Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-15 / 190. szám, csütörtök

FÜGGETLEN NAP ILAP Csütörtök, 1991. augusztus 15. • Ára 2,80 korona XĽIV. évfolyam, 190. szám A jugoszláv hadsereg járőre Eszék közelében ČSTK/AP-felvétel TŰZPÁRBAJOK TŰZSZÜNET IDEJEN ZÁGRÁB: A JUGOSZLÁV HADSEREG VONULJON VISSZA A LAKTANYÁBA AZ IGÉNY HÚSSZOROS KÖLTSÉGVETÉSI GONDOK A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN KOVÁČ ÚR PÁLFORDULÁSAI Hosszú elméleti írásokban támadta a nemzetiségi oktatásügy demokratikus megoldását szorgalmazó magyar beadványokat, egyes csehszlovákiai magyar politikusokat személy szerint is kíméletlenül megtámadott. (4. oldal) A horvátországi éjszakai tűzpárbajok a szerb fegyveresek és a hon/át védelmi erők között a két fél tömegtájékoztató eszközeinek jelentése szerint öt emberéletet és több mint húsz sebesültet követeltek. Pélmonostor faluban, a magyar határ közelében tegnapra virradó éjszaka három horvát rendőr vesztette életét, egy további pedig - a horvát rádió szerint - akkor halt'meg, amikor Eszék közeiéKLAUS: ELKÉPESZTŐ NÉMET KÖVETELÉS Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter elképesztőnek nevezte és elutasította azt a német követelést, hogy Csehszlovákia 1,3 milliárd márkát fizessen a volt NDK-val folytatott kereskedelemből visszamaradt kiegyenlítetlen számlák rendezésére. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott nyilatkozatáról tegnap az ADN hírügynökség tájékoztatott. A miniszter a rádióban kijelentette, nem tudja elképzelni, hogyan jutottak a németek ehhez az összeghez. A helyzet éppen ellenkező, Csehszlovákiát érték óriási veszteségek az NDK „megszüntetése" miatt, mivel a német cégek egyik napról a másikra felmondták megállapodásaikat a csehszlovák vállalatokkal. ben a szerb fegyveresek megtámadtak egy rendőrautót. Egy ötödik horvát rendőr is meghalt a Bénádban, Topusk fürdőváros mellett kirobbant tűzpárbajban. Ezeket a híreket azonban hivatalosan nem erősítették meg, s az sem kizárt, hogy az elmúlt éjszaka még többen meghaltak. A zágrábi rádió szerint ugyanis Szlavóniában és a Lika folyó mentén több horvát falut ért tüzérségi támadás. (Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunktól) - Az állami költségvetés kerete nem rétestészta, nem nyújtható a végtelenségig, tehát a helyi önkormányzatoknak be kell érniük azzal az állami támogatással, amelyet a jelenlegi inflációellenes gazdaságpolitikára épülő költségvetési szabályok alapján kiutaltak a számukra, s a kiadásaikat ezentúl elsősorban saját bevételi forrásaikból fog kelleni fedezniük, tudhattuk meg tegnap a Szlovák Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Ezen Jozef Dančo pénzügyminiszter és helyettesei nemcsak az újságírók kérdéseire, hanem elsősorban a meghívott polgármesterek panaszaira válaszoltak. Köztudott ugyanis, hogy a helyiönkormányzatoknak juttatott költségvetési támogatások elosztását az utóbbi időben számtalan bírálat érte. A minisztérium képviselői elmondták, mindenki számára megfelelő elosztási módszert lehetetlen találni, hiszen a költségvetéssel szembeni igény a városok és falvak részéről csaknem hússzorosa a szétosztható összegnek. Mivel az állami költségvetés inflációellenes politikára épül, s ez a népgazdaság összes ágazatában érvényesül, a települések a jelenleginél több pénzt nem kaphatnak. Ráadásul az előrejelzések szerint a második félévben tovább csökken a gazdaság teljesítőképessége, s emiatt a központi költségvetés bevételi forrásai is megcsappannak. A meghívott polgármesterek elsősorban a költségvetés elosztási szabályait bírálták. Véleményük szerint a bértömegadóból kiszámított 13 százalékos költségvetési juttatás kevés az önkormányzatok működéséhez, nem oldja meg a jelenlegi gondokat. Ebből a tételből legalább 40-50 százalékos juttatást javasoltak, amely segítene áthidalni a szorító pénzügyi problémákat. Azt is kifogásolták, hogy míg a nagyvárosok tömegközlekedésére csaknem kétmilliárd korona állar^i támogatás jutott, Szlovákia 2850 településének célirányos fejlesztésére mindössze 589 millió koronát áldozott a tárca vezetése. Pásztor István, Királyhelmec polgármestere egyenesen kirívó* igazságtalanságnak tartotta a velük szemben alkalmazott eljárást, amelynek alapján a város mindöszsze 5 millió korona költségvetési támogatást kapott, szemben a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező te(Folytatás a 2. oldalon) a Konföderáció eperjesi járási bizottsága hatáskörébe sorolták az ügyüket. Demeter Lajos elmondta, hogy csoportjukat ott nyilvántartásba vették, adataikat elkérték, az 50 koronás tagilletéket is beszedték ám a kárpótlási törvény elfogadása után kiderült, hogy az elhurcoltak ügyeinek intézésében a Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Asszociációja (SANO) illetékes. Egyre-másra keresik fel most sorstársai, mivel attól tartanak, a kárpótlásukból nem lesz semmi. Nyugtalankodnak a mégígért nyugdíj-kiegészítés miatt is. Pedig ugyancsak szükségük lenne rá. Ondrejsíkné Jankósik Magda elpanaszolta, 1600 korona nyugdíjából alig tud megélni. - Ennek ellenére nem a pénzről van itt szó - csuklik el a hetvenéves néni hangja. - Bármennyit is adnának, azokért az évekért nem tudnának kárpótolni, az egészségünket nem tudják visszaadni. Mert onnan senki sem jött haza egészségesen. Én is szívbeteg va(Folytatás a 4. oldalon) AZÉRT A SZEMBENÁLLÁS MINDIG MEGMARAD - Ellenzéki költészet, olyan értelemben, már nem lesz, amely direkt módon törte a borsot a hatalom orra alá: De azért a szembenállás mindig megmarad. Ha úgy vesszük, az ember mindig szemben áll, csak így képes szellemi energiát felszabadítani. (5. oldal) KI MIT AKAR? „Csodálkozom, hogy a tömegtájékoztató eszközök kifogásolják azt a módot, ahogy Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnökkel eszmét cserélek hazánk államjogi elrendezésének kérdéseiről. Szerintem éppen ilyen módon sikerült elérni azt, hogy a szlovák politikai képviselet szándékait megismerjük" - válaszolt a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának kérdésére Petr Pithart cseh kormányfő. Kifejtette továbbá, hogy a cseh kormány tagjai még mindig foglalkoznak Ján Čarnogurskýnak a 2000. évet illető elképzelésével. Érdekes momentum, hogy Pavol Demeš, a szlovák kormány nemzetközi kapcsolatok ügyével foglalkozó minisztere kötelességének érezte elhatárolni magát Ján Čarnogurský elképzelésétől, azt hangoztatva, hogy ez nem az egész szlovák kormány álláspontja. „Úgy gondolom, hogy Demeš úr válaszát éppen a két kormányfőnek a nyilvánosság előtti véleménycseréje váltotta ki. Ezért jó, hogy az ügyről a nyilvánosság előtt beszélünk. Én egyszerűen ezt szeretném, hogy világos legyen ki, mit akar - tette hozzá a cseh miniszterelnök. LEGYEN NÉPSZAVAZÁS? POLITIKAI PÁRTOK NAPJAINK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Csehszlovákia államjogi rendezése jelenti napjaink egyik legvitatottabb kérdését. Egyes pártok és mozgalmak azt javasolják, írjanak ki népszavazást az ország jövőjéről. A vélemények azonban erősen megoszlanak. A pártok és a politikusok egy része ellenzi a népszavazást, attól tart, hogy megrendezése káoszhoz,' megfékezhetetlen politikai viszálykodáshoz vezethetne, sőt olyan nézetek is felmerülnek, hogy az ilyen fontos kérdésben nem a lakosság akarata alapján kellene dönteni. Ezzel szemben . sokan úgy vélekednek, hogy a referendum az egyedüli lehetőség a közös állam megmentésére. A Csehszlovák Sajtóiroda körkérdést intézett a politikai pártokhoz, ám a megkérdezettek között a magyar pártok és mozgalmak közül csak az Együttélés szerepelt. Mivel olvasóinkat bizonyára a másik' két mozgalom véleménye is érdekli, megkérdeztük képviselőiket, hogyan vélekednek erről a kérdésről. Állásfoglalásukon kívül a sajtóiroda anyagai alapján más pártok nézeteit is röviden ismertetjük. Tóth Károly (FMK): A népszavazást alapvető demokratikus intézménynek tartjuk, és mint ilyen, semmiképpen sem tekinthető elfecsérelt energiának. A leghatározottabban visszautasítjuk az olyan hamis vélekedéseket, mélyek a népet illetéktelennek vagy felkészületlennek tartják, fontos politikai kérdések eldöntésében. Amennyiben pontosan tisztázódtak a népszavazás lebonyolításának körülményei és kellő biztosítékok vannak a manipulációval szemben, nemcsak lehet, de kell is népszavazást tartani fontos politikai kérdésekben, mint például a föderáció sorsa. A népszavazás jogát, ahogy semmi más jogot sem, anyagi vonzatai miatt nem lehet kétségbe vonni. Agárdy Gábor (MKDM): Fontosnak tartjuk a népszavazás intézményét, mint a demokrácia megnyilvánulásának egyik eszközét. A fejlett demokráciákban kifejezi a nép, a többség akaratát. A jelenlegi társadalmi-politikai helyzetben nén» ,aszélyt látunk, főleg abban, hogy a referendummal esetleg visszaélnek. Ennek ellenére támogatjuk a népszavazás megrendezését, mivel általa tisztázódnának a po(Folytatás a 4. oldalon) Víz - napfény - lebegés yfc,..;;. (Nagy László felvétele) A SZENVEDÉSEKET NEM LEHET ELFELEJTENI MEGÉLIK A JÓVÁTÉTELT? Már egy hónapja is van, hogy az SZNT elfogadta azt a törvényt, amely a Szovjetunió munkatáboraiba elhurcoltak kárpótlásáról rendelkezik. A kárpótlási folyamatot több félreértés is nehezíti, ráadásul még mindig akadnak olyanok, akik kétségbe vonják áz elhurcoltak jóvátételének jogosságát. Sokan a mai napig sem tudják, milyen embertelen körülmények között szenvedtek éveken keresztül ártatlan embeAz elhurcoltak közül sokan a munkatáborokban lelték halálukat, mások már itthon - de a halál oka a legtöbb esetben a kényszermunka ideje alatt szerzett betegség volt. Az egykori Tornaijai járás területéről hat községből 120 személyt hurcoltak el a feketesapkások. 76-an már nem élnek közülük, 16 sorstársuk a dombaszi bányavidék szénhulladéka alatt pihen. Sírjukat még fejfa sem jelöli. De az életben maradottakat is örökre megbélyegezte az ottlét. Egészségesen indultak a hosszú útra, s betegen, testileg-lelkileg meggyötörve tértek haza, ahol nemhogy segítség, de újabb megaláztatások sora várta őket. Kálváriájukról 45 éven át nem beszélhettek, szenvedéseikért kárpótlást nem kérhettek. S míg az „antifasiszta ellenállókat" megillette a megkülönböztetett egészségügyi ellátás - közülük sokan, noha mankóval, tolókocsin kerültek haza, rokkantnyugdíjat sem kaphattak. Az új rendszertől várták sérelmeik orvoslását. A végül elfogadott kárpótlási törvényt ugyan rek tízezrei, akiknek egészen a közelmúltig hallgatniuk kellett sérelmeikről, megpróbáltatásaikról. Mert hogy is lehetett volna a Nagy Orosz Testvért bármilyen igazságtalansággal megvádolni! Pedig mintegy 70 000 embert érintett az az akció, amelyet a győztes Vörös Hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek hajtottak végre. 70 000 ártatlan embert. Ma már csak kevesen élnek közülük. Egyre kevesebben. nagy örömmel vették tudomásul, örömükbe helyenként mégis némi üröm vegyült, A szentkirályi származású, ma Tornaiján élő Demeter Lajos, a „Donbaszba Deportáltak Érdekvédelmi Szervezetének" szóvivője már a múlt év januárja óta küldözgette sorstársai nevében a beadványokat, leveleket a legkülönbözőbb fórumokhoz. Ám kéréseik süket fülekre találtak. Végül 1990 októberében a Politikai Foglyok Szlovákiai Konföderációjának döntése alapján