Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám, hétfő

HlREK - VÉLEMÉNYEK MIÉRT HALLGATOTT LIGACSOV, RIZSKOV ÉS NYINA ANDREJEVA? A TELEFONVONAL VÉGÉN: IZBÉKI GÁBOR, A MAGYAR RÁDIÓ MOSZKVAI TUDÓSÍTÓJA Ml LESZ VELED, TÁBORTŰZ? Csehszlovákiai magyar gyermeklapjaink hányatott sorsa még mindig nem tisztázódott kellő mértékben. Mi a helyzet a Tábortűzzel? Erről kérdeztük a lap főszerkesztőjét dr. Szarnák Mihályt. - A Tábortűz kiadása körüli gondok enyhülőben vannak. Az állami támogatásnak köszönhetően a Csemadok OV Hont Kiadója gondozásában jelenünk meg, méghozzá ismét négyszínű nyomással. Tehát szeptembertől újra színes Tábortűznek örülhetnek a gyerekek. - Változik-e a lap ára? - Az eddigi 2 koronáról csupán 3 koronára emelkedik. Továbbra is a mi lapunk a legolcsóbb, hiszen a 16 oldalon túl rendszeresen közlünk majd különféle posztereket és kivágókat, hogy ezzel is kedveskedjünk olvasóinknak. - Mégis milyen gondokkal küzdenek jelenleg? - A legfontosabb dolgunk most az, hogy a lapterjesztés zökkenőmentes legyen. Szeptembertől nem a Hírlapterjesztő Szolgálat (PNS) juttatja el a Tábortűzt iskoláinkba, hanem saját terjesztői szolgálatunk (Hont Kiadó, Csemart, magánterjesztők). Ez azt jelenti - és erre már két levélben is felhívtuk az alapiskolák lapterjesztőinek figyelmét -, hogy a szerkesztőség címére küldjék az iskola megrendelését. Utánrendeléseket természetesen bármikor elfogadunk. Az iskolai lapterjesztőket a megrendelt lapmennyiség árának 10 százalékával jutalmazzuk. - Tervez-e a szerkesztőség tartalmi változásokat? - Azon vagyunk, hogy a Tábortűz továbbra is minél színesebb, sokrétűbb érdekesebb legyen „megújult" formájában. Továbbra is elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy minél több „élő anyagot" közöljünk, de törekszünk arra is, hogy főként a magyar szakosok (de az egyéb tantárgyak tanítói is) kiegészíthessék, bővíthessék gyerekeik, tanítványaik hasznos olvasnivalóját a Tábortűzben található írásokkal, hogy ily módon is tágíthassák szellemi horizontjukat, látókörüket. A visszajelzések azt bizonyítják, hogy törekvésünk helyes, de akad még tennivaló bőven. Közösen - pedagógusokkal karöltve! Ehhez kérem a segítségüket. -yKIMONDANI AZ IGAZSAGOT „Ez csak a próba volt, az igazi majd fél egy év múlva következik". - így nyilatkozott Viktor Aiksznissz képviselő, a hírhedt fekete ezredes az egyik külföldi újságírónak arra a kérdésére, hogyan is értékeli ő a helyzetet. Aiksznissz úr tehát nemhogy nem határolta el magát a puccstól, hanem még meggyőződését is fejezte ki, hogy meg kell azt ismételni, de sokkal ügyesebben. Vajon Ligacsov, Rizskov, Polozkov és Nyina Andrejeva talán épp azért hallgattak a puccs napjaiban, mert érezték, hogy az kudarcba fullad, ők viszont a győztesek között akarnak lenni. Nos, ez egyelőre még nem derült ki, mert Alksznisszon kívül a felsoroltak még nem szólaltak meg augusztus 19-e reggele óta. Az ezredes úr viszont szívesen beszélt. Már 21-én azt nyilatkozta, hogy szerinte Anatolij Lukjanov, a szövetségi parlament elnöke a palotaforradalom elvi irányítója. Ez feltehetően igaz is, hiszen Jelcinnek is ez a véleménye, ám a betyárbecsület Alksznissztól nem ezt kívánta volna. Hiszen ha Lukjanov távozik, márpedig távozott a parlament elnökségéből, akkor a Szojúz nevű neosztálinista frakció - Aiksznissz frakciója - elveszíti legerősebb támogatóját, a reformokat lefékező parlamenti tanácskozások karmesterét. Ligacsov és Rizskov hallgatása feltehetően azzal magyarázható, hogy már régen nincsenek előtérben, és talán ők maguk is igyekeztek távol maradni az udvari intríkáktól. Ligacsov Szibériában éldegél, és ha még egyet is értene a puccsal, a fővárosiak akkor sem szánnának neki főszerepet. Ám az is elképzelhető, hogy Jegor Kuzmics - bármilyen elvi ellentétek alakultak is közte és Gorbacsov között - ilyen átlátszó ürüggyel, mint a betegség bejelentése, aligha ment volna bele volt főnöke leváltásába. Ennél sokkal jobban tiszteli ő a saját sokat hangoztatott erkölcsi tartását. Nyikolaj Rizskov volt szövetségi GORBI Szó szerint egyetértek Jelcinnel, az egyelőre még nagy Szovjetunió egyre hatalmasabb Oroszországának első emberével, aki szombaton este - miután Gorbacsov lemondott az SZKP főtitkárának posztjáról - pusztán azt mondotta: ,,Jó szándékában nem kételkedem." Én sem. Nagyra becsülöm Mihail Gorbacsovot - éppenséggel nem csupán a jó szándékáért, avagy azért, hogy az aparatcsikból reformkommunistává, a reformkommunistából a szabadságjogokat patikamérlegen osztogató demokratává, a demokratából reálpolitikássá tudott avanzsálni. Persze, ez sem apróság. Számomra azonban az volt az igazi történelmi Gorbacsov, aki a posztsztálinista jégkorszakot felolvasztva - a létező veszélyek tudatában - vállalta a nyitás kockázatát. Számomra az volt a történelmi, a nyugaton is csodált Gorbi, aki vállalta a berlini fal lebontását, a két Németország újraegyesítését; a lengyel, a magyar, a csehszlovák rendszerváltást; vállalta az 56-os és a 68-as katonai agresszió újraértékelését és ehhez fűződőén a csapatkivonások tényét - és mindeközben szétoszlatta az SZKP vezető elitjének mítoszát. Tény, hogy Gorbacsov rengeteget taktizált, ám ha ezeket a tetteket konkrétan nem ismerjük el, ismét hamisítunk. Gorbi az utóbbi fél évtikormányfő, az orosz elnökválasztás vesztese a szavazás óta szintén távol él a politikától. Azt még engedte, hogy a mai puccsisták bedobják őt a ringbe a Jelcin elleni demokratikus küzdelem során, ám az talán már neki is sok lett volna, hogy ő jelentessen beteget Mihail Szergejeviccsel. Vagy ha erre nem lett volna elég bátor, akkor lebeszélte volna ót erről Ľudmila, a felesége, akinek okos tanácsaira a volt Gorbacsov-barát mindig oly szívesen hivatkozott. A puccs közvetlen előkészítésére egyébként olyan kevés idő is maradt, hogy a földrajzilag s az egyéb értelemben vett távoli embereket nem is tudták volna beszerezveni. Akármilyen előzetes terve volt esetleg a „Bizottságnak", a 19-ei közlemény szövegét csak augusztusban fogalmazták meg és csak 18-án a Gorbacsovval a Krímben folytatott számukra eredménytelen tárgyalás után írták be kézzel, hogy az elfogadás napja 18-a, a kihirdetésé pedig 19-e. Az egész dokumentumot csupán öten írták alá, Janajev, Krjucskov, Pugo, Baklanov és Jazov, a többiek csak később adták nevüket az akcióhoz. De nem került szóba Ligacsovon és Rizskovon kívül a puccs során Szergejev, a neosztálinista leningrádi közgazdász és Makaszov, a Gorbacsovot szintén nem szerető uráli katonai parancsnok. Ez két dolgot bizonyíthat. Az egyik az, hogy a puccsistáknak nem volt idejük arra, hogy ezeket az embereket megbízható módon beszervezzék, a másik pedig az, hogy annyira bíztak a gépezet működésében, hogy annak beindulását a fent nevezettek támogatása nélkül is biztosra vették. Az majd csak később derül ki, hogy az érintettek vajon örültek-e ennek, vagy sem, és hogy esetleg ők lesznek-é majd annak a már nem főpróbajellegű puccsnak a szervezői és végrehajtói, amiről oly lelkesen nyilatkozott Viktor Aiksznissz. zedben a történelem bizalmasává vált. Előre kifürkészte titkait. Nagy politikus (volt). Lehet, hogy helytelen múlt időt használni Gorbacsovval, mint nagy politikussal kapcsolatban. Mégis: a politikusság nem örökre szóló prófétai képesség. Egy adott kor adott viszonyainak kiváló ismerete, helyes tájékozódóképesség és az ismeretekből helyes következtetések levonása, valamint a jó ösztön - ez mind-mind kelléke a jó politikusságnak. (Folytatás az 1. oldalról) a fesztivál főrendezője) elnöke kértek szót. Elmondták, hogy a romák a pártállamban megtűrt személyek voltak ugyan, de parttalanul folyt az életük, holott a problémák, a fejletlenségükből adódó nehézségek, a társadalomba való beilleszkedésük és a közerkölccsel sokszor öszsze nem férő viselkedésük orvoslása már akkor is sok kívánnivalót hagyott maga után. A cigányoknak nem voltak és nem is lehettek olyan vezéregyéniségei, akik ezért az etnikai csoportért a múltban érdemben is léphettek volna, elősegíthették volna fejlődésüket. Ezt a nem könynyű, de mindenképpen szükségszerű feladatot vállalja fel most a roma intelligencia és a demokráciában elburjánzott roma pártok és mozgalmak, különböző csoportosulások érdekeinek, elképzeléseinek, szervezeteinek közös nevezőre hozását pedig a liga. Találóan fogalmazott dr. Pompa: „Igaz, a romák most még izolálódnak, mert először egymás között kell kimondani az igazságot, tisztázni a helyzetet, és csak aztán léphetünk egységesen a társadalom színpadára. A jövőben nem a jogainkért, de a létező probléHogy most, az ókonzervatívok puccsa után jól, helyesen, politikusán cselekszik-e Gorbacsov? Lesznek-ejlletve hányan és kik a követői? Ö maga igazi demokratává, avagy „csak" demokratikus kommunistává válik-e? Ki tudná ezt előre egy olyan birodalomban, ahol az utóbbi esztendőkben annyi minden megtörténhetett, ahol az utóbbi héten annyi minden történt és ahol, hála az égnek, annyira felgyorsultak az események, hogy óráról órára 'mák megoldásáért akarunk síkraszállni." A vendégek közül először Rudolf Baláž besztercebányai római katolikus püspök, majd dr. Ján Dubiny a szlovák evangélikus egyház zólyomi egyházkerületének főméltósága szóltak arról, hogy az egyház hajlandó segítséget nyújtani a romák hitéletének megteremtésében. Ha kell a legnagyobb kápolnában, a roma mentalitáshoz legközelebb álló szabad természetben is megteremtik az igehirdetés feltételeit. Sidó Zoltán, a Csemadok vezető titkára szintén támogatásáról és nemzetiségi hovatartozástól független együttműködésről biztosította a romák integrálódását szolgáló mozgalmak képviselőit, külön aláhúzva, hogy erre a segítségre nemcsak a pozsonyi központban, de az egyes járási székhelyeken is számíthatnak. A fesztivál gálaműsora,- melyen 16 csoport, illetve együttes, zenekar és szólóénekes váltogatta egymást, a késő esti órákban ért véget. Bár a nézőtér nem telt meg teljesen, a jelenlevőknek felejthetetlen élményben, a legjobb szereplőknek pedig értékes tárgyi jutalomban volt részük. (polgári) történik valami... Ennek tudatában csak remélni tudom, hogy a széthullóban lévő Szovjetunióban a jövőben már maradéktalanul és szabadon, valóban demokratikusan szerveződhetnek a különböző érdekek; illetve, hogy már valóban nincs és nem is lesz talaja a nagy összefogásra, parttalan-pártra épülő mozgalomnak. Lehet, hogy a ma egy hete elnök-főtitkárként háziőrizetbe vett Mihail Gorbacsovot meghaladta az a kor, amelyért oly ragyogó stratégiai érzékkel harcolt?! Ami tűnődésre ad okot, a következő: akkor - a peresztrojka és a glásznoszty meghirdetése után - ha nem is tudtuk pontosan, ám helyesen sejtettük, mit akar a világszerte Gorbivá népszerűsödő Gorbacsov. Most úgy tűnik: ez az, ami hiányzik. Főtitkárként visszalépett ugyan, de nem oszlatta fel az SZKP-t. Ehelyett megkreálta a demokratikus kommunisták fogalmát, ami - legalábbis a jelen pillanatban - eléggé kétértelművé teszi/teheti szándékait. Persze, az is lehet, hogy tévedek, és Gorbit újra bizalmába fogadja a történelem. Lehet, hogy jó politikusként felismeri napjaink időmértékét és rálel arra, ami ä vonzások és taszítások jelenlegi párharcában valóban előremutató. Egyvalami tény: Gorbacsov keresi a keskeny ösvényt. De tény az is, hogy nem tudni: főút avagy - legalábbis az ő számára - zsákutca lesz-e belőle? MIKLÓSI PÉTER ,ÚJ SEÓi 1991. AUGUSZTUS 26. NÉHÁNY SORBAN P

ÁRIZS elővárosában, Nanterre -ben csütörtökön letartóztattak 15 csehszlovák munkást, akik illegálisan dolgoztak az ottahni egyetem egyik objektumán. Az AFP hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a helyi hatóságok döntése nyomán a hét végén szabadon engedték őket. A csehszlovák polgárok június végén turistaként érkeztek Franciaországba, majd szerződéses munkaviszonyba léptek az egyik meg nem nevezett társaságnál. N

ÉMETORSZÁG öt új szövetségi tartományában a jövő évben a jelek szerint mintegy 10 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatnak, mutatott rá bonni sajtóértekezletén Jürgen Möllemann német gazdasági miniszter. Szerinte az élénkülést elsősorban az építőipar fogja ösztönözni, amely már az év első felében jelentős fellendülést mutatott. Ennek ellenére a munkaerőpiacon továbbra is aggasztó lesz a helyzet és az év végére várhatóan az állástalanok száma eléri a másfél milliót. Feltételezések szerint az elbocsátottak létszáma meghaladja majd az újonnan létesített munkahelyek számát. A

KUVAITI emír szombaton jelképes fáklyagyújtással jelezte, hogy a télen súlyos háború színterévé vált Kuvaitban újra megnyitják az iskolák kapuit. Az iskolákban több mint fél éven át szünetelt a tanítás, mivel az iraki egységek Kuvait-ellenes inváziója következtében az iskolaépületek jelentős része megsemmisült vagy megrongálódott. Hivatalos adatok szerint az új tanévet 256 ezer diák kezdi majd meg, holott tavaly még a háború előtt mintegy 480 ezren ültek az iskolapadokban. Ez elsősorban annak a következménye, hogy palesztin családok ezrei voltak kénytelenek Kuvait elhagyására. A

Z IRAKI parlament szombati rendkívüli ülésén jóváhagyta a bagdadi vezetésnek a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó törvény tervezetéhez fűzött kiegészítéseit, jelentette az INA iraki hírügynökség. A törvénytervezetet a parlament még tavaly júliusban jóváhagyta. Az jóváhagyásra Szaddam Husszein elé került, majd az általa vezetett forradalmi vezérkar kiegészítésekkel visszautalta a parlament elé. A hírügynökség közölte, hogy az új politikai pártoknak világosan meg kell fogalmazniuk programjukat és Irak függetlenségének, területi egységének és nemzeti szuverenitásának megvédése érdekében kitűzött céljaikat. A

Z IZRAELI kormány ne vegyen részt az októberre tervezett arab-izraeli konferencián és utasítsa vissza az itt előterjesztésre kerülő békejavaslatokat. Ezt szorgalmazta szombati rádióbeszédében Juval Neeman izraeli energetikai miniszter, aki valószínűleg az izraeli atomfegyver atyjának is tekinthető. Közölte: a kormány legközelebbi ülésén szorgalmazni fogja, hogy Samir kormányfő vizsgálja felül a békekonferencián való izraeli részvételre vonatkozó kormánydöntést. A

KAMBODZSAI hatóságok egy amerikai szakemberekből álló küldöttségnek átadták azoknak az amerikai katonáknak az állítólagos földi maradványait, akiket az indokínai háború befejezése óta eltűnt személyeknek nyilvánítottak. Az amerikai csoport azért tartózkodik Phnompenben, hogy kiderítse annak a 83 amerikainak sorsát, akik a háborús események idején Kambodzsában eltűntek. E személyek között több újságíró is volt, akiket a vörös khmérok fogtak el. A

Z ENSZ FŐTITKÁRA közvetítőként részt vesz a salvadori polgárháború befejezéséről esedékes tárgyalásokon. Ezeket a megbeszéléseket a hét végén újították fel Costa Ricában a salvadori kormány és a Farabundó Marti Nemzeti Felszabadítási Front között (FMLN). Javier Pérez de Cuellar jelenléte ellenére a salvadori elnök nem fűz nagy reményeket a megbeszélesek sikeréhez, mivel a felkelők újabb széles körű fegyveres akcióra készülnek, hiszen San Salvadorban nagyszámú olyan fegyvert koboztak el, amelyeket ennek a baloldali szervezetnek a raktáraiban találtak.