Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-01 / 178. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK tiJSZÓM EGYIPTOMI-IZRAELI TÁRGYALASOK KEH KÖZELEDTEK ÍZ ÁLLÁSPONTOK BAKERT MA JERUZSÁLEMBE VÁRJÁK SÚLYOS INCIDENS LITVANIABAN JELCIN HISZ GORBACSOVNAK Kairóban tegnap Davkf Levy izraeli és Amr Musza egyiptomi külügyminiszter folytatták a tárgyalásokat a közel-keleti helyzetről és az arab-izraeli konfliktus megoldásának lehetőségeiről. A keddi forduló után az egyiptomi diplomácia ve­zetője kijelentette, az izraeli álláspont ed­dig elfogadhatatlan, ám reményét fejezte ki, hogy ez megváltozik. A miniszter ezzel összefüggésben rámutatott az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 242. számú határozatá­nak jelentőségére. A Jerusalem Post című napilapnak adott nyilatkozatában Musza elmondta, Egyiptom felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy fogadják el a tervet a nemzetközi békekonferencia összehí­vására. Hangsúlyozta: mindkét félnek kompromisszumos lépést kellene tennie Kelet-Jeruzsálem kérdésében, amelyet a tárgyalások első fordulóiából kihagyná­nak. Az első fordulónak egyszerűbbnek kellene lennie, mint a másodiknak és a harmadiknak - mondotta Musza. „Mi is konzultálunk a palesztinokkal és Jordánia A hat ausztrál szövetségi állam kor­mányfői és a szövetségi kabinet kedden megállapodott egy olyan szorosabb föde­ráció létrehozásában, amely az ausztrál adófizetőknek évi sok millió dollárt takarít meg. Ennek feltétele az, hogy a törvény­hozó testületek fokozatosan megszünte­tik azokat a jogi előírásokat, amelyek korlátozzák a föderációnak az egyes álla­mokkal szembeni jogköreit. Robert Haw­ke ausztrál miniszterelnök az első konkrét lépésnek nevezte a közös nemzeti közúti. Frederik de Klerfc dél-afrikai elnök tegnap hivatalosan is ígéretet tett ana, hogy véget vet a politikai csoportok finan­szírozásának, és drasztikusan korlátozza a kormány titkos lépéseit Ezt a televízió­ban mondott beszédében közölte. Most először nyilatkozott az Inkatha mozga­lomnak a kormány által nyújtott pénzesz­közök körüli botrányról. 1 De Klerk a korábbi titkos lépéseket támogatta, és hangsúlyozta, hogy ezeket a dél-afrikai konfliktusok hosszú történe­tének tükrében kell látni. Megígérte azon­ban, hogy különbizottságot hoznak létre, s ennek az lesz a feladata, hogy kivizsgál­ja az eddigi ügyeket. Jelezte, hogy az összes titkos akciót csak azután fejezik be, ha feloldják a Dél-Afrikával szembeni nemzetközi szankciókat. Az államfő egy­ben elutasította az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) vádját, mely szerint a rend­őrség és a hadsereg tagjai az inkatha is. Nem akarjuk rákényszeríteni őket, hogy mondjanak le Jeruzsálem kérdésé­ről. De először kezdjük meg a folyamatot, a tárgyalásokat, s akkor majd ők maguk döntik el, hogyan tovább" - mondotta végezetül Amr Musza. Levynek tegnap délután kellett volna hazatérnie, hogy megegyezzen Jicchak Samír kormányfővel abban, csatlakoz­nak-e Szíriához, Szaúd-Arábiához, Jor­dániához és Libanonhoz, elfogadják-e Baker amerikai külügyminiszter békeja­vaslatait Záráskor kaptuk a gyorshírt Jeruzsá­lemben bejelentették, hogy James Baker amerikai külügyminiszter ma Moszkvából Izraelbe érkezik. Az Öböl-háború befeje­zése óta ez lesz Baker hatodik közel­keleti körútja. Samír kormányfő tanács­adója ezzel kapcsolaban megjegyezte: azonnal össze lehet hívni a közel-keleti békekonferenciát amint kormánya garan­ciákat kap az USA-tól arra vonatkozóan, hogy a palesztin delegáció ügyében telje­sítik az izraeli elvárásokat vasúti és villanyhálózat létrehozását Hawke szerint a szorosabb föderáció hozzájárul az ausztrál gazdaság haté­konyságának növeléséhez is. Mint mon­dotta, Ausztrália kihasználja az Európai Közösségek tapasztalatait. A hírügynökségek ezzel összefüggés­ben megjegyezték, 1901 óta, vagyis a brit gyarmattartók távozása óta ez az első próbálkozás az egységes ausztrál gazda­ság megteremtésére. oldalán álltak a konfliktusban, amely az utóbbi évben mintegy 6000 áldozatot kö­vetelt. A védelmi és a biztonsági miniszter menesztésével kapcsolatban elmondta, továbbra is bízik bennük, hiszen ellenke­ző esetben nem adott volna nekik újabb feladatokat a kabinetben. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke, aki latin-amerikai körúton tartózkodik, tegnap a mexikói parlamentben mondott beszédében sú­lyos belső válságnak nevezte az Inkathá­nak nyújtott kormánypénzek miatt kirob­bant botrányt. Mint ismeretes, az Inkatha a hozzávetőleg hatmilliós zulu törzset tö­möríti, s a feketék között az ANC legna­gyobb riválisának számít. Mandela szerint a kormány az Inkatha pénzelésével hoz­zájárult Dél-Afrikában a feketék közötti súlyos zavargások kirobbanásához. „Meggyőződésem, hogy Mihail Gorbacsov a szó politikai értelmé­ben már nem fog ingázni az egyik oldaltól a másikig és valóban eldön­tötte, hogy megvalósítja a reformo­kat". Ezt Borisz Jeklifi orosz elnök jelentette ki az Interfax hírügynök­ségnek adott keddi nyilatkozatában. Erre a meggyőződésre állítólag a szovjet elnökkel a hétfőről keddre virradó éjszaka, több mint hétórás tárgyalások után jutott. A megbe­széléseken egyébként részt vett Nurszultan Nazarbajjev kazah el­nök is. Jelcin szerint a demokratikus erőknek most már nem kell tartaniuk attól, hogy a szövetségi elnök „be­csapja" őket, úgy mint januárban, februárban és márciusban. Biztosak lehetnek benne, hogy a demokrati­kus reformok útjára lép. „A megfele­lő módon mi is támogatni fogjuk őt" - mondotta Jelcin. Az orosz elnök az említett tanács­kozás legfontosabb eredményének nevezte, hogy sikerült megoldani a szövetségi szerződés tervezeté­nek vitás részét, amely az adókat érinti. Megelégedéssel állapította meg: „Mihail Gorbacsov elfogadta kompromisszumos módosítá­sunkat. " Sámsondi Kiss György magyar kormánybiztos arról tájékoztatta a Népszabadságot, a múlt pénteki tiltakozó levele után hétfőn ismét levelet intézett Dominik Kocinger csehszlovák kormánybiztoshoz, s ebben emlékeztet arra, hogy a két ország operatív bizottságainak július 10-i találkozóján jegyzőkönyvbe vet­ték: a magyar fél nem járul hozzá a körtvélyesi felvízcsatorna feltölté­séhez. Hangsúlyozta továbbá: úgy véli, hogy a „feltöltés sokkal inkább szimbolikus értelmű, — a csehszlo­vák elszántságot bizonyítja -, sem mint műszakilag jelentős lépés". A Magyar Nemzet tegnap vezér­cikkben foglalkozott a felvízcsatorna feltöltésével. A szerző felteszi a kér­dést: „Megéri-e egyáltalán a pénzt és a fáradságot, az elpazarolt ener­giát ez az akció, amely azonkívül, hogy a demokrácia nyílt megcsúfo­lása, súlyos környezeti veszélyekkel terhes. A tervezett alacsony vízszint, Jelcin arról is tájékoztatott, hogy a találkozón szó volt a munkahelyek depolitizálásáról szóló orosz elnöki rendeletről is. A szovjet elnök állító­lag a két politikus közötti kapcsola­tokban beállt jelenlegi stabilitás megőrzése érdekében nem fog a határozat érvénytelenítésére töre­kedni. Az Oroszországi Föderáció elnöke elutasította azt az állítást, hogy a rendeletet George Bush szovjetunióbeli látogatásával össze­függésben írta alá. Beismerte azon­ban: ezt szándékosan az SZKP KB plenáris ülése előtt tette, mert az volt a célja, hogy meghiúsítsa azoknak a reakciós erőknek a szándékát, amelyek meg akarták támadni Mihail Gorbacsovot. xxx A tegnapra virradó éjszaka hat litván belügyi katona életét vesztette és további kettő megsebesült. Ezt a litván belügyminisztérium közölte azzal, a tragédia a litván-belorusz határon levő vámhivatal elleni táma­dás következménye. Eddig nem tud­ni, hogy kik voltak a tettesek. A balti köztársaságok vámhivatalai ellen el­követett korábbi támadásokért eddig gyakorlatilag mindig a szövetségi belügyi elitalakulatok (OMON) kép­viselőit terhelte a felelősség. amelynek már eleve magas a mész­és a foszfáttartalma, dús algavirág­zást indít majd el, pokollá téve a Du­na és az üzemvízcsatorna közé szo­rult három község lakosságának az életét. S ez az elterpeszkedö, las­sanként megbüdösödő víz ráadásul még kátránytermékeket old ki a csa­torna oldalának aszfaltburkolatából, növelve a rákos megbetegedések veszélyét." „Ami pedig a demokráciát illeti - folytatja a szerző - 60 csallóközi település polgármestereinek tiltako­zását semmibe venni nem tartozik a demokrácia játékszabályai közé. Ezt még az előre bejelentett karban­tartásra hivatkozva sem illó megten­ni egy olyan országban, mely otthon akar lenni Európában. A szivattyúk beindítása a sztálinizmus utolsó em­lékművének, a bősi erőmű üzembe helyezésének szándékát fejezi ki" - állapítja meg a Magyar Nemzet munkatársa. 1991. AUGUSZTUS 1. NÉHÁNY SORBAN K ambodzsába érkezett tegnap egy különleges amerikai szakértői cso­port azzal a céllal, hogy megvizsgálja a valódiságát annak a fényképnek, amely állítólag három, a vietnami háborúban fogságba esett és még ma is élő amerikai katonát ábrázol. A felvételt a múlt hónap­ban hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban, s a hozzátartozók azonosí­tották a három foglyot. B onnban a pénzügyminisztérium kö­zölte, a német-csehszlovák megál­lapodás alapján egyszerűsítik a közös határon az ügyintézést. Például a vámke­zelést összevonják, úgyhogy mind a turis­ták egy átkelésnél csak egy alkalommal lesznek kénytelenek megállni. Jelentős mértékben bővítik a legnagyobb határát­kelőhelyek üzemelésének idejét is. Több helyűt építenek új parkolókat és külön sávokat a tehergépkocsik számára. Szin­te mindenütt növelik a dolgozók számát is. V isszatérhet a Fülöp-szigetekre Imel­da Marcos, az egykori diktátor, Fer­dinand Marcos özvegye, akit Manilában bíróság elé állítanak. A Fülöp-szigeteki kormány egyidejűleg azt is közölte, hogy a diktátor földi maradványait nem hajlan­dó befogadni az ország. A 62 esztendős Imelda Marcost a Cosmopolitan folyóirat a világ tíz leggazdagabb asszonya közé sorolta. T egnap nyílt meg a kolumbiai Carta­genában a latin-amerikai parlamenti közgyűlés 13. ülésszaka. A tanácskozá­son 22 ország 170 képviselője vesz részt. Ez a fórum 1964-ben alakult meg Limá­ban, fő feladata a térség államaínak integ­rációja, a tagországok politikai és szociá­lis gondjainak közös megoldása. Ezúttal Latin-Amerika új gazdasági tömbjeinek kialakításáról, valamint a chilei és a para­guai helyzetről tárgyalnak. B écsben tegnap hagyta jóvá a kor­mány a védelmi tanács július 11-i határozatát arról, hogy az osztrák légel­hárítást föld-levegő és föld-föld típusú rakétákkal látják el. A kormánynyilatkozat szerint ezt a döntést azok a konfliktusok motiválták, amelyek Afganisztánban és az öbölben robbantak ki. Megfigyelők szerint valószínű, hogy közrejátszottak a jugoszláv határon közelmúltban történt incidensek is, például június 28-án a jugo­szláv hadsereg vadászgépe megsértette az osztrák légteret. R omániában engedélyezik a magán­pénzváltókat. Ezt tegnap jelentette be Bukarestben a Nemzeti Bank. A ren­delet értelmében pénzváltót rendezhet be minden jogi személy, tehát a kereskedel­mi bankoktól kezdve az utazási irodákon át egészen a bejegyzett magánvállalko­zókig. Az alapvető feltétel az, hogy a jogi személy igazolni tudja: van saját valuta­kontója 10 millió lej értékben. Hivatalos árfolyamon számolva jelenleg 1 dollár 60 lej. N émetországban a kormány néhány tagja s az ellenzéki politikai pártok több képviselője is figyelmeztetett az utóbbi időben arra, egyre növekszik a po­litikai menedékjogot kérő külföldiek szá­ma. Ezért követelték a bevándorlás korlá­tozását. Tavaly 200 ezer „politikai üldö­zött" folyamodott letelepedési engedé­lyért, ez 59"százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Ez az irányzat az idén is folytatódik, az első félévben 91 ezren szerettek volna Németországban letele­pedni. S bár a kérelmezőknek csak a 10 százaléka kapja meg az engedélyt, a töb­bieknek az alkotmány lehetővé teszi, hogy ügyük lezárásáig az országban ma­radjanak, s ez több évig is eltarthat. Svédországban viszont egészen más a helyzet, a stockholmi napilapok szerint az idén felére csökkent a menekültek száma. Tavaly 16 ezer menekült érkezett Svédországba. M ár hetek óta rendkívül súlyos harcok folynak Sri Lankán a hadsereg és a tamil Tigrisek fegyveres alakulatai kö­zött. A keddi összecsapásokban például 23-an vesztették életüket. A háború azért lángolt fel ilyen erővel, mert a Tigrisek blokád alá vették a hadsereg egyik tá­maszpontját, s a kormánycsapatok, an­nak ellenére, hogy a légierő támogatását is élvezték, nem tudták áttörni a blokádot. H elmut Kohl kancellár a német kari­katuristák legkedveltebb témája. Az idei év első felében a napilapokban 1260 különböző rajz készült a kormányfőről. Walther Keim, a parlament dokumentációs osztályának vezetője volt az, akinek eszébe jutott, hogy átlapozzon 120 külön­böző újságot. Azt állítja, hogy Kohl ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. A második helyen Genscher külügymi­niszter áll, róla fél esztendő alatt 512 karikatúra készült. IRAK HAZUDOTT Iraknak lényegesen több vegyi fegyvere van, mint amennyit eredetileg beismert. Erről tájékoztatott kedden New Yorkban Rolf Ekeus, annak az ENSZ-bizottságnak a veze­tője, amelyet az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének felügyeletével bíztak meg. Az ENSZ szerint Bagdadnak 46 ezer vegyi fegyvere van, s ebből csupán 11-12 ezret ismert be. A bevallott 650 tonna vegyianyag helyett pedig 3 ezer tonnával rendelkezik, ezeket fegyverek gyártására használja fel. A fegyverek nagy többsége könnygázt tartalmaz, ezenkívül az iraki vegyi arzenálban sok olyan rakéta van, amelyek robbanófejeit sarin ideggázzal töltötték meg. A nnyi mindent illetünk az utóbbi időben a tör­ténelmi jelzővel, hogy az ember már las­san le sem meri ími, nehogy tovább koptassa. Sokan kétségbe vonják, hogy biztonságosabb lesz a világ, ha felszámolják a - részben már elavult - tömegpusztító fegyverek egyharmadát, s ez a szkepticizmus érthető is, ha konfliktusokkal teli jelenünkre gondolunk. A START mégis meg­érdemli a jelzőt, két dolog miatt. Egyrészt az elkövetkező másfél-két évtizedre meghatározza az erőviszonyokat, stratégiai egyesúlyt. Más­részt: hadászati támadó arzenál ilyen nagyará­nyú csökkentésére még nem volt példa, és ami még ennél is fontosabb - olyan korban kötötték meg a szerződést, amikor a világ megszűnt kétpólusú lenni. Sokszor méltattuk már a szerződés politikai jelentőségét, többféle megközelítésből is, ezért most inkább dióhéjban arról, amit tudni illik - vagy tudni lehet, hiszen még nem hozták nyilvános­ságra - a START-ról. Nem egészen pontos az a jellemzés, hogy kilencéves tárgyalási folyamat zárult most sikerrel. A megbeszélések 1982-ben még SALT-tárgyalásokként indultak, de két év múlva meg is feneklettek. A SALT csak limiteket, korlátokat szabott volna, ezzel szemben a START-nál már a konkrét leszerelés a cél. 1985-ben kezdődtek meg újra a tárgyalások az atom- és űrfegyverekről. Emlékezhetünk, évekig ment a huzavona, mert az Egyesült Államok a kettőt külön akarta választani, az SDl-ről („csil­lagháborús program") nem akart alkudozni. Moszkva viszont ebbe nem ment bele, mondván: a kard és a pajzs logikája alapján a támadó és a védelmi fegyverek kérdésköre elválaszthatat­lan. Végül a szovjet fél engedett. Az évek során rengeteg ehhez hasonló vitán kellett magukat a szakértőknek túltenniük, tehát a kilenc eszten­dő kisebb-nagyobb megszakításokkal, néha visszalépésekkel értendő. A lényeg: amikor meg­volt az akarat, végül mégis eljutottak a kompro­misszumért kompromisszumot elv érvényesíté­A SZERZŐDÉS séhez. Azért volt nehézkes az összehasonlítás, mert mindkét fél más-más típusú fegyverek fej­lesztésére helyezte a súlyt. Míg például a Szov­jetunió stratégiai potenciáljának gerincét a szá­razföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták alkotják, addig az USA főleg a hadászati bombázókat és a tengeralattjárókra telepített eszközöket helyezte előtérbe. Nézzük a felső határokat. Szovjet katonai szakértők elmondták, hogy a hordozóeszközök, vagyis a hadászati triád mindhárom elemét együttesen 1600-ra kell csökkenteni (földrészkö­zi rakéták, tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták és nehézbombázók). Ebbe beleszámít a Szovjetunió 154 nehézrakétája, amelyek összesen 1540 atomtöltetet hordozhatnak. Tehát mig a hordozóeszközök számára megszabott plafon mindkét oldalon 1600, a robbanótöltetek esetében ez a szám 6000. Technikai szempont­ból lényeges kikötés, hogy a 6000-en belül a fcldrészközi rakétákon és a tengeralattjáró­fedélzeti rakétákon együttesen nem lehet több 4900 robbanófejnél. Korábban arról volt szó, hogy a START ötven százalékos csökkentést fog rögzíteni, ezért is nevezték el rakétafelező szerződésnek. De a teg­nap aláírt dokumentum ennél jóval kisebb, globá­lisan egyharmados csökkentést irányoz elő. Az arányokat tekintve a Szovjetuniónak az említett közös felső határok eléréséhez a hordozóit csak­nem 40 százalékkal, az Egyesült Államoknak pedig 30 százalékkal kell lefaragnia. A robbanó­fejeknél ez az arány 48 illetve 39 százalék. A feleknek a szerződés rendelkezéseit három szakaszban, hét év alatt kell végrehajtaniuk. Tény az, hogy Moszkvának nagyobb arányú csökkentéseket kell megvalósítania, s ezért is véli úgy sok szovjet tábornok, hogy előnytelen üzletet kötöttek. De ez így nem igaz. A lényeg az, hogy a hadászati egyensúly nem borult fel, csak alacsonyabb szintre helyeződött. Abban van né­mi igazság, hogy az amerikai technikai fölényt a szovjetek csak a mennyiséggel tudták ellensú­lyozni. M egkezdődött tehát a nemzetközi politika egyik lényeges ellentmondásának a fel­oldása, amely abban áll, hogy mindkét oldalon az új világrend, új nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításáról beszélnek, miközben állig fel van­nak szeretkezve a legveszélyesebb atomfegyve­rekkel. Ezért a mostani szerződést START-l-nek nevezném, amelyet szükségképpen követnie kell a START-il-nek. MALINÁK ISTVÁN AZ AUSZTRÁLOK SZOROSABBRA FÚZIK A FÖDERÁCIÓT n n BUDAPESTI LAPVELEMENYEK BOSROL INKATHAGATE MANDELA KEMÉNYEN BÍRÁLJA A KORMÁNYT

Next

/
Oldalképek
Tartalom