Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám, szombat

1991. SZEPTEMBER 21. I ÚJ SZÓ, HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 A LEGNAGYOBB MAGYAR SZÜLETÉSNAPJÁN ELISMERÉS A KISEBBSÉGI MAGYAROKNAK (Tudósítónktól) - A dunai vízitúra után tegnap Budapesten, a Gellért Szállóban a Széchenyi Társaság közgyűlésén emlékeztek meg a leg­nagyobb magyar születésének 200. évfordulójáról. Antall József miniszterelnök em­lékbeszédében 19. századi rene­szánsz emberként jellemezte a gró­fot, aki kora egészét tekintette át. - Képes volt európai távlatból fi­gyelni Magyarországot, de hazáját sohasem látta kisszerűnek - mondta a miniszterelnök. A továbbiakban utalt rá, Széchenyi modernizációs feladatai jórészben - gazdaságunk­ban, közlekedésünkben - ma is ak­tuálisak és gyors alkalmazkodást várnak tőlünk Európában. Beszéde végén a kormányfő átadta a Szé­chenyi Társaság Széchenyi Emlék­érmét és oklevelét a magyarságért hivatás- és küldetéstudattal dolgozó olyan embereknek, akik ez idáig hi­vatalos elismerés, a hazai sajtó nyil­vánossága nélkül végezték környe­zetükben munkájukat. A magyaror­szági, a Nyugaton élő magyarok, a jugoszláviai, kárpátaljai, erdélyi és burgenlandi kitüntetettek meľatt Széchenyi diplomát kapott Dolník Erzsébet, Léva magyar tanfelügye­lője, Haraszti Mészáros Erzsébet, a Gazda Kiadó főszerkesztője és Himmler György párkányi klubve­zető. A Széchenyi emlékünnepségek ma Nagycenken koszorúzással és nemzetközi díjugrató illetve díjlovas versennyel folytatódnak. V. PAIZS GÁBOR KULTURÁLIS CSÚCS Pozsonyban tegnap négy kulturá­lis miniszter találkozott. Ladislav Snopko meghívására a kölcsönös együttműködés fejlesztéséről tár­gyalt Milan Uhde cseh kulturális miniszter, Rudolf Scholten osztrák kulturális és oktatási miniszter, vala­mint Andrásfalvy Bertalan magyar közművelődési és oktatási minisz­ter. A tárgyalások kétnaposak lesznek. A LEGISZLATÍV TANÁCS FELHÍVÁSA A Szlovák Köztársaság kormá­nyának legiszlatív tanácsa csütörtö­kön alkotmányjogi szempontból ele­mezte a Szuverén Szlovákiáért kez­deményezés felhívását. Megállapí­totta, hogy a szuverenitás azon ré­szének is átruházására szólít fel, amely a föderációt illeti meg. Ez azonban csak az önálló államban lehetséges. A teljes szuverenitás ki­kiáltása tehát a közös államból való kilépést és a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság szétesését je­lentené. Ez a mód ellentétben állna az alkotmányban megszabott eljá­rással. A jog- és alkotmányellenes lépés következménye tehát az len­ne, hogy a Szlovák Köztársaság ily módon nem válna nemzetközi szub­jektummá. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,14 52,93 Francia frank 5,24 5,32 Német márka 17,84 18,12 Olasz líra (1000) 23,86 24,22 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,42 20,75 USA-dollár ' 30,26 30,66 PAVEL RYCHETSKÝ: A MAGYAR MOZGALMAK A POLGÁRI ÉRTÉKREND PILLÉREI (Munkatársunktól) - A Polgári Mozga­lom értékelése szerint a belpolitikai hely­zet fejlődése felgyorsult, s várható, hogy ezekben a napokban-hetekben alapvető­en fontos döntések születnek - jelentette ki tegnap Prágában újságírók előtt Pavel Rychetský, a PM alelnöke, szövetségi miniszterelnök-helyettes. Kifejtette: a PDP-vel egyetért abban, hogy az állam szétesését nemcsak a szlovák fél, hanem egyes cseh szervek elhamarkodott lépé­se is előidézheti. A PM alkotmányellenes­nek tekintené az SZNT egyoldalú lépése­it, például a szuverenitás kinyilatkoztatá­sát, vagy új alkotmány elfogadását. Ám véleményük szerint veszélyeztetné a kö­zös állam létét például az is, ha a cseh szervek nem tartanák be a költségvetési szabályokról szóló törvényt. Ezért ezek­ben a napokban a szlovák és a cseh vezetőknek tudatában kell lenniük felelős­ségüknek. A PM alelnöke visszatért a DSZM-mel és az MKDM-mel folytatott pozsonyi tár­gyalásaira. A PM úgy látja, jelenleg nem a csehszlovák viszony, hanem a szlo­vák-szlovák viszony a fő probléma: a vá­lasztóvonal a különböző szlovákiai politi­kai erőknek az állam jövőjéről alkotott felfogása között van. A DSZM-mel szá­mos alapjában eltérő álláspont mellett négy kérdésben azonos véleményre ju­tottak. Ezek: a nemzeti tanácsok és a po­litikai vezetés megállapodásai kizárólag a föderáció keretében jöhetnek létre; a fö­derációtól eltérő államformáról csakis népszavazással lehet dönteni; a választá­sokat 1992. június 10-én meg kell tartani; a választások előtt viszont a lakosságnak tudnia kell, hogy milyen szervekbe törté­nik a választás. Pavel Rychetský a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalommal folytatott megbeszélésekről így nyilatkozott: - Ugyancsak hasznos megbeszélése­ket folytattunk az MKDM-mel, s ezeket rendkívül fontosnak tekintjük, összege­zésképpen kijelenthetjük: a magyar politi­kai szubjektumoknak - s most nem csu­pán a három szlovákiai magyar mozga­lomról, tehát az FMK-ról, az MKDM-ről és az Együttélésről van szó, hanem a parla­mentben helyet foglaló más politikai pár­tokat is képviselő magyar törvényhozókról - olyannyira közös a véleményük, hogy az ország polgári társadalmának egyik tartópillérét képezik, s a polgári értékren­det tekintik az új alkotmány alapelvének. Ezek a mozgalmak egyértelműen támo­gatják a PM népszavazási javaslatát. Jirí Soukup, a PM parlamenti frakciójá­nak alelnöke elmondta: a PM-képviselők a Szövetségi Gyűlésben hajlandók a nép­szavazás során javasolt kérdés végleges megszövegezéséről vitát folytatni a többi parlamenti párttal. Közölte azt is, hogy a feddhetetlenségi törvény kormányja­vaslatát a mozgalom képviselői a parla­ment ülésén támogatni fogják. (sm) KÖZELEDTEK A NÉZETEK (Folytatás az 1. oldalról) leti átszervezéssel kapcsolatos elképzeléseik összehangolására. A három párt vezetői úgy döntöt­tek, hogy megbeszélésüket két hét múlva folytatják. Hogyan értékelték a találkozót a mozgalmak vezetői? GYURCSÍK IVÁN (Együttélés): - Nagyon jó benyomással távoztam a tanácskozásról, mert konstruktív légkörben tárgyaltunk. A jövő heti parlamenti ülést illetően megegyez­tünk abban, hogy a három mozga­lom kizárólag alkotmányos lépése­ket fog támogatni. Folytatódott az a párbeszéd, amelyet kéthete meg­kezdtünk és amelyet nagyon hasz­nosnak tartok. TÓTH KÁROLY (FMK): - Na­gyon konstruktív légkörben tárgyal­tunk. Az első megbeszélésünkhöz viszonyítva mostani találkozónk már munkajellegű volt és több kérdésben tapasztaltuk, hogy egyformán gon­dolkodunk. Külön foglalkoztunk a szlovák parlament hétfőn kezdődő ülésén kialakítandó közös állásfog­lalásunkkal. Ezzel kapcsolatban tel­jes volt a nézetazonosság. Ellenezni fogjuk minden alkotmányellenes ja­vaslat megtárgyalását. BUGÁR BÉLA (MKDM): - Előre­lépésként értékelem a mai találko­zónkat. Míg az első összejövetelün­kön csak kölcsönösen ismerkedtünk nézeteinkkel, most már előzetes na­pirend szerint tárgyaltunk és a konk­rét kérdésekben egyeztettük véle­ményünket. A legfontosabb az, hogy mind a három mozgalom ellenez minden alkotmányellenes lépést, így képviselőink nem szavaznak meg olyan javaslatokat sem az SZNT­ben, sem a Szövetségi Gyűlésben, amely sértené érvényes alaptörvé­nyünket. cs­FMK-PDSZ TALÁLKOZÓ PRÁGÁBAN Tegnap a Független Magyar Kez­deményezés küldöttsége Prágában látogatást tett a Polgári Demokrati­kus Szövetség (ODA) vezetőinél. A. Nagy László elnököt, Zászlós Gá­bor miniszterelnök-helyettest, Vilá­gi Oszkár parlamenti képviselőt és Gyurovszky László vezetőségi ta­got fogadta az ODA elnöke, Pavel Bratinka, a szövetség alelnöke, Da­niel Kroupa és Jan Kalvoda, a CSNT első alelnöke. A szívélyes hangulatú megbeszélésen a felek áttekintették egymás véleményét az államjogi elrendezésről, az alkotmá­nyok elfogadásáról és a legfonto­sabb belpolitikai kérdésekről, s meg­állapították, hogy álláspontjaik közel állnak egymáshoz. Az ODA képvise­lői segítséget ígértek az FMK által kidolgozandó nemzetiségi törvény megvalósításához és benyújtásá­hoz. A cseh párt vezetői az FMK meghívására rövidesen Dél-Szlová­kiába látogatnak. (FS) JAN ČARN0GURSKY BEFEJEZTE ROMÁNIAI LÁTOGATÁSÁT (Munkatársunktól) - Ján Čarnogurský szlovák kormányfő, aki rövid látogatást tett Romániában, tegnap délután Buka­restben találkozott Adrian Nastase kül­ügyminiszterrel és fogadta őt Ion Iliescu elnök is. A felek mindkét alkalommal tájékoztat­ták egymást a csehszlovákiai illetve a ro­mániai helyzetről, az aktuális belpolitikai és gazdasági problémákról. Rámutattak arra, hogy a gondok egész Kelet-Európá­ban többé-kevésbé azonosak, s megoldá-. sukhoz szükséges lenne a térség orszá­gainak jobb együttműködése és a tapasz­talatok cseréje, természetesen az új vi­szonyoknak megfelelően. így például az általános valutahiány közepette is módot kellene találni a kölcsönös kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejleszté­sére. Szóba kerültek a nemzetiségi prob­lémák is. Čarnogurský szerint a romániai szlovákok helyzete a rendszerváltás után jnuuit és m a adottak a feltételek a fejlődé­sükhöz. Javulnak a kapcsolataik Szlová­kiával is. A könyv- és lapkiadási problé­máik megoldására Čarnogurský megígér­te, hogy a szlovák kormány egy nyomda­gépet ajándékoz nekik. A kormányfő né­zete szerint minden jelentősebb számú szlovák kisebbségnek ily módon kellene segítséget nyújtani a nemzeti kultúra érté­keinek megőrzéséhez. Mindezekről a problémákról konkrétan is véleményt cserélt a romániai szlovák kisebbség ve­zetőivel folytatott találkozókon. Čarnogurský a romániai csehszlovák nagykövet villájában találkozott a legfon­tosabb romániai politikai pártok képvise­lőivel is. Elutazása előtt a szlovák kormányfő pozitívnak nevezte látogatásának ered­ményeit. Néhány konkrét gazdasági meg­állapodást is aláírtak a Čarnogurský kísé­retében levő vezető gazdasági szak­emberek. KOKES JÁNOS, Bukarest FRONTÁLIS TÁMADÁS KÉSZÜL HORVÁTORSZÁG ELLEN (Folytatás az 1. oldalról) azután a tizenkettek elé terjeszt jóváha­gyásra. Az EBEÉ-t felkérik, adja bele­egyezését, s véleményt nyilvánít a NATO is. Genscher arról is beszámolt, hogy Csehszlovákia és Lengyelország hajlan­dó részt venni a megfigyelői missziót támogató akciókban. A csütörtöki hágai tanácskozások vé­gén közzétették, hogy a jövő héten plená­ris üléssel folytatódik a békekonferencia, s ezen eldöntik, van-e értelme a további tárgyalásoknak. A jugoszláv hadsereg több száz harc­kocsija és páncélozott járműve hagyta el csütörtökön Belgrádot és Horvátország felé vette az irányt. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter közben a brit tele­víziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a hadsereg frontális támadásra ké­szül Horvátország ellen. Kijelentette, a vi­lágnak segítenie kellene, mégpedig kato­nai egységekkel, amelyek megállítanák ezt a szörnyű agressziót. A Reuter hírügynökség tájékoztatott róla, hogy a harckocsioszlopban mintegy 700 tank, páncélozott jármú és nehéz­ágyú van, a katonák között állítólag több száz a tartalékos. A Reuter belgrádi diplo­máciai forrásokat idéz, amelyek szerint a hadsereg vagy megpróbálja elvágni Szlavóniát Horvátországtól, vagy Zágrá­bot veszi célba. Tegnap délutánig csak azt lehetett tudni, hogy a konvoj behatolt Horvátországba, s a kelet-szlavóniai Vu­kovar felé tartott. Ugyanebben az időben Zágrábban több légiriadó volt. A hadsereg nem kommentálta a csapatmozgást, de a Vajdaságban, Crna Gorában és Bosz­nia-Hercegovinában tovább tart a mozgó­sítás. Branko Salaj horvát tájékoztatási miniszter a tegnapra virradó éjszaka kö­zölte az AFP hírügynökséggel: ha a ju­goszláv hadsereg a köztársaság területé­re lép, Horvátország ,,megnehezíti az életét". Hozzáfűzte: meghozták az intéz­kedéseket, miként lehet szembeszállni ezzel a „hatalmas erővel". A tegnapra virradó éjszaka Horvátor­szágban folytatódtak az összecsapások. A fővárosban feszültséget keltettek a hadsereg mozgásáról szóló jelentések, Zágrábban szinte teljes elsötétítés volt, az utcákon járőröző rendőrautók arra szólí­tották fel a lakosságot, hogy ne hagyják el otthonaikat. A DPA által idézett horvát rádió szerint tegnapra virradó éjszaka a szerb fegyveresek ismét ágyúkkal lőtték Eszéket. A dalmáciai partvidékről is fegy­veres összecsapásokról érkeztek hírek. A zágrábi rádió közölte, hogy a partvidék legnagyobb városát, Splitet 15 percig lőt­ték egy hadihajóról. A szlavóniai Vinkov­ciban állítólag 16 személy vesztette éle­tét, 68-an megsebesültek a szerb milíciák támadása során. A közeli Vukovarban azonban nyugalom volt. A horvátországi fegyveres konfliktusok kirobbanása óta először lőtték a Zágrábtól mintegy 200 kilométerre keletre fekvő Nasicét. A helyi rádió közlése szerint a jugoszláv hadse­reg a horvát erők által körülzárt laktanyák­ból aknavetőkkel lőtte a várost. Ante Markovics szövetségi kormány­fő mégiscsak követelte Veljko Kadijevics védelmi miniszternek és helyettesének, Stane Brovetnek a lemondását - tájé­koztatott csütörtökön este a belgrádi tele­vízió. Markovics azzal indokolta lépését, hogy a „hadsereg kicsúszott az ellenőr­zés alól". Felszólította a hadsereget, hogy állítsa le horvátországi hadművele­teit. Ugyanez a forrás tájékoztatott róla, hogy a kormányfő kisebbségben maradt, mivel 17 miniszter ellenezte javaslatát. Kanada csütörtökön az ENSZ Bizton­sági Tanácsának sürgős összehívását kérte a jugoszláviai helyzettel kapcsolat­ban. Ez derül ki abból a levélből, amelyet Jean-Bernard Mérimée francia diploma­tának, a BT soros elnökének nyújtottak át. Robert Hawke ausztrál kormányfő ha­sonló tartalmú levelet küldött Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak. Elhalasztották a négy balkáni ország mára Athénba tervezett tanácskozását a Balkánon kialakult válságról. Dimitar Popov bolgár kormányfő és görög part­nere, Konsztantinosz Micotakisz a Ju­goszláviában kialakult drámai helyzettel indokolta a döntést. HAVEL: MIT AKARUNK TULAJDONKEPPEN? Václav Havel csütörtöki pozsonyi munkalátogatásának végén - lapzártánk után - nyilatkozott a Szlovák Televízió munkatársainak. A beszélgetést az alábbiakban ismertetjük. 0 Cseh oldalról egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben kérdezik, mit is akarnak tulajdonképpen ezek a szlová­kok. Mai tapasztalatai alapján hogyan válaszolna ezekre a kérdésekre, elnök úr? - Úgy gondolom, teljesen legitim az az óhaj, hogy demokráciában éljünk, hiszen azért csináltuk a forradalmat, hogy szaba­dabb és* igazságosabb feltételeket te­remtsünk. Legitim az a törekvés is, hogy kifejezzék a nemzeti önazonosságot, a nemzeti identitást. Úgy vélem azonban, az lesz a legjobb, ha a szabad élet iránti vágy szövetségi államban és nem két önálló államban teljesedik ki. A szlovák nemzet ügye, hogy melyik utat választja. Ezért már régen támogatom a népszava­zást, amely véleményem szerint a szlo­vák és cseh nemzet akarata kinyilvánítá­sának legdemokratikusabb eszköze. 0 Elnök úr, amennyiben a Szlovákia szuverenitásáról szóló deklarációt politi­kai deklarációnak tekintjük, nem járhat­na-e el hasonló módon a cseh fél is? - Ez a cseh féltől függ. Amennyiben a deklaráció csak politikailag demonstrál­ja a köztársaság egyediségét, azt a tényt, hogy alulról, a köztársaságok alkotják a szövetséget, azt a tényt, hogy az álla­mok szuverének, akkor fölösleges a dek­laráció. Ezt már kimondja a mai alkotmá­nyunk. Sok minden azonban arra utal, hogy nem csupán politikai deklarációról van szó, olyan elveket is tartalmaz, ame­lyek kettős jogállást teremtenének. így például az az elv, hogy a köztársasági törvényeket a létező szövetségi torvények fölé helyeznék nagyon veszélyes álla­munk számára és ellentétben áll a mai alkotmányos rendszerrel. A Szlovák Nemzeti Tanácstól függ, hogy jóváhagy-e valamit. Véleményem szerint a köztársa­ság szuverenitásáról van szó, és a z a szerződés, amelyben a cseh és a szlo­vák politikai erők már hosszabb ideje megegyeznek, világosan megerősítheti ezt a szuverenitást. • Besztercebányai politikai asztrológi­ája heves vitákat váltott ki. -Arra a csillagra gondoltam, amely már tulajdonképpen megvan. A nemzeti lét, a nemzeti önazonosság csillagára. Más dolog az állam csillaga. Valóban nem zárom ki, hogy a jövőben esetleg lehetsé­ges és talán praktikus is lenne, ha két államcsillag lesz, természetesen csak ak­kor, ha az állampolgárok így döntenek. Véleményem szerint ebben a pillanatban ez a lépés nagyon szerencsétlen lenne • On kezdeményezte a népszavazás­ról szóló törvényt. Szlovákiában a tör­vényjavaslattól eltérően úgynevezett rati­fikációs népszavazásról beszélnek. - A mai parlamentekben nincsenek olyan pártok - talán a Szlovák Nemzeti Párt kivételével -, amelyeket elvben elté­rő államjogi koncepcióval választottak meg. Pozsonyban két tüntetés folyt. Az egyik a közös, a másik az önálló államért, önmagában ez is tanúsítja, hogy a lakos­ság véleménye megoszlik. Szerintem ép­pen erről a kérdésről kellene népszava­zást rendezni. Arról, hogy közös államot akarunk, vagy pedig két önálló államot. • Ez azt jelenti, hogy ilyen szellemben kellene megfogalmazni a kérdést? - A Szövetségi Gyűlésnek kell dönte­nie. Úgy látom, hogy a társadalom nagy része már ideges amiatt, mert nem tudja, milyen államban fog tulajdonképpen élni. Nem tudja, hogy egy vagy két államunk lesz. Ez nyugtalanító, megoldást kell ta­lálni, alkotmányos módon ki kell mondani, mit akarunk tulajdonképpen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom