Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-26 / 173. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJ SZÓ. 1991. JÚLIUS 26. „NEM ÉRT MEGLEPETÉS" (Folytatás az 1. oldalról) pán tudományos ismeretterjesztő jellegűek... -Azaz anyag, amire Oberhauser úr hivatkozik, rengeteg tudományos cikket, fejtegetést, számítást foglal össze. Erre pedig biztosan rá lehet mondani, hogy tudományos ismeretterjesztő. • S eljutottak a csehszlovák félhez a most ön által említett szakmai cikkek is? - Ne felejtse el, komoly tudományos anyagok és közös vizsgálatok alapján döntött az építkezési munkálatok leállításáról a magyar kormány 1989-ben. A közös vizsgálatokban akkor azért nem jutottunk közelebb egymáshoz, mert fázisk ésés volt a rendszerváltásban a két országban. Ma ez már nincsen, ezért örülnénk, ha komoly szakemberek vizsgálnák meg a problémát. • A pozsonyi megegyezés értelmében július végéig kellene előterjeszteniük elképzeléseiket... - Megmondom őszintén, mi ezt inkább a csehszlovák féltől várjuk. Eddig ugyanis nem kaptunk olyan javaslatot, ami az általunk ismertetett, s tulajdonképpen csehszlovák részről is lényegében elismert ökológiai és természettudományi veszélyekre komoly választ ad. Nem tudom miért, talán jogi okból, partnereink ahhoz ragaszkodnak, hogy az eredeti szerződést teljesítsük, s majd utána lesz valami. • Érvként az hangzik el leggyakrabban, hogy az 1977-es szerződés továbbra is érvényben van... - Az erőszakkal való szerződésben maradás mögött minden bizonynyal a kártérítés követelésének szándéka van. Mindenki tudja, hogy kártérítést behajtani ilyen nehéz gazdasági helyzetben, nehézkes dolog. Nem szívesen fordulnánk nemzetközi bírósághoz. Jobb lenne, .ha megtudnánk egyezni. • Csehszlovákiának több alternatívója volt a vízlépcső soi$t illetően. Ismerték önök ezeket? - Nehéz kérdés. Ugyanis tulajdonképpen csak a piúlt év nyarán oldotta fel a merevséget Vavroušek szövetségi miniszter azzal, hogy ismertette velem az eredeti terv szerinti megépítéstől a vízmű teljes felszámolásáig terjedő elképzeléseket. Úgy tudom, ezeknek a változatoknak az érdemi előterjesztését valami oknál fogva megakadályozták. Tehát mi ezeket csak félhivatalosan kaptuk meg, és mindössze címszavakban. A kétoldalú tárgyalásokon kitűnt, hogy a-csehszlővák fél ugyan megvizsgálta mindegyiket, de nekünk semmiféle javaslatot ennek alapján nem adott. • Ha adott volna, önök ezeket áttanulmányozzák? - Ez lett volna a kötelességünk. Gondolom a magyar parlament is beleegyezett volna, ha ökológiai szempontból érdemi javaslatot kapunk. • A pozsonyi tárgyalások után olyan javaslattal tértek vissza, hogy állítsanak fel két-, illetve háromoldalú szakmai bizottságot, amely a vitás kérdések megvizsgálására hivatott. A magyar fél - itteni vélemények szerint - nem akar beleegyezni abba, hogy az Európai Közösségek szakemberei is részt vegyenek a bizottság munkájában. Miért? - Megtisztelőnek tartjuk, hogy az EK segíteni akar a probléma megoldásában. Úgy véljük azonban, először egymás között kell megpróbálni megegyezni, s csak utána kellene bevonni más országok szakembereit. GÁGYOR ALÍZ SAMIR A BEKETARGYALÁSOK ESELYEIROL IZRAEL NEM MOND LE JERUZSÁLEMRŐL Jicchak Samir izraeli kormányfő a tegnapra virradó éjszaka közvetített televíziós interjújában hangsúlyozta, nem hisz a „területi kompromisszumban" az arab szomszédokkal megtartandó esetleges béketárgyalásokon. Egyben megismételte, kormánya számára elfogadhatatlan, hogy a jordán-palesztin küldöttségben helyet kapjanak a kelet-jeruzsálemi palesztinok is. Felszólította a palesztinokat, fogadják el a béketárgyalások izraeli feltételeit, ellenkező esetben kizárják őket a megbeszélésekből. „Inkább vádoljanak megázzál, hogy én vagyok az, aki akadályokat gördítek a béke útjába, minthogy eladjam Jeruzsálemet" - mondotta Samir. Hangsúlyozta továbbá, „Jeruzsálemet nem lehet elválasztani Izraeltől, s a város nem képezheti semmilyen vita tárgyát". Hozzáfűzte, hogy a béketárgyalásokon meg sem említik a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nevét. Ami a tárgyalások előkészületeit illeti, az izraeli miniszterelnök a következőképpen összegezte a helyzetet: „Az amerikaiak választ várnak tőlünk, a jordánoktói és a palesztinoktól pedig magyarázatot, mi viszont választ és magyarázatot várunk az amerikaiaktól". Az Izraellal folytatandó béketárgyalásokon részt vevő palesztin küldöttség összetételéről tanácskozott Párizsban Fejszál Husszeini palesztin képviselő és Roland Dumas, francia külügyminiszter. A találkozó után.Dumas annak a véleményének adott hangot, hogy a delegációban helyet kell adni a kelet-jeruzsálemi araboknak is. A francia diplomácia vezetője, aki vállalta a közvetítői szerepet az amerikaiak és a palesztinok között, egyben arra szólított fel, hogy a tárgyalások első szakaszában ne kerüljön napirendre Jeruzsálem kérdése. Husszeini megismételte a jól ismert palesztin álláspontot, amely szerint szükségszerű a Kelet-Jeruzsálemben éló

v arabok részvétele a megbeszéléseken. Nagy-Britannia hajlandó leírni a több mint egymilliárd dolláros egyiptomi adósságot, sőt kész további 21 millió dolláros kölcsönt nyújtani Kairónak. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök erre szerdán este, londoni látogatása során kapott ígéretet. Brit kormányforrások szerint London ezzel a lépéssel méltányolja azt a szerepet, amelyet Kairó játszott az Irak elleni háborúban. VALÓSZÍNŰLEG ENYHÍTENEK AZ IRAK ELLENI SZANKCIÓKON Tegnap lejárt a Bagdadnak adott ultimátum, de a légitámadás elmarad Ankarában szerdán a török külügyi szóvivő közölte: gyors reagálású nemzetközi erőket, mintegy 5000 katonát küldenek a török-iraki határvonalra, hogy elejét vegyék a kurdok elleni esetleges iraki támadásnak. A szóvivő arról is tájékoztatott, Törökország megszerezte a beleegyezést abba, hogy esetleg átlépje az iraki határt. Mint mondotta, a légierő és a szárazföldi erők tagjai alkotják majd az említett egységeket. A Dél-Törökországban levő incircliki támaszponton vonják össze a légierő egységeit, amelyek amerikai, francia és esetleg brit pilótákból állnak majd. A belga, brit, francia, holland, olasz és török katonákból álló 2500 főnyi kontingenst Silopi török határvárosban állomásoztatják. Irak a tegnapra virradó éjszaka közölte: szombaton érkezik Bagdadba az ENSZ újabb csoportja, amely ellenőrzést tesz az iraki nukleáris objektumokban és megpróbál bizonyítékot szerezni Szaddam Husszein nukleáris programjáról. Ez lesz a világszervezet negyedik ellenőrző missziója. Bagdad egyben biztosított róla, hogy „teljes mértékben együttműködött" a nemzetközi Atomenergia Ügynökség harmadik misszójával is, rendelkezésére bocsátotta az összes létesítményt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja tegnapig adott határidőt Bagdadnak, hogy tisztázza az iraki nukleáris programmal összefüggő titkokat. Az Egyesült Államok és több más ország is azzal vádolja Irakot, hogy megsérti a BT tűzszüneti határozatát. Az amerikaiak azzal fenyegetőztek, hogy légitámadást indítanak a gyanús objektumok ellen. George Bush elnök ezzel összefüggésben közölte: az, hogy tegnap lejárt a nukleáris objektumok pontos listájának átadásával kapcsolatban Iraknak adott ultimátum, nem jelenti azt, hogy automatiku• san megindítják a támadást Irak ellen. Egy ilyen légitámadás több napot venne igénybe - ezt már Charles Horner altábornagy mondotta washingtoni sajtóértekezletén. Ő volt az, aki az Irak elleni légiháborút irányította. Az Egyesült Államoknak az a véleménye, nincs szüksége külön felhatalmazásra ahhoz, hogy felújítsa a harcokat Irak ellen, mivel ilyen felhatalmazás számára a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozata, amely többek között a tegnapi napot szabta meg a nukleáris programról szóló adatok átadása határidejének. A Biztonsági Tanács különbizottsága, amely az Irakkal szembeni szankciók érvényesítésével foglalkozik, csütörtöki New York-i ülésén úgy döntött, kérni fogja a Tanácstól az iraki olajexporttal összefüggő kérdések mielőbbi megvitatását. A bizottság elnöke elmondta: az ENSZ humanitárius missziója által előterjesztett jelentés áttekintése után a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb meg kell oldani az iraki nép nehéz életkörülményeivel kapcsolatos problémákat. A központi kuvaiti bank közölte, mintegy 8 milliárd dollárt fizet ki a lakosságnak kárpótlásul az iraki megszállás alatti szenvedésekért. A kuvaiti olajtársaság pedig még ezen a héten elindítja az első kőolajszállítmányt. Erre csaknem egy évvel azután kerül sor, hogy Szaddam Husszein megszállócsapatai véget vetettek a kuvaiti olajkitermelésnek. BUSH MOSZKVAI PROGRAMJA George Bush amerikai elnök kedden Moszkvában fontos beszédet mond - közölte csütörtökön a Fehér Házban Mariin Fitzwater elnöki szóvivő, amikor pontosította Bush és Gorbacsov jövő heti találkozójának a programját. A szóvivő szerint Bush hétfőn este érkezik Moszkvába és kedden kezdi meg tárgyalásait Gorbacsowal. Még kedden koszorút helyez el az Ismeretlen katona emlékművénél, s ugyancsak kedden mondja el említett beszédét. Hogy erre pontosan hol kerül sor, azt Fitzwater nem közölte. Az AFP hírügynökség szerint az amerikai elnök valószínűleg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának épületében szólal fel. A keddi program a Kremlben állami fogadással ér véget. Szerdán a két államfő aláírja a hadászati támadófegyverek 30 százalékos csökkentéséről szóló START-szerződést, majd sajtókonferenciát tartanak. Csütörtökön az amerikai elnök az ukrán fővárosba, Kijevbe utazik, ide már Gorbacsov valószínűleg nem kíséri el vendégét. Kijevben Bush elnök beszédet mond a helyi parlamentben, majd az esti órákban Washingtonba repül. MANDELA IDEIGLENES NEMZETI EGYSÉGKORMÁNYT SÜRGET Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke, a dél-afrikai apartheid-ellenes mozgalom vezetője tegnapra virradó éjszaka a jamaicai parlamentben mondott beszédében egy ideiglenes kormány megalakítására szólított fel országában. Jamaica volt Mandela latin-amerikai körútjának első állomáshelye. A kingstoni parlamentben először beszámolt az ANC legfőbb riválisának, az Inkatha mozgalomnak a pretoriai kormány által nyújtott pénzügyi támogatással összefüggő botrányról, majd felszólított az ideiglenes nemzeti egységkormány létrehozására. Mandela azonban nem jelezte, hogy kik alkotnák az új kabinetet, s hogy ebben helyet kapna-e Frederik de Klerk elnök. Mandela tegnap felesége, Winnie, valamint Thomas Nkobi, az ANC végrehajtó bizottsága tagjának és több más vezetőnek a kíséretében Havannába érkezett. A hivatalos látogatásra Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető hívta meg őt. Otttartózkodása során Mandela találkozik a legfelsőbb kubai képviselőkkel és részt vesz a Moncada laktanya elleni támadás 37. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségeken. Közben Buenos Airesben közölték, hogy Mandela argentínai látogatására nem kerül sor. Az argentin külügyminisztérium szerint az e hónapra tervezett utat meghatározatlan időé elhalasztották. P

entagonálé-csúcs kezdődik ma a jugoszláviai Dubrovnikban, a tagállamok kormányfőinek és külügyminisztereinek részvételével, s a parlamentek is elküldik képviselőiket. De még a csúcs előtt a külügyminiszterek vezetésével szakértői előkészítés folyik: kicserélik elképzeléseiket a gazdasági és a politikai együttműködésről, a hat országot leginkább foglalkoztató regionális problémákról és a tervezett záródokumentumról. Nem tévedés a hat tagország emlegetése, hiszen a dubrovniki fórum Pentagonáléként indul és Hexagonáléként ér véget Lengyelország hivatalos csatlakozásával. Eredetileg ez lett volna talán a legfontosabb napirendi pont, hiszen a létszám bővülése rengeteg új gazdasági és politikai kérdést vet fel. Geopolitikai szempontból is átalakul ez a regionális csoportosulás, amely eredetileg négyszögként indult, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Olaszország részvételével. Csehszlovákia egy évvel később társult, s most Lengyelország csatlakozásával az eddigi közép-dél-európai csoport észak-déli vonulattá bővül. A varsói kormány alapvető jelentőségűnek tartja részvételét a csoportosulásban, amely fontos szerepet játszik abban, hogy az új demokráciák csatlakozhassanak Európához vagy mielőbb visszatérhessenek oda. A lengyel kabinet szóvivője azt mondta, ez olyan, mintha újra megnyitnák a régi római kereskedelmi útvonalakat, amelyek a mai Magyarország és Csehszlovákia területén húzódtak észak-déli irányban. Érthető azonban, hogy a mostani helyzetben nem a lengyelek felvételére irányul majd a nemzetközi figyelem, hanem a jugoszláv helyzetre, HATSZÖGESÍTÉS s arra, hogy a hatok tudnak- e hatékony megoldásokat ajánlani. Már május közepén, a bolognai külügyminiszteri értekezleten is nagy súllyal esett latba ez a téma, akkor a résztvevők az emberi jogok tiszteletben tartása, a jugoszláv egység, a békés, demokratikus út mellett szálltak síkra. Május óta alaposan megváltozott a jugoszláv helyzet, s ezért érdemes odafigyelni arra, hogy például a közvetlen szomszédok részéről az alapelvek felsorolásakor milyenek lesznek a hangsúleltolódások. Gondolom, a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása az elsők között lesz, párosítva az alkotmányos úttal és az erőszakmentességgel. Dubrovnikban a házigazda természetesen a jugoszláv szövetségi kormány, s a hozzá közelálló források hangsúlyozták, hogy a mostani, sorrendben immár második csúcs (az első tavaly volt Velencében) fontos kétoldalú tárgyalásokra is lehetőséget kínál. Azt egyelőre nem tudni, ott lesznek-e az egyes jugoszláv tagköztársaságok képviselői is, tekintettel arra, hogy Dubrovnik Horvátországban van. Nem kizárt, hogy erre a parlamenti delegációk keretében kerül majd sor. Valószínűleg a jugoszláv helyszín és helyzet is indokolja, hogy a csúcs iránt fokozott nemzetközi érdeklődés tapasztalható. Egyes források szerint a másik európai regionális tömörülés, az Északeurópai Tanács svéd diplomatát küld megfigyelőként, s jelen lesz az Európai Közösségek, az Európa Tanács, a Világbank, a Nemzetközi Valuta Alap képviselője is. Dubrovnikban tehát nagyon komolyan kell foglalkozni a jugoszláv helyzettel. Gazdasági szempontok miatt is, mert ha az egyik tagország válságban van, az állami szervek, a központi szervezeték teljes működésképtelenségének a veszélye fenyeget, az a több mint száz közös tervből nagyon soknak a megvalósítását is lehetetlenné teszi. De a jelenlegi súlyos helyzetben a gazdaságnál sokkal fontosabbak a politikai szempontok. Egy jugoszláv belháború egész Európa stabilitását veszélyeztetné. (malinák) NÉHÁNY SORBAN R

észletes értékelést készített Magyarországról a világ 24 iparilag fejlett országát tömörítő OECD. A szervezet párizsi központjában készült jelentés méltatja a magyar gazdaság áttérését a piaci viszonyokra. Az OECD vezérigazgatójának helyettese rendkívül pozitív véleményt mondott, hangsúlyozva, hogy Magyarország nagy lépést tett előre a gazdaság szerkezeti átalakítása terén. Úgy tűnik azonban, hogy a tavalyi 5 százalékos gazdasági hanyatlás folytatódik, elérheti a 6-8 százalékot is. Nem fog csökkenni az infláció mértéke, mely tavaly 29 százalékot tett ki. A 3,4 százalékos munkanélküliség az idén valószínűleg tovább emelkedik. A Csehszlovákiáról szóló jelentést az OECD az év végén terjeszti elő. H

einrich Weiss, a Német Ipari Szövetség elnöke ellenezte, hogy Bonn további jelentős gazdasági segítséget nyújtson a Szovjetuniónak és a volt keleti tömb más országainak. Nyilatkozatában azt állította, az NSZK-ban a pénzügyi helyzet annyira feszült, hogy képtelenség továbbra is ilyen nagymértékű segélyeket folyósítani. Szerinte Gorbacsov reformjainak támogatása a jövőben csak úgy képzelhető el, hogy az az „önmegsegítéshez nyújtott segítség" legyen. Vagyis, Moszkva ne pénzt kapjon, hanem jobb feltételeket az exportjához, továbbá technikai és technológiai támogatást. B

onnban a védelmi minisztérium hivatalosan is bejelentette, a Bundeswehr légierői használni fogják 24 darab MIG29-es típusú szovjet vadászgépet, amelyeket a volt keletnémet néphadseregtől örököltek. Ezeket a repülőgépeket a Bundeshwer besorolja a saját fegyverzetébe, tehát az első nyugati hadsereg lesz, amely szovjet gépekkel rendelkezik. A német pilóták szerint a MIG-ek minősége jó, megfeleltek minden várakozásnak. K

ínai disszidensek Párizsban tartottak egyhetes értekezletet, arról, hogyan lehetne Kínában demokratizálni a rendszert. A tanácskozás végén a résztvevők bíráiták Bush amerikai elnököt, amiért a szenátus törvényjavaslatával ellentétben nem akarja feltételekhez kötni a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények megadását Pekingnek. A külföldön élő kínaiak követelik, Washington csak akkor szavazza ezt meg Kínának, ha az ázsiai országban javul az emberi jogok tiszteletben tartása. Egyikük kijelentette: már bebizonyosodott, a kedvezmények révén rá lehet kényszeríteni a pekingi vezetést arra, nagyobb figyelmet szenteljenek az emberi jogoknak. O

któber 4-én írják alá az Antarktisz védelméről szóló nemzetközi jegyzőkönyvet, amely betilt minden bányászati tevékenységet az érintett területen. Az aktusra Madridban kerül sor. Spanyolország képviselője bejelentette, hogy a jegyzőkönyv végleges szövegének kimunkálására rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Az eddigi tárgyalásokat nehezítette az Egyesült Államok küldöttsége, mert a bányaipari tevékenység számára szeretett volna néhány kiskaput nyitva hagyni. A 39 résztvevő ország közül egyedül Washington nem volt hajlandó júniusban aláírni az elkészített jegyzőkönyv szövegét. R

oland Dumas francia külügyminiszter bejelentette, az Európai Közösségekbe való belépéskor Ausztria hajlandó magára vállalni minden kötelezettséget, beleértve a tervezett közös kül- és védelmi politikát is. Az osztrák-francia külügyminiszteri tárgyalásokat követően hangsúlyozta, hogy Párizs támogatja Bécs EK-tagságát. Alois Mock pedig arra mutatott rá, hogy Ausztria semlegessége az európai biztonságpolitikai szempontjából gondokat okozhat. A

brit gazdaság hanyatlásában az idén nem következik be fordulat, erre leghamarabb csak a jövő év végén lehet számítani. Ezt a meglepő megállapítást a londoni Kereskedelmi Kamara negyedévi jelentése tartalmazza. N

aprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel angol csillagászok, most először. Magyarázatuk szerint ez a tény növeli annak valószínűségét, hogy a Földön kívül más bolygókon is létezhet élet. Az új planéta tömege tízszer nagyobb a Földénél, s úgymond a Tejút „szívében" bukkantak rá. M

iamiban szerdán, 87 éves korában elhunyt Isaac Bashevis Singer zsidó származású amerikai író, aki 1978-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Singer Radzymin lengyel városban született, Varsótól nem messze. Megérezve a nácizmus veszélyét, 1935-ben vándorolt ki Amerikába. Első műveit héberül jelentette meg, később már csak jiddis nyelven írt.