Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám, péntek

1991. AUGUSZTUS 23. IÚJ SZÓ. HÍREK - VÉLEMÉNYEK DIENSTBIER: HABOZÁSNAK NINCS HELYE (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés épületének egyik tanácstermében gyülekeztek a parlament elnökségének tagjai tegnap délelőtt, hogy Alexander Dubček felhívására reagáljanak a Szovjetunióban lezajlott katonai puccsra, amelyről ma már szerencsére kijelenthetjük, sikertelen volt. A tanácskozás eredményére várva alkalmam volt néhány kérdést feltenni Jirí Dienstbier külügyminiszternek, aki tegnap reggel érkezett haza Washingtonból, és a repülőtérről egyenesen a parlamentbe jött. • Eredményesek voltak washingtoni tárgyalásai? Optimista a jövőt illetően? - Elégedett vagyok a tárgyalások eredményeivel. Sikerült Baker és Chaney miniszterekkel megértetnem, hogy régiónkat gyors tempóban integrálni kell Európába. A habozásnak nincs helye, stratégiai szempontból is fontos, hogy fizikailag, konkrétan csatlakozzunk Európa biztonsági rendszeréhez, a kőolajvezetékeihez, telekommunikációs rendszeréhez. Tekintet nélkül arra, hogyan alakul a helyzet a Szovjetunióban, a gyors integráció ugyanúgy szolgálná az európai biztonság, mint a balti államok, Ukrajna de Oroszország demokratikus erőinek igyekezetét is. • Úgy véli, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország között is szorosabb együttműködés kezdődik? - Az együttműködésünk már huzamosabb ideje jó. A Szovjetunióban lezajlott katonai puccs azonban erélyes figyelmeztetés az együttműködés fontosságára. A külügyminiszter az újságírók köréből elhangzott kérdésre, hogy milyen jövőt jósolt a puccsnak, kifejtette: már kezdettől fogva valószínűnek látta a kudarcot. Elegendő volt ránézni a kezdeményezőkre. Ez a hatalma átmentésére törekvő brezsnyevi garnitúra nem Sztálinokból, hanem jakešekból, indrákból állt. Görcsös kísérletnek voltunk tanúi minden eszmei tartalom nélkül. Nyilvánvaló volt, hogy nincs koncepciójuk, nincs mit felajánlaniuk a nemzetnek. - kérdezték Dienstbiert. • Azt hallani, Sevardnadze lesz az új alelnök. Hogy fogadná ezt a választást? - örömmel - hangzott a tömör válasz. KIS ÉVA VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. augustus 23-án Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 51,83 52,63 Francia frank 5,20 5,28 Német márka 17,68 17,96 Olasz líra (1000) 23.67 24,04 Osztrák schilling 2,51 2,55 Svájci frank 20,27 20,60 USA-dollár 30,79 31,19 MIHAIL GORBACSOV VISSZAVETTE AZ IRÁNYÍTÁST (Folytatás az 1. oldalról) mentet védelmező páncélosok hagyták el. Borisz Jelcin orosz államfő a maga részéről már az éjszaka folyamán megkezdte a tisztogatást. Leváltotta a Krasznodari határterület, a Rosztovi, Szamarai és Lipecki kerület végrehajtó bizottságainak elnökeit. Egyben utasította az orosz főügyészt, indítson ellenük vizsgálatot. Rendeletet adott ki, amellyel leváltotta Leonyid Kravcsukot, a szövetségi rádió és televízió vezetőjét. A két szervezet dolgozói ehhez már szerdán hozzájárultak. Döntését Jelcin azzal indokolta, hogy a központi rádió és televízió a puccsisták egyik szócsöve volt. A rendelet szerint ez csak ideiglenes intézkedés volt, a végső döntés a szövetségi államfő jogkörébe tartozik. Mihail Gorbacsov Moszkvában helyi idő szerint tegnap délben megbeszélést tartott legközelebbi munkatársaival és tanácsadóival. Döntés született arról, mára összehívják annak a kilenc köztársaság vezetőinek a tanácskozását, amelyek részt vettek az új szövetségi szerződés kidolgozásában. Döntés született már néhány személycseréről is. Mihail Gorbacsov Mihail Mojszejev, eddigi vezérkari főnököt bízta meg a védelmi minisztérium irányításával. A hadseregtábornok 1939ben született, 1988 decemberében nevezték ki vezérkari főnökké. A védelmi miniszter helyettesévé az államfő Borisz Pjankov tábornokot nevezte ki. A KGB ideiglenes vezetésével Leonyid Serbasint bízta meg, aki gyakorlatilag mindenki számára ismeretlen személy. Ideiglenesen Vaszilij Trusin lett a belügyminiszter. Az 57 éves politikus két éve lett az Oroszországi Föderáció belügyminisztere. A várva várt sajtóértekezlet Tegnap késő délután Mihail Gorbacsov nemzetközi sajtóértekezleten számolt be az eltelt három nap viszontagságairól, s fejtette ki véleményét az államcsíny szervezőiről, a puccsot megelőző politikai helyzetről és a sürgető feladatokról. Gorbacsov reményét fejezte ki, hogy ilyesmi többé nem fog előfordulni. Alkotmányellenesnek minősítette a hatalomátvételt, melyet jobboldali személyek szerveztek, olyanok, akiket ő maga nevezett ki tisztségükbe, s akikben korábban bízott. Közvetve - és később közvetlenül is - elismerte, ilyen szempontból őt is felelősség terheli a történtekért. A sajtóértekezlet első részében az államfő részletesen elmondta, hogy augusztus 16-án 16.50 órakor testőreinek parancsnoka közölte vele, hogy politikusok egy csoportja akar vele beszélni. Ugyanakkor kiderült, hogy megszakadt minden kapcsolata a külvilággal, minden telefonvonal elhallgatott. Számára nyomban világos volt, hogy mi is történik. Nyomban „haditanácsra hívta családja felnőtt tagjait, vagyis Irina lányát, vejét és feleségét, Ftaiszát. Közölte velük, bárhogy is alakuljanak a dolgok, ő nem tesz engedményeket, így, sajnos, családjának is viselnie kell a következményeket. Nem volt ez könnyű választás, hiszen a nyaralóban tartózkodott két unokája, Okszana és Anasztaszija is. Ekkor kezdődött valamennyiük számára a 72 nehéz óra. Csak a legkisebb, Anasztaszija vészelte át viszonylag könnyen ezt a három napot, csak az nem tetszett neki, hogy nem fürödhet a tengerben. Gorbacsov elmondta, ultimátumot adtak neki, hogy valamennyi jogkörét adja át az alelnöknek. A bizottság tagjai közölték vele, az ország helyzetére való tekintettel el kell rendelni a rendkívüli állapotot. Gorbacsov ezt határozottan elutasította, nem írta alá lemondását, a puccsistákat kalandoroknak nevezte. Közölte velük, kész azonnal összehívni a parlamentet és a népképviselők kongresszusát, de erre fogvatartói nem álltak rá. Ekkor elszigetelték őt és családját, valamint testőrsége tagját a külvilágtól. Mint mondotta, meg volt róla győződve, hogy az összeesküvés nem fog sikerülni. Minden nap követelte, hogy állítsák helyre a telefonvonalakat és mehessen vissza Moszkvába. Testőrei a házban talált öreg rádiókból összeeszkábáltak egy működő készüléket, így több külföldi rádióadót is hallgathattak. Az újságírók körében óriási derültséget váltott ki, amikor elmondta, a legjobban a BBC adását lehetett hallani. Ennek a rádiónak köszönhetően szerzett tudomást a puccsisták nemzetközi sajtóértekezletéről is. Megköszönte az újságíróknak, amiért igazán sarokba szorították őket, és így mindenkinek megmutatták, kik a hatalom bitorlói. Mindenekelőtt azonban Borisz Jelcinnek, Moszkva, Leningrád és más városok fosainak mondott köszönetet az elnök. Megállapította, a peresztrojka hat éve alatt azért sikerült valamit elérni, ezután a hat év után a puccsisták már nem tudták a társadalmat meggyőzni arról, hogy viszszaforduljon. Elomondta, számtalan államfővel beszélt, valamennyien támogatásukról és szolidaritásukról biztosították őt, majd ironikusan hozzátette, vannak, akiktől nem kapót támogatást, ilyen vezető Szaddam Husszein, Moamer Kadhafi és a lett Rubiks. A puccs zárószakaszáról beszámolva közölte, nem volt hajlandó fogadni a Krímbe siető puccsistákat, követelte, hogy azonnal állítsák helyre kapcsolatát az országgal. Amint ez megtörtént, több fontos telefonbeszélgetést folytatott, mindenekelőtt Jelcinnel és Bush amerikai elnökkel. Az összeesküvés résztvevőit Krímben letartóztatták, majd magukkal hozták Moszkvába. Kiderült, Gorbacsovtól nem idegen a konspiráció. Elmondta, tartott attól, hogy likvidálják őt és családját, s az összeesküvők majd azt fogják mondani, amit akarnak. Ezért több példányban készítettek videofelvételt nyilatkozatáról - egy példányt bemutatott az újságíróknak a többit sikerült különböző csatornákon más-más helyekre eljuttatni. Készített egy négypontos kézírásos dokumentumot is, amelyben törvénytelennek minősítette a hatalomátvételt és elítélte résztvevőit. Az államfő ezúttal is bejelentette, hatályon kívül helyezte a rendkívüli bizottság valamennyi döntését és összes tagját megfosztotta tisztségétől. Megerősítette, PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Aggasztó jelenségek A Független Magyar Kezdeményezést aggasztja, hogy Szlovákiában továbbra sem csitul a nacionalizmus és a rasszizmus, sőt ellenkezőleg. Erre utal a trencséni zsidótemető megalázása és a szerdai Sznf-téri ellentüntetés - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Sándor Eleonóra, a Szövetségi Gyűlés képviselője majd kifejtette: Nincsenek információik arról, hogy az ügyészség indítványozta volna a temető megalázásával kapcsolatban az eljárást, illetve az eset kivizsgálását. Hangsúlyozta: nem állítja, hogy ugyanazok, akik tiszteletlenül viselkedtek a tüntetésen, követték el Trencsénben és korábban Nyitrán a sírgyalázást. Csak arra szeretett volna rámutatni, hogy az illetékes szervek, tehát az ügyészség nem lép fel hatékonyan a törvénytelenségekkel szemben. Az FMK tegnapi sajtótájékoztatóján szó volt ezenkívül a hétfői és a szerdai koalíciós tárgyalásokról, ezzel kapcsolatban a szovjetunióbeli eseményekről, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének bősi vízi erőművel kapcsolatos állásfoglalásáról, amelyről a közelmúltban már tájékoztattuk olvasóinkat. -gyorVégre a lényegen a hangsúly? A szovjetunióbeli fejlemények szerepeltek tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom sajtótájékoztatóján. Ján Petrík, a mozgalom központi titkára szerint mindazon politikai erők, amelyek a választók kegyeiért versengenek, egyértelműen elítélték a katonai puccsot. A Szlovákiai Kommunisták Szövetségének anachronista nyilatkozatait, amelyekben üdvözölték a szovjetunióbeli államfordulatot, nem kell mérvadónak tekinteni. Elvégre a szervezet szlovákiai viszonylatban sem képvisel jelentős erőt. Petrík ugyanakkor pozitívumnak tartotta, hogy a politikai pártok és "mozgalmak többsége a szomszédos országban történtek láttán igyekezett elválasztani a fülemüle pereket a lényeges kérdésektől. Az elvi kérdések között említette a privatizáció és a külföldi tőkebeáramlás feltételeinek megteremtését és az illetékességgel kapcsolatos vitát. Ján Petrik egy mondattal reagált a szerdai Sznf-téri botrányra, amelyről tegnapi lapunkban tudósítottunk. A széthúzás szlovák tulajdonság - mondta. A szlovák politikai reprezentáció a múltban, Masaryk idején sem tudott összefogni. Ha most sem fog tudni, akkor felesleges azon siránkozni, - fejtegette Petrik hogy a csehek nem akarják meghallgatni Szlovákia hangját. gáSzlovák véderő és szuverenitás Megelégedéssel fogadta a szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom a szovjetunióbeli fejleményeket, de aggasztónak tartja, hogy az alapvető kérdések így elsősorban a nemzetiségi kérdés, megoldatlanok maradtak. A mozgalom vezetői szerint Gorbacsov a nemzetek jogainak elnyomását jelképezi, míg Jelcin keresi a gondok orvoslásának módját. A szovjetunióbeli események hazai visszhangját elemezve elmarasztalták az államszövetséget támogató erőket, mert úgymond az eseményeket megpróbálták kihasználni a szlovák önállósulási törekvések elnyomására. Szerintük több prágai politikus nyilatkozata ilyen irányú, rejtett fenyegetéseket tartalmazott. Az elmúlt napok tanulságait igy összegezték: a kommunizmus nem reformálható meg, de ugyanígy a föderáció sem. Ezért halaszthatatlanná vált a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kikiáltása, amire szerintük az őszi parlamenti ülésen kerülhet majd sor. Peter Socha, a Szlovák Katonák Aszszociációjának elnöke, a mozgalom védelmi tanácsadója megragadta az alkalmat a szlovák véderő létesítésének szorgalmazására. Szerinte a legutóbbi fejlemények igazolták az ilyen fegyveres alakulat léjogosultságát, ezért a parlamenti pártoknak mielőbb meg kell vitatniuk a kérdést. - Ezeket az egységeket először KeletSzlovákiában kell létrehozni - mondotta. Mégpedig nemcsak azért, mert ezen a területen a szlovákokon kívül nemzetiségek is élnek. További indokként említette a várható menekültáradatot, valamint azt is, hogy a hadseregen belüli átcsoportosítás lassú. Peter Socha abban bízik, a Szovjetunióban történtek alapján mindenki rádöbben, hogy szükség van a szlovák honőrségre, annál inkább, hogy keleti határunk védelmét, Dobrovský nemzetvédelmi miniszter kijelentésével ellentétben, ő nem tartja megbízhatónak. _

r_ RENDKÍVÜLI KORMÁNYÜLÉS A szovjetunióbeli puccskísérlet, annak lehetséges következményei Csehszlovákia számára és néhány olyan halaszthatatlan intézkedés megtárgyalása, amelyek Csehszlovákia lakossága esetleges veszélyeztetése esetén lépnének életbe - ez szerepelt a szövetségi kormány tegnapi rendkívüli ülésén. A kormány jóváhagyta azt az intézkedést, amely a csehszlovák hadsereg katonáinak szolgálatteljesítésével kapcsolatban rendelkezik a különleges fontosságú objektumok őrzését, valamint az államhatárak védelmét illetően. A kormány feladatul adta a védelmi és a belügyminiszternek, hogy szükség esetén terjesszenek be javaslatot, mely objektumok és az államhatár mely szakaszai esetében szükséges különleges védelem, illetve hogy ehhez hány katonára van szükség és milyen anyagi költségekkel jár. AZ MKDM ÖRÖMMEL NYUGTÁZZA Az MKDM megelégedéssel nyugtázza a puccsisták bukását a Szovjetunióban, mert ezáltal a nagy ország elkerülte a polgárháború kitörésének veszélyét. így nem kerülnek veszélybe azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években tettek annak érdekében, hogy a demokratizálódás folytatódjék. Egy esetleges visszatérés a diktatúrához vért, könnyet, elszegényedést és gyűlöletet vonna maga után. A Gorbacsov által megkezdett folyamatnak nem szabad megszakadnia, mert ez a folyamat tette lehetővé Közé-Kelet-Európában is, hogy a társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát. Csak a demokrácia keretén belül lehet elképzelni országaink politikai és gazdasági stabilitását, valamint erkölcsi talpraállását. Az MKDM sajtóbizottsága nevében AGÁRDY GÁBOR és FÓTHY JÁNOS MKDM elnökségi tagok NAGYRA ÉRTÉKELTÉK JELCIN HELYTÁLLÁSÁT Prágában tegnap ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, hogy állást foglaljon a szovjetunióbeli eseményekkel kapcsolatban. A tanácskozáson részt vett Marián Čalfa szövetségi kormányfő és Jirí Dienstbier külügyminiszter is. Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke a tanácskozást követően újságíróknak többek közt elmondta, hogy a szovjetunióbeli militáns erők sikertelen kísérlete annak a bizonyítéka, hogy a nemzetek közti egyetértés és a demokrácia alapelvei a Szovjetunióban erősebbek, mint a militarizmus. Nagyra értékelte Borisz Jelcinnek, Oroszország elnökének a helytállását, s szólt Mihail Gorbacsov érdemeiről is a demokratizációs folyamat megvalósításában nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon. Jirí Dienstbier újságírók előtt elmondta: amerikai politikusokkal folytatott legutóbbi tanácskozásain szorgalmazta, hogy a közép-európai országokat mihamarabb kapcsolják be az európai gazdasági és védelmi rendszerekbe. František Šebej, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának elnöke többek közt arról szólt, hogy meg kell állapítani, miként vélekedik az új helyzetről Litvánia, Lettország és Észtország. Úgy tűnik ugyanis, hogy az a hatalom, amelytől ezek a köztársaságok függetlenné akartak válni, megváltoztatja arculatát. Nem zárható ki, hogy az említett köztársaságok a jövőben a Szovjetunióba kívánnak tartozni. megkezdődött ellenük a büntető eljárás. Egy kérdésre válaszolva elismerte, hiba volt hinni Jazovnak és Krjucskovnak, s a küldöttkongresszusnak volt igaza, amikor nem akarta megválasztani alelnökké Janajevet. Az SZKP-ről szólva azt mondta, azon lesz, hogy kiűzzék onnan a reakciósokat. Leszögezte viszont, hogy a pártban vannak valódi demokraták is, és kifejtette, szerinte végre kell hajtani a párt reformját. Kitérően szólt Lukjanov parlamenti elnök személyéről. Azt mondta, ezt a kérdést a parlamentben és a küldöttkongresszuson kell megvitatni. Örömünnep Moszkvában Száz-százötvenezer ember gyűlt össze kora este a Vörös téren és a szomszédos Manyezs téren. Itt folytatódott az örömünnep, amely a déli órákban az orosz parlament épülete előtt kezdődött. Ha nem számítjuk a május elsejei, gyakorlatilag kötelező felvonulásokat, soha még ennyi ember nem gyűlt össze a Kreml közvetlen közelében. Az orosz parlament képviselői a moszkvai városi tanács tagjai és a demokratikus mozgalmak képviselői voltak a szónokok. Többek között vizsgálatot követeltek a kommunista párt ellen, hogy tisztázzák szerepét az államcsínyben. Többen követelték a párt tevékenységének betiltását. Elhangzottak azonban olyan figyelmeztetések is, hogy nem lehet még igazán örülni, a hasonló esetek megakadályozása érdekében alapos és nyilvános vizsgálatra van szükség. A hatalmas tömegben csak itt-ott hangzott el olyan követelés, hogy mondjon le Gorbacsov, mivel maga is hozzájárult a válságos helyzet kialakulásához azzal, hogy megbízhatatlan embereknek hitt. A nap hőse kétségkívül Borisz Jelcin volt, aki a legtöbb éljenzést kapta. Gavriil Popov moszkvai főpolgármester bejelentette, a városi tanács mai rendkívüli ülésén Moszkva díszpolgári cjmet adományozott az orosz elnöknek. Egyben javasolták, ítéljék neki oda a Szovjetunió Hőse címet. Lapzárta előtti híreink • Szombaton lesz a puccs moszkvai áldozatainak temetése. A gyászszertartás délelőtt 10 órakor kezdődik a Manyezs téren. Az augusztus 21 -re virradó éjszaka három ember vesztette életét, a 30 éves Vlagyimir Kuszov, a 23 éves Dmitrij Komar és egy kb. 25 éves fiatalember, akinek a személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. • A litván parlament épülete előtt szerda este összecsapás tört ki a litván biztonsági gárda és a szovjet katonák között. Egy litván gárdista és egy szovjet katona megsebesült. Vilniusban bejelentették, a hétfőn bevonult kb. 100 harckocsi fokozatosan elhagyta a várost. Tegnap délelőtt pedig a litván tévétornyot is kiürítették a szovjet katonák. Ezt még januárbar. foglalták el, s az akció során 14 személy életét vesztette • Az ukrán parlament elnöksége tegnapi ülésén szombatra összehívta a parlament rendkívüli ülésszakát. A saját pénznem bevezetéséről és az ukrán némzeti gárda létrehozásáról fognak tanácskozni VÁCLAV HAVEL KATONÁK KÖZÖTT Tegnap 13.30 perckor landolt Sliač repülőterén az a repülőgép, mellyel Václav Havel köztársasági elnök, a CSSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka és kísérete érkezett. Itt egy katonai helikopter várta az érkezőket, s Breznóba folytatták útjukat. Előtte azonban a köztársasági elnök újságírók kérdéseire válaszolt. Elmondta, hogy e munkalátogatásuk mindenekelőtt az iránt érdeklődik, milyenek hadseregünk feltételei az államvédelem biztosítására. Arra a kérdésre, hogy mire van a leginkább szüksége hadseregünknek, Václav Havel azt válaszolta, hogy a védelem nem kis anyagi eszközöket igényel, elsősorban a fegyverzet korszerűsítésére van szükség, hogy fokozatosan csökkenthessük hadseregünk állományát és a katonai szolgálatot. A legfontosabb azonban, hogy a katonák tudatosítsák hazájuk védelmének fontosságát, illetve hogy a hadseregben eltöltött időt ne tekintsék hiábavalónak. Breznóban a negyvenkilencedik tüzérezrednél a köztársasági elnököt Štefan Csontos ezredes, az alakulat parancsnoka fogadta. Az altiszti iskola növendékeivel beszélgetve Václav Havel érdeklődött a kiképzés menete, a katonák lakáskérdései felől. Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter azt is megkérdezte a katonáktól, mi a véleményük a Szovjetunióban lejátszódó eseményekről. Sokan közülük nem titkolták, hogy tartottak a polgárháborútól, amely veszélyeztethette volna a demokratikus fejlődést Csehszlovákiában és egész Európában. Ezt követően Václav Havel és kísérete a lešti kiképzőtáborba látogatott. Ebben a táborban az elmúlt 20 évben szovjet egységek voltak. Távozásuk után a tábor néhány épületét menekültek rendelkezésére bocsátották. A többi részét a csehszlovák hadsereg használja. Václav Havel itt is elbeszélgetett a katonákkal. NINCS KÉSZÜLTSÉG Tegnap 16 órától korlátozták azokat a biztonsági intézkedéseket, melyeket a Szövetségi Belügyminisztérium válságstábja foganatosított a szovjetunióbeli események miatt, ezt Martin Fendrych, a Szövetségi Belügyminisztérium szóvivője közölte a Csehszlovák Sajtóirodával a válságstáb tegnap délelőtti ülését követően. Arról is tájékoztatott, hogy megszüntették a készültséget, s a stáb tagjai felének kell elérhető közelségben tartózkodnia.