Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. OKTÓBER 3. ÁTSZERVEZIK A SZOVJET HADSEREGET 585 MILLIÓ DOLLÁROS HITEL MOSZKVÁNAK Borisz Pankin szovjet külügyminiszter keddi New York-i sajtóértekezletén bejelentette, készül'a fegyveres erők szerkezetének „drámai módosítása", ami szerinte a létszám jelentős csökkentéséhez fog vezetni. Arra a kérdésre, hogyan válaszol a Szovjetunió az amerikai elnök legújabb kezdeményezésére, Pankin azt válaszolta, a reagálás jelentős lesz, de egy ideig még várni kell rá. Mint mondotta, Moszkvában úgy értelmezik az amerikai javaslatot, mint az 1986-ban Gorbacsov által megkezdett leszerelési megállapodások új láncszemét. Hozzáfűzte: a Szovjetuniónak mindenekelőtt az atom fegyver-kísérletek teljes betiltásához és az atomfegyverek elterjedése megakadályozásához fűződik elsősorban érdeke. Pankin szerint már október 9-én vagy 10-én találkoznak Washingtonban a két ország szakértői, hogy megvitassák az új javaslatokat. Ami a közel-keleti rendezési konferenciát illeti, az véleménye szerint már október második felében összeülhetne. Egyben bejelentette: október 14-én Moszkvába érkezik az Európai Közösségek és a hét legfejlettebb ország küldöttsége, hogy a Szovjetunió gazdasági szükségleteiről tárgyaljon. Szólt a Kuril-szigetek kérdéséről is, szerinte helytelen az a hozzáállás, hogy a szigeteket egy esetleges pénzügyi segélyért adják vissza Japánnak. Bejelentette, hogy még e hónap során Moszkvába érkezik Nakajama Taro japán külügyminiszter, akivel folytatja New Yorkban megkezdett tárgyalásait. Közben George Bush amerikai elnök bejelentette, azonnali hatállyal kormánygaranciákat nyújtott 585 millió dollárra, ezért a hitelért a Szovjetunió kizárólag gabonát vásárolhat az Egyesült Államokban. Bush a tél közeledtével indokolta döntését, mondván, minél nagyobb mértékben segíteni kell a szovjet embereken. Mint arról már beszámoltunk, a kazah fővárosban kedden tanácskozást tartottak a köztársaságok vezetői az unión belüli gazdasági együttműködésről. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, a tanácskozás kezdeményezője bejelentette, nyolc köztársaság már október 15éig kész aláírni a megállapodást a gazdasági unió létrehozásáról. Ezek az Oroszországi Föderáció, Kazahsztán, Ukrajna, Belorusszia, Kirgizia, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkménia. További négy köztársaság - Grúzia, Moldova, Örményország és Azerbajdzsán - ugyan aláírta a nyilatkozatot a szuverén államok gazdasági közössége mielőbbi létrehozásának szükségességéről, de egyben bejelentették, ezt a kérdést előbb meg kell vitatniuk köztársaságaik parlamentjeiben. A három balti köztársaság, melyek függetlenségét a múlt hónapban ismerte el Moszkva, tartózkodóan viszonyul a gazdasági unióhoz. Lettország képviselője ugye elment Alma Atába, de a közleményt nem írta - alá. Litvánia és Észtország egyáltalán nem képviseltette magát. Tbiliszi egyik lakónegyedében tegnap felrobbant egy lőszert szállító tehervonat és legkevesebb öt személy megsebesült. A TASZSZ hírügynökség szerint is robbanóanyagokat, többek között lőport szállított a szerelvény Helyi források szerint azonban szén volt a rakomány. Egyelőre nem tudni, hogy a robbanás összefüggésben van-e a grúz elnök és az ellenzék közti politikai feszültséggel. Újságírók úgy vélekednek, a robbanást nem szabotázs okozta. WASHINGTON SEM SEGÉLYEZI A HAITI JUNTÁT Raoul Cédras, a hétfőn hatalomra került háromtagú haiti junta vezetője kedd esti televíziós beszédében nyugalomra intette a lakosságot és Jean-Bertrand Aristidet, a megdöntött elnököt „diktátorinasnak" nevezte. A korábbi haiti diktátorokhoz hasonlította őt és hangsúlyozta, a hadseregnek el kellett őt távolítania, hogy folytatni lehessen a demokrácia építését. Aristide, akinek sikerült Caracasba, Venezuela fővárosába menekülnie beszédében az erőszak beszüntetésére szólított fel. Mint mondotta, a puccsistáknak listáik vannak azokról az emberekről, akiket meg akarnak ölni. Az elnök felszólította a világot, tegyen meg mindent az erőszák leállításáért. Helyi és diplomáciai források egyaránt arról számolnak be, hogy kedden a katonák legkevesebb kétszer tüzet nyitottak az összegyűlt tömegre. Különböző források szerint száznál több ember vesztette már életét Jean-Bertrand Aristide ez a 38 éves pap volt Haiti első demokratikusan megválasztott elnöke 1804óta, amikor a karibi szigetország megkapta függetlenségét Franciaországtól A megdöntött államfőt tegnapra Washingtonba várták, hogy beszédet mondjon az Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli ülésén. A tagországok külügyminiszteri konferenciáját a haiti puccs miatt hívták össze. Gyakorlatilag valamennyi ország követeli a demokratikusan megválasztott haiti kormány visszatérését, nem ismerik el a juntát. Az Európai Közösségek és Kanada után kedden az Egyesült Államok is leállította a Haitinek folyósított gazdasági segélyeket. NÉGYSARKÚ HÁROMSZÖG? František Mikloško elnök vezetésével tegnap befejezte háromnapos lengyelországi látogatását a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége. A Keresztény-demokrata Egység nevű párt képviselőivel megtartott találkozó után a szlovák képviselők a déli órákban Varsóból Krakkóba repültek, ahol a városi vezetéssel folytattak megbeszéléseket A küldöttséget fogadta Franciszek Macharski érsek, majd a vendégek megtekintették a Wawel várat, Krakkó óvárosát s végül találkoztak a Lengyelországban élő szlovák kisebbség képviselőivel. František Mikloško a Csehszlovák Sajtóiroda varsói tudósítójának kedden este kommentálta a PAP és a TASZSZ jelentését, mely szerint a Bronislav Geremekkel, a szejm külügyi bizottsága elnökével folytatott tárgyalások során javasolta a csehszlovák-magyar-lengyel „háromszög" úgymond „négyszögesítését", hogy Szlovákia egyenrangú tagja lehessen a szövetségnek. Mikloško azt mondta, a tárgyalások során kitért arra, hogy a csehszlovák-magyar, illetve a csehszlovák-ukrán probléma döntő mértékben szlovák-magyar, illetve szlovák-ukrán kérdés, s ugyanez vonatkozik a Szepességre és Árvára is. Véleménye szerint ezeket a problémákat elsősorban a szlovákoknak kell megoldaniuk, csak azután mondhat véleményt a szövetségi kormány. „Ezután tréfásan azt mondtam, egy érdekes háromszögről lesz szó, amelynek négy sarka lesz" - mondotta Mikloško. Hozzáfűzte; véleménye szerint az egész információt félreértelmezik. Kijelentette, hogy Szlovákia fejleszteni akarja regionális kapcsolatait, ez már a hatáskörök mai elosztása mellett is teljes mértékben legitim. Szlovákia úgy akarja alakítani kapcsolatait, mint ahogy a Cseh Köztársaság irányítja viszonyát Magyarországgal Mikloško kijelentésére reagált tegnapi számában a Magyar Nemzet is. A napilap kommentárja szerint a kialakult helyzetet bonyolítja, hogy Csehországban nem értik a szlovák politikai erők önállósulási szándékainak lényegét. Nem is érthetik, hiszen a megváltozott körülmények közepette Szlovákiában egyértelműen rosszabb a gazdasági helyzet. A csehek véleménye szerint, ha Szlovákia önállósulni akar, okosabban tenné, ha előbb gazdaságilag talpra állna az egységes országban, minthogy önállósulását gazdasági romhalmazként kezdje meg. KOHL IS MEGLEPŐDÖTT Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszternek a Polgári Demokrata Párt elnökének keddi bonni látogatása elsősorban a PDP és a német CDU közötti kapcsolatok fejlesztésére irányult. Ezt maga Klaus nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda bonni tudósítójának. A megbeszélések folyamán az volt az alapvető tézis, hogy pártjaink kölcsönösen partnernek tekintsék egymást" - tette hozzá. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a német politikusokkal folytatott tárgyalások során előtérbe kerül a cseh-szlovák kapcsolatok, valamint a csehszlovák államjogi elrendezés kérdése is. Klaus szerint a német partnerek számára ezek a problémák régen érthetetlenek. A továbbiakban Václav Klaus elmondotta, a Kohl kancellárnál tett látogatására az nyomta rá a bélyegét, hogy a kancellár röviden e találkozó előtt kapta kézhez azt az interjút, amelyet Egon Lánský, a külügyminisztérium szóvivője adott az Občanský deník című napilapnak. „Ezt Kohl nagy meglepetéssel fogadta és rendkívül aggasztotta öt" - hangsúlyozta -, majd pedig hozzáfűzte: a prágai cáfolat előtti első reagálás német részről az volt, hogy az interjú hátráltathatja a csehszlovák-német szerződés megkötésének a folyamatát. EGY ÉV UTÁN Richard von Weizsácker német szövetségi államfő az egyesítés évfordulójának előestéjén pozitívan értékelte az ország gazdasági helyzetét. Vele együtt számos bonni politikus véli, hogy az új keleti tartományok már-már átvészelték a mélypontot, ezután csak a fellendülés következhet. Hiszen a statisztikai adatok a megmondhatói, hogy Németország egy év alatt szép eredményeket ért el: stabilizálódik, lábadozik a keletnémet ipar, gyorsul a privatizálás, növekszik a beruházók érdeklődése, napról napra újabb vállalatok, cégek létesülnek, amelyekben a munkanélküliek népes táborából immár kétmillióan kaptak állást. Manapság nem is annyira a gazdasági bajok okozzák a fejfájást a politikusoknak, hanem sokkal inkább a közép-kelet-európai országok mindegyikében észlelhető, a bonyolult társadalmi átalakulással járó „emberi tényező". Németországot szinte elárasztották a külföldi menekültek és vendégmunkások, akik ellen az évforduló küszöbén valóságos hajtóvadászatot indítottak az állásukat és kenyerüket féltő, s azért még mindig „másodrendű" németnek számító osszik (keleti németek), élükön a szélsőjobboldali radikálisokkal. Nem kétséges, hogy az agresszív idegengyűlölet gyökerei visszanyúlnak a megbuktatott rezsimbe, csakhogy a végtelenségig mégsem lehet mindent rákenni a múltra. Végre át kellene lépni a negyvenéves diktatúra árnyékát, szolidaritással és kölcsönös megértéssel még könnyebb lenne az előrehaladás. És ez nemcsak Németországra vonatkozik. (kpr) F

eszült várakozás előzi meg Németországban és Csehszlovákiában egyaránt a parlamenti viták, politikai bonyodalmak, tiltakozások és diplomáciai erőfeszítések közepette készülő államközi alapszerződés aláírását, melyre a tervek szerint Richard von Weizsácker szövetségi államfő október 7-én kezdődő csehs* szlovákiai látogatása alatt kerül sor. Hacsak az utolsó pillanatban nem bukkannak fel újabb abszurd akadályok, azokhoz hasonlóak, amelyeket legutóbb a szlovák politikusok állítottak a Csehszlovákia jogfolytonosságával kapcsolatos fenntartásokkal. Élve a bundestagi honatyák szavaival: bármennyire is kedvezőek a feltételek, nem könnyű lerakni az európai nemzetek közötti kapcsolatok útját övező új alapköveket. Valóban, Richard von Weizsácker a kölcsönös kompromisszumok szűkülő, kacskaringós ösvényén érkezik majd Prágába. Ehhez viszonyítva a Prága-Róma, Prága-Párizs útvonal sokkal egyenesebb volt. Különösebb huzavona nélkül, csupán egyetlen kellemetlen közjáték után sikerült lerakni egy újabb alapkövet, aláírni a csehszlovák-francia barátsági és egyetértési szerződést. Nincs szó formális egyezményről, amit ÚJABB ALAPKŐ semmi sem bizonyít jobban, mint a fent említett közjáték, a francia „hússtop", amellyel Párizs ideig-óráig megtorpedózta a három közép-európai ország társulását az Európai Közösségekhez. E húsügyben tett francia lépést belpolitikai okok vezérelték - természetesen szerepet játszott a választások előtti taktikázás, az apró-cseprő pártcsatározás, ám a háttérben a múlt vasárnap kirobbant „parasztlázadás" állt. Párizs utcáit vidékről érkezett elégedetlen parasztok árasztották el, hogy védelmet kérjenek a kormánytól a közös piaci agrárreformokkal szemben, támogatást követeljenek a súlyos gondokkal küszködő termelőknek, tiltakozzanak a nyugati piacot még jobban megterhelő kelet-európai húsexport ellen Számukra azonban aligha jelenthet komolyabb veszélyt a Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból Nyugat-Európába behozott nevetségesen kis mennyiségű hús. Politikai és pszichológiai szempontból viszont annál inkább veszélyesebb volt a fiatal demokráciáknak mondott nem, a brüsszeli vétó - hangzik az EKszakértók véleménye. Erre nyilván Párizs is rádöbbent, amely épp a kedden megkötött alapszerződésben oszlatta el a korábbi kételyeket, kötelezte magát, hogy támogatni fogja Csehszlovákia társulását, idővel teljes jogú tagságát az Európai Közösségekben. A

zonkívül, hogy a Havel, Dienstbier, Mitterrand, Dumas és Cresson aláírásával ellátott alapszerződés előirányozza a jövőbeni politikai és gazdasági kapcsolatok rendszerét, végleg fátylat borított a komor korszakra, s a müncheni egyezmény aláírásából eredő francia szégyenre. Borúra derű - lehetett volna a mottója az igencsak szívélyes keddi párizsi, találkozónak. Olyannyira jó hangulat alakult ki, hogy Francois Mitterrand még a protokollt is megszegte, amikor a Violeta Chamorro nicaraguai elnök tiszteletére rendezett ebédre csehszlovákiai partnerét is meghívta. Remélhetőleg újabb „húsügyek" nem zavarják meg e bensőséges kapcsolatot a két államférfi - s ami még fontosabb - a két ország között sem. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN I

sidoro Malmierca kubai külügyminiszter kedden New Yorkban azt követelte, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a Kuba elleni blokádot. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán mondott beszédében ezt követően kijelentette, Kuba továbbra is a kommunista irányvonalat követi annak ellenére, hogy a volt testvérországokban ez a rendszer csődött mondott. Szocializmus vagy halál - tette hozzá a havannai politikus. A szovjet csapatok egy részének Kubából való kivonása kapcsán felszólította Washingtont, hogy ezzel párhu zamosan vonuljon ki a kubai Guantanamo támaszpontról. C

orazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnökasszonya tegnap bejelentette, az USA három évet kap arra, hogy kiürítse az ország területén lévő katonai támaszpontjait. A manilai szenátus 16-án döntött úgy, hogy nem újítják fel a támaszpont-szerződést az Egyesült Államokkal. Az államfő titkára, Horacio Parédes ezzel kapcsolatban elmondta azt is, Aquino asszony letett arról a szándékáról, hogy népszavazást írjon ki a támaszpontok jövőjéről. ^N^ita dél-szibíriai város mellett megvS találták a sztálinizmus áldozatainak hozzávetőleg ötven tömegsírját, amelyek a harmincas évekből származnak. A Rosszijszkaja Gazeta e szörnyű lelet kapcsán azt írta, a Bajkál tó mögötti területeken, az örök fagy birodalmában e „likvidációs táborokban" a sztálini diktatúra évei alatt sok ezer embert lőttek agyon. Az írás szerint azokban az időkben két tiszt és huszonnyolc katona éjszakánként ötven-hatvan foglyot végzett ki. Közölte a hírhedt belügyi népbiztosság rendeletének másolatát, amelyben például az állt: a japán és más kémszolgálatok bázisainak felszámolása érdekében az egyik fogolytábor kapacitását háromezer személlyel kell bővíteni, s ebből kétezer az első kategóriájú személy. Mint ismeretes, az ebbe a kategóriába soroltak soha nem tértek haza. A

tomenergetikai együttműködési megállapodást írt alá Iránban Fidel Castro Diaz Dalart, a legfelsőbb kubai vezető fia. Amint az AP hírügynökség jelentette, az ifjabbik Castrót Rafszandzsani iráni elnök is fogadta. Kuba a nukleáris programmal akarja pótolni a szovjet szállítmányok kiesését, kiküszöbölni a szilárd tüzelőanyagok terén bekövetkezett hiányt. Kubában jelenleg egy szovjet gyártmányú atomreaktor működik, két továbbit szeretnének még vásárolni. Tegnap startolt a bajkonuri úrállomásI ról a Szojuz TM 13 űrhajó, szovjetosztrák legénységgel a fedélzetén. Az űrhajó parancsnoka a 43 éves tapasztalt Alekszandr Volkov, aki már kétszer járt a világűrben. Osztrák űrhajós viszont most jár először a kozmoszban, éspedig Franz Viehböck 30 éves mérnök személyében. Ľ

uboš Dobrovský csehszlovák védelmi miniszter tegnap folytatta hivatalos nagy-britanniai látogatását, amelyre londoni partnerének, Tom Kingnek a meghívására került sor. Dobrovský tegnapi programja a következő volt: látogatás Sandurstban, a katonai akadémián, délután pedig koszorút helyezett el Brookwoodban, az elesett cseh és szlovák pilóták és katonák emlékművénél. G

orbacsov rövid könyvet írt az augusztusi puccskísérletről - közölte tegnap Andrej Gracsov elnöki szóvivő. A mű címe: Az augusztusi puccs okai és következményei, s a Novosztyi kiadó gondozásában jelent meg. A hírek szerint külföldön is érdeklődnek a könyv iránt, de Gorbacsov konkrétan egyetlen kiadót sem nevezett meg. E kötet tartalmazza Gorbacsovnak azt a cikkét, amelyet a Krímben írt egy szovjetunióbeli puccs lehetőségeiről - természetesen közvetlenül az államcsínykisérlet elójt. M

űködik a közvetlen légihíd a Szovjetunió ós Izrael között. Tizenhat órás késéssel tegnap reggel startolt a moszkvai Vnukovói repülőtérről az az IL 86-os gép, amely első ízben szállította egyenesen Izraelbe a szovjet zsidókat. A közvetlen összeköttetésnek már kedden létre kellett volna jönnie, de az eredeti szándék Törökország miatt meghiúsult. Ankara ugyanis nem engedte meg az átrepülést a török területek fölött. N

ormalizálódott a helyzet a togói fővárosban, Loméban, ahol kedden puccskísérletet hiúsítottak meg. Az államfő iránt lojális katonák, akik kedden este már másodízben foglalták el a rádió és televízió épületét, visszatértek a laktanyákba. Tagnap már mindkettő felújította a rendszeres műsorsugárzást.