Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám, péntek

MAGABIZTOSSÁG A MÁRIA PALOTÁBAN Szóval: Jelcin az elnökválasztáson le fogja győzni Gorbacsovot, elnyeri a szovjet államfői posztot^ Szobcsak pedig helyére ül, az oroszországi elnöki székbe, mégpedig simán. (3. oldal) A DÖGLŐDŐ ELEFÁNT A vak is látja, hogy nem véletlenül időzítették ezt a puccsot a „nyolcak", hanem egy fontos szerződés aláírásának előestéjén, sebtében, átgondolatlanul, talán utplsó elkeseredésükben fanyalodtak rá. Olyan is lett. (4. oldal) Péntek, 1991. augusztus 23. • Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 197. szám ANTALL JÓZSEF: TÜRELMES PÁRBESZÉDET Marián Čalfa szövetségi miniszterel­nök Prágában tegnap fogadta Varga Györgyöt, a Magyar Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét, aki Antall József magyar kormányfő levelét adta át a mi­niszterelnöknek. A levélben a magyar miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer problémáját mindkét ország a múltból örökölte, és az ez évi dubrovniki tárgyalások alapján mindkét ország maximális erőfeszítéseket akar tenni annak érdekében, hogy a tárgyalá­sok eredményhez vezessenek. Antall Jó­zsef meggyőződését fejezte ki, hogy a tü­relmes párbeszéd a vízlépcső problémá­jának közös megoldásához vezet. Varga György arról is tájékoztatta Ma­rián Čalfát, hogy a magyar parlament illetékes bizottságai készek a legrövidebb időn belül tárgyalni Josef Vavroušek szövetségi környezetvédelmi miniszterrel A magyar nagykövet átadta miniszterei nökünknek a magyar kormányfő meghí­vását hivatalos magyarországi látogatás­ra, amely feltehetően október második felében valósul meg. BÓSI VÍZI ERQMU CSAK ÁRVÍZVÉDELMI MUNKÁT VÉGEZNEK A bösi vízi erőmű építői nem foly­tatják a munkálatokat az ideiglenes C variáns építésén, hanem csak árvízvédelmi munkákat végeznek a Dunán, illetve a Vágón, az Ipolyon és a Garamon. A Duna bal partján magasítják a gátakat, folytatják a szivárogtató csatornák építését, és az összekötő gáton, illetve a szi­vattyúállomásokon dolgoznak. MIHAIL GORBACSOV VISSZAVETTE AZ IRÁNYÍTÁST DÉLUTÁNI SAJTÓÉRTEKEZLETÉN MINDENRE FÉNY DERÜLT Nem is a nap, hanem az elmúlt éjszaka híre világszerte az volt, hogy helyi idő szerint röviddel két óra után (közép-európai idő szerint éjszaka egy óra után) a vnukovói kormányrepülőtéren leszállt az a különrepülőgép, amely visszahozta a Krímből Moszkvába Mihail Gorbacsovot. A háromnapi kényszerű izolációból visszatérő elnököt Alekszandr Ruckoj orosz alelnök és Ivan Szilajev, Oroszország miniszterelnöke kísérte. Gorbacsov az egyik Moszk­va melletti kormánynyaralóba hajtatott, Ruckoj és Szilajev viszont az orosz parlament épületébe ment, hogy beszámoljon az eseményekről az ott éjszakázó képviselőknek. Nyomban a repülőgép leszállása után Mihail Gorbacsov rövid nyilat­kozatot adott a rádiónak. Kijelentet­te, ha a puccsisták terve sikerül, a szovjet társadalomra katasztrófa várt volna. Úgy vélekedett, a jobbol­dali puccs összeomlása az átalakí­tás reformjainak sikerét jelzi és azt bizonyítja, a szovjet emberek bíznak vezetőikben. Gratulált a szovjet nép­nek, amely felelősségtudatról tett ta­núbizonyságot és bebizonyította, tiszteli azokat, akikre a hatalmat bíz­ta. A továbbiakban Gorbacsov el­mondta, hogy nyaralójában három napig katonák zárták körül, fogvatar­tói pedig igyekeztek őt megtörni. „A társadalomnak meg kell tudnia, mit akartak tenni azokban a napokban az elnökkel és családjával, mit akar­tak tőle és mit nem kaptak meg" - mondta Gorbacsov. Az államfő megköszönte Borisz Jelcinnek, hogy a képviselőkkel és a dolgozók­kal együtt szembehelyezkedett az államcsínnyel. Gorbacsov szerint az átalakítás 6 éve meghozta az ered­ményeket, megváltoztatta az embe­rek hozzáállását a „csábító jelsza­vakhoz". Az összeesküvők ilyen jel­szavakkal akarták a pusztulásba ve­zetni a társadalmat. Gorbacsov, még mielőtt elutazott volna a Krímből, az AFP francia hírügynökség munkatársának el­mondta, utasította az illetékes szer­veket a puccsisták elleni szükséges lépések megtételére. Közben már a tévénézők milliói láthatták, hogy Gorbacsov kiváló egészségnek örvend, bár szemmel láthatóna megviselték őt az előző négy nap eseményei. Fáradtnak tűnt, de elszántnak. A négynapi el­zártság a külvilágtól viszont egész­ségi problémákat okozott Raisza Gorbacsovának. Idegpanaszai vannak, melyek bal karja megbénu­lását okozzák. Ivan Szilajev orosz kormányfő még az éjszaka bejelentette, hogy az önjelölt nyolc vezetőt hazaárulá­sért bíróság elé állítják.' (A puccsis­ták sorsáról lapunk 3. oldalán szá­molunk be részletesen.) Az éjszaka folyamán folytatódott, majd reggelre befejeződött a katonai egységek kivonása Moszkvából. A fővárost utolsóként az orosz parla­(Folytatás a 2. oldalon) A három napig várt pillanat: Mihail Gorbacsov visszaérkezik Moszk­vába. A háttérben Raisza Gorbacsova és unokájuk, Okszana. A BIRODALMI ESZME CSŐDJE Az orosz birodalmi eszme már több száz éves, és sarkalatos tétele valahogy így hang­zik: Ahova egyszer a birodalom katonái bete­szik a lábukat, ott Moszkvának - ha csak egy mód van rá - meg kell vetnie a lábát. Ez a tétel érvényesült a cárok idején is évszázadokig, és ehhez az eszméhez igazodva gyarapította az országot Lenin és Sztálin. Az alapgondola­tot, persze, még minden időszakban meg is fejelték az éppen kéznél levő ideológiai masz­laggal. Nem hiába hivatkozott Sztálin mindig is az orosz ember hazaszeretetére és szívós­ságára. A politrukok a hadseregben (úgy 1935 táján) még akkor is a parasztok patriotizmusá­ra és szívósságára hivatkoztak, miután a falut a kollektivizálás során teljesen tönkretették és miután 5-6 millió ember éhenhalt Ukrajna és orosz föld legtermékenyebb területein. E hét elején a puccsisták is a birodalom érdekeire hivatkozva szólították maguk mellé az embereket. Véres kardot hordva körül azzal ijesztgették a moszkvaiakat, a leningrádiakat és Oroszország egész lakosságát, hogy ve­szélyben a három baltikumi köztársaság biro­dalomhoz tartozása. Egyértelmű kinyilatkoz­tatásokkal arra utaltak, hogy ha az emberek nem állnak mögéjük, elvész Grúzia, önállósul Moldávia, arról már nem is beszélve, hogy a több mint 50 milliós Ukrajna is kiválik. Az ijesztgetésnek az lett az eredménye, hogy Moszkva és Leningrád lakossága egyér­telműen amellé a Borisz Jelcin mellé állt, aki a szó szoros értelmében fő szervezője volt a Szovjetunió tagköztársaságai önállósulásá­nak, illetve a különválásra készülő köztársa­ságok újtípusú együttmködésen alapuló szö­vetségi szerződése megkötésének. Ha a nyol­cak bandája néven emlegetett bűnszövetke­zet nem próbálkozik meg a hatalom átvételé­vel, a szerződést már meg is kötötték volna. Jelcin tegnap, az orosz parlament előtt tartott beszédében kijelentette, a puccs miatt ugyan elhalasztották a szövetségi szerződés aláírását, de napokon belül helyrehozzák a mulasztást, és nem hagyott kétséget az iránt, hogy átdolgozzák a szerződést, és az eredetinél, a Gorbacsov és környezete által elfogadottnál lényegesen nagyobb hatáskört biztosít a tagköztársaságok számára. Az egész világ számára rejtély volt, hogy a puccsisták miért Gorbacsovot tekintették fő ellenségüknek, és miért hagyták szabadon Jelcint, aki végül is meghiúsította a katonai diktatúra bevezetését. Gondolkodásmódjuk­nak estek áldozatul. Azzal számoltak, hogy Moszkva lakossága ugyanaz, ami 1953-ban volt, vagy éppen 1964-ben, Hruscsov meg­buktatásának esztendejében. Azt gondolták, hogy a hazafiság, a birodalmi eszme mételyé­vel ezúttal is képesek lesznek az embereket levenni a lábukról. Vannak korszakok, amelyekben a szó szo­ros értelmében a levegőben vibrálnak az új eszmék. A múlt században 1848 körül volt ilyen időszak. A hermetikusan elzárt orszá­gokba, tartományokba is beférkőzött az új szellem. Magyarországot, Csehországot, egész térségünket is elérte. Most is hasonó a helyzet. Voltak államok, amelyek diktátorai szöges dróttal, hírzárlattal, rádióadó-zavarás­sal és masszív ellenpropagandával próbálták maguktól távol tartani a polgárosodás eszmé­jét. A gondolat titokzatos fluidumként átlépte a szöges drótot, leküzdötte a hírzárlatot, s az emberek akkor is megértették miről van szó, ha az „ellenséges" rádióadókban elhangzot­taknak csak egytized részét értették meg a za­varás miatt. Mind a szovjet birodalom egykori, ma már levált peremvidékein, mind magában a szét­esöben lévő birodalomban a nacionalizmus jelenti manapság a legmegoldhatatlanabbnak látszó gondot. Számolnak is ezzel a visszahú­zó erők, és Moszkvában is számoltak a puccs szervezői. Valószínű, rendkívüli jelentősége lesz annak, hogy éppen Oroszország; a Szov­jetunió legnagyobb köztársasága játszott a napokban döntő szerepet a centralizmus megdöntésében. Grúziára, Lettországra, Észt­országra vagy Litvániára, de még Ukrajnára is rá lehetne illeszteni egy általános lerohanást és konszol'dálást követően az ellenforradal­miság „kutyafejét", mint ahogy 1968 után Csehszlovákia reformerőivel is ezt tették. Akár két évtizedet is várni kellene (mi is ennyit vártunk), amíg teljesen elrothad a konszolidá­lók garnitúrája. Felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió legnagyobb köztársaságában következett be, ami a na­pokban bekövetkezett. A birodalmi eszme csődjét jelenti, hogy immár milliók tudatosít­ják: megváltozott a világ értékrendje. Százez­rek fogadták üdvrivalgással Moszkvában, Oroszország fővárosában Jelcinnek azt a be­jelentését, hogy a három balti köztársaság különválása rövidesen bekövetkezik. Rájöttek az emberek, hogy nem az önállóságra törekvő peremköztársaságok jelentik számukra az el­lenséget, hanem a bolsevizmus. Jelcinnek volt mersze kilépni a kommunista pártból. Kétségtelen, hogy ezzel hallatlanul megnövelte népszerűségét. Gorbacsov to­vábbra sem merészelt szakítani ezzel a visz­szahúzó erővel. Egyáltalán nem csodálkoz­nék, ha Oroszországban viszonylag rövid idő alatt törvényen kívül helyeznék a kommunista pártot. Megérett rá az idő. TÓTH MIHÁLY ZSEBÜNK LATJA KÁRÁT ÚJ ÁRAK A TEJPIACON (Munkatársainktól) - Amit az elmúlt héten még csak jósolgattunk, az immár valóság. Egyes helyeken néhány tej­termék ára máris megváltozott, sajnos felfelé kúszva. Ha eddig nem tudtuk, hogy hol mit és mennyiért vehetünk meg, ezután még inkább érvényes a bi­zonytalanság. Az állam a belpiacot nem dotálja, az önállósult tejipari üze­mei pedig egymástól függetlenül egyeznek meg a termelőkkel a tej árá­ban. Körzetek szerint eltérően, s ebből következik, hogy a bolti árak is külön­bözőek lesznek. Telefoninterjúink a Nyugat-Szlovákiában alakuló helyze­tet érzékeltetik, s holnapi számunkban kelet-szlovákiai termelöket is megszó­laltatunk e tárgykörben. Értesülésünk szerint néhány tejtermék ára a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban is megváltozott, annak ellenére, hogy a Nagymegyeri Tejüzem nem emel­te termékeinek árát. Méri Zoltán kereske­delmi osztályvezető elmondta, hogy a te­jet, vajat, túrót, joghurtokat, savanyított tejkészítményeket és a 16 százalékos tejfölt továbbra is változatlan áron adják a boltokba, így áruknak az ő körzetükben nem szabadna emelkednie. De ugyanígy egyedül a kereskedelem bűne, ha az Érsekújvári vagy a Nyitrai járásban mege­melkedett a náluk készített tejszín, s bár­hol Szlovákiában a nagymegyeri puding ára. Más a helyzet azokkal a termékekkel, amiket a senicai vagy a pozsonyi üzemtől kapnak, mivel ezek máris megemelték áraikat. Például az előbbi helyen gyártott túrókrémek ára 6-7 százalékkal, az eida­mi sajt kilója 52-ről 57.20 koronára, a Po­zsonyból szállított Miláčik 2,70-ről 3,70­re, a 3,5 százalékos tartóstej pedig 8-ról 9.40-re emelkedett. Ugyancsak megdrá­gult a Radena-család, valamint a csoko­ládés termix. Fontos tudni, hogy a "fenti összegek termelői árak, vagyis ennyiért adja az üzem a kereskedelemnek, amely­re a boltok ráteszik a saját nyereségüket. Mindez azonban csak ma és holnap érvé­nyes, mivel a pozsonyi tejüzem szombat­tól szeptember 1-ig visszavonta az ár­emelést, és ismét a régi áron adja termé­keit. A nagymegyeri álló árak háttere a kivi­telre kerülő tejpor és az ugyancsak ex­portjelölt pudingok, amelyekért jár az álla­mi dotáció. A többi, vagyis az odahaza eladott tej és tejtermékek alapanyagának felvásárlási árát az állam nem dotálja, ezért a tejüzem és a termelők megegye­zése szerint alakul. Az érdekegyeztető tanácskozásra a közeljövőben sor kerül. Amikor Bíró Ottótói, a megyeri üzem egyik szállítójának, a Vásárúti Mezőgaz­dasági Szövetkezet ágazatvezetőjétől megkérdeztem, hogy zootechnikusként mit vár e tanácskozástól, a választ mege­lőző és a telefonban is hallható sóhaj jelezte, mennyire nehéz a felelet. Napon­ta 7 ezer liter tejet adnak el, július végéig 5,30 korona körüli literenkénti átlagárat kaptak. Augusztusra és a további hóna­pokra még nem egyeztek meg. Tehené­szetük 4,50-es átlagár mellett gazdasági helyett szociális ágazattá válik, vagyis egyetlen korona haszon nélkül foglalkoz­tatja majd az embereket. Az aránytalanul megnövekedett bemenő költségek miatt a mezőgazdasági üzemek legfeljebb 4-5 százalékos haszonnal termelnek. A ke­reskedelem (boltok) csak azért, hogy át­veszik és eladják a tejet és a tejterméke­ket, e haszonnak minimum a kétszeresét vágják zsebre. Galántán, az immár önálló állami válla­lattá alakult Milex-ben gyártási struktúrá­(Folytatás a 4 oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom