszláviával. E közlést a képviselők viharos tappssal fogadták. A határozatot az a charta tartalmazza, amelyet Vladimir Seks, a parlament alelnöke olvasott fel. A dokumentum szerint Horvátországban már nem érvényes a jugoszláv jogrend. A charta felszólítja Szerbiát, Crna Gorát és a jugoszláv hadsereget, hogy szüntessék be a Horvátország elleni agressziót. Az okmány a jugoszláv katonaságot megszálló hadseregnek nevezi, amelynek feltétel nélkül el kell hagynia Horvátország területét. A zágrábi törvényhozás felszólította a nemzetközi közösség országait, ismerjék el Horvátországot, amely kötelezettséget vállalt az ENSZ Alapokmányának, a párizsi Európa Charta, valamint a helsinki Záróokmány tiszteletben tartására. Az államelnökség Crna Gora-i és szerbiai tagjai hétfői ülésükön, amelyen Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszter is részt vett, úgy döntöttek, éjféltől a jugoszláv hadsereg leállítja akcióit. Az újabb tűzszünetet ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az Európai Közösségek garantálja, a horvát fegyveres erők is megtartják a fegyvernyugvást. Anton Babie, a horvát külügyminisztérium szóvivője tegnap bejelentette, Horvátország nem fogadja el a szövetségi hadsereg tűzszüneti feltételeit. Nem is tartott sokáig a különleges feltételekhez kötött tüzszünet, alig öt órával elrendelése után kiújultak a harcok. A szövetségi csapatok és a szerb fegyveresek tüzérségi támadást indítottak Eszék ellen majd Vukovart aknavetőkkel lőtték. Nova Grediska és Novska térségében is folytatódtak éjfél után a fegyveres összecsapások. Észak-Dalmáciában viszont tegnap délelőtt nyugalom volt, bár Zadar az éjszakát nem úszta meg lövöldözés nélkül. A belgrádi rádió szerint a délelőtti órákban Vinkovci, Vukovar és Dubrovnik körzetében sem harcoltak. (Folytatás a 2. oldalon) TOVÁBBRA IS KORLÁTLANUL UTAZHATUNK MAGYARORSZÁGRA (Munkatársunktól) - Amint már közöltük, Magyarországon a múlt héten szigorúbb határellenőrzési rendszert vezettek be. Miért volt erre szükség és mennyiben érinti ez az intézkedés a Magyarországra utazó csehszlovák állampolgárokat. A kérdést Taba Lajos pozsonyi magyar konzulnak tettük fel. A közállapotok annyira romlottak a minden ország számára nem kívánatos személyek tevékenysége miatt, hogy kénytelenek voltunk óvintézkedéseket hozni. Megszűrjük a beutazókat, hogy valóban csak azok lépjék át a határt, akik turisták, akik tisztességes üzletet akarnak kötni és tiszteletben tartják törvényeinket. Nincs szó új előírásokról, csupán a hatályban lévő jogszabályok szigorúbb betartásáról. A beutazók szigorúbb ellenőrzése a magyarországi tartózkodás feltételeinek vizsgálata minden, határszakaszon egyforma. A feltételek alatt azt értjük, hogy azok, akik Magyarországra akarnak beutazni, elfogadható egészségi állapotban legyenek, megfelelő útiokmánnyal, anyagi fedezettel, a továbbutazáshoz szükséges vonatjeggyel, vízummal rendelkezzenek. Eddig az útlevélkezelés meggyorsítása érdekében nem ellenőriztük például a gépkocsik nemzetközi biztosítását, műszaki állapotát, forgalmi engedélyét és a gépkocsivezető jogosítványát. Amióta erre is kiterjesztjük a vizsgálatot, több lopott gépkocsit fogtunk el. -rROMANIA KONFLIKTUS AZ RMDSZ-BEN A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség vezető köreiben komoly nézetkülönbségek merültek fel a jelenlegi kormányalakítási tárgyalásokkal kapcsolatban, ami súlyos feszültséget váltott ki a szövetségen belül. Ennek alapján a szövetség parlamenti szerve, a Küldöttek Országos Tanácsa aradi ülésén úgy döntött, sürgősen össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát. A szervezet rendes, második kongreszszusa az idén májusban volt Marosvásárhelyen. A kormányalakítási tárgyalások első fordulójában az RMDSZ-t Domokos Géza elnök Szócs Géza elnökhelyettes, valamint Tokay György és Csapó József képviselték. A küldöttek országos tanácsa most azonban a négyesfogatot ötösre bővítette, mégpedig Tőkés László püspök személyével. Már ez is szenvedélyes vitát váltott ki, de a viszály almája az lett, hogy a Küldöttek Országos Tanácsa megszavazta Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd igazságügyi államtitkári posztra való jelölését. Szükséges megjegyezni, hogy Kincses Előd Magyarországon él, mert a román hatóságok a tavalyi márciusi marosvásárhelyi események „szervezőjének" tartják. A vád természetesen alaptalan, hiszen Marosvásárhelyen nem románellenes, de magyarellenes pogrom volt. A lényeg azonban most az, hogy Kincses jelölése fontos kormányfunkcióba - akár tetszik, akár nem - rendkívül heves reakciókat váltana ki a román állami szervek, valamint a közvélemény részérói is. Nem hiszem, hogy a döntés most bárhogy is szolgálná a romániai magyarok ügyét. A döntés után Tokay György személyesen, Domokos Géza és Csapó József pedig telefonon közölte az üléssel: nem hajlandók az RMDSZ-t képviselni a kormányalakítási tárgyalásokon, ha (Folytatás a 2 oldalon)