Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám, hétfő

1991. SZEPTEMBER 30. MEDVESAUI PÉLDA Ajnácskőn elhelyezték a katolikus templom alapkövét (Munkatársunktól) - Több mint 100 éves várakozás után az ajnácskői katolikus hívők szép ajándékot kaptak. Tegnap délután Eduard Kojnok a rozsnyói egyház püspöke felszentelte a felépítendő katolikus templom alapkövét. Ezután megáldotta a helyet, ahol a hosszú évek óta várt, elsősorban a magyar hívőket szolgáló templom állni fog. A templom terveit a Magyarok Világszövetsége felkérésére, térítésmentesen, Novák István, Ybl-díjas építész készítette. Hunyák József, Ajnácskő polgármestere és Herényi Béla a faluból elszármazott pedagógus köszöntő szavait František Mikloškonak, az SZNT elnökének beszéde követte. Medvesalja kapujában, a hívő emberek közötti felebaráti szeretet, tolerancia, megértés szellemében zajló eseményt köszöntötte A. Nagy László, a szlovák parlament alelnöke Karéi Schwarzenberg kancellár, Varga György magyar nagykövet, Bauer Győző, a Csemadok elnöke, valamint Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, aki a hit és szeretet mellett kiemelte azt az állampolgári hozzáállást, amelynek eredménye a templom építése. Az Új Szónak adott rövid interjújában Karel Schwarzenberg kancellár a következőket mondotta: - Számomra gyönyörű élmény volt ez a vasárnap, ritkán élhetek meg hasonlót. A község saját elhatározásából és főleg saját erejéből olyan célt állított fel magának, amit példaként említenék. A polgárok nem várták, hogy a kormány, a parlament vagy a köztársasági elnök cselekedjen helyettük. Azután, hogy évekig helyettük mások döntöttek, ez a kis falu bebizonyította, képes ekkora célokért is mozgósítani lakosait. Példaként állhatnak olyan községek előtt, ahol nincs iskola, egyéb infrastruktúra, megfelelő úthálózat. A tegnapi nap eseményeit óriási állampolgári tettnek minősítem. LOVÁSZ ATTILA KÉT BNTERJÚ JÓ VISZONYUNK KÖZÉP-EURÓPAI ÉRDEK Bízvást állíthatjuk, hogy akárcsak Rudolf Chmelnek, a budapesti csehszlovák nagykövetnek odaát, itt nálunk Varga Györgynek, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének is jó a sajtója. A Mladý svét legutóbbi száma, szinte egyidőben a Nedelni Lidové novinyval beszélgetést közöl az irodalmár, műfordító, bohemista nagykövettel. Varga György az író Kundéra megfogalmazását használja annak a sajátos életérzésnek a kifejezésére, hogyan is érez az értelmiségi Közép-Kelet-Európa zűrzavaros, és most újra igencsak labilis és bizonytalan politikai éghajlatú tájain: Život je jinde - az élet máshol van. De ha éberek vagyunk, ha nem álmodunk, akkor igenis, az élet csak itt van, előle nincs menekvés. Nyilván ez a felismerés készteti annak bevallására is, hogy ellentétben korábbi elképzeléseivel, miszerint a két ország közeledését a meglévő jó és baráti személyes kapcsolatok útján sürgetni lehet, kénytelen volt rájönni: a politikának sokkal több összetevője van, semhogy azt privát kapcsolatok befolyásolhassák. A kisebbségek, ezen belül is a magyar kisebbség, mai helyzetével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadsággal rendelkezik mint a korábbi rendszerben. Ez természetesen relatív, mert kizárólag egy csehszlovák kontextusban helytálló. Posztjáról úgy vélekedik: egészen más halmocskán áll az ember, mint az irodalom vagy a kultúra. „Annak a dombján nem fúj annyi történelmi szél. Ezen az én halmomon erős a széljárás." (brogyányi) ÜJSZÓJ HAZAI KÖRKÉP A PRIVAUZALAS MÓDSZEREI Add meg Uram, mindennapi kenyerünket és melegünket... Fotó: Nagy László ENYHE TÉLÉRT FOHÁSZKODUNK (Folytatás az 1. oldalról) emberek. De nem mindenki. Ugyanis a kiskazánokkal fűtött lakások által felhasznált energiáért kevesebbet kell fizetni, mint a nagy kazánházak szolgáltatta melegért. (Okvetlenül meg kell jegyezni: a kiskazán négyszáz lakás fűtésére alkalmas - ennek ellenére a cél nagy kazánházak építése!) Fizetni pedig kell, ellenkező esetben a bíróság következik. Mert a számlát akkor is ki kell egyenlíteni, ha a családnak a kevésnél is kevesebb pénze van: és ha másként nem megy, valamit lefoglalnak. (kop) Losonc A Losonci járás 5959 szövetkezeti lakásában még nem biztos, hogy mindenütt lesz fűtés, ha hűvösebbre fordul az idő. Ezt Anna Gugfavová, a lakásszövetkezet közgazdásza mondta. A lakbérhátralék ugyan egyre nő. A több mint 5000 koronával tartozók névsorát a járási lapban tesszük közzé, de csodákat ettől sem várhatunk. Az adósok egy része a mérőműszerek hiányával, mások szociális helyzetükkel indokolják mulasztásaikat. Mivel egy kivételével minden lakótömböt a járási lakásgazdálkodási vállalat fűt, félő, hogy - hacsak a lakók nem gondolják meg magukat - a vállalat anyagi lehetőségei döntenek a fűtés kérdésében. Rimaszombat A Rimaszombati járásban az állami és a szövetkezeti lakások hőellátását egyaránt a járási lakásgazdálkodási vállalat biztosítja. Úgy látszik a lakosok itt kevésbé érzik magukat becsapva, mert rendszeresen fizetik a magasabb lakbért is. Pálkovács Irén közgazdász tájékoztatása szerint problémájuk csak néhány üzemmel van, amelyek több mint egymillió száz koronával tartoznak nekik. A legtöbbel 146 ezer koronával - a Rimaszombati Földmüves-szövetkezet tartozik, s ha e hónap végéig nem egyenlíti ki a számlát, októbertől nem kap meleg vizet. A melegvíz- és hőfogyasztásmérőket fokozatosan szerelik majd fel. Fűtéskiesés nem várható, hiszen a jelenlegi szénkészlet 3-4 hónapra is elegendő. (polgári) Nagykapos A kaposiaknak nem kell tartaniuk a téltől, lakásukban meleg lesz. Ezt Tokár Bélától, a Tőketerebesi Járási Lakásgazdálkodási Vállalatból a közelmúltban kivált és ma már teljesen önálló Nagykaposi Lakásgazdálkodási Vállalat igazgatójától hallottam a minap. - A közelgő fűtési idényre tulajdonképpen már a legutóbbi szezon végén megkezdtük a felkészülést - folytatja az igazgató. - A két gáz-, valamint egy széntüzelésű kazánunkat, kazánházainkat felújítottuk, kicseréltük a lángcsöveket és a többi elöregedett, elavult berendezést. A villanytelep segítségével megjavítottuk a vízszivattyúkat. Rajtra készen állunk. Szénből és gázból állítólag lesz elegendő. További kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy egy gigajoule hőenergia előállítása tavasz óta 89 koronába kerül, ennyit számláznak a fogyasztóknak. Újabb árrendezést nem tervez a vállalat. (gazdag) GGK-IRODA POZSONYBAN RENDHAGYÓ BEMUTATKOZÁS (Munkatársunktól) - A bemutatkozás eleddig bevettnek számító - és (többé-kevésbé) be is vált - formáit elvetve mutatkozott be szombaton Pozsonyban Európa egyik legnagyobb reklámügynöksége, a bécsi székhelyű GGK, amelynek az IBM, a Volkswagen, a Palmers és a Bosch is a kliensei közé tartozik, és amely a napokban Prágában és Pozsonybán is fiókirodát nyitott. Ahogy Prágában, úgy Pozsonyban sem a hagyományos száraz sajtótájékoztatóval „örvendeztették" meg az újságírókat a cég képviselői: az egyes szerkesztőségeknek postázták az ügynökséget jellemző legalapvetőbb információkat és inkább néhány tucatnyi mozgássérült gyermeknek szereztek örömet. Mégpedig azzal, hogy a Mokrohájska utcai intézetből a szeptember elején megnyílt Gyermekkönyv-illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléjára (és, természetesen, vissza) szállították őket. Magáról az ügynökségről még annyit, hogy munkatársai számtalan nemzetközi díj birtokosai, többek között az idén kiosztott 30 Arthur közül (a filmesek Oscar-jának megfelelő rangú díj) is ők vittek el 21-et, és alig várják hogy a csehszlovákiai vállalatoknak is felajánlhassák szolgálataikat. (kajó) Több tucatnyi társával együtt ő is a GGK-nak köszönheti, hogy láthatta a BIB-et. (Prikler László felvétele) Talán nem érdektelen az olvasó számára, ha röviden szót ejtünk a privatizálás módszereiről is, ezzel is hozzásegítve őt a privatizálás lényegének megértéséhez, fontosságának tudatosításához. 1. Részleges és teljes privatizálás A vállalatokat lényegében ugyanolyan módszerekkel adják el és veszik meg, mint minden más árut. Sajátosságok azonban itt is vannak. A vállalatok esetében például rendkívül fontos szerepe van a tulajdonközösségnek, esetleg mások részvételének a vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel tulajdonképpen döntéshozatali részvételt jelent, részvételt annak eldöntésében, hogy miként fognak a vállalati vagyonnal gazdálkodni. Ha a vállalati tulajdon 100 %-ban állami, a gazdálkodásban állam által kinevezett (választott) szerv hoz döntéseket. A vállalat vegyes tulajdonban is lehet; részben az államé, részben pedig magánszemélyeké. Ilyenkor az alapszabályzat szerint létrehozott szerv hoz döntéseket. Vállalati privatizálással tehát csökken, esetleg meg is szűnik az állam részvétele a vállalati döntéshozatalban. Egy vállalat tehát vagy részben, vagy teljesen privatizálható; kis része, lényeges része, vagy 100 százaléka. Nagyon sokféle technikája van az állam vállalati döntéshozatalból való kiküszöbölésének. Ezek azonban mind besorolhatók a következő kategóriák valamelyikébe: a) A vállalati tulajdon egészének vagy egy részériek eladása konkrét magánberuházónak. b) állami tulajdonú vállalat vagyonának befektetése valamely kereskedelmi társaság alaptulajdonába és az állami vagyonrészesedés eladása a kereskedelmi társaság révén. c)Állami tulajdonú vállalat vagyona egy részének befektetése egy olyan leányvállalatba, amelyet magánvállalkozóval közösen alapítottak. 2. A vállalat vagy tulajdona egy részének eladása Ebben az esetben közvetlenül eladják a vállalati tulajdon egyes részeit. Természetes, hogy a vagyonrészek közé naturális vagyon tartozik. De a vállalati tulajdonnak a kötelezettségek és a követelések is részét képezik. Továbbá a szabadalmak és a licencek jogai is a vállalati vagyonhoz tartoznak. A vállalati vagyon eladásakor meg kell határozni, hogy a vállalat egész vagyonának mely részei kerülnek át szükségszerűen az új magántulajdonos tulajdonába (amennyiben nem az egészről van szó). 3. Az állami részesedés eladása jogi személyeknek vállalkozásra Az a módszer is alkalmazható, hogy a vállalati vagyont nem közvetlenül, hanem közvetve, ún. vagyon-f részesedés révén adják el. Ebben az esetben a vállalati vagyont előbb kereskedelmi társaság (leggyakrabban részvénytársaság) alaptulajdonában helyezik el. A továbbiakban már nem vállalati vagyont privatizálnak (a kötelezettségekkel és követelésekkel együtt), mivel az ilyen vagyon nem állami tulajdon, hanem az illetékes kereskedelmi társaság tulajdona. Az állam saját tulajdona helyett vagyonrészesedéshez (részvényekhez) jutott az újonnan létrehozott kereskedelmi társaságban (részvénytársaságban). Amit igy privatizálnak, az már vagyonrészesedés. Más szóval: ilyenkor nem naturális és nemnaturális vagyont privatizálnak az újonnan létrehozott részvénytársaságnál, hanem részvényeket, amelyeket a részvénytársaság alaptőkéjére bocsátottak ki. 4. Vállalatalapítás magánvagyonrészesedéssel (például külföldi vagyonrészesedéssel) A mi feltételeink között leggyakrabban olyan esetek fordulnak elő, amikor egy állami vállalat kijelöli vagyonának egy részét, és ezt a vagyont valamely külföldi magáncég vagyonával együtt új kereskedelmi társaságba fekteti. Állami vagyon bevonásával és külföldi cég befektetésével ún. joint-venture keletkezik. Azt, hogy egy ilyen új társaság vagyonával való gazdálkodás során ki hoz döntést, az határozza meg, hogy milyen az alapítók betétrészesedése, tehát hogy milyen az állami vállalat és a külföldi magáncég vagyonrészesedésének az aránya. így „megoszlik" az ellenőrzés, amelyet eredetileg 100 %-ban az állam gyakorolt, mert az övé volt a teljes vagyon. (TK) A MISKOLCIAK KASSAN (Munkatársunktól) -Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című háromfelvonásos vígjátékával október 1 -jén Kassán vendégszerepel a Miskolci Nemzeti Színház. Mivel az együttes a Kassai Állami Színház vendége, ezért a 19 órakor kezdődő előadást is a Keletszlovákiai Vasmű Művelődési Házának színháztermében tartják. Móricz Zsigmondnak a legharmonikusabb, legízesebb vígjátékát - melyben a múlt század nyolcvanas éveinek vidéki dzsentri világát mesterien rajzolt figurái révén jeleníti meg - a miskolci társulattal Sallós Gábor rendező állította színre. A nyírségi kurlanemes, a fiatal házas, de bővérű és pezsgő kedvű, cigányos-nótás magyar úr szerepében Abrahám Istvánnal, a fiatal felesége szerepében pedig Nagy Ibolya színművésszel ismerkedhet meg" a kassai közönség. De természetesen nemcsak velük, hiszen a huszonkilenc szereplős darab a társulat csaknem valamennyi tagjának lehetőséget ad a bemutatkozásra. E zenés vígjátékban Mircse Lajos és cigányzenekara is közreműködik. (-szák) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 2147/91 Fazekas József, 1922. III. 26., Libád (Szibéria, Klin) 2148/91 Fečojager Michal, 1902. I. 24., meghalt, Hraň (Moszkva) 2149/91 Fedor István, 1902. V. 4., meghalt, Nagykapos (Szobor) 2150/91 Fedor István, 1923. I. 12., meghalt, Nagykapos (Szobor) 2151/91 Fedor Miklós, 1926. X. 29., meghalt, Nagykapos (Szambor) 2152/91 Ferencz Zsigmond, 1915. IX. 12., meghalt, Kéménd (Baksau) 2153/91 Fiedler Viktor dr., 1907. IX 29., meghalt, Waldshut (Ogyessza) 2154/91 Fodor Elemér, 1907. XI. 8„ meghalt, Nagybalog (Donbasz) 2155/91 Fodor Imre, 1915. VII. 8., meghalt, Muzsla (Voronyezs) 2156/91 Fodor Irén, 1913. XI. 3., Nagybalog (Donbasz) 2157/91 Foglár Géza, 1926. VII. 25., Gömöralmágy (Harkov) 2158/91 Foglár Vilmos, 1919. VIII. 7., Újbást (Darnyica) 2159/91 Furman Ilona, 1922. XII. 7., Zsip (Donbasz) 2160/91 Fürst Gyula, 1909. II. 28., meghalt, Svit (Donbasz) 2533/91 Fazekas János, 1911. VIII. 26., meghalt, Sárkányfalva (Szovjetunió) 2538/91 Furuglyás Péter, 1912. V. 9., Benešov, meghalt (Jáchymov) 2539/91 Forgács József, 1926. IV. 10., Ekei (Moszkva, Kurz) 2540/91 Fülöp Béla, 1926. X. 2., Királyhelmec, meghalt (Krasznaural) 2541/91 Fordó László, 1921. XI. 13., Bogya (Kijev) 2542/91 Földváry Sándor, 1919. XII. 4., Olgya (Gorkij) " (Folytatjuk)