Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-20 / 168. szám, szombat

LÚJSZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK TUDÓSÍTÁS EGY NYÍRFA ALÓL A TEHERGEPKOCSIK KITÖRTEK A TILTAKOZÓK GYŰRŰJÉBŐL TÖBB KÉPVISELŐ HELYSZÍNI SZEMLÉT TARTOTT A BŐSI VÍZLÉPCSŐN (Munkatársunktól) - Ismét működik a telefonvonal, melyet szerdán a rendőri beavatkozás során a közrend őrei elvágtak. így a bősi vízlépcső üzembehelyezése ellen tiltakozó osztrák, csehszlovák és magyar környezetvédők blokádjának tegnapi napjáról a helyszínről, egy nyírfa alól tudósítok. A tüntetők úgy, mint eddig, reggel hat­kor, a Hydrostav munkatársait megelőz­ve, munkagépfoglalással kezdték a na­pot. A tehergépkocsik vezetői ennek elle­nére kitörtek járműveikkel a tiltakozók gyűrűjéből, nemegyszer balesetveszé­lyes helyzetet előidézve. A járásból és más szlovákiai járásból, így a Nagyszom­batból is idevezényelt rendőrök nem en­gedték fel a környezetvédőket és az újságírókat a gátra. Csak Bauer Editet és Harna Istvánt, az SZNT képviselőit, akik­től megtudtuk: nagy ütemben folynak az meghívását a helyszíni szemlére. A kép­viselőket - Bauer Editet, Harna Istvánt, Szabó Rezsőt (Együttélés), Ásványi Lászlót, Tirinda Pétert (MKDM), Paulic­ký Pétert, Milan Ftáčnikot (DBP), Peter Tatárt (NYEE), Alfonz Admicát (SZNP), Július Brockát, Karol Dubovant (KDM), a Zöldek Pártja nevében Ľuba Kubíňovát - valamint az őket elkísérő környezetvé­dőket és újságírókat a szokásosnál több rendőr fogadta a gáton. Parancsnokuk azt mondta, csupán azért, mert éppen vál­tottak. Bauer Editet is igazoltatták. (Méry Gábor felvétele) SZOVJETUNIÓ - NAGY-BRITANNIA ILLÚZIÓKTÓL MENTES EGYÜTTMŰKÖDÉS BUSH ATHÉNBAN A SZÉLSŐSÉGESEKET NEM ÉRDEKLIK A BEÍGÉRT SEGÉLYPROGRAMOK 1991. JÚLIUS 20. SEGÍTENEK A FRANCIÁK (Munkatársunktól) - A francia De­centralizációs Intézet munkatársai tegnap A. Nagy Lászlóval, az SZNT alelnökével ftílytattak tárgyalásokat. Az intézet igaz­gatója, Hervé Poulet elmondta, hogy Csehszlovákiában ötödször, Pozsonyban negyedszer jár. Az intézet „magánválla­lat", az önkormányzatok pénzéből tartják fönn magukat. Működésére a kettős plu­ralizmus jellemző, valamennyi politikai irányzatot képviselnek. - Franciaországban erős hagyománya volt a centralizációnak, alig 10 éve indult meg a decentralizációs folyamat. Tiz év­nyi előnyünk van, és feltételezem, hogy az ezen a téren szerzett tapasztalataink segítenek önöknek elkerülni azokat a hi­bákat, amiket mi elkövettünk - mondta Hervé Poulet. Az intézet kidolgozta számunkra a köz­igazgatási hivatalok továbbképzésének programját és a Szlovákiai Városok és Községek Társulásával közösen tanfolya­mokat szerveznek a helyi önkormányza­tok dolgozói számára. Némelyiket Fran­ciaországban, némelyiket Szlovákiában. Philippe de Lara, az intézet tudomá­nyos igazgatója szerint utazásai során nem volt olyan benyomása, hogy falvaink elszegényednének. A megoldás - szerin­te - a privatizációban van, az önkormány­zatoknak sürgősen magánkézbe kell ad­niuk a helyi üzemeket, lakásokat. Nem érti - mondta Lara úr miért nem bízunk jobban önmagunkban, a munkánkban. A francia vendégek tegnap polgármes­terekkel is találkoztak. (kop) AZ FMK ELÍTÉLI A RENDŐRI BEAVATKOZÁST A leghatározottabban elítéljük a bősi erőműnél tiltakozó környezetvédők elleni rendőri beavatkozást. Ez a környezetvé­dő mozgalmak és a helyi lakosság érde­keinek és véleményének durva megsérté­sét jelenti. Az FMK továbbra is a párbe­széd és a kérdés higgadt, indulatmentes megközelítése mellett van - erőszak he­lyett a párbeszédet szorgalmazza. Ezért kezdeményezte, hogy az SZNT parlamenti klubjainak képviselői látogas­sák meg az építkezést, illetve hogy a Szö­vetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács legközelebbi ülése külön napiren­di pontként foglalkozzék az erőmű kérdé­séve l TÓTH KÁROLY, az FMK fótitkára A POLGÁRI MOZGALOM AGGÁLYAI (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés épületében a Polgári Mozgalom vezetői sajtóértekezletet tartottak, és kife­jezték nézeteiket a törvényhozó testület munkájáról. Véleményük szerint a parlamentben előtérbe kerültek a szúk pártérdekek, s ami a legaggasztóbb, hogy ez vonatko­zik a kormánykoalíció pártjaira is. így történhetett meg, hogy a kormány egyes fontos törvényjavaslatai a szavazás során nem kapták meg a szükséges számú voksot. Ez veszélyes jelenség a demok­ratikus állam zavartalan működése szem­pontjából. A kormánykoalíció tagjai - a PM szerint - nem viselkedhetnek úgy, mintha szélsőséges ellenzékhez tartoz­nának. Hátráltatja a jogállam erősödését az is, hogy az első fordulóban a bírósági törvényjavaslat sem kapta meg a parla­ment támogatását. Megtörténhet, hogy a második fordulóban sem fogadják el, s ez lehetetlenné teszi a bíróságok meg­tisztítását a régi rendszer kiszolgálóitól. , A sajtóértekezleten Jirí Dienstbier, a PM elnöke, külügyminiszter, utalva a prágai Ôpígl című lap állítására, misze­rint ó is a titkosrendőrség ügynöke lett volna, kijelentette: Sose voltam sem ha­zai, sem külföldi ügynökség tagja. Egyéb­ként a Špígl című lapot bepereli, s a kárté­rítésként egymillió koronát követel tőle. (sm) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 22-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,03 52,82 Francia frank 5,19 5,27 Német márka 17,61 17,90 Olasz líra (1000) 23,64 24,01 Osztrák schilling 2,49 2,53 Svájci frank 20,34 20,67 USA-dollár 30,96 31,35 építkezési munkálatok a szivattyúállo­másnál. A nap folyamán a szlovákiai Termé­szet- és Tájvédők Szövetsége (SZOPK) Duna-táj csoportjának vezetői, Mirko Bo­huš és Karol Nitranský szórólapot juttat­tak el a jelenlévőkhöz, amelyben egyebek között ez áll: A bíróságon kívüli rehabilitá­ciós törvény értelmében a bősi vízlépcső céljaira rendkívül alacsony áron kisajátí­tott ingatlanok ez év augusztus végéig visszaigényelhetők, illetve az érintettek pénzbeli kártérítést kérhetnek. A szerdai rendőri beavatkozás jogellenes volt, sér­tette az alapvető emberi jogok és szabad­ságjogok alkotmánylevelét, mert a tiltako­zó akció nem sértette a közerkölcsöt, nem veszélyeztette a közrendet, az állam tulaj­donát és biztonságát. A szlovák parlamentben jelenlevő tíz párt közül csak a Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem fogadta el Berényi József (FMK) Az utat két sorban elálló egyenruhások természetesen csak a képviselőket en­gedték tovább, miután grafitceruzával egy darab papírra felírták nevüket, igazolvá­nyuk iktatószámát. A törvényhozók felhá­borodással fogadták azt is, hogy nem tették számukra lehetővé, hogy autóbusz­szal menjenek végig a töltésen, és szak­emberek fűzzenek magyarázatot a látot­takhoz. így csak délután, a Somorjai Mű­velődési Házban tartott szakelőadáson szerezhettek tudomást az erőmű környe­zeti kihatásairól. Tegnap, az esti órákban még egy elő­adásnak adott otthont a Somorjai Művelő­dési Ház, melyet A Duna jövőjéről cím­mel az ismert magyarországi környezet­védő, Vargha János tartott. Az Eurolánc polgári kezdeményezés hétfőn reggel 7 órára újabb nagyszabású tiltakozó akciót szervez. (gágyor) Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap befejezte kétnapos hivatalos nagy-britanniai látogatását, amely köz­vetlenül a hét legfejlettebb ipari ország londoni csúcstalálkozója után kezdődött. Gorbacsov tegnap találkozott Neil Kin­nockkal, az ellenzéki Munkáspárt veze­tőjével, majd pedig Margaret Thatcher­rel, akivel 1985-ben történt első találko­zója óta nagyon baráti viszonyban van. A volt miniszterelnök-asszony megbeszé­léseik után kijelentette, a Szovjetunió jö­vőjét illetően most még derűlátóbb, s érté­kelte Mihail Gorbacsov előrelátását és bátorságát. Neil Kinnock, a munkáspárti vezér pedig azt emelte ki, hogy Gorba­csov milyen nagy mértékben járult hozzá a nemzetközi kapcsolatok és a Szovjet­unió átalakításához. Csütörtökön a szovjet elnök John Ma­jor kormányfővel tárgyalt, s azután II. Erzsébet királynő vendége volt a Bu­ckingham palotában, ahol valódi angol „ötórai teára" hívták meg feleségével együtt. Ez a nap a parlamentben tett látogatással zárult. Persze, a legfontosabbak azok a tár­gyalások voltak, amelyek a Downing Súlyos összecsapások robbantak ki tegnapra virradó éjszaka Athénban a rendőrök, valamint a Bush amerikai elnök látogatása ellen tiltakozó anarchis­ták mintegy 150 fős csoportja között. A zavargások a reggeli órákig tartottak, 17 ember - köztük többen súlyosan - megsebesült, 40 fiatal anarchistát pedig őrizetbe vettek. Az amerikai elnök csütör­tökön érkezett a görög fővárosba. Hang­súlyozta, az Egyesült Államok minden­képpen hozzá akar járulni a görög-török viták elsimításához. Athén és Ankara kapcsolatai a ciprusi válság miatt romlot­(Folytatás az 1. oldalról) ez azt bizonyítja, hogy már számol­tak az ilyen megoldással. Drnovsek az államelnökség horvát tagjának és személyesen Mesic elnöknek a ma­gatartását kommentálta. Szerinte Mesic azért szavazott a csapatkivo­nás ellen, mert azt akarta, hogy a szlovén kérdés megoldásával együtt a horvát-szerb konfliktusról is tárgyaljanak. Horvátországban továbbra sem csökkent a feszültség. Ismeretlen támadok Pakrac község közelében tegnap a reggeli órákban megsebe­sítettek két horvát rendőrt. Zadar és Knín között a vasútvonalat ugyan­csak ismeretlen tettesek felrobban­tották. Ezen a területen sok szerb él, akik nem értenek egyet a horvát elszakadási törekvéssel. Eszéken pedig bombatámadást intéztek a hadsereg kaszárnyája ellen. Egy rendszámtábla nélküli gépkocsiból (Folytatás az 1. oldalról) engedik meg, hogy országaik terüle­tén atomeszközöket telepítsenek vagy kísérleteket végezzenek velük. A dokumentum nem zárja ki a békés célú nukleáris kutatást. Ez a megál­lapodás azért jelentős, mert a latin­amerikai országok közül csupán Brazília és Argentína lenne képes atomfegyverek gyártására. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió legfelsőbb vezetői az ibero­amerikai csúcs megnyitása alkalmá­ból táviratot intéztek a vendéglátó ország államfőjéhez, Carlos Sali­nas de Gortarihoz. Üdvözölték azt a gondolatot, hogy a legfelsőbb szintű iberoamerikai csúcsértekez­letekkel akarnak az érintett országok hozzájárulni a nemzetközi együtt­működés és megértés mélyítésé­hez, s ezt a fórumot a regionális és kontinentális integráció eszközének tartják. Sreeten, a kormányfői rezidenciában zaj­lottak a delegációk részvételével. Mind Major, mind Gorbacsov barátinak és sike­resnek nevezte a tárgyalásokat. Major azt mondta, a két ország között illúzóktól mentes együttműködés alakult ki. Gorba­csov megismételte, nagyra értékeli a he­tekkel folytatott megbeszélések eredmé­nyeit és felszólított a szovjet-brit kereske­delem fejlődését gátló akadályok felszá­molására. A tárgyalások után John Major ebédet adott vendége tiszteletére. Figyelmes há­zigazdaként ügyelt arra is, hogy meghívja Mihail Gorbacsov régi jó ismerőseit, Mar­garet Thatchert és Geoffrey Howe volt külügyminisztert. Alig utazott el a szovjet elnök London­ból, az ITN televíziós állomás közölte, sugározni fogja azt az interjút, amelyet Gorbacsov közvetlenül a hetekkel folyta­tott tárgyalások befejezése után adott. A nézők figyelmének felkeltése érdeké­ben idézte az interjú politikai szempontból talán legpikánsabb részét: Gorbacsov ál­lítólag maga jelentette ki, közelinek látja azt a napot, amikor majd egy nem kom­munista állhat a Szovjetunió élére. tak meg. Bush azt mondta, reméli, hogy a ciprusi kérdést még ebben az évben sikerül rendezni. George Bush Athénban ismertette a Görögországnak szánt gazdasági és katonai segélyprogramot, amely hozzá­vetőleg 350 millió dollárt tesz ki. Az ameri­kai elnök Görögország után Törökorszá­got keresi fel. Látogatásait a legszigorúbb biztonsági intézkedések késérik, hiszen mind a görög, mint a török szélsőségesek fenyegetőztek Amerika-ellenes merény­letekkel. dobták a pokolgépet az épületre. A terrortámadásnak állítólag nem volt halálos áldozata. Az eszéki hely­őrség parancsnoksága felszólította a lakosságota vérontás elkerülésére, sére. Ion Iliescu román államfő is Ju­goszláviával foglalkozott bukaresti sajtóértekezletén. Azt mondotta, a jugoszláv helyzet nagyon bonyo­lult és súlyos, de még nincs késő ahhoz, hogy az összes érdekelt felet kielégítő, békés megoldást találja­nak. Kijelentette, veszélyes és meg­engedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetben bárki is ösztönözze azo­kat az erőket, amelyek a feszültség szítására törekednek. Név szerint bírálta Antall József magyar kor­mányfőt a trianoni szerződéssel és Jugoszlávia lehetséges szétesésé­vel kapcsolatos legutóbbi nyilatko­zatáért. Bár Washingtont nem hívták meg erre a fórumra, jelenléte mint erős gazdasági partneré és Latin-Ameri­ka befolyásos szomszédjáé, nagyon is érezhető. A folyosókon éppen ezért sokat beszélnek a Latin-Ame­rika gazdasági fejlődésével kapcso­latos úgynevezett amerikai kezde­ményezésről, amely a regionális in­tegrációval, valamint az Európával folytatandó együttműködést célzó törekvésekkel párhuzamosan jut ki­fejezésre. Az egyik helyi lap annak a meggyőzédésének adott hangot, hogy ezeknek a párhuzamos irány­zatoknak nem kell szembekerülniük, ellenkezőleg, kellő pragmatizmussal kiegészíthetik egymást. A lap idézte Carlos Andrés Perez venezuelai államfőt, aki azt mondotta, a George Bush által előterjesztett amerikai kezdeményezés nemcsak hogy el­fogadható, hanem kedvező Latin­Amerika számára, mivel tükrözi a vi­lág új realitásait. NEHÉZ FELADATOKKAL BIRKÓZOTT MEG A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) tejl, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, aki kifogásolta, hogy a bírák megbí­zatási ideje körüli módosító javasla­tok az egész jogszabály értelmét kérdőjelezik meg. A törvényjavaslat fő célja a valóban független bírósági rendszer létrehozása - hangoztatta. Végül hosszas vita után a képviselők jóváhagyták az előterjesztett törvényja­vaslatot. Mivel ez azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság székhelye Brünn lesz, Marta Nazari-Buŕivalová, a Morva­Sziléziai Társaság-I képviselője a döntést külön megköszönte, s egy későbbi idő­pontban „egy kis morva borocskára" invi­tálta a brünni főpolgármester nevében a képviselőket. A fáradt honyatyák a meg­hívás elfogadását tapssal fejezték ki. Ezután a Népi Kamara képviselői közül a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálatot ellenőrző parlamenti szerv 8. tagjává Jaromír šlápotát (KDU) válasz­tották meg. Az ellenőrző szerv elnökét a következő együttes ülésén választják meg. Az ülés utolsó pontjaként Josef Vav­roušek miniszter, a Szövetségi Környe­zetvédelmi Bizottság elnöke lépett a mik­rofonhoz, s arra kérte a képviselőket, hogy a nyári hetekben se feledkezzenek meg a környezetvédelemről, tanulmá­nyozzák át a hazai környezetvédelem helyzetéről szóló átfogó jelentést. Ezzel véget ért a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együttes ülése. A Szövetségi Gyűlés vezető tisztségvi­selői - Zdenék Jičínský első alelnök, Milan Šútovec, a Nemzetek Kamarájának elnöke és Jan Sokol, a Nemzetek Kama­rájának alelnöke - sajtóértekezleten érté­kelték a parlament eddigi munkáját. A Szövetségi Gyűlés mögött nehéz időszak áll, azonban ez a testület teljesí­tette feladatát, megbízatása idejének fe­léig több mint hetven törvényt alkotott, de annak is tudatában van, hogy egyes tör­vényeknek hiányosságai is vannak. A tör­vényalkotói munka egyik mindmáig tartó fogyatékossága, hogy egyes fontos tör­vényjavaslatokhoz nem a bizottságokban, hanem a plénumban terjesztenek elő újabb kiegészítő javaslatokat. A tör­vényhozó testület munkáját mégis kedve­zően ítélhetjük meg, mert - jóllehet sok­szor ellentmondásos és éles viták után - számos fontos törvényt hagyott jóvá. Az őszi hónapokban további fontos törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé, így a polgári perrendtartási kódex módosítása, az új kereskedelmi tör­vénykönyv, s nincs kizárva, hogy a vá­lasztási törvény módosításának javaslata is a parlament elé kerül. Az egyes politikai pártok és mozgal­mak parlamenti klubjai vezetőiből álló poli­tikai grémium munkájáról szólva Zdenék Jičínský elmondta, hogy ez a grémium sok esetben elősegítette a megegyezést, s nél­küle több törvény, közöttük pl. a népszava­zási törvény sem születhetett volna meg. A sajtóértekezleten cáfolták azt, hogy a Szövetségi Gyűlésnek szándékában áll­na a választási időszak meghosszabbítá­sa. SOMOGYI MÁTYÁS IBEROAMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ KIVONJÁK A HADSEREGET SZLOVÉNIÁBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom