Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám, csütörtök

1991. SZEPTEMBER 5. iÚJSZÓA HÍREK-VELEMENYEK KULTURA ÉS DEMOKRÁCIA Václav Havel köztársasági elnök és Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója részvételével nyitották meg tegnap azt a háromnapos nemzetközi fórumot, amely Kultúra és demokrácia címmel a demokratizálódási folyamatok kérdéseit vizsgálja. A nemzetközi fórum, amelyen négy kontinens több mint kétszáz politikusa és egyéb neves személyisége vesz részt, az UNESCO kezdeményezésére és a csehszlovák köztársasági elnök védnöksége alatt zajlik. A fórum résztvevőit üzenetben köszöntötte Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke is. MEČIAR: MAGYAR VESZELY NEM FENYEGET (Folytatás az 1. oldalról) Oľga Keltošová SZNT-alelnök kijelentéseivel kapcsolatban, Ján Holčík, a Demokrata Párt elnöke nyilatkozatot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodának. Ebben nem ért egyet Oľga Keltošová némely állításával, s valótlanoknak minősíti azokat. Rámutat, hogy az SZNT alelnöke visszautasította a Demokrata Párt kollektív vezetésének döntését a kormánykoalícióban maradásról, s a párt végrehajtó bizottsága az ő ismételt kérésére szavazott a bizalomról, illetve a bizalmatlanságról, s ezzel a demokratikus alapelvek szellemében járt el. Ján Holčík arra is rámutat, hogy Keltošová állítása szerint 20 ezer választó szavazott rá, míg a Demokrata Párt többi jelöltjére csupán annak fele. Ján Holčík ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a választásokon a politikai pártokra, nem pedig személyekre szavaztak. A Nyugat-szlovákiai kerületben, ahol Keltošová jelöltette magát, a 46 908 szavazatból mindössze 2713-at kapott, összesen csaknem 150 ezren adták le voksukat a pártra. FEGYVEREMBARGÓ (Folytatás az 1. oldalról) így az embargó kedvezőtlenül érintené Horvátországot. Az EBÉÉ országainak küldöttségei nyugtalanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy amíg Prágában 35 ország tárgyal a jugoszláviai válság kérdéséről, addig az ország területén továbbra is súlyos harcok folynak, amelyek emberáldozatokat követelnek. Magyarország képviselője egyebek között arra is figyelmeztetett, hogy a Jugoszlávia jövőjével kapcsolatos tárgyalásokba jelentősebb mértékben kellene bekapcsolni az ország területén élő nemzeti kisebbségeket. A vatikáni küldöttség Jugoszlávia belső és külső határainak megőrzését hangsúlyozta, míg a jugoszláviai fél a belső határok sérthetetlenségéről szóló nemzetközi tézist elutasítja, mondván, hogy a belső határokat nem lehet nemzetközileg elismertté nyilvánítani. Svätopluk Buchlovský szerint a Jugoszlávia jövőjéről tartandó konferenciát illetően Jugoszlávia azt igyekszik elérni, hogy azon a jugoszláviai résztvevőkön kivül csak az Európai közösségek képviselője lehessen jelen. A döntő szót viszont ebben a kérdésben a jugoszláviai államelnökség mondja ki, amely tegnap a késő esti órákban ülésezett Belgrádban. Az embargójavaslat és a Jugoszlávia jövőjével kapcsolatos további tárgyalásokat meghatározó dokumentum jóváhagyásával tegnap Prágában véget ért az EBEÉ képviselőinek tanácskozása. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 5-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,07 52,86 Francia frank 5,21 5,29 Német márka 17,70 17,98 Olasz líra (1000) 23,72 24,09 Osztrák schilling 2,51 2,55 Svájci frank 20,20 20,53 USA-dollár 30,73 31,13 TISZTÁBB LETT A KEP AZ EGYÜTTÉLÉS VEZETŐI JÁN ČARNOGURSKÝVAL ÉS VLADIMÍR MEČIARRAL TALÁLKOZTAK Az Együttélés Politikai Mozgalom vezetői tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom majd a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőivel találkoztak. A Ján Čarnogurskýval, Vladimír Mečiarral folytatott eszmecseréről Duray Miklós, az Együttélés elnöke számolt be. - Időszerű belpolitikai eseményekről, elsősorban a Szlovákia államjogi helyzetének megváltozására irányuló törekvésekről cseréltünk véleményt. Tájékoztattuk a kormányfőt arról, hogy mozgalmunk a föderatív államjogi elrendezés fenntartását és az önrendelkezési jog tiszteletben tartását támogatja. Elmondtuk, hogy Szlovákia önállósulása, a szlovák nép önrendelkezési joga elkerülhetetlenül más fénybe állítja az itt élő nemzeti kisebbségek helyzetének megítélését. Ezért a jövőben az új alkotmányban nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgári elvet, de ugyanúgy a nemzeti kisebbségek önigazgatásra való jogát sem, amelynek a kulturális és területi autonómia kombinációjában kell megnyilvánulnia. • Ugyanazok a kérdések vetődtek fel mind a két találkozón? - Čarnogurský úrnak felvetettük az egyházi vagyon kérdését is. Kifejtettük aggodalmunkat, hogy e kérdés rendezése során ne feledkezzenek meg a református egyház vagyonáról. Szóba kerültek az egyházi iskolák is. Ennek kapcsán elmondtuk, úgy érezzük, hogy a katolikus egyház nem gondol a magyar tanulókra. Ján Čarnogurský hajlandóságot mutatott, hogy közvetítsen ebben a kérdésben. Vladimír Mečiarral az elmondottakon kívül a politikai struktúráról is beszéltünk. A nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásával kapcsolatban kifejtette, szerinte elsősorban nem nemzetiségi, hanem, szociális és gazdasági problémáról van szó. • Vladimír Mečiar tegnapi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a magyar lakosság fél az önállósulástól, de politikai pártjai fokozatosan rájönnek, hogy Szlovákia önállósulása nem irányul ellenük és ezért nem ítélik már el olyan egyértelműen az ilyen törekvéseket. Mi a véleménye erről? - Mind a két megállapítás valós. Mozgalmunk nem zárkózik el a végbemenő folyamattól, hiszen az önrendelkezést rendezőelvnek tekintjük. Igaz ugyanakkor, hogy a magyarság fél az önálló Szlovákiától és ez a félelem jogos, mert a szlovák politikusok nem tudnak olyan koncepciót felmutatni, amely szavatolná a nemzeti kisebbségek jogait. Mi hangsúlyoztuk, csak akkor támogathatunk bármilyen politikai elképzelést, ha az a nemzetiségi kérdésben előbbrelépést jelent. • Milyen érzés volt azzal a Mečiarral tárgyalóasztalhoz ülni, akiről egy éve kijelentette, hogy nem tartja legitim kormányfőnek? - A minősítést nem vonhatom vissza, a NYEE-en bélüli szakadás igazolta akkori értékelésem helyességét. Ennek ellenére furcsa volt találkozni. Egyébként nem ez az első kezdeményezés Mečiar úr részéről. Még leváltása előtt meghívott, hogy tárgyalni akar velünk, de akkor az időpont nem felelt meg nekünk. Fontosnak tartjuk, hogy a mostani találkozás eredményeként tisztább képet kaptunk elképzeléseiről. -esiVÉGET ÉRT A BUDAPESTI TANÁCSKOZÁS MÉG MINDIG SOK A HIÁNYOSSÁG (Munkatársunktól) - Két-három évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy magyar és szlovák szociológusok, történészek, etnográfusok egy asztalhoz üljenek és véleményt cseréljenek a magyar-szlovák viszonyról. Már ez is valóra vált. S mint a tegnap Budapesten véget ért kétnapos szakértői konferencia szervezői - is kifejtették: a konferencia nem várt eredménnyel zárult. Eredménynek számít, hogy a részvevők kimondták: a két nemzet kapcsolatrendszerében mindmáig sok a hiányosság, a társadalom-tudományi kutatásokban nagy a koordinálatlanság, az azonos témákat kutató magyar és szlovák szakemberek nem tudnak egymás munkáiról, a kutatások eredményeit a szélesebb közvélemény nem ismeri. Konkrét megállapodások születtek a szociológiai adatés információcseréről, és a kisebbségek körében végzett szociológiai felmérések eredményeinek közös publikálásáról. A magyar és a szlovák résztvevőknek egybehangzóan az volt a véleményük, hogy rendszeressé kell tenni az ilyen találkozókat, ötletekkel, javaslatokkal akarnak szolgálni a politikusoknak és a kulturális, illetve tudományos szervezeteknek. A találkozók a megbékélést és az előítéletek feloldását szolgálnák, szolgálhatnák. Ilyen például a Budapest-Pozsony televízióshíd, vagy a rendszeres újságírótalálkozók ötlete. A konferencia sajtótájékoztatóján a résztvevők hangsúlyozták. kezdeményezni ós támogatni fogják a megbékélés és a kiegyezés gesztusait, mert ezek jelentős szerepet tölthetnek be a tájékozatlanságból, előítéletekből táplálkozó ellentétek feloldásában. Segítheti a megismerést és a megbékélést például az is, hogy M. R. Štefániknak Szarvason emlékmüvet állítanak, illetve Budapesten a Deák téren emléktábla formájában emlékeznek meg Ján Kollár szlovák evangélikus papról. Rudolf Chmel, Csehszlovákia budapesti nagykövete, a konferencia egyik védnöke a sajtótájékoztatón kifejtette: javulna, javulhatna a szlovák-magyar viszony, ha a két ország politikusai a konferencián tapasztalt szellemben ülnének le egymással tárgyalni. GÁGYOR ALÍZ NEM KERESTEK FEGYVERT... ELÍTÉLIK A MOŠNOVI KOMMANDÓAKCIÓT Tovább gyűrűznek a viták, folyta-. tódnak a vizsgálatok, zajlik a nyilatkozat-háború a mošnovi titokzatos rajtaütés körül. Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter a Lidové noviny napilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy nyomós okok szóltak a repülőtéri rajtaütés mellett, arra a kérdésre viszont, hogy az akció lebonyolítási módja a helyzetnek megfelelő volt-e, az ügyészségi vizsgálatnak kell választ adnia. Kiemelte, hogy a katonai rendőrség a kiadott parancs értelmében cselekedett, s feladata a repülőtér katonai részének biztosítása, illetve a kivezető utak lezárása volt. A miniszter állítja, hogy a légiforgalom leállítására ő parancsot nem adott. Szilárd meggyőződésének is hangot adott: ilyen formában semmilyen hasonló akció nem ismétlődhet meg többé. Mit mondanak a szemtanúk? „Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a kommandó nem keresett sem fegyvert, sem kábítószert, a rádióaktív anyagról nem is beszélve. Erre a célra nem is volt megfelelő felszerelésük, s nem is érdekelték őket azok a helyek, ahol számításba jöhetne azok elrejtése. Az egység teljesen dezorientált volt, nem rendelkezett alapismeretekkel sem a repülőtér objektumairól. A különrepülógép éjfél utáni megérkezése után a kommandó tagjai berohantak abba az épületbe, ahol a légi irányítás katonai és polgári központja helyezkedik el. Ordítozás, kutyacsaholás, ajtók durva berúgása és lövöldözés közepette hátrafeszítve kezünket a folyosóra löktek minket, a falhoz állítottak. Nem érthetünk egyet Lángoš miniszter kijelentésével, hogy az ilyen akciókhoz hozzá kell szoknunk. Kérjük önöket, tisztelt képviselők, akadályozzák meg a hatalommal való további visszaéléseket és az emberi jogok megsértését" - írják a Szövetségi Gyűlésnek megküldött levelükben Jiŕí Pavel és Milan Dohnal, a mošnovi repülőtér légi irányítói. Vizsgálatok, nyilatkozatok Az ügyben megkezdte a „nyomozást" a Szövetségi Gyűlés biztonsági és honvédelmi bizottsága is. Már tegnap meghallgatta Ján Langoá minisztert, s rajta kívül K. Pezlt, a Csehszlovák Hadsereg vezérkari főnökét, illetve I. Gašparovičot Csehszlovákia főügyészét is. A kommandóakcióval kapcsolatban szinte minden párt és mozgalom véleményt nyilvánított. A Polgári Demokratikus Szövetségen kívül minden politikai erő elétéli a szupertitkos rajtaütést, és társadalmi veszélyességére mutat rá. Nekem kevesen vonják kétségbe Ján Lángoš belügyminiszter illetékességét és „fejét" követelik. A mošnovi akció végleges lezárására még várni kell. -zsár A KONGRESSZUS MA IS FOLYTATJA MUNKÁJÁT ELHÚZÓDÓ SZÜNETEK (Folytatás az 1. oldalról) ponti dokumentum azonban a Szovjetunió államhatalmi szerveiről szóló, az átmeneti időszakra vonatkozó törvény tervezete, amely több alkotmánymódosítást és-kiegészítést is feltételez. Az ismertetés során hangsúlyozták, ezt az okmányt a kongresszusnak kétharmados többséggel kell jóváhagynia ahhoz, hogy életbe léphessen. Tartalmazza az államtanács felállításáról szóló rendelkezést, amelyben a Szovjetunió elnöke mellett a köztársasági vezetők kapnak majd helyet. E testület feladata az alapvető kül- és belpolitikai problémák megoldása lesz. Ugyancsak ez a dokumentum mondja ki a köztársaságközi gazdasági tanács létrehozásának a gondolatát, ez a szerv irányítaná az átmeneti időszakban a gazdaságot. Még a déli órákban sem volt világos a helyzet a népképviselők tanácsa körül. Az eredeti javaslat szerint ennek a szervnek kell felváltania a z éppen tanácskozó népképviseleti kongresszust és a szövetségi parlamentet. Az okmányok ismertetése után, a jelenlévőkkel egyetértésben, Gorbacsov többórás szünetet rendelt el, hogy mód legyen a dokumentumok újbóli áttanulmányozására és az írásos kiegészítések előterjesztésére. Megfigyelők ekkor azt mondták, a szünet elrendelése azt bizonyítja, a munkaelnökség nem akarja, hogy az okmányokról a plénumülésen nyíljon vita. Ugyanakkor azokat az aggodalmakat is tükrözte, hogy az addig hallgatag ellenzék támadásba lendülhet és megakadályozhatja a javaslatok elfogadását. Helyi idő szerint délután háromkor nyílt meg az újabb ülés. A négyórás szünet után Gorbacsov bejelentette, a köztársaságokkal történt megegyezés után befejezték két fő dokumentum módosítását. Ezek: a 10 + 1 nyilatkozattal kapcsolatos állásfoglalás, valamint az állami szervekről szóló törvénytervezet. Azt mondotta, az új változatok nem különböznek lényegesen az eredeti javaslatoktól, csupán tartalmazzák az elvi kérdésekkel kapcsolatos kongresszusi nézeteket. Tekintettel arra, hogy ekkor még csak sokszorosításra készítették elő a dokumentumokat, Gorbacsov újabb szünetet rendelt el, délután 5 óráig. Az előbb említett második törvénytervezet (állami szervek az átmeneti időszakra) javasolja, hogy szüntessék meg a Szovjetunió alelnökének a tisztségét. Továbbá azt, hogy az átmeneti időszakban a legfelsőbb hatalmi szerv a kétkamarás szövetségi parlament (Legfelsőbb Tanács) legyen. A tegnap este érkezett gyorshírek szerint a küldöttek délután úgy döntöttek, hogy a kongresszus ma is folytatja munkáját. Az erről szóló határozat elfogadása előtt szavaztak az állami szervekre vonatkozó törvénytervezetről, s ezt a jelenlévők nem voltak hajlandók elfogadni a további tanácskozás kiindulási alapjaként. A népi képviselőknek a késő esti órákig volt lehetőségük arra, hogy a tervezethez fűzött kiegészítő javaslataikat eljuttassák a szerkesztő bizottsághoz. Egy másik szavazás során viszont támogatták azt a határozatot, amely megadja a köztársaságoknak a függetlenség kikiáltásának lehetőségét, egészen a teljes elszakadásig. Meg kell jegyezni, hogy még e határozat módosítására is van lehetőség a mai nap folyamán. A délutáni eseményeket értékelő tájékoztatás szerint az előterjesztett dokumentumokról folyó vitában a konzervatívok - amint az várható is volt - támadásba lendültek. A munkaelnökség csak a procedurális kérdésekről szóló vitát szerette volna engedélyezni, ennek ellenére a felszólalók többsége az előterjesztett dokumentumokat elemezte. LAPZÁRTA ELŐTTI HÍREINK • Mihail Gorbacsov közeli munkatársa, Alekszandr Jakovlev arról tájékoztatott, hogy a szovjet államfő hivatalos dekrétumot kíván kiadni, amelyben elismeri a három balti köztársaság függetlenségét. • Moszkvában tegnap megkezdődött a Komszomol Központi Bizottságának ülése is, amelynek fő feladata a rendkívüli kongresszus összehívása. Megfigyelők szerint várható, hogy ez a szervezet is feloszlatja önmagát. • Moldávia tegnap bejelentette, hogy saját ellenőrzése alá vonja nyugati határainak (vagyis a román határnak) az ellenőrzését, s átveszi a szovjet határőrség feletti parancsnokságot a köztársaság egész területén. • Azerbajdzsánban tegnap már második napja folytatódott az általános sztrájk, amelyhez csupán a fővárosban, Bakuban, a népfront felhívására 80 vállalat csatlakozott. A sztrájkolok elsősorban a szeptember 8-ra tervezett elnökválasztás elhalasztását, a köztársasági KP tevékenységének a felfüggesztését követelik. BÉKEKONFERENCIA LESZ, BÉKE NINCS (Folytatás az 1. oldalról) az EK-országokból és a helsinki megállapodásokat aláíró államokból toborzott megfigyelőt küldenek Jugoszláviába, a tűzszünet felügyelésére. Budapest és Belgrád lezártnak tekinti az eddigi, bizonyos feszültséget okozó kérdéseket, így a magyar fegyvereladást és a jugoszláv gépek berepüléseit is - állapodott meg a magyar és jugoszláv kormányfő keddi szabadkai találkozóján. Antall József és Ante Markovics egyetértett a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésének alapelveivel is. Ha a jugoszláviai helyzet tovább romlik és növekszik az onnan elmenekülök száma, akkor az ezzel járó problémák megoldásában Magyarország nemzetközi segítségre szorul - hangsúlyozta Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke kedden Bécsben, a jugoszláviai válság magyar vonatkozásairól tartott nemzetközi sajtóértekezleten. Mint mondotta, magyar területen jelenleg 3500 jugoszláv állampolgár kapott helyet menekülttáborokban és további 10 ezer tartózkodik magánszálláshelyeken. Az Okucani térségben folyó súlyos harcokat kommentálva a zágrábi rádió tegnap azt állította, a jugoszláv hadsereg és a szerb fegyveresek célja az, hogy a Horvát Köztársaságot két részre szakítsák. A Tanjug pedig szerb forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Okucaniból visszavonuló horvát erőkTendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek. A Belgrádban állomásozó külföldi diplomaták úgy tájékoztattak, hogy a horvát nemzeti gárda tegnap minden eddiginél nagyobb vereséget szenvedett. A jugoszláv szövetségi kormány felszólította Stipe Mesicet, az államelnökség elnökét, hogy még. tegnap estére vagy éjszakára hívja össze a tűzszüneti megállapodás aláíróit. Az ok: hétfőn hajnalban megkötött tűzszünetnek mindeddig nem sikerült érvényt szerezni. A kormány tagjai határozottan elítélték a harcok folytatását. KOHL A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉSRŐL (Folytatás az 1. oldalról) függésben kiemelte a Prágai kormány óhaját, hogy a dokmumentumot már a jövő hónapban, Richard von Weizsäcker szövetségi elnök csehszlovákiai látogatása során aláírhatnák. Arra a kérdésre, hogy a két ország külügyminisztereinek hét végi találkozóján sikerült-e elhárítani az utolsó akadályokat a szerződés aláírásának útjából, a nagykövet a következőket válaszolta: ,,Ezt nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni". A továbbiakban megállapította, hogy mindkét fél intenzív tárgyalásokat folytat a három fő problémáról: hogyan ítéljék meg a müncheni egyezményt, miként rendezzék a szudétanémetek vagyonjogi kérdését és a jövőben Csehszlovákiában hogyan oldják meg a szudétanémetek nemzetiségi jogait. Jiŕí Gruša elmondta, a csehszlovák kormány kitart a müncheni egyezmény „erkölcsi elutasítása" mellett, ami pedig a vagyonjogi kérdéseket illeti, Prága előnyben részesíti a „nullamegoldást", ami azt jelenti, hogy mindkét fél lemond igényeiről.