Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-06 / 156. szám, szombat

1991. JÚLIUS 6. ÚJ szól HÍREK- VÉLEMÉNYEK 2 A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 16. EGYÜTTES ÜLÉSE KEMÉNY BÍRÁLAT UTÁN JÓVÁHAGYTÁK AZ ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁST RAJCZY LÁSZLÓ LEMONDOTT MANDÁTUMÁRÓL • ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZI VAGYONRÓL • NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK RATIFIKÁLÁSA • VÁCLAV KLAUS INDOKOLTA MEG AZ 1990. ÉVI ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁST (Munkatársunktól) - Csütörtökön a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együttes ülése a vallásszabadságról, illetve az egyházak és vallási egyesületek jogi helyzetéről szóló törvényjavaslathoz, továbbá a szer­zetesrendek és kongregációk, valamipt az olomouci érsekség egyes tulajdonjogi viszonyait rendező törvénymódosítási javaslathoz tett kiegészítő javaslatok megvitatásával folytatta tanácskozását. Az ülést Jozef Stank alelnök vezette. Még mielőtt a módosító javaslatok fö­lötti szavazásra sor került volna, szót kért Rajczy László független képviselő. Mon­danivalóját érthető szlovák nýelven kezd­te, ám, amikor megjelent mellette a tol­mácsnő, magyarul folytatta. Szószerint idézzük: „Engedjék meg, hogy zárszó­ként, mivel több esetben nem hallgattak meg ebben a parlamentben, az utolsó szó jogával élve, - ebben az esetben ezt még a halálra ítéltnek is megadja a bíró - én a Könyvek Könyvéből egy mondatot idéz­zek! „De ha valahol nem fogadnak be titeket és szavatokra nem hallgatnak, menjetek el onnan és vádképpen ellenük a port is rázzátok le lábatokról" Ezt te­szem most én!" Ekkor szót kért Milan Šútovec, a Nem­zetek Kamarájának elnöke. Megállapítot­ta: Rajczy úr az írást idézte, én ezt megfejtem. Ma reggel levelet kaptam tőle, amelyben közli, hogy lemond mandátu­máról. Erre Rajzcy László fogta aktatáskáját és elhagyta az üléstermet. A vallásszabadságra, illetve az egyhá­zak és vallási egyesületek jogi helyzetére vonatkozó törvényjavaslatot a módosító javaslatok megvitatása után a két kamara jóváhagyta. Ezután került sor a szerzetesrendek és kongregációk, valamint az olomouci érsekség egyes tulajdonjogi viszonyait rendező törvénymódosítási indítványhoz fűzött módosító javaslatok megvitatására. Végül a szavazáskor a Népi Kamara képviselői elfogadták, a Nemzetek Kama­rája pedig elutasította a kormány törvény­módosítási javaslatát. A Szövetségi Gyű­lés, illetve a kamarák elnökségei még a 16. együttes ülés során javaslatot tesz a helyzet áthidalására. - A továbbiakban a Szövetségi Gyűlés, Václav Klaus szövetségi pénzügyminisz­ter indoklása alapján ratifikálta a Moszk­vában 1990. december 18-án aláírt, az átváltható rubelben történő sokoldalú el­számolási egyezmény megváltoztatásá­ra, illetve a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank létesítésére vonat­kozó jegyzőkönyvet, továbbá a Nemzet­közi Beruházási Bank létesítésére vonat­kozó megállapodás módosításával kap­csolatos jegyzőkönyvet. Ugyancsak jóváhagyták a kettős meg­adóztatás megelőzésére vonatkozó, ez év márciusában kötött csehszlovák-lu­xemburgi kormányközi egyezményt, vala­mint Finnország, Svédország és Kanada kormányaival kötött, a beruházások tá­mogatására és védelmére vonatkozó kor­mányközi egyezményeket. Az ebédszünet után Václav Klaus szö­vetségi pénzügyminiszter a kormány ne­vében megindokolta az 1990. évi állami zárszámadást. Rámutatott, hogy az 1990. évi állami költségvetés fontos részét ké­pezte a gazdaságpolitikának. Tavaly a gazdaságpolitika fő célja a gazdasági aktivitás megőrzése és az inflációs fejlő­dés fékezése, a külföldi adósságok növe­kedésének megállítása volt. Nagy figyel­met fordított ez a gazdaságpolitika a ma­gánszektor támogatására, a privatizációs folyamat meggyorsítására. A kormány nagy sikernek tekinti, hogy tagjai lettünk a Nemzetközi Valuta Alapnak. A miniszter hangoztatta, hogy a problémák ellenére sikerült teljesíteni a költségvetési politika fő céljait, növekedtek a lakosságot szol­gáló szociális, egészségügyi és kulturális kiadások. Beszéde végén kifejezte remé­nyét, hogy a parlamenti bizottságok bíráló észrevételei ellenére a képviselők jóvá­hagyják az 1990. évi állami zárszáma­dást. A pénzügyminiszter expozéját követő­en a bizottsági előadók, Michal Burgul'a és Miloš Zeman számos kifogást emeltek a zárszámadás egyes következtetéseivel szemben. Főleg azt nehezményezték, hogy a parlamentet nem tájékoztatták időben és pontosan a költségvetési gaz­dálkodás egyes műveleteiről. Miloš Ze­man azt is megkockáztatta, hogy a kor­mány megsértette a költségvetés-gazdái­kodás szabályait, s kész tények elé állítja a parlamentet. A vita után Václav Klaus válaszolt az észrevételekre, s lényegében visszauta­sította a bírálatot. Közben Alexander Dubčeknak, a Szövetségi Gyűlés elnökének és Zde­nék Jičinský alelnöknek a kíséretében megérkezett a parlamentbe Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke. Ebből az alkalomból részt vettek a parla­ment ülésén a prágai diplomáciai testület tagjai is. Az olasz elnök beszédet intézett a tör­vényhozókhoz. Szólt arról, hogy Olaszor­szág örömmel fogadta a totalitárius rend­szer bukását Európa közepén. Megelége­déssel látja, hogy az országban és ebben a parlamentben is a vezető tisztségeket betöltők közt sokan vannak azok közül, akik részt vettek e változások előkészíté­sében. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a parlament az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmányle­vél elfogadásával elismerte a nemzetközi emberjogi egyezségokmányok elsőbbsé­gét a nemzeti törvényekkel szemben. Az ülés ünnepi része után a két kama­ra jóváhagyta az 1990. évi állami zár­számadásról szóló határozati javaslatot. SOMOGYI MÁTYÁS MEGALAKULT A SZLOVÁK-MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG KORMÁNYPÁRTOK NÉLKÜL PÁRTOK ÉS MOZGALMAK TALÁLKOZÓJA ÉRSEKÚJVÁROTT ALKOTMÁNYOS ÚTON ÉRVÉNYESÍTENI A NÉPAKARATOT (Folytatás az 1. oldalról) a létminimumról szóló törvény terve­zetével, s az adótörvények alapelve­inek tervezetével. A külkereskedelmi miniszter azokról a kormányhitelekről terjesz­tett elő jelentést, amelyeket a CSSZSZK a fejlődő és a szocialis­ta államoknak nyújtott a múltban. E hitelek törlesztése többnyire sza­bályosan folyik. A foglalkoztatási törvény módosí­tásával a kormány a Szövetségi Gyűlés elnökének javaslatára foglal­kozott. A javasolt módosítás a meg­változott munkaképességű állam­polgárok foglalkoztatása terén bizto­sítaná a kormánynak a szükséges jogkört azzal, hogy rendeletével megállapíthatná, a húsznál több al­kalmazottat foglalkoztató munkálta­tó hány megváltozott munkaképes­ségű állampolgárt köteles foglalkoz­tatni. A kormány megvitatta a Jugo­szláviában kialakult helyzetet és nyi­latkozatot fogadott el, amely egye­bek között megállapítja: Horvátország és Szlovénia nemzetei meggyőzően, demokratikus és legális úton kinyilvánították; élni akarnak önrendelkezési jogukkal, s a népszavazás eredményét békés és legális úton kell megvalósítani. Ennek a folyamatnak fegyveres hatalommal és a polgári lakosság bombázásával történő elnyomását a csehszlovák kormány összeegyez­tethetetlennek tartja a nemzetközi és a belső konfliktusok megoldásá­nak nemzetközileg elismert alapelveivel, illetve a helsinki folyamatban elfogadott humanitárius elvekkel. Nyilatkozatában a csehszlovák kor­mány az erőszakos és fegyveres akciók felfüggesztésére szólította fel a konfliktus résztvevőit, valamint arra, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat, amelyek demokratikus és alkotmányos úton vezetnek el a szlovén és a horvát nép szabadon kinyilvánított akaratának érvénye­sítéséhez. A csehszlovák kormány állásfoglalását Zdenék Matéjka, külügyminiszter-helyettes ismertette Sztoján Sztojanovics jugoszláv nagykövettel, aki nem volt hajlandó ezzel kapcsolatban az újságíróknak nyilatkozni. Egon Lánský külügyminisztériumi szóvivő elmondta: Sztoján Sztoja­novics Havel elnök szombati nyilatkozatához viszonyítva bizonyos változást tapasztalt a csehszlovák kormány álláspontjában. Ezzel kap­csolatban a jugoszláv diplomata jelezte: a Jugoszlávia területi egysé­gére helyezett hangsúly gyengülése, amelyet az új csehszlovák állás­foglalásból kiérzett, negatívan befolyásolhatja a csehszlovák-jugoszláv kapcsolatokat. nDESZ-KŰLDŐTTSÉG TÁRGYALT POZSONYBAN (Munkatársunktól) - Tegnap a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) hattagú kül­döttsége tett látogatást Pozsonyban, melynek során találkozott a Függet­len Magyar Kezdeményezés, a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen Politikai Mozgalom, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és a Csemadok képviselőivel. Orbán Viktor, a la­punknak adott interjújában (melyet részletesebben a jövő héten köz­lünk) elmondta: a találkozó célja el­sősorban az volt, hogy világosan lássanak abban, miként tudnak együttműködni a csehszlovákiai ma­gyar kisebbségi mozgalmak. Emel­lett az egyes mozgalmak esetében szóba kerültek specifikus kérdések is. Az Együttélés Politikai Mozga­lommal tegnap nem tartották szük­ségesnek találkozni, mivel két héttel ezelőtt folytattak hivatalos megbe­széléseket. A találkozót mind a négy politikai mozgalom hasznosnak minősítette. Orbán Viktor szerint az FMK-val és az MKDM-mel elsősorban egyfajta nemzetiségi minimumról tárgyaltak, azaz a kisebbségi jogok egy olyan szintjéről, amely mindhárom magyar politikai mozgalom számára - politi­kai felfogásaik különbözősége elle­nére is - irányadó. (fekete) TÓTH KÁROLY : NINCS KONTRASZELEKCIÓ (Folytatás az 1. oldalról) hogy Jugoszláviában az autonóm területek kérdése nem új, hiszen Koszovo és a Vajdaság eddig is az volt. A sajtóban publikált MDF-állás­pontról viszont nem nyilatkozott, mert azt részletesen nem ismeri, de mindenféle belügyekbe való beavat­kozást elítélt. Hozzátette viszont, hogy minden belpolitikai lépésnek nemzetközi vonatkozásai is vannak. * * * A tájékoztató után munkatársunk a genfi tanácskozással kapcsolat­ban kérdezett: • A Szabad Földműves Újság csütörtökön közölte Dobos Lász­ló nyilatkozatát Újabb kontrasze­lekció címmel, amelyben az Együttélés képviselője kifogásol­ja, hogy csak az FMK tagjai utaz­tak Genfbe. Milyen szempontok alapján állt össze a küldöttség? - A genfi tanácskozásnak volt egy párizsi előkészítő ülése, ahol többek közt a delegálás mikéntjét is megha­tározták - válaszolt Tóth Károly. - Az előkészítés során javasolták, hogy a delegációk tagjai kisebbségi képviselők is legyenek. Az elmúlt másfél hónap során léptünk és par­lamenti úton értük el, hogy Genfbe Gémesi Károly, mint a Szövetségi Gyűlés állandó emberjogi és kisebb­ségi bizottságának elnöke uta­zott. Hunčík Péter az elnöki iroda számára fenntartott egy helyet fog­lalta el, tehát beosztásánál fogva tárgyal. Egyikük sem a hivatalos kormánydelegáció tagja. Az elmúlt időszakban részt vettünk a cseh­szlovák álláspont és a hexagonálé álláspontjának kidolgozásában is. Tudomásom szerint az Együttélés nem tett semmit annak érdekében, hogy képviselője ott legyen Genf­ben. Itt nem a kontraszelekció érvé­nyesült. Egyébként az SZNT Elnök­sége jövő héten dönt arról, hogy rövidebb időre, feltehetően a záró­szakaszra, kit küld megfigyelőként a tanácskozásra az etnikai, kisebb­ségi és emberjogi bizottságból. -lovász­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 8-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,06 51,86 Francia frank 5,12 5,20 Német márka 17,36 17,65 Olasz líra (1000) 23,34 23,71 Osztrák schilling 2,46 2,50 Svájci frank 20,10 20,43 USA-dollár 31,80 32,19 A pozsonyi Szent Erzsébet templom­ban július 4-én megtartott ünnepi szentmi­se keretében megalakult a Szlovák-Ma­gyar Baráti Társaság. A társaság célját dr. Anton Spiesz történész, az Előkészí­tő Bizottság elnöke fogalmazta meg: - E társaságot Szent Erzsébet nevében alakítjuk meg. Célja, hogy elősegítse a hazánkban élő nemzetek, közötti meg­Az érsekújvári járási hivatal a helyi politikai képviseletek közreműködésével megszervezte a szlovákiai pártok és moz­galmak találkozóját a lakossággal. A kormánypártok nem küldték el képvi­selőiket. Az ellenzéki pártok közül a Szlo­vák Nemzeti Pártot Jozef Prokeš, a Szo­ciáldemokrata Pártot Boris Zala, a De­mokratikus Baloldal Pártját Michal Ben­čík és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat dr. Fóthy János képviselte. A legtöbb kérdés az államjogi elrende­zéssel, a gazdasági átalakulással és a nemzetiségi kérdéssel volt kapcsolatos. A nagygyűlés már az elkövetkezendő par­lamenti választások jegyében zajlott. Leg­alábbis erre lehetett következtetni a részt­vevők felszólalásaiból és kérdéseiből, akik bírálták a kormányt, a gazdasági viszonyokat, a munkanélküliséget és a politikai kultúra hiányát a parlamentek­ben. Többek között olyan tpvény elfoga­dását szorgalmazták, amely lehetővé te­szi, hogy a képviselőket a választók hív­hassák vissza. Néhány kérdés az MKDM címére, és a válaszok: - Mi a véleménye mozgal­muknak az államjogi elrendezésről? - Mozgalmunk a föderációs elrendezés­ben látja a legmegfelelőbbnek a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság jövő­jét, ahol egyenjogú állampolgárként és a kollektív jogok birtokában élhetnek a ki­sebbségek is. - Miért az Együttéléssel és nem a KDM-mel volt az MKDM koalíció­ban? - Mert ez mindkét kisebbségi ma­gyar mozgalom érdekeinek megfelelt. A magyar nemzetiségű polgár lélektanilag békélést, és hogy fellépjen a sovinizmus mindenféle megnyilvánulása ellen. Mi, szlovákok harcolni akarunk a szlovák so­vinizmus ellen, magyar testvéreink pedig a magyar sovinizmus ellen. Ezután Anton Srholec tiszteletes úr, a Helsinki Bizott­ság titkára celebrált misét. S. FORGON SZILVIA nehezen tudja magyarságát és keresz­ténységét szétválasztani, és így azono­sulni tud mindkét mozgalom céljaival, programjával. A KDM-mel azonosak az álláspontjaink a kereszténység és a de­mokrácia talaján, de kisebbségi érde­keinkből egy jottányit sem engedhetünk. - Miért provokálnak állandóan a magya­rok a magyar himnusz éneklésével? - Mi a magyar nemzet részeként Szlovákiában élünk, nyelvünk és kultúránk magyar. Van egy állami himnuszunk, a cseh és a szlo­vák, és van egy nemzeti himnuszunk, a magyar. Tolerálják nekünk, ha néha elénekeljük, mert ez nem irányul sem a csehek, sem a szlovákok ellen, hiszen a mi himnuszunk egyházi ének, nemzeti imádságunk. - Olyan hírek terjednek, hogy Magyarország határa a jövőben Ér­sekújvár fölött, Nagykérnél lesz? Mi erről az MKDM véleménye? - Mi a határok megváltoztatását nem szorgalmazzuk. Itt akarunk élni szülőföldünkön, mint a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság egyenrangú polgárai. Tudatosítva, hogy itt szlovákok és magyarok egymás ellen, egymás nélkül nem élhetünk. A nemzetiségi kérdés fontos pontja volt a találkozónak. A pártok képviselői is egyetértettek abban, hogy több a mond­vacsinált probléma. Mindkét nép legfonto­sabb feladata ezen a téren a jóhiszemű­ség és a tolerancia. Ez a találkozó hasznos volt, mert hoz­zájárult az álláspontok kölcsönös megis­meréséhez, a választókkal való találko­zás pedig a közvélemény megismerésé­hez. Az MKDM Sajtószolgálata Fél millió német márka váltságdíjat kö­vetelnek elrablói a 18 éves Farkas Helgá­ért, akit június 27-én estefelé az Oroshá­za-Szeged közötti országúton raboltak el a haramiák. A lány édesapja a Dél-Alföld leggazdagabb üzletembere. SZLOVÉNIA NEM FOGAD EL SEMMILYEN ULTIMÁTUMOT (Folytatás az 1. oldalról) ismét megsérti a tűzszünetet. A résztvevők a tanácskozáson úgy döntöttek, hogy nem ismerik el Szlo­vénia és Horvátország függetlensé­gét - közölte Hans van den Broek. A fegyverszállítási embargóra vo­natkozó javaslatot viszont elfogad­ták, s felszólították a többi országot is, tegyenek hasonló lépéseket. * 4 * A legújabb jugoszláviai eseményekről, reagálásokról tájékozódtunk B. Walkó Györgynél, a Magyar Rádió belgrádi tu­dósítójánál: -Jutott-e valamire az államelnök­ség két tagja Ljubljanában, azután, hogy a szlovén vezetés elutasította csütörtöki ultimatív követelést a füg­getlenség kinyilvánítása előtti helyzet visszaállítására ? - Egyelőre semmi sem szivárgott ki a tárgyalásokról. Ljubljana lényegében végérvényesen elutasította a határozatot, a szlovén vezetők azt hangsúlyozzák, hogy ultimátummal semmit sem lehet megoldani. -A horvát tájékoztatási miniszter szerint a jugoszláv hadsereg egységei és a szerb önkéntesek előrenyomultak Horvátországban, és a magyar határ közelében, Baranya térségében foglal­ták el állásaikat. - Igen, ezt a hírt senki sem cáfolta. Értesüléseim szerint ütközetre is sor ke­rült, Eszék környékén tört ki a harc, áldo­zatokról azonban nincsenek konkrét adatok. - Nem kell tartani attól, hogy a had­sereg a kezébe veszi az események irányítását? - Ante Markovic kormányfő eléggé nagy visszhangot kiváltó sajtóértekezle­tén hangsúlyozta: nem tudott azokról a lé­pésekről, amelyeket a hadsereg tett Szlo­véniában, nem tudott az előrenyomulásról sem. De minderről a hadsereg nem is volt köteles számot adni a kormánynak, mivel a fegyveres erők az államelnökség hatás­körébe tartoznak. Markovic csak a kor­mány tagjától, a nemzetvédelmi minisz­tertől várt volna el tájékoztatást. Egyéb­ként a fegyveres erők legutóbbi állásfog­lalása szerint a hadsereg egységes, még­pedig azért, mert „tagjai az összes nem­zetet és nemzetiséget képviselik". - Milyen a helyzet a Vajdaságban? - Nagyon feszült, a legújabb adatok szerint az események öt és fél ezer em­bert kényszerítettek arra, hogy elmene­küljenek a Vajdaságból. (urbán) A magyar rendőrség olyan erőket ve­tett be Farkas Helga megtalálására, amelyhez hasonló összpontosításra, a Szépművészeti Múzeumból ellopott festmények kutatásakor volt utoljára pél­da. (vpg) FELTÁMADTAK A BETYÁROK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom