Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 2. • • • • LÖVÖLDÖZÉS TBILISZIBEN ÚJABB OK AZ EGYMÁSRAMUTOGATÁSRA • FONTOS GAZDASÁGI TANÁCSKOZÁS ALMA-ATÁBAN Tbilisziből az újságírók tegnap azt jelentették, hogy a grúz fővárosban „pattanásig feszült és teljesen átte­kinthetetlen" a helyzet. A Csehszlo­vák Sajtóiroda moszkvai részlegével telefonon közölték, hogy fegyveres összecsapások robbantak ki a tele­vízió épületének környékén és az egyetem mellett. Meg nem erősített források szerint többen megsebe­sültek. Állítólag Tbiliszi más negye­deiben is voltak összecsapások. Gamszahurdia elnök sajtószolgála­ta azt állította, hogy az ellenzéki erők nyitottak tüzet egy katonai jár­műre, amelyben rendőrök voltak. Az ellenzék viszont a televízió közelé­ben kirobbant lövöldözést úgy jelle­mezte, mint Gamszahurdia híveinek iegújabb provokációját. A grúz oktatási minisztérium beje­lentette: az új iskolaév mindaddig nem kezdődik meg, amíg Tbilisziben nem lesz nyugalom és bármilyen illegális fegyveres csoport lesz a vá­rosban. Ezt a nyilatkozatot az ellen­zéki vezetők úgy értékelték, mint a Gamszahurdia támogatására tett meddő kísérletet. Az elnököt azzal vádolják, hogy megsérti a törvénye­ket és diktátori módszereket alkal­maz. Elutasították Gamszahurdia hétfői rendeletét is, amely szerint az ellenzéknek • csütörtök délutánig minden fegyvert be kellene szolgál­tatnia. Tengiz Szigua, az ellenzék vezetője az AFP francia hírügynök­ség értesülései szerint azt mondot­ta, semmi esetre sem fogadja el az államfő feltételeit, amelyeket provo­kációnak tart. Még röviden vissza kell térni arra, hogy a grúz vezetés és az ellenzék közötti hétfői tárgyalások ismét ku­darcba fulladtak. Az elnök sajtószol­gálata azt állította, a sikertelenség oka az ellenzéki vezetők hajthatat­lansága a nemzeti gárda leszerelé­sének és Tengiz Kitovani gárdapa­rancsnok eltávolításának a ügyé­ben. Az elnöki nyilatkozat szerint ilyen helyzetben a köztársaság ve­zetése fenntartja magának a jogot, hogy „az alkotmányos keretek kö­zött járjon el, s minden törvényes eszközt felhasználjon a rend helyre­állítása érdekében". Egynapos gazdasági értekezlet kezdődött tegnap a kazah főváros­ban, Alma-Atában tizenkét köztár­sasági vezetőnek, valamint a szovjet gazdaság operatív irányítását végző bizottság elnökének, Ivan Szilajev­nek a részvételével. A tanácskozás­ra Nazarbajev kazah elnök ösztön­zése nyomán került sor azzal a cél­lal, hogy megvitassák a szovjet tag­köztársaságok közötti szövetség lét­rehozásáról szóló legújabb javaslat­tervezetet. Az értekezleten megfi­gyelőként jelen volt Lettország kép­viselője. E köztársaság függetlensé­gét - Litvániáéhoz és Észtországé­hoz hasonlóan - a Kreml a múlt hónapban ismerte el. A két említett balti köztársaság nem küldött képvi­selőt a mostani találkozóra, viszont jelezték, hogy a jövőben nem tartják kizártnak részvételüket. DIÓHÉJ Nem sok könny hullott Barbie-ért, az biztos. Természetesen nem a ba­báért, aki ,,éi" és virul és hódít (őrületbe kergetve a kispénzű szülő­ket), hanem a náci háborús bűnö­sért, aki a napokban halt meg a lyo­ni börtönben. Ágyában, börtönkór­házi párnák közt. Szinte azt is mondhatnánk. megbékélve, ha ugyan lehetett lelki békéje egy tö­meggyilkosnak, vagy istene, akinek felajánlhatta lelkét. Klaus Barbie, aki ártatlan gyere­keket gyilkoltatott. Azoknak az elgázosított gyere­keknek a gyerekei ma talán ugyan­úgy Barbie-ért könyörögnének, akár a többi kislány szerte a világon. Hogy morbid a párhuzam! Nem sokkal elképesztóbb a valóságnál. Mert Barbie-t, ne feledjük, a felsza­badító amerikaiak ,,szabadították fel" a biztos felelősségrevonás alól, bizonyos információkért cserébe. S anélkül, hogy ideológiai szentenci­ákról szót ejtenénk, vagy erőltetett párhuzamokon törnénk a fejünket, azért megkérdezhetjük: mennyivel voltak erkölcsileg, emberileg tisztáb­bak ennek a sakálnak a bújtatói, megmentéi, mint, teszem azt, Val­lenberg eíhurcolói? Hogy talán fino­mabban és ., csiszoltabban ", azt ne mondjam, civilizáltabban tették, amit tettek ? Hisz csaknem négy évtizeden keresztül élhetett szabadon ez a,, ci­vilizált" hóhér Bolíviában, míg 1983­ban ki nem adták a franciáknak! Úgyszólván a teljes életét szabadon leélhette! Mindössze három évet ült, amúgy is beteg életéből, míg a nagy Igazságtevő meg nem szabadította, lekoppantva gyertyáját. Vajon mi az elgondolkoztatóbb? Hogy a tömeggyilkos neve valószí­nűleg túléli a baba nevét, amelynek megalkotója alig pár nappal előzte meg a jobblétre szenderülésben a nácit? Hogy mindig a hóhérok a túlélők? Hisz az emberiség törté­nelmét mindig is cézárokban, bitte­rekben. világégésekben és kataszt­rófákban mérték és parcellázták fel, térben és időben, s nem legóban, jojóban, Rubik-kockában. Hogy fel­háborító a két név egybeesése? Nem elég, hogy a giccs-áradat e markáns terméke se nem jobb, se nem okosabb a többi gyerekjáték­nál, még a neve is inkriminált? Tudom, véletlen a párhuzam, bár jómagam kissé megütközve hallot­tam először a baba nevét. S az is igaz, hogy Hitler- vagy Sztálin-baba még nem járja be a világot, s való­színű, hogy Klaus Barbie nevét ke­vesebben ismerik, mint Barbie-ba­báét. Mert Barbie-baba oda is eljut, ahová az európai történelemköny­vek csak foghíjasán és felületesen, elnagyolva. Hja kérem, a biznisz, az biznisz! Bár nem hangzik valami megnyug­tatóan. (kövesdi) Félelmetes ufós élményben volt része szombaton hajnalban két ma­gyar kamionosnak. Salgótarján kö­zelében, Szalmatercsnél vették ész­re, hogy a magasban egy telihod nagyságú, csészealj formájú, igen erős fényt kibocsátó tárgy követi a kamiont, mindig az autó bal olda­lán haladva. A közeli faluba érve a két kamionos bezörgetett egy is­meretlen családhoz, s a felriasztott emberek is tisztán látták a csészeal­jat. Amikor továbbhajtottak, kísérő­jük követte őket, egészen Szécsén­felfaluig. Ott a két kamionos az abla­kon mászott be a házba, gondolván, hogy a fényesség így szem elől téveszti őket. A lakást elsötétítették, s ekkor a szobában zöld fénycsóva, a tévé képernyőjén pedig több víz­szintes csík jelent meg. A java azon­ban ezután következett. Az egyik kamionos gyermeke felkiáltott: vala­ki néz az ablakból! Valóban, egy szempárhoz hasonlatos valamit lát­tak, amely mintha betekintett volna a szobába. Végül azt látták, hogy a fényes tárgy szivar alakúvá válto­zik, mellette két oldalon két kisebb fény jelenik meg, melyek összeol­vadnak a középső tárggyal, s a je­lenség eltűnik. (n) BUSH ELÉGEDETT GORBACSOV VÁLASZÁVAL RÖVIDESEN MEGKEZDŐDHETNEK A KONKRÉT TÁRGYALÁSOK George Bush hétfőn Floridában arról beszélt, örömmel tölti őt el, ahogyan a Szovjetunió reagált a taktikai atomfegy­verek felszámolásáról hozott döntésére Az amerikai elnök együttműködést vár Moszkvától, azt szeretné, ha a Kreml is követné Washington egyoldalú lépéseit. Ugyanakkor arról biztosította az amerikai­akat, hogy az általa javasolt atomfegyver­csökkentés nem veszélyezteti az Egye­sült Államok biztonságát. Erről a kérdésről hétfőn este Gorba­csov is nyilatkozott, s azt mondotta, meg­fontolatlanság lenne, ha a Szovjetunió vagy a szovjet államfő ilyen fontos kér­désben elhamarkodná a választ. Kifejtet­te, megállapodott Bushsal abban, hogy a két fél a külügyek és egyéb reszortok szintjén tartja a kapcsolatot. Természete­sen azokról a reszortokról van szó, ame­lyeknek közük van a nukleáris leszerelés­sel kapcsolatos bonyolult kérdéskörhöz. Gorbacsov szerint tisztázni kell bizonyos részletkérdéseket, s ehhez még hozzá­fűzte: amennyiben egyoldalú kezdemé­nyezésről van szó, senki és semmi sem akadályozza az USA-t abban, hogy jó példát nyújtva önállóan járjon el. A Szov­jetunió az amerikai kezdeményezést tá­mogatja, sőt még a kibővítését is javasol­ni szeretné. Borisz Pankin szovjet külügyminisz­ter az amerikai televíziónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy már október 9-én megkezdődhetnek Washingtonban a szovjet-amerikai tárgyalások az új le­szerelési kezdeményezéséi. Hozzátette, hogy a konzultációk külügyminiszter-he­lyettesi szinten folynának. Washingtoni kormánytisztviselők ezzel kapcsolatban azt mondották, hogy e meg­beszélések eredményeként november­ben vagy négyoldalú külügyminiszteri ta­lálkozót tarthatnának, vagy négyoldalú csúcstalálkozót Bush, Gorbacsov, Mitter­rand és Major részvételével. A külügyminiszter-helyettesi konzultá­ciókat szakértői értekezletek is kiegészí­tenék a vitás kérdések tisztázása érdeké­ben. Hozzá kell még tenni, hogy a négyol­dalú csúcstalálkozót korábban a francia elnök javasolta. Bush hétfőn, úgymond Florida felé, azt mondta, hogy ez a terv számára nem ismeretes. Majd úgy fogal­mazott, hogy túl korai lenne egy Gorba­csovval való találkozóra gondolni. Az AFP hétfői szovjet reagálást kedve­zőnek értékelte. A szovjetek jelezték, hogy elsősorban az atomfegyver-kísérle­tek betiltására, valamint a bővülő „atom­klubbal" összefüggő kérdések megoldá­sára fognak törekedni. KATONAI HATALOMÁTVÉTEL HAITIN Haitin hétfőn este háromtagú katonai junta vette át a hatalmat és távozásra kényszerítette Jean-Bernard Aristide el­nököt. A puccsról szóló jelentést Raoul Cédras tábornok, a fegyveres erők főpa­rancsnoka jelentette be a haiti rádióban. René Préval kormányfőt és három mi­nisztert állítólag letartóztattak. Az elnököt a Port-au Prince-ben kirob­bant hétfői zavargások után letartóztatták, majd rákényszerítették arra, hogy egy venezuelai katonai gép fedélzetén távoz­zon az országból. Aristide Caracasból várhatóan Franciaországba utazik A megdöntött haiti kormány kérte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vitas­sa meg a kialakult helyzetet, ám a tanács tagjai között ellentétekre került sor, így nem sikerült összehívni az ülést. Fritz Longchamp, Haiti ENSZ-képviselóje fel­háborodással fogadta a BT magatartását, s a testület egyes tagjait azzal vádolta, hogy nem támogatja a demokratikusan megválasztott kormányt. AUGIÁSZ ISTÁLLÓJA Csak nehezen tudja követni az ember a szovjet politikai változásokat, ugyanakkor gazdasági téren alig történik valami. Lényeges dolog pedig szinte semmi. S ez nem újkeletú jelenség, sajnos, az egész peresztrojkának ez az egyik jellemzője. Törvény törvény után, rendelet rendelet után jelent meg, de az alapok érintetlenek maradtak. Születtek vegyes vállalatok, megjelentek az országban a nagy külföldi cégek, alakultak szövetkezetek és nyíltak magánboltok, újra lettek családi gazdaságok, sót egyenesen farmok - de csak mutatóba Hol megtürten, hol követendő példaként, de leginkább a vígan tovább élő régi szabályokat erősítő kivételként. A gazdasági átalakulás a Szovjetunióban még mindig a jövő zenéje, pedig már igazán sietni kellene, hiszen lassan nem lesz mit átalakítani, az egész gazdasági rendszer úgy omlik össze, ahogy van. Gorbacsov hat év alatt három közgazdász-garnitúrát „fogyasztott" el, de arra alig adott módot nekik, hogy úgy istenigazából kibontakozzanak, tegyenek is valamit. A puccs előtti utolsó csapatnak egy dolgot mégis megengedett: az árak radikális emelését. Csakhogy már ez is elkésett, a termelés növekedését már nem vonta maga után. Mert nem vonhatta. Már nem volt kinek és nem volt kit irányítani, a jogkörök összemosódtak, írott malaszttá változtak, s helyükre lépett az önkény. Az az önkényes­kedés, amely augusztus végén egy sikertelen puccskísérlethez vezetett. Ezzel azt is sikerült bebizonyítani, hogy már a hadsereg sem irányítható, s a párt sem a régi. Valamire azért jó volt ez a puccs: lehetővé tette, hogy Gorbacsov is felismerje végre ezeket a komoly tényeket. S ennek köszönhetően az utóbbi jó egy hónapban ha nem is több, de legalább annyi történt, mint az előző hat évben együttvéve. A szovjet elnök ennek köszönhetően jelenthette be szombaton, hogy legkésőbb október tizedikéig Alma-Atában aláírják a köztársaságok és a központ gazdasági szerződését. Az utolsó simítások elvégzésére csütörtökön gyűlnek össze Moszkvába a köztársasági miniszter­elnökök. Hogy hányan, azt még mindig nem lehet tudni, mivel egyedül csak Litvánia határolta el magát egyértelműen a csatlakozástól. Kétségtelen már most, hogy ez a dokumentum lesz a gazdasági átalakítás meghatározó eredménye, még akkor is, ha aligha lesz tökéletes, mindenki számára teljes mértékben kielégítő. Kulcs lesz azonban ahhoz a kincsesládához, amelyben a külföldi segélyek lapulnak. Londonban ugyanis a szovjet államfő kapott ígéretet szép számmal, de azóta szinte semmi sem történt, a puccs óta pedig még óvatosabbak a potenciális hitelezők. S ennek éppen az az oka, hogy nem tudják, kinek kell segíteni: a központnak vagy a köztársaságoknak. Most ez kiderül, s nem kell már annyit aggódni, mi is lesz télen. Mert komoly segélyek nélkül ez a tél még rosszabb lenne, mint a tavalyi Van azonban a segélyek folyósításának még egy fontos feltétele, s ez a hadiipar konverziója, a katonai kiadások alapos csökkentése. A Lityeratumaja Gazeta című tekintélyes hetilap még valamikor a tavasszal azt írta, azért drága a Szovjetunióban a vaj, med nagyon olcsó a puska. Elég kemény megfogalmazás, de lényegretóró. Közben már Mihail Gorbacsov is elismerte, hogy a Szovjetuniónak van a világon a legmilitarizáltabb gazdasága Hogy ezt legalább részben leplezzék, éveken át keményen csaltak a katonai kiadások kimutatásával. A haditechnikára vonatkozóan a világpiaci áraknál 6-9-szeresen alacsonyabb árakat mutattak ki, vagyis a bevallott 30 milliárd rubel helyett minimum 200 milliárdot költöttek fegyverkezésre. Az egyéb katonai költségek hozzáadásával ez az összeg felkúszik 300 milliárdra, ami nem kevesebb, mint a nemzeti össztermék egyharmada! Nem csoda hát, ha az életszínvonalat tekintve a Szovjetunió a 77. helyen áll a világon - s még ezt sem fogja tudni tartani. A lakosság 90 százaléka már most a nemzetközi kritériumok szerint megállapított szegénységi szint alatt é I. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a kétségtelenül jószándékú Nyugat nagyon óvatos, s készpénz helyett inkább csak tanácsokat ad, ami vitathatatlanul komoly érték. Csak megenni nem lehet. Mint ahogy a puskát sem. Most azonban végre úgy tűnik, ezt a szovjetek is felismerték, legalábbis a puccs utáni vezetés így vélekedik. S mivel sikerült egy jó darabot letörni a mindenható tábornokok szarvából, -Jigha lesznek képesek szembeszegülni ezekkel az új szelekkel. Amelyek ugyan jóval erósebbek, mint a korábbi friss fuvallatok, de nem hiszem, hogy képesek lennének tisztára söpörni Augiász istállóját, amivé ez az ország változott. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN Ľ uboš Dobrovský védelmi miniszter tegnap kezdte meg háromnapos hi­vatalos látogatását Nagy-Britanniában. Londonban tárgyalásokat folytatott brit partnerével, Tom Kinggel és Richard Vin­cent tábornaggyal, vezérkari főnökkel. Ľuboš Dobrovský ott-tartózkodása során látogatást tesz több támaszponton is. M agyarország és Lengyelország hétfőn Varsóban katonai megálla­podást kötött a „nyitott égboltról". Ennek alapján a lengyel és a magyar gépek ellenőrző repüléseket hajthatnak végre a partneri ország területe felett. A szerző­dést Piotr Kolodziejczyk és Für Lajos védelmi miniszterek írták alá. Magyaror­szág hasonló szerződést kötött korábban Romániával, s az akcióhoz hamarosan csatlakozik Csehszlovákia is. J ames Baker amerikai külügyminiszter valószínűleg október közepén újabb, immár a nyolcadik közel-keleti körútra indul - közölte tegnap jól informált forrá­sokra hivatkozva a Radio Monte Carlo. Útjának célja, hogy kidolgozzák azoknak a garanciáknak a részleteit, amelyeket az Egyesült Államok adott a közel-keleti bé­kefolyamatban érdekelt feleknek. r góban tegnapra virradó éjszaka ka­tonai államcsínyt hajtottak végre. Az első jelentések szerint a katonák elfoglal­ták a rádiót és bejelentették az ideiglenes polgári kormány feloszlatását. Közölték, támogatják Eyadéma elnököt, akit az augusztusi nemzeti demokratapárti kon­ferencia fosztott meg jogköreitől. Eyadé­ma tábornok utasította a katonákat, hogy vonuljanak vissza a laktanyákba és beje­lentette, hogy visszatér a fővárosba, Lo­méba. B onnban az Amnesty International szervezet szóvivője sajtóértekezle­ten fejezte ki mély aggodalmát amiatt, hogy Németországban, mindenekelőtt az öt új tartományban üldözik a menekülte­ket. Felszólította az illetékes politikusokat, hogy a viták helyett tartsák tiszteletben a szövetségi alkormányban rögzített me­nekültjogot, és biztosítsák a külföldiek védelmét. Az Amnesty International nyug­talanságát az váltotta ki, hogy a keletné­met radikális elemek támadásokat hajta­nak végre a menekültstátusra váró külföl­diek, a vendégmunkások, mindenekelőtt a vietnamiak, mozambikiak, románok, ju­goszlávok és szovjetek ellen. T avaly a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) összesen 54,1 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtott a fejlődő országoknak - derült ki abból a dokumentumból, ame­lyet hétfőn éjszaka hoztak nyilvánosságra a szervezet párizsi székházában A leg­több pénzt az Egyesült Államok nyújtotta, 11,37 milliárd dollárt fordított erre a célra. A második helyen szereplő Japán „csak" mintegy 9 milliárdot szánt a fejlődő orszá­gokra. EGY HÉT A VALUTAPIACON VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON A múlt héten viszonylagos nyugalom uralkodott a devizapiacokon. A dollár ár­folyama 1,67-1,68 DEM szinteken moz­gott, csak rövid időre emelkedett 1,69 DEM-re. Az amerikai valutát folyamato­san gyengíti a márkával szembeni kamat­lábkülönbség, amely a befektetőket a né­met pénzhez vonzza. Az 1,66 márkás szinten a nagy befek­tetőházak közül többen is erőteljes dollár­vásárlásokba kezdtek. Így a néhány órás visszaesés után ismét 1,68 márka körül jegyezték a dollárt, és árfolyama a hét folyamán a már említett sávban maradt. A viszonylagos stabilitás több tényezőnek köszönhető. A Kuvait körül újra kiéleződő bizonytalanság dollárerósitó hatását ugyanis semlegesítették a szintén a héten közzétett adatok a GNP (nemzeti összter­mék) és a munkanélküliség kedvezőtlen alakulásáról. A múlt héten élénk üzletelés folyt a né­met márka és a japán jen viszonylatában, japán cégek márka ellenében vásároltak jent. A spanyol pezeta árfolyama gyen­gült, itt is kamatlábcsökkentésre számíta­nak. Pénteken vált ismertté az amerikai személyi jövedelmek és kiadások alaku­lásának adata, amelynek hatása az árfo­lyamok alakulására nem volt jelentós A piaci szereplők az október 4-i munka­nélküliségi adatra várnak, addig nem lesznek jelentősebb változások. -gr­BARBIE ÉS BARBIE

Next

/
Oldalképek
Tartalom