Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-02 / 153. szám, kedd

1991. JÚLIUS 2. ÚJ szói HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 DIPLOMÁCIAI CSÚCSFORGALOM MICHAEL ŽANTOVSKÝ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) - Václav Havel köz­társasági elnök meghívására a késő délu­táni órákban hazánkba érkezik Carlos Salinas de Gortari, a Mexikói Egyesült Államok elnöke. Még az esti órákban megbeszélést folytat Havel elnökkel, aki­vel együtt részt vesz a két ország küldött­ségének tanácskozásán is. A mexikói államfő szerdán találkozik Alexander Dubčekkal, a Szövetségi Gyűlés elnöké­vel, fogadja Marián čalfa szövetségi mi­niszterelnököt s a cseh és a szlovák politikai élet vezetőit. Július 4-étól 6-áig Francesco Cossi­ga, az Olasz Köztársaság elnöke tartóz­kodik Csehszlovákiában Václav Havel meghívására. Az olasz elnök csütörtökön délután beszédet' mond a Szövetségi Gyűlés ülésén. Találkozik Marián Čalfá­val, Dagmar Burešovával, a CSNT elnö­kével, illetve Petr Pithart cseh miniszt3r­elnőkkel, s látogatást tesz František To­mášek bíborosnál és Miroslav Vlk prágai érseknél. Péntek délután Pozsonyba uta­zik, ahol a szlovák vezetőkkel - Ján Čarnogurský miniszterelnökkel, Franti­šek Mikloškóval, az SZNT elnökével és másokkal - találkozik, s részt vesz az Olasz Köztársaság pozsonyi főkonzulátu­sának megnyitásán. A szlovák fővárosból az olasz államfő Budapestre utazik. Michael Žantovský elnöki szóvivő hangsúlyozta: mindkét államfői látogatás­ról a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítését várják. Az olasz féllel való tárgyalások során szó lesz egyebek közt a Pentago­nálé keretében való együttműködésről, s valószínű, hogy a jugoszláviai helyzetről is. A szóvivő Václav Havel e heti prog­ramjával kapcsolatban közölte, hogy az elnök július 6-án részt vesz a Husz János emlékére rendezett istentiszteleten, majd az esti órákban a prágai vár Spanyol termében Msztyiszlav Rosztropovics hangversenyén. A világhírű orosz gor­donkaművész több mint húsz évvel eze­lőtt megfogadta, hogy addig nem ad kon­certet Csehszlovákiában, amíg itt egyet­len szovjet katona is lesz. -sm­RÓLUNK IS SZÓ VAN GENFBEN Genfben tegnap megkezdődött az európai nemzeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó nemzet­közi tanácskozás. A július 19-ig tartó konferencia a helsinki folyamat ke­retében vizsgálja a nemzeti kisebb­ségek helyzetét. Érthető módon a tegnapi nap legaktuálisabb témája a Jugoszláviában kialakult helyzet volt. A csehszlovák küldöttségnek tagja dr. Hunčík Péter, a Köztársa­sági Elnöki Hivatal munkatársa és Gémesi Károly parlamenti képvise­lő (FMK), a Szövetségi Gyűlés em­berjogi és kisebbségi bizottságának az elnöke. (FS) HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunkban, a Gombaszög - harminchatodszor című tudósításunk­ba, a telefonvonal gyengesége miatt, saj­nálatos elírás került. A második oldalon folytatódó tudósítás első hasábjának utol­só előtti mondata helyesen igy hangzik: Tőkés László, miután megtekintette az Ifjú Szivek műsorát, egy vacsorameghí­vásnak tett eleget: egy református kisköz­ség, Páskaháza presbitériuma látta ven­dégül a helyi kultúrházban. Nyilvánvaló, hogy egy kisközség nem egyenlő a püs­pökséggel. Olvasóink elnézését kérjük a hibáért. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 51,24 52,04 Francia frank 5,14 5,22 Német márka 17,43 17,72 Olasz líra (1000) 23,46 23,83 Osztrák schilling 2,47 2,51 Svájci frank 20,33 20,66 USA-dollár 31,52 31,91 A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZETES EREDMÉNYEI CSAK 1,3 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT A MAGYAROK SZÁMA • AZ ANYANYELVRŐL MÉG NINCS KIMUTATÁS • KORSZERŰBBEK A HÁZTARTÁSOK Hány lakosa van Szlovákiának - talán ez a legfontosabb adat. Az elmondottak szerint összesen 5 268 935-en élnek Szlovákiában, 5,6 százalékkal többen, mint 1980­ban. Többen vannak a nők, ők képe­zik a lakosság 51,1 százalékát. So­katmondóak a gazdasági aktivitást szemléltető adatok: a gazdaságilag tevékeny lakosság aránya 57 száza­lék, ami azt jelenti, hogy ennyien tartják el a népesség 25,7 százalé­kát képező kiskorúakat, illetve a 17,3 százaléknyi nyugdíjaskorút. Általában a demográfiai adatok Szlovákiában kedvezőbbek: itt a la­kosok száma 277 767-tel nőtt, Csehországban csak 6804-gyel. Az elmúlt évtizedekben növekszik a szlovákok aránya Csehszlovákián belül. Míg 1961-ben az ország la­kosságának 30,4, 1980-ban 32,7, napjainkban pedig már 33,8 száza­lékát képezik. Szomorú, hogy Szlo­vákiában a járások közül a komáro­miban él a legkevesebb gyerek - a 0-14 évesek ott a lakosság 22,8 százalékát képezik. A NEMZETI ÖSSZETÉTEL Számunkra a legérdekesebb a la­kosság nemzetiségi összetétele. Amint már közöltük, a magyar szá­ma tíz év alatt csupán 1,3 százalék­kal növekedett, Szlovákiában ma 566 741-en élünk. A szlovák után a legnagyobb csoportot képezzük, minket a csehek (53 422), a rutének (16 937), ukránok (13 847) követ­nek. A vártnál kevesebben, 80 627­en vallották magukat romáknak, így valószínű, hogy ennek a népcso­portnak a tagjai közül sokan szlo­váknak, illetve magyarnak tartják magukat. Szlovákiában a magyar­ság a lakosság 10,8 százalékát ké­pezi, míg Csehszlovákián belül részarányunk 3,8 százalék (Cseh­szlovákiának összesen 586 884 ma­gyar lakosa van). Először szerepelt a kérdőíveken az anyanyelv is. Ezt a nagy bizonyí­tó erejű adatot azonban még nem összegezték a statisztikusok, így a nemzeti kisebbségeken belüli vál­tozásokról egyelőre nincs áttekinté­sünk. Pozsonynak 441 453 lakosa van. Ebből 19 505-en vallják magukat magyarnak, míg a lakosok zöme, 91 százaléka szlovák. Érdekes, hogy a szlovák fővárosban a roma nem­zetiséghez csak 600-an jelent­keztek SOKAN NEM TISZTÁZTÁK VALLÁSUKAT Ugyancsak első ízben nyílt lehe­tőség arra, hogy kimutatás készül­hessen a felekezeti hovatartozás szerinti megosztásról. Az egyházak és a vallásosság több évtizedes ül­döztetése " nagyban befolyásolta, hogy a polgárok hogyan válaszoltak a felekezeti hovatartozást firtató kér­désre. Több mint fél millióan ateistá­nak vallották magukat, és csaknem egymillióan nem válaszoltak a kér­désre. Szlovákiában a legerősebb egyház a római katolikus, azt az evangélikus, görög katolikus és re­formátus követi. HÁZTARTÁSAINK FELSZERELTSÉGE Néhány adatot említünk még a la­kásokról és azok felszereltségéről. Az 1 769 307 lakás valamivel több mint 50 százaléka családi házakban van. Száz lakott lakásra kilenc lakat­lan esik. A háztartások 41 százalé­kában van személygépkocsi (a leg­több Somorján, ahol ez az arány 47,4 százalék). Központi fűtés 81, fürdőszoba 93, automata mosógép 36, színes tévé 52, telefon 37 száza­lékukban van. Valamennyi mutató növekedésről árulkodik 1980-hoz vi­szonyítva. Egy népszámlálás eredményeiről csak a számok sokaságával adha­tunk számot. Nem pihentető olvas­mány az ilyen számtenger, de lehe­tővé teszi, hogy betekintést nyer­hessünk életünkbe. -esi­EGY UJ KORSZAK KEZDETE IS... (Munkatársunktól) - A Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vevő államférfiak tegnap dél­után a prágai várban találkoztak a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. A sajtóérte­kezlet elején Václav Havel jellemezte az ülés eredményét, hangsúlyozva, hogy a VSZ megszűnése nemcsak egy korszak végét, hanem egy új korszak kezdetét is jelenti. Elmondta, hogy az ülés résztvevői tárgyaltak a jugoszláviai helyzetről is. Va­lamennyien kifejezték aggodalmukat az ott történtek miatt, s mindannyian a politi­kai megolaást támogatják. Gennagyij Janajev, a Szovjetunió alelnöke azt hangoztatta, hogy a VSZ feloszlatása nem váratlan esemény, s ki­fejezte meggyőződését, hogy a szervezet megszűnése nem jelenti a Szovjetunióval való kapcsolatok végét. Ion Iliescu ro­mán államfő az Európában végbemenő s minden ország számára egyenlő feltéte­leket biztosító folyamatokat méltatta, s hangoztatta az együttműködés jelentő­ségét. Arra is emlékeztette a jelenlevőket, hogy 1968-ban Romai .ici nem ven reszt Csehszlovákia megszállásában. Zselju Zselev bolgár elnök arra mutatott rá, hogy Bulgária nem elszigetelt állam, és kap­csolatai sosem voltak oly szorosak, Euró­pával s az egész világgal, mint most. Lech Walesa lengyel államfő, utalva a ju­goszláviai eseményekre, arra mutatott rá, hogy az egyesült Európa felé haladva nem helyes, ha a problémákat erőszakkai kívánják megoldani. Antall József ma­gyar miniszterelnök a jugoszláviai esemé­nyekkel kapcsolatban hangoztatta, hogy az önrendelkezési jogot nem lehet meg­vonni egy nemzettől sem, nem lehet a helsinki megállapodások pontjait sze­lektíven idézni. Ügyelni kell arra, hogy a hadseregek a törvényes kormányok eszközeként működjenek. A VSZ-ről szólva utalt arra, hogy Magyarország már 1956 októberében bejelentette kilépési szándékát, s ezért az akkori miniszterel­nök életével fizetett. Hangoztatta: a Szov­jetunió számára is nagy morális nyereség lesz, ha csapatai elhagyják Közép-Euró­pát. (sr) DEMOKRATA MINISZTERT, DEMOKRATA MINISZTERHELYETTESEKET (Munkatársunktól) - A Demokrata Párt szeptemberben tartja konferen­ciáját Kassán, a pontos dátumot azonban még nem közölték a sajtó­val. A tegnapi tájékoztatón Járt Hol­čík, a párt elnöke beszámolt a vég­rehajtó bizottság szombati üléséről. A konferencián új pártprogramot kí­vánnak előterjeszteni, többek között a legégetőbb gazdasági problémák megoldására is. A közlekedési és távközlési minisztérium élére két je­löltjük is van, de nevet még nem említettek. Néhány miniszterhelyet­tesi posztra és a diplomáciai szolgá­latba is javasolnak személyeket. Idővel szeretnének belépni a Liberá­lis Internacionáléba. A végrehajtó bizottság állást fog­lalt a Jugoszláviában kialakult hely­zettel kapcsolatban. A pártnak meg­győződése, hogy demokratikus tár­sadalomban a nemzetek közötti vi­szony mindennemű változására csakis törvényes módon, a nemzet­közi joggal összhangban kerülhet sor. Peter Miššík ügyvezető alelnök ismertette a párt pozsonyi 5. város­kerületi szervezeteinek felhívását, amelyek aggodalommal tapasztal­ják, hogy az iskolák élére ismét a volt káderek kerülnek, akik nem nevelik a gyerekeket tisztességre, becsületességre. Követelik, hogy a miniszter tegye közzé azoknak az alapiskoláknak a jegyzékét, ahol az igazgatók és igazgatóhelyettesek nem voltak tagjai a kommunista pártnak és nem végeztek marxista -leninista egyetemet, hogy a szülők ilyen iskolábá írathassák a gyerme­küket. (kop) JÚLIUS 17-ÉN LONDONBAN GORBACSOV-BUSH TALÁLKOZÓ Moszkvában tegnap hivatalosan bejelentették: Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök július 17-én Londonban találkozik. A szovjet államfő a brit kormány meghívására utazik Londonba, hogy ott beszédet mondjon a hét legfejlettebb ipari ország vezető képviselői előtt, tájékoztassa őket a szovjet gazdasági reformok irányáról és tartalmáról. Szeretné meggyőzni az európai vezetőket arról, hogy nyújtsanak jelentős anyagi támogatást a reformok megvalósításához. (Folytatás az 1. oldalról) repéről abban, hogy Szlovéniában bevetették a hadsereget. Ugyanez vonatkozik a másik félre, Szlovéniá­ra is. Történelminek nevezte az ál­lamelnökség ülését, amelyen első ízben vettek részt idegen állampol­gárok is. Mesic szerint ez nemcsak Jugoszlávia számára volt történelmi esemény, hanem Európa számára is, hiszen most használták első íz­ben azt a mechanizmust, amely ga­rantálhatja a békét Jugoszláviában és Európában egyaránt. Kifejtette véleményét, miszerint továbbra is szükség van Európa ilyen jelenlété­re Jugoszláviában. Ante Markovic jugoszláv kor­mányfő a Szlovén Köztársaság ve­zetésével folytatott vasárnap esti tárgyalásai után - ezeken született megállapodás arról, hogy a katonák visszavonulnak a laktanyákba - kije­lentette: a központi kormánynak nem voltak pontos információi, s egy rövid ideig nem is tudta, mit csinál a hadsereg Szlovéniában. Amikor a kormány tudomást szerzett azok­ról a követelésekről, melyeket a ve­zérkar a védelmi miniszter aláírásá­val szombaton juttatott el a szlovén vezetéshez, nyomban világos volt számára, hogy nem lehet megen­gedni a hadsereg terveinek megva­lósítását, mivel az katasztrófához, Jugoszlávia libanonizálásához ve­zetett volna. A kormányfő arra pa­naszkodott, hogy a kabinetnek nincs elég jogköre a vezérkarral szemben. Lojze Peterle szlovén minisz­terelnök a tárgyalások után változat­lanul agressziónak nevezte a had­sereg akcióját és azt mondta, hogy ezért részben a jugoszláv kormány a felelős. Peterle szerint a kormány nem állíthatja, hogy nincs valódi jog­köre a vezérkarral szemben, ha ép­pen a döntései tették lehetővé a ve­zérkarnak a Szlovénia elleni agresz­sziót. Peterle szerint a kormány nyil­vánvalóan kiengedte a szellemet a palackból és aztán nem tudott parancsolni neki. Franjo Tudjman horvát és Milan Kucan szlovén államfő Zágrábban tegnap írásban garantálta az Euró­pai Közösségek delegációjának, hogy köztársaságaik tiszteletben tartják a függetlenségi nyilatkozat ideiglenes, 90 napos moratóriumát. Olaszország, Luxemburg és Hollan­dia külügyminisztere - miután az éjszaka Belgrádban részt vettek az államelnökség ülésén - tegnap a reggeli órákban Zágrábban folytat­ták tárgyalásaikat. A megbeszélé­sek után Hans van den Broek hol­land külügyminiszter a delegáció ne­vében újságíróknak elmondta; rész­ben teljesültek azok a feltételek, me­lyeket az EK adott az ellenséges feleknek. Szavai szerint ez azonban csak az első lépés a válság megol­dása felé. Olasz kollégája, Gianni de Michelis ehhez hozzáfűzte: van­nak olyan eszközök - politikaiak, gazdaságiak, erkölcsiek, pénzügyi­ek, bíróságiak -, melyekkel erős nyomást lehet gyakorolni mindenki­re, aki nem tartja tiszteletben a meg­állapodást. A hadsereg visszavonulása után a hor­vát szerveknek elég erejük lesz ahhoz, hogy mielőbb létrehozzák a jogállamot a Horvát Köztársaság egész területén - mondotta Franjo Tudjman zágrábi sajtó­értekezletén. Szlovén partnere, Milan Ku­can az Európai Közösségek küldöttségé­vel folytatott megbeszélései után pedig azt hangsúlyozta, hogy a válságrendező terv első pontjának - a hadsereg vissza­vonulása a laktanyákba - megvalósítása során szükség van a „kéksisakosok" je­lenlétére. A szlovén javaslattal Horvát­ország is egyetértett. Jelko Kacin szlovén tájékoztatási mi­niszter ljubljanai sajtókonferenciáján kö­zölte, hogy a jugoszláv hadsereg tegnap megkezdte visszavonulását a kaszár­nyákba. Arról is tájékoztatott, hogy a szö­vetségi hadsereg egységeiből a harcok során mintegy 800 katona szökött át a köztársasági területi védelmi alakula­tokhoz. Szlovéniában eddig 63 ember vesztette életét és 142-en megsebe-* sültek. VÉGRE HATALMI TÖMBÖK NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) 1955. május 14-én Varsóban aláírta a barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződést, Prágába Albánia képviselői nem jöt­tek el, mivel a balkáni ország 1968­ban kilépett a paktumból, valamint a volt NDK képviselői, mivel keleti szomszédaink tagsága a két német állam egyesülésével megszűnt. Az ülést Václav Havel nyitotta meg és vezette. Hangsúlyozta, hogy a prágai ülés minden előzőtől abban különbözik, hogy nem a Varsói Szerződés tevékenységé­vel és jövőjével foglalkozik. Ellenkezőleg: feladata annak a jegyzőkönyvnek az alá­írása, amely a katonai tömb 36 éves fennállásának végét jelenti. A prágai ta­nácskozás pontot tesz Európa két anta­gonisztikus hatalmi tömbre való osztásá­nak végére. A Varsói Szerződés meg­szüntetése egyáltalán nem jelenti szá­munkra a volt szövetségeseinkhez fűződő kapcsolataink jelentőségének kétségbe vonását. Fontos partnerei vagyunk egy­másnak, méghozzá nemcsak azért, mert földrajzilag szomszédok vagyunk, hanem azért is, mert sok szál köt össze ben­nünket. „Búcsúbeszédeikben" a küldöttségek tagjai a tanácskozás zárt körű részében többek közt kiemelték, hogy milyen nagy szükség van az új kapcsolatok létrehozá­sára és Európa biztonságára. Antall Jó­zsef magyar miniszterelnök ezzel kapcso­latban rámutatott a kiélezett jugoszláviai helyzetre, melynek negatív következmé­nyei káros hatással lehetnének egész földrészünk fejlődésére. Gennagyij Jana­jev szovjet alelnök egyebek közt elmond­ta, hogy a Szovjetunió idejében reagál a világban végbemenő változásokra, és levonta belőlük a következtetéseket. En­nek bizortyítéka a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének utolsó ülé­se is. A Szovjetunió kormányszinten nem kíván nosztalgikusán emlékezni az elmúlt 36 esztendőre, hanem be akar kapcso­lódni az új Európa építésébe. Ezzel kap­csolatban kiemelte az államhatárok és a területi egység sérthetetlenségének elvét. Az elfogadott jegyzőkönyvben az alá­író felek kijelentik, hogy nincsenek egy­mással szemben olyan vagyoni követelé­seik, melyek a VSZ-szel függenek össze. A jegyzőkönyvet a tagországok parla­mentjeinek ratifikálniuk kell, és akkor lép érvénybe, ha az utolsó ratifikációs ok­mányt is letétbe helyezik. A tanágskozás résztvevői megállapít­ják, egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben minőségileg új kapcsolatokra van szükség, melyek a jószomszédságra, a kölcsönös tiszteletre és az egyenjogú, szuverén államok baráti együttműködé­sére épülnek. Ebből kiindulva a kétoldalú szerződések hívei. Tegnap a prágai várban csehszlovák -lengyel megbeszélések voltak. Michael Žantovský tájékoztatása szerint a 30 per­ces találkozón a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a tervezett csehszlovák-lengyel szerződésről volt szó. Ezután csehszlo­vák-lengyel-magyar háromoldalú meg­beszélés volt Václav Havel, Lech Walesa és Antall József részvételével. Elsősor­ban azt vitatták meg, hogy hogyan lehet­ne még jobban összehangolni a három ország lépéseit a demokrácia és a sza­badság felé vezető úton. A tárgyaláson a három ország külügyminisztere is részt vett. A diplomáciai találkozók után Bulgária, Magyarország, Lengyelország és a Szov­jetunió küldöttsége elutazott Csehszlová­kiából. Csupán a román küldöttség ma­radt Prágában, amely Ion Iliescu vezeté­sével megtekintette az Általános Cseh­szlovák Kiállítást és ma utazik haza. MESIC: JUGOSZLÁVIÁBAN NEM LESZ POLGÁRHÁBORÚ SZÜKSÉG VAN A „KÉKSISAKOSOKRA"?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom