Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-13 / 162. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJ SZÓ, 1991. JÚLIUS 13. IGY LÁTJA A KÉPVISELŐ A FÖLDRENDEZES KÉRDÉSÉT A tulajdonformák egyenrangúságával és a földtörvény hatályba lépésével új időszak kezdődik a földtulajdon és a mezőgazdasági termelés terén. A piaci viszonyok érvényesítése a mezőgazdaságban a földhöz való viszony teljes körű jogi rendezését ígéri. Az egyik jogi terület éppen a kormány által előterjesztett és az SZNT által tegnap elfogadott földrendezésről szóló törvény. Szükséges megemlíteni, hogy lényegében végrehajtói előírásról van szó, amely a 229/81 Tt. számú földtörvényből indul ki és a földtulajdon felújítására és a használati viszonyok biztosítására irányul. A törvény gerincét a földrendezés jogi szabályozása alkotja. A törvény e részében foglalt intézkedések jelentősen érintik a tulajdonjogot, a birtoklás jogát és a használati jogviszonyt. A földrendezés folyamatát a projekciós munkák kidolgozása tartalmazza, mely minden katasztrális területet érint. Ez a folyamat mindenekelőtt a földtulajdonés használat érvényes jogi tényállását tartalmazza, valamint a földtulajdon újrafelosztását. Tekintettel az újrafelosztás időigényes előkészítésére, gyorsított és egyszerűsített folyamatban szükséges pótföldhöz juttatni azon magántulajdonosokat, akiknek földjeit mezőgazdasági szervezetek használják. Nagyon összetett és szakmailag igényes feladatról van szó, a tulajdonosok, a földhasználók és az állam részvételére van szükség e folyamathoz. A törvény előtérbe helyezi a tulajdonosi tervet a földrendezés végrehajtásánál; a tulajdonosi szerep megnövekedik, így a tulajdonosok nem a földrendezés szenvedő alanyai, hanem aktív részesei. A földrendezés előkészítésére és annak végrehajtására alakulnak meg a földhivatalok, amelyek az államigazgatás új formáját képezik. Az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági területek gazdaságos kihasználása érdekében alakul meg a Szlovák Földalap. Ez nem gazdálkodni fog a földön, hanem feladata a földek bérbeadása, vagy a mezőgazdasági gazdálkodóknak való eladása. Hasonlóképpen kezeli a jogilag nem rendezett földeket is. Jelentős szerepet kap a kárpótlások és a privatizáció folyamatában. A törvény fő alapelve - rendet teremteni a földtulajdon áldatlan és kautikus állapotában - elismerést érdemel, de mindez csak az érvényben levő jogszabályokkal összhangban tehető. Ezért jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a törvényjavaslatban szereplő kétes intézkedéseket módosító javaslatainkkal sikerült kizárni a törvényből. így megelőztük azt, hogy a földhivatalok a tulajdonosi megítélésnél a bíróságot helyettesítő jogkörhöz jussanak. Meghiúsult az a kísérlet is, amely a földalapot túlzott gazdálkodói szerephez juttatta volna. A Szövetségi Gyűlés-beli FMK-képviselők sikereként könyvelhető el, hogy a földtörvény biztosítja a magyar nemzetiségű lakosság 45 utáni sérelmeinek orvoslását. Mégpedig azon terjedelemben és feltételek közt, melyek más jogosult személyekre is vonatkoznak. örömmel szögezhetem le, hogy a tegnap tárgyalt SZNT-beli törvénnyel ugyanez sikerült. PIROVITS LÁSZLÓ BŐS: Budapest lépett, most a Pozsony-Prága kettősön a sor AZ ERŐMŰ HELYETT GÁZTURBINÁK? Mint ismeretes, a magyar parlament érvényes döntése értelmében a hétfői kormányközi tárgyaláson a magyar küldöttség várhatóan továbbra is a bősi vízlépcsőről való lemondásra próbálja rábírni csehszlovák partnerét. Ezzel kapcsolatban tegnap Bakay Árpád magyar ipari és kereskedelmi államtitkárhelyettes figyelemreméltó ajánlatról számolt be egy budapesti sajtóértekezleten. Ennek értelmében abban az esetben, ha hazánk lemond a bősi erőmű befejezéséről, Magyarország saját költségén ennek megfelelő összteljesítményű gázturbinás erőmű hálózatot épít ki Szlovákiában. Ez, az energiatermelési csúcstechnológiát felkínáló ajánlat egyébként már az áprilisi budapesti tárgyalásokon is felvetődött: de Vladimír Mečiar, háta mögött a szlovákiai technokrácia szinte teljes politikai reprezentációjával, ezt nagyon gyorsan mellékvágányra terelte. Az már szinte természetes, hogy küldöttségünk hiteles információkkal bíró tagjai itthon mélyen hallgattak a dologról. így most újra, közvetlenül az újabb sorsdöntőnek nevezett tárgyalás előtt az ajánlat hivatalos formában történő felvetése helyzeti előnyt teremthet a magyar félnek. Kíváncsian várjuk, hogyan reagálnak erre hazai politikusaink, hiszen épp leghangzatosabb érvüket lőtték ki. Élénken emlékszünk rá, hogy Čalfa miniszterelnöktől kezdve szinte minden „illetékes" hivatkozott már a rossz minőségű barnaszenet használó Felső-Nyitra menti hőerőművek katasztrofális hatásaira, amit a bősi erőmű áramával ki lehetne váltani. A különböző udvari újságírók azután ezt az érvrendszert szinte a végtelenségig ragozták (lásd utoljára a Národná obroda tegnapi számát). Vége tehát egy újabb érvnek, amivel jó pár „független" szlovák napilap már hónapok óta igyekszik felkészíteni a szlovákiai közvéleményt az egyetlen üdvözítő megoldásra. Kíváncsian várjuk a hétfői tárgyalásokon küldöttségünk válaszajánlatát. TUBA LAJOS BUSH ÉS KAIFU: GORBACSOV LONDONBAN NEM KAP SOK PÉNZT Mint arról röviden már hírt adtunk, George Bush amerikai elnök csütörtökön a kennebunkporti elnöki rezidencián találkozott Kaifu Tosiki japán kormányfővel. A hétfőn kezdődő londoni csúccsal összefüggő kérdéseket vitatták meg, egyetértettek abban, Mihail Gorbacsov csak nehezen győzheti meg őket arról, hogy jelentós pénzügyi támogatásban részesítsék a szovjet gazdaságot. Kaifu szerint Moszkvának egyértelműen bizonyítania kell, hogy a piacgazdálkodás útjára lép Bush elnök meghívást kapott Japánba, az útra valószínűleg november végén kerül sor. Ezenkívül ellátogat még Ausztráliába és Dél-Koreába is. A szovjet államfő viszont üzenetet kapott a japán miniszterelnöktől. A TASZSZ hírügynökség a tartalmáról részleteket nem közölt, csak anynyit jegyzett meg, Gorbacsov megerősítette az üzenetet átadó nagykövettel folytatott rövid beszélgetése során, hogy a Szovjetuniónak érdeke a kapcsolatok javítása Japánnal. A szovjet elnök tegnap a Kremlben sajtóértekezletet tartott. Meggyőződése - mondotta -, hogy a Szovjetunió együtt fog működni a hetekkel. Ami kérdéses, az az együttműködés üteme; ez attól függ, a megértés milyen foka alakul ki Londonban. Gorbacsov azt mondta, fő célja egy elvi politikai megállapodás elérése. Elmondta, hogy személyes üzenetet intézett a csúcstalálkozó résztvevőihez. Szavai szerint Moszkva a Szovjetuniónak a világgazdaságba történő normális, szerves bekapcsolását akarja az érvényben lévő szabályok alapján. BAKER A CSEHSZLOVÁK FEGYVERÜZLETRŐL James Baker amerikai külügyminiszter csütörtökön a szenátus külügyi bizottsága előtt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződésről beszélt. Paul Sarbanes, Maryland állam demokrata szenátora megkérdezte őt, mi a helyzet a csehszlovák harckocsik Szíriába történő eladása körül. Baker hangsúlyozta, a párizsi megállapodás nem korlátozza a fegyvereladást a kontinensen kívüli területre. Az indianai Richard Lugar republikánus szenátor az iránt érdeklődött, hogy a szerződés értelmében megsemmisítésre ítélt csehszlovák fegyverek 75 százalékának exportja (a Defence News június 3-i jelentése szerint 1578 csehszlovák tankról 1970 páncélozott járműről és 1900 ágyúról van szó) nem sérti-e a szerződést. Kérdését azzal indokolta, szeretné elkerülni, hogy az Egyesült Államokat a jövőben esetleg azzal vádolják, fedezi a baráti államokat, de nem tűrne ilyesmit, ha azt például a szovjetek tennék. Baker azt válaszolta Lugar szenátornak, hogy Csehszlovákia mellett Bulgária is hasonló üzletre készül és a probléma megítélése attól függ, hogy a párizsi szerződés aláírása előtti vagy utáni mennyiségbe számítják-e be az említett fegyvereket. Baker ezzel összefüggésben külön szólt a szlovákiai hadiipar gondjairól és szorgalmazta az amerikai piac megnyitását a kelet-európai országok számára. VIHAR AZ IRAKI ATOMPOTENCIÁL KÖRÜL Az amerikai elnök és a brit kormányfő csütörtökön megvitatta az Irakkal szembeni esetleges további akciókat Bagdad nukleáris potenciáljának megsemmisítése érdekében. Egy magas rangú londoni kormányhivatalnok szerint Major ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetségesek ebből a célból minden lehetséges eszközt bevessenek. Erről a témáról szó lesz a hetek londoni csúcstalálkozóján is. George Bush már nem egyszer hazugsággal és álnoksággal vádolta az iraki elnököt, s most Bagdad is „visszavágott". Az iraki tájékoztatási miniszter a hivatalos hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „Bush magatartását a diplomácia nyelvén kettős mércének lehetne nevezni, de az erkölcs nyelvén ez egy hazug, rossz szándékú, rossz ember". A miniszter sérelmezte, hogy az USA kampányt folytat az iraki „békés célú nukleáris program" ellen, miközben figyelmen kívül hagyja az izraeli nukleáris fegyvereket. Szaddam Husszeint számtalan vád éri, de vannak azért pártfogói is. Tahir Maszri, az újonnan kinevezett jordán kormányfő felszólított az Irakkal szembeni BT-szankciók feloldására. Egyben jelezte, kormánya nem fogja magát elhatárolni a bagdadi rezsimtől. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez a nyilatkozat reagálás az amerikai és más szövetséges egységek észak-iraki jelenlétére. A Pentagonban közben bejelentették, hogy a szövetségesek 5 ezer főnyi gyorshadtestet fognak állomásoztatni Törökországban, az iraki határ közelében arra az esetre, ha a kurdok ellen bármilyen támadást intéznének. Ez annak a függvénye, hogyan alakulnak Bagdad és a kurdok tárgyalásai. Szaddam csütörtökön találkozott Dzsalal Talabanival, az egyik kurd vezérrel. Bagdadi jelentések szerint lehetséges, hogy jövő szerdáig, az iraki államünnep napjáig megszületik a megállapodás a kurd autonómiáról. E

gymillió dolláros humanitárius segélyt nyújt az Egyesült Államok Vietnamnak - jelentették be a héten Hanoiban. Nem valami nagy hír ez még így uborkaszezon idején sem, főleg nem az idén, amikor van egy polgárháborúnk a kertek alatt. Amiért mégis érdemes odafigyelni rá, az két dolog: ez az első hivatalos amerikai kormánysegély, s kizárólag egy célra fordítható, protézisek készítésére az egykori háború rokkantjai számára. Nem olyan hú, de sok az az egymillió, de erre a célra talán elég. Egy amerikai szakértői csoport most éppen Vietnamban tartózkodik, hogy a helyi szakemberekkel együtt kidolgozzák a programot a rászorulók megsegítésére. S ez teszi igazán fontossá ezt a hírt. Mert az emberben akaratlanul is az a kérdés merül fel: felébredt az amerikaiak lelkiismerete? Felébredt az már régen, csak jól titkolták. Nem verték nagydobra azt sem, hogy az öböl-háború idején 11 millió dollárt fordítottak 16 ezer vietnami vendégmunkás evakuálására Irakból, pedig ez is igazán humánus dolog volt. Csakhogy ez még a győzelem előtt történt, még elevenen élt az amerikaiakban a „vietnami szindróma", a dicstelen háború emléke. Az elcsendesített Sivatagi Vihar óta minden másképp van. Most már nyíltan ki lehet mondani azt is, hogy minden másképp volt. S ezt elsősorban önmaguknak mondják el az amerikaiak, s tesznek olyan lépéseket nyíltan, minden ködösítés nélkül, melyeket korábban csak suba alatt mertek. Éveken keresztül meglehetősen ellenséges légkörben zajlottak az akciók az elesett amerikai katonák földi maradványainak felkutatására és hazaszállítására. Az indulatokat tovább élezte, hogy bár a vietnami fél a leghatározottabban tagadta, hogy évekkel a háború után lettek volna még amerikai foglyai, kiderült néhány ízben, hogy a Rambo-sztorik nem nélkülöznek minden alapot. A washingtoni kormány vádolta a vietnamiakat, a társadalmi szervezetek pedig megpróbáltak tenni is valamit, hiszen a két ország között változatlanul nem történt meg a hivatalos kapcsolatfelvétel. Ilyen félhivatalos módon indult be az amerikai katonák Vietnamban „felejtett" gyerekeinek áttelepítése is. Két év alatt több mint 12 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, miután a Kongresszus jóváhagyta az erre vonatkozó törvényt. Igazán emberséges dolog, mondhatnám, de nem teszem. Az áttelepülök száma nyilván el fogja érni a 80 ezret, vagyis a maihoz képest lényegesen emelkedni fog a csalódottak száma. Ne feledjük, hogy a háború több mint tíz évig tartott, s 1975-ben fejeződött EMBERI MÓDON be. Vagyis az akkor fogant gyerekek ugyancsak felcseperedtek, esetenként már nekik is gyerekeik vannak. Az apák nem várják őket mindig tárt karokkal, a legtöbben az úgynevezett kis Saigonban végzik, a Los Angeles melletti Westminster vietnami közösségében. Beilleszkedési nehézségeiknél is nagyobb gond, hogy egy-egy gyerekkel jön az egész csatád - a vietnami fél ragaszkodott hozzá, hogy az apához megtérő gyereket ne szakítsák el anyjától. Ez eddig érthető, furább dolog azonban, ha megy vele a mostohaapa, a féltestvérek, a feleség vagy férj, a saját gyerekei, netán még az anyósa is. Ha pedig az amerikaiak megpróbálják kiszűrni az ügyeskedőket, a vietnamiak nyomban a „családegyesítés" leállításával fenyegetőznek. Úgy látszik, túl sok az éhes száj,.. Dacára a kellemetlen tapasztalatoknak, az akciók folytatódnak, a humánum kap főszerepet. Csakhogy nagyon nehéz a kegyetlen háborúk következményeit igazán emberi módon enyhíteni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mifelénk a sajtó nem nagyon foglalkozott az utóbbi években ezekkel a kérdésekkel, viszont a szovjet lapok, de még a televízió, a médiumok médiuma is szinte rendszeresen. Merthogy a szovjetek hasonló cipőben járnak. Nem elsősorban Vietnamban, hiszen ott ők voltak a jók, hanem Afganisztánban. Amikor 1988 májusában megkezdődött a csapatkivonás, 314 szovjet katonát nyilvánítottak eltűntnek. Persze, már akkor is tudták, aligha vannak valamennyien életben, fogságban. A szovjet társadalmi keresőszolgálatok - érthető módon - nagyon reménykednek. Az afgán fogolyszabadító bizottság már sokkal szkeptikusabb, megbízható adatai csak vagy nyolcvan fogolyról vannak, közel harmincnak a pontos hollétéről is tudnak, de ez sem jogosít fel túl nagy reményekre. A mudzsahidek rájöttek, hogy a foglyokkal zsarolhatják a szovjeteket meg Kabult, így aztán valódi emberkereskedelem alakult ki, a hadifoglyokat adják-veszik. Embertelen dolog - csak így nevezhetjük ezt a módszert. De mi legyen azokkal, akik hollétéről tudnak, akiket haza is vihetnének, ám nem teszik? Nem teszik, mert ezek a katonák nem akarnak hazamenni. Családot alapítottak, gazdálkodnak. Vagy sok esetben beálltak valamely gerillacsoportba, esetleg vezetőjévé váltak. Mi várja őket otthon? Saját véreik ellen harcoltak, ami büntetendő. De egy nyilvánvalóan igazságtalan háborúban. Akkor bocsánatot nyerhetnek? Biztosan honvágyuk van, de ók inkább maradnak. A történelemórákon nem tanultak erről, de tudják, hazájukban lágerbe kerültek azok, akik visszatértek a második világháború után a fogolytáborokból, koncentrációs táborokból. Mert a hazáért meghalni dicső dolog, gyáván fogságba esni bűn. Arra pedig a hazai nagyokosok közül senki sem gondolt, hogy a túléléshez kell csak az igazán nagy bátorság. így hát maradnak Afganisztánban. Bátran vagy gyáván - nincs jogunk megítélni. Mi nem voltunk Afganisztánban. Meg Vietnamban. Csak azt tudjuk, azt tudom biztosan, hogy a szülőnek joga van gyermekéhez, a nagyszülőket nem szabad megfosztani unokáiktól. Ember ilyet nem tehet. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN E

lszakadt az SZKP-tól a Kommunisták a Demokráciáért mozgalom, amely az oroszországi föderáció népképviselőinek áprilisi kongresszusán alakult Borisz Jelcin támogatására. A szakítási szándékot a tegnapra virradó éjszaka jelentették be a mozgalom képviselői, hangsúlyozva, hogy nem kívánnak együttműködni az Oroszországi KP konzervatív vezetőivel. Meg nem erősített hírek szerint a mozgalom hamarosan önálló párttá válik Orosz Kommunisták Demokratikus Pártja néven. Az alakuló kongresszust már augusztusban meg szeretnék tartani. R

o Te Vu dél-koreai elnök tegnap Szöulban azt javasolta, hogy a két Korea megnemtámadási nyilatkozatot és békeszerződést írjon alá. A Békés és Demokratikus Egyesítés Bizottsága előtt mondott beszédében leszögezte, hogy azonnal fel kell újítani a magas szintű tárgyalásokat. Ezzel megerősítette azt a csütörtöki hírt, amely szerint a szöuli kormány pozitív választ ad a KNDK azon javaslatára, hogy a két Korea kormányfői már augusztusban újítsák fel a múlt év decemberének végén megszakított tárgyalásait. H

a a törvényhozás jóváhagyja a szükséges törvényeket, akkor Bulgáriában szeptember 29-re ki lehet írni a parlamenti és a helyhatósági választásokat. Ezt Zseljo Zselev államfő mondotta az új bolgár alkotmány elfogadása alkalmából. Annak a reményének adott hangot, hogy a politikai erők meg tudnak egyezni az új választási törvény alapelveiben, s a törvényhozás július 20-ig el is fogadja azt. Egyébként az év végéig elnökválasztásokat is kellene rendezni az országban. Az új alkotmány szerint az államfőt közvetlenül választják egy vagy két fordulóban. Fontos kitétel még, hogy az elnökválasztást a parlamenti választásokat követő 90 napon belül meg kell tartani. B

iyarbakir török várost a hadsereg ellenőrzése alá vonták. A városban az idei legsúlyosabb összecsapások robbantak ki a kurd fegyveresek és a török biztonsági erők között. Tizenkét ember életét vesztette. A zavargások okairól egymásnak ellentmondó értesülések vannak. A hivatalos szervek azzal vádolják a kurdokat, hogy egyik meggyilkolt politikai vezetőjük temetését a városi rendőrállomás elleni támadásra használták ki. A török parlament egyik sebesült kurd képviselője viszont azt állította, hogy a rendőrség brutálisabban lépett fel, mint az izraeliek szoktak a palesztinok ellen. E

urópai gazdasági tanácsadó fórum létrehozását javasolták annak a szakértői értekezletnek a résztvevői, amely csütörtökön este ért véget a bulgáriai Várnában. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Javaslatukat azzal indokolták, hogy az új fórum elősegítené a résztvevő országok gazdaságának alkalmazkodását a nyugat-európai gazdasághoz. A várnai értekezletre a KGST Budapesten megtartott utolsó ülésének határozata értelmében került sor. A jóváhagyott dokumentum szerint a fórum kormányközi szervezet lenne. K

i fogják szélesíteni a Panama-csatornát a legkeskenyebb részein, s ezzel jelentős mértékben bővül a csatorna kapacitása. A csatorna kérdéseivel foglalkozó bizottság csütörtökön hagyta jóvá azt a tervet, amely szerint a munkálatok hozzávetőleg 200 millió dollárba fognak kerülni. Mint ismeretes, a Panama-csatorna 81,6 km hosszú. Az Atlantióceánt a Csendes-óceánnal összekötő mesterséges vízi utat 1920-ban nyitották meg. E

gy illetékés ENSZ-bizottság jelentése szerint a világ szegényeinek 72 százaléka, tehát hozzávetőleg 800 millió ember az ázsiai és a csendes-óceáni térségben él. Közülük 633 milliónyian tengődnek a nyomorszint alatt. Az említett térségben él az emberiség legnagyobb része és gazdasági szempontból is ez a leggyorsabban fejlődő régió. Az ilyen ellentmondás is hozzátartozik Ázsia sajátosságaihoz. A szakértők által készített tanulmány szerint sokkal több pénzt kellene fordítani a vidék fejlesztésére, hogy csökkentsék a város és a falu közötti különbséget. A térségben a falusiaknak elenyésző hányada rendelkezik saját földtulajdonnal, a többség bérmunkával keresi a kenyerét.