Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-23 / 170. szám, kedd

RIPORT - INTERJÚ 6 1991. JÚLIUS 23. mÚJSZÓ. NÉVBE ZÁRT TÖRTÉNELEM RÉGI UTCANEVEINK TÖRTÉNETI ÉRTÉKÉRŐL A

z utóbbi hónapokban ismét új utcanévtáblák kerülnek városaink és nagyobb faluink sarokházaira — mint az elmúlt százötven évben annyiszor. S ahogy többnyire korábban sem városszépítő célból cserélték a táblákat, úgy ma is a névváltoztatások tették szükségessé a cserét. Örvendetes, hogy sok helyen fölismerték: nem elég eltüntetni a bukott rendszerre emlékeztető utcaneveket, hanem, ahol csak lehet, vissza kell térni a régi, hagyományos nevekhez. De mi a régi, a hagyományos? Nem ritka eset, hogy a politikai széljárás gyakori változása miatt egy-egy utca a múlt század közepe óta őt—hat vagy annál is több nevet viselt (el), hogy a még korábbi nevekről ne is beszéljünk. Melyikhez érdemes ezek közül most visszanyúlni? Ha azt akarjuk, hogy ez a névváltoztatási hullám most már valóban az utolsó legyen, azokhoz a nevekhez érdemes visszatérnünk (már amikor lehetséges és célszerű), amelyek a természetes névadás korában. keletkeztek, akkor, amikor a hatóságok még nem szóltak bele az utcanevek alakulásába, csupán tudomásul vették a nép által ösztönösen alkotott neveket, s hivatalossá tették őket. Ezek a régi, sokszor a középkorba visszanyúló nevek városaink történelmi magvával egykor harmonikus egységet alkottak, a műemlékekhez hasonló történeti értékű emlékeivé váltak városaink régebbi és újabb kori történetének. Ha ezeket visszaállítjuk, városaink múltjának egyegy tükörcserepét mentjük meg a pusztulástól, s tesszük elevenné a névhasználók számára. A régi utcanevek legősibb rétege városaink történelmi magvának egykori képét őrzi. A Széles utca, Kurta utca, Kis tér, Szoros köz az utca nagyságára utal, az Egyenes utca, Zsinór utca, Görbe utca, Derék utca, Pipa utca, Csillag tér az utca alakjáról tájékoztat. Befejezetlen utcát jelöl a Csonka, a Darab, a Fél utca. Zsákutca volt a Térjmeg utca, Nincski utca, Vak utca. E típusra konkrét példaként megemlíthetjük az 1421-ből adatolt híres pozsonyi Hosszú utcát (a mai Lőrinc és Úri utca), a jellegzetes alakú losonci Könyök utcát (amely sajnos nem ezt a nevét kapta vissza!), a három utca találkozását jelölő fehérgyarmati Csillag szorost, a nyíregyházi Véső utcát stb. Az utca korát fejezi ki az Új utca, Ó utca, Öreg utca. B^rtfáról már 1419-ből van adatunk O utcára. Jól ismert a Budapest belvárosában fekvő Ó utca. Az utca fekvését, a régi városban elfoglalt helyét rögzítik az olyan nevek, mint pl. a Bártfa legrégibb utcanevei közé tartozó Alsó utca és Felső utca vagy a kolozsvári Közép utca. Sok név utal az utca valamely fontos vagy feltűnő épületére, ill. egyéb építményre. Ilyen pl. a pozsonyi Zöldszoba utca (szlovákul — nyelvi okokból — csak Zöld utca — Zelená ulica), az újból visszaállított Kórház utca, a régi posta helyére mutató Posta utca; kassai példa lehet az Imaház utca, Tömlöc utca, Fegyverház utca, Laktanya tér. Sok helyen előfordul a Malom utca, Kocsma utca, Vendéglő tér, sőt Mozi utca. Közönségesek a különféle gyárakra utaló nevek: Posztógyár utca, Szeszgyár utca, Dohánygyár tér. Más jellegű létesítményre utal a kassai Harang utca, az érsekújvári Vámhíd utca, a tatai Kőkút köz, a budapesti Alagút utca. N

agyon hangulatosak azok az utcanevek, amelyek nem magát az épületet nevezik meg, hanem annak nevét veszik át. Pl. a pozsonyi Csuka utca A kék csukához címzett kocsmáról kapta nevét; hasonlóképpen jutott névhez a budapesti Aranykéz utca, Kékgolyó utca, Szarvascsárda tér, Szépjuhászné út, a makói Fehérló és Vörösökör utca, a váci Hattyú utca stb. A pozsonyi Mihály utca a Mihály-toronyról, ill. a tetején lévő Mihály arkangyal szobráról vette nevét. A szintén pozsonyi Négyvödrös utcán (a mai Szárazvám) egy, négy vödörrel járó kút állt (a mai Stefánia kávéház előtt). Külön meg kell említeni a városok hajdani várfalaira és egyéb védelmi létesítményeire utaló neveket. Bártfa egyik legősibb utcája a Vár utca. Vár utcát találunk Debrecenben és Beregszászon is, Tüskevár utcát Kőszegen, Árok utcát többek között Eperjesen és Nyíregyházán. Pozsonyban ilyen típusú név a Bástya utca, a Védcölöp utca (Palisády), az egykori Sánc út (mai Malinovszkij utca), a Halászkapu és a nemrég visszaállított Lőrinc(kapu) utca. A régi nevek másik jellegzetes csoportja az utcának és környékének domborzatára, a talaj minőségére, növénytakarójára stb. utal. Országszerte ismeretesek az olyan nevek, mint Agyag, Ingovány, Köves, Sáros utca; Akácfa, Zöldfa utca stb. Pápán még Pocsolya utcát is találunk a régi nevek között. A környéken gyakori bodzára utal a pozsonyi Bodza utca. Az ilyen nevek sokszor a táj régebbi, azóta megváltozott állapotát őrzik. Pl. a pozsonyi Duna utca az egyik régi Duna-ág helyét mutatja, az egykori Grössling utca pedig (a későbbi Kempelen, mai Klemens utca) az egykori Grössling-sziget emlékét őrzi. Sok régi név utal arra a területre, amelyen az utca fekszik vagy amely MÁSOK ÍRTÁK Ml LESZ VELED, ELEKTRONIKA? A szó szoros értelmében válságos helyzetbe került az ország elektrotechnikai ipara és ezen belül főleg az elektronika. A Cseh Ipari Minisztériumhoz 90 cég tartozik e szakágazatban, számuk azonban csakhamar csökken. Főképp az aktív alkatrészek, illetve a fogyasztási elektronika gyártói küzdenek értékesítési nehézségekkel, ós már nyilvánvaló, hogy néhány vállalat nem lesz képes fennmaradni a kérlelhetetlen versenyben, amelynek feltételeit a legfejlettebb külföldi gyártók diktálják. Mivel nálunk azok a gyárak is leküzdhetetlennek látszó nehézségekkel küzdenek, amelyeket eddig korszerűeknek tartottunk, a lehető legrövidebb időn belül választ kell adni a hogyan tovább? kérdésre. Ugyanis ezek a korszerű nagyüzemek egész régiók foglalkoztatási helyzetét befolyásolják. Mindazonáltal csak a foglalkoztatás miatt nem lehet a végtelenségig fenntartani a termelést 1990-ben a Cseh Köztársaságban 113 000 személyt foglalkoztatott az elektrotechnikai ós az elektronikai ipar. Eddig 10 százalókkal, 12 ezerrel csökkent e szakágazatban a foglalkoztatottak száma. Az idén tovább csökken a termelés, így természetesen - azok az erőforrások is csökkennek, amelyet a termékszerkezet átalakítására ós a termelési;műszaki bázis felújítására fordíthatnának. Igy az előzetes becslések szerint végül is akár 30 százalékkal, kb. 36 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A kellemetlen tények felsorolása azonban ezzel még távolról sem ért véget. A KGST széthullása is nagy megrázkódtatással jár, hiszen a csehszlovák iparnak ez a szakágazata erősen a keleti blokkra orientálódott, és ezen belül is fontos szerep jutott a fegyvergyárakkal való együttműködésnek. Az értékesítési zavarok ós a pénzügyi nehézségek nagyrészt a speciális,termelés leállításával függnek össze. így az elkövetkező időszakra az lesz jellemző, hogy állandóan csökken e területen a beruházásokra irányuló szállítások mennyisége, de a termelői fogyasztás érdeklődése is csökken a megrendelők gazdasági nehézségei miatt. A vállalatok azzal számolnak, hogy a válságba került szakágazat az elkövetkező időszakban mérsékelten növelheti szállításait a piaci alapok feltöltésére. Sajnos, ez a fogódzkodó sem elég szilárd, mert a legfejlettebb országok és az ázsiai kistigrisek nagyon erős konkurenciát jelentenek. Esetenként megoldást jelenthet a külföldi partnerek segítsége. A karlíni Tesla a Siemens céggel vette fel a kapcsolatot, a rožnovi Tesla pedig a dél-koreai Gold Star vállalattal egyezkedik, és úgy tűnik, csakhamar be is indul a színestévé-gyártás. Szlovákia számára nyugtalanító, hogy úgyszólván teljesen tisztázatlan az árvái Tesla termelési programja. Igaz, azzal számol az elektronikai ipar, hogy növekszik a konvertibilis export, ez a növekedés azonban nem tudja ellensúlyozni a nem konvertibilis kivitel visszaesését. A volt szocialista országokba irányuló export legfeljebb az 1990-es színvonal 30-40 százalékát éri el. Csehországban 1990-ben az elektrotechnikai és elektronikai ipar termelési értéke 27 milliárd korona volt. Nagykereskedelmi árakat véve figyelembe 1991 első három hónapjában látszólag 17 százalékkal növekedett a termelés. De csak látszólag, mert ha kiszűrjük az árliberalizáció hatását, kiderül, hogy 26 százalékkal csökkent a termelés. A beruházásokra irányuló szállítások 68 százalékkal, a pifelé vezet, s így nem egy esetben a városba beolvadt, egykor önálló települések, ill. a valamikor a külterülethez tartozó, de később beépített dűlők nevét őrzi. Ilyen pl. a nagyváradi Velence utca, az egri Álmagyar utca, a losonci Tugar tér (ez utóbbi nem a Tugári-patakra, hanem az egykor teljesen önálló Tugár községre utal). R

endkívül értékesek azok az utcanevek is, amelyek a régmúlt századok városi életének különféle mozzanatait örökítették meg. így pl. nagyon sok utcanév őrizte az egykori vásárok, piacok helyét. Számos városban található Piac tér és Piac utca, Vásártér, Vásárpiac utca és ehhez hasonlók. Az értékesített árura is utalnak az olyan nevek, mint a soproni Marhavásártér és Fapiac, a dunaszerdahelyi — nagy örömünkre újra hivatalossá tett — Halpiac és a szintén megőrzésre érdemes Tyúkpiac és Sertéspiac, a pozsonyi Szénpiac és Fapiac (mai Béke ter). Sok helyen az utcanévben csak az áru neve szerepel. Ilyen a számos városban meglévő Búza tér. (Nagyon sajnáljuk, hogy Losoncon ez a sokak által máig így nevezett tér nem ezt az értékes nevét kapta vissza, hanem egy semmitmondó tucatnév, Köztársaság tér lett az új neve.) Ilyen volt a Pozsonyban hídépítés miatt barbár módon lebontott Hal tér, ahol halpiac volt. Közismert még a budapesti Széna tér; ilyen tér egyébként Pozsonyban is volt (a mai Május 1. tér) és sok más helyen is. A lakosság foglalkozására, s ezáltal az egyes iparágak szerepére utalnak az olyan foglalkozásnévi utcanevek, mint pl. a pozsonyi Nyerges, Lakatos, Kötélverő, Kéményseprő, Kertész utca, a losonci Varga utca, a debreceni híres Csapó utca (guba- és szűrcsapó mesterekre utal), a székesfehérvári Zsemlyesütő utca, a szegedi Sóhordó utca, a kolozsvári Fazekas utca stb. A foglalkozásnevekhez sorolhatók az egyházi vezetőkre, szerzetesekre utaló utcanevek is, mint amilyen pl. a pozsonyi Klarissza utca (korábbi nevein Apáca utca és Szüzek utcája), Kaptalan utca, Prímás tér stb. A lakosok társadalmi helyzetére utal a sok helyen meglévő Nemes utca, s részben az Úri utca is. Népiség- és településtörténeti szempontból értékesek a lakók egykori nemzetiségére utaló utcanevek, így pl. a középkori bártfai Tót utca név jelzi, hogy városban a középkorban már a mai szlovákok elődei is megjelentek. Hasonlóképpen sok német lakosságú városban volt Magyar utca, jelezvén a magyar lakosság jelenlétét. Ilyen pl. az 1367-ből adatolt pozsonyi Magyar utca (másik neve a szintén régi Széplak utaci alapokba irányulok 11 százalékkal csökkentek, a nem konvertibilis export pedig 78 százalékkal hanyatlott. Ezt sehogy sem tudta kiegyenlíteni a konvertibilis kivitel 60 százalékos növekedése. Némi derűlátásra legfeljebb az jogosít fel bennünket, hogy egyes vállalatok azért kedvezőbb helyzetben vannak. Viszonylag jó kilátásai vannak a passzív alkatrészeket gyártó üzemeknek. Egy valamiben azonban biztosak lehetünk: saját erővel nem tudunk versenyképessé válni a csúcsszínvonalú elektronikai termékek gyártásában. ČESKOSLOVENSKÝ PROFIT, 1991/26 A LEGJOBB A KORONÁNAK A szövetségi kormány a közelmúltban ismételten foglalkozott gazdasági fejlődésünk elemzésével, ezúttal az első negyedévi eredményeket helyezve a nagyítóüveg alá. Az elemzést a köztársasági kormányok egyes tagjainak részvételével végezték, első ízben alkalmazva ezt a gyakorlatot. Az elemzésből levont következtetések korántsem olyan optimisták, mint az elmúlt ősszel e tárgykörben nyilvánosságra hozott dokumentumok. A kormányelemzés szerint az idei termeléscsökkenésnek nem kellene meghaladnia a 15 százalékot (Valtr Komárek inkább 18-20 százalékról beszél). 700 000 munkanélkülivel számolnak, s a munkaképes lakosságra átszámított arány a nyugati gazdaságok viszonylatában normálisnak tekinthető. Ami pedig az árak alakulását illeti, az elemzés szerint a hőszolgáltatási díjak és energiaárak emelkedése ellenére sem kellene, hogy az 1990 decemberéhez viszonyítva az áremelkedés meghaladja az 50 százalékot. Az elemzés az élelmiszerárak további emelkedését inkább valószínűtlennek tartja, mint biztosnak. A külföldi eladósodást illetően a kormányelemzés két változatot tartalmaz. ca, a mai Obchodná). Eperjesen a Magyar utcára 1411-ből, a Tót utcára 1510-ből van az első adatunk. A pozsonyi Vallon utca az egykori vallon telepesek és harcosok nevét őrizte egészen 1945-ig, amikor is Szláv utca lett belőle. Sok városban van vagy volt Zsidó utca. Falvakban is gyakori a Cigány utca, de a cigányokra utalnak az olyan nevek is, mint a Putri sor vagy a Zenész utca (Tordán, Losoncon). Az utcanév utalhat a lakosok származási helyére is. így pl. a debreceni Burgundia utca régi lakói kelet-franciaországi kereskedők voltak. Nyíregyházán a Békéscsabáról érkezett telepesek emlékét a Csabai, a Szarvasról érkezettekét a Szarvas utca őrzi. Ilyen típusú névre szép mai példa az egyik lévai lakótelepen található Mohi utca, amelyben a Mohiból az atomerőmű építése miatt kitelepített emberek laknak. M

a is gyakoriak azok az utcanevek, amelyek a régi lakosok nevét őrzik. A most visszaállított pozsonyi Ventúr utca egy régi olasz, Pozsonyba beköltöző kereskedő család emlékét őrzi Debrecen legrégibb nevei közé tartozik a Péterfia és a Mester utca; ezek a 13—14. században élt Péterfia Jakab és Dózsa mester nevét őrzik, Debrecen első birtokosaiét, igaz, rövidült formában. Az ilyen jellegű személynévi utcanevek mintaként szolgáltak a 19. században megjelenő, ún. emlékállító neveknek, amelyek különböző, sokszor az illető utcákhoz vagy városhoz egyáltalán nem kötődő személyiségeknek vannak hivatva emléket állítani. Az ilyen, Petőfi utca, Štúr utca stb. típusú nevek az elmúlt százötven évben a hagyományos nevek rovására egyre inkább elszaporodtak, számtalan régi, egyedien az illető településhez kötődő nevet szorítva ki a hivatalos, s idővel a népi használatból is. Ezt a sajnálatos fejlődést kellene most visszafordítani. Az emlékállító nevek elsősorban a nagyobb városokba valók, ott is az újabb városrészekbe, ahol az utcáknak nincs régi, értékes nevük. Kisebb településeken csupán azoknak az emlékállító neveknek örülünk, amelyek olyan személyiségek emlékét őrzik, akik az adott községben vagy környékén születtek, vagy életüknek valamely más fontos mozzanata kötődik ahhoz a vidékhez. S a nagyobb városokban, ahol természetesen van helyük az emlékállító neveknek is, legalább arra kellene ügyelni, hogy a személyek, akikről utcát neveznek el, ne legyenek teljesen idegenek az adott település lakosságának szellemiségétől, kultúrájától, ne a nemzetállam kiépítésének szolgálatában álljanak, hanem arányosan tükrözzék a kétféle nyelvű és kultúrájú lakosság kétféle nyelvi és kulturális hagyományait. LANSTYÁK ISTVÁN (Folytatjuk) Az első azzal számol, hogy az idén 1,9 milliárd dolláros passzívumunk keletkezik, a másik változat szerint nem lenne adósságunk. Abból a feltételezésből indul ki a második változat, hogy a hazai kereslet csökkenése termelőinket nagyobb kiviteli aktivitásra ösztönzi. Ugyanakkor a termeléscsökkenés csökkenő behozatallal jár majd együtt, és ez a fizetési mérleg kisebb megterhelésében is megnyilvánul majd. Az elemzés szerint termelőink napjainkig nem használták ki kellően azt a tényt, hogy a korona tavalyi devalválásának köszönhetően a külföldi konkurenciához képest lényegesen kisebbek költségeik. A Komárek-féle konkurenciatanulmány szerint azonban a korona devalvációs töltetét gyakorlatilag már kimerítettük. Ha ugyanis a hazai inflációt összevetjük a korona öt valutához viszonyított állandó árfolyamával, akkor tulajdonképpen tényleges revalvációnak vagyunk a tanúi. Noha az átváltóhelyeken ugyanazért a dollárért mindig 30 korona körüli árat fizetünk, júniusban ezért a 30 koronáért kevesebbet kaptunk, mint januárban. Ez azt jelenti, hogy belső piacunkon a dollár vásárlóereje az utóbbi fél évben csökkent, az alacsony hazai költségeknek pedig befellegzett. A korona helyzetének javulása azonban azt igazolja, hogy hatékony támogatásban részesül a Nemzetközi Valuta Alapból és egyéb forrásokból. Ez rendkívül értékes, különösen, ha a hosszú távú fejlődés szempontjából elemezzük ezt a kérdést. A szilárdabb korona hozzáférhetőbbé teszi számunkra a korszerűbb technológiákat, melyek hiánya akadályozta meg a leginkább, hogy termékeinkkel beléphessünk a világpiacra. Ezen kívül a külföldi tőke részvételével a privatizációban hasznosul vagyonbetétünk ZBYNÉK FIALA, MLADÁ FRONTA DNES, 1991/160 II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából a fenti címmel Sebes Tibor szerkesztésében különkiadvány jelent meg. A történelmi látogatáshoz kínál hátteret, s bepillantást ad nemcsak a II. János Pál életébe, hanem a római katolikus egyház és a Vatikán tevékenységébe. Bevezetőül a Vatikánról tudhatunk meg néhány érdekességet. Például azt, hogy mindössze 440 ezer négyzetméternyi területével a világ legkisebb állama; hogy 900 lakója közül 550 vatikáni állampolgár. Saját zászlaja, címere, postája, bankja, rádiója, újságja, valamint vasútállomása van. Terjedelmes írás mutatja be a 13 éve pápává választott Karol Wojtyla életútját. Történelmi, műépítészeti szempontból térképpel illusztrált, kimerítő írást olvashatunk a IV. század első felében épült, majd az évszázadok során a szentély- és oltárkialakítással valóságos építészeti remekké alakított, öthajós Szent Péter-bazilikáról. Ugyancsak érdekes olvasmány a Sixtusi kápolna bemutatása, bibliai freskóinak története. Nyilatkozik az Ave, pápa című kiadványban dr. Keresztes Sándor, vatikáni nagykővet, aki felidézi a pápai nuncius kényszertávozásának körülményét, s szól a jelenlegi diplomáciai kapcsolatok, illetve az egyház szerepének jelentőségéről. A Vatikáni Rádió 1931. február 12-én kezdte meg adását. Első és alapvető feladata az egyház értékes és elidegeníthetetlen szolgálatában az, hogy szétsugározza Krisztus helytartójának tanítását és élő szavát. A Vatikáni Rádió ma 34 nyelven, így magyarul is sugározza tanítását a világ minden részére. A világ hasonló intézményeinek sorában a legnagyobb gyűjteményt a Vatikáni Muzeum őrzi. Tulok Magdolna, A múzeumok óriása címmel, tömören ismerteti a múzeum történetét és kiállítási tárgyait, melyek nemcsak vallásos jellegűek, hanem az antik világ kulturális örökségét őrzik, Gazdagon illusztrált a magyarországi kegyhelyeket és a külföldi búcsú- és zarándokhelyeket, valamint Rómát, az örök várost bemutató írás. A Rómába látogatóknak az Amit jó tudni című összeállítás nyújt hasznos útmutatást. Olvashatunk a szóban forgó publikációban a Szentfőidről, Jézus születéséről és keresztre feszítéséről, Jeruzsálem történelmi helyeiről és a hozzájuk fűződő hagyományokról. E gazdagon illusztrált, 48 oldalas kiadvány, előreláthatólag, nálunk is kapható lesz. TÓTH ÁGNES TEOLÓGUSOK TARTUBAN A tartui egyetem tudományos tanácsa döntést hozott a teológiai fakultás újjáalakításáról. Észtországban az egyetemi szintű teológiai képzés a Balti államok Szovjetunió általi bekebelezését követően, 1940. szeptember 1-jén szűnt meg. Az idén, szeptember 1-jén beinduló oktatásról három tanszék — az ószövetségi, az újszövetségi és az összehasonlító teológiai — gondoskodik. Az első évfolyamba harminc jelentkezőt vettek fel. Az írásbeli munka benyújtásán, a történelmi és idegen nyelvi vizsgán kívül az alkalmasság megállapításának feltétele volt a személyes beszélgetés is.