Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-20 / 168. szám, szombat

1991. JÚLIUS 20 HÍREK - VÉLEMÉNYEK MMÚJ SZÓI A BAKER-KŐRÚT JÓL INDULT, DE IZRAELBEN FEJEZŐDIK BE ARAFAT ÜZENT A KREMLBE OROSZ-LITVÁN MEGÁLLAPODÁS JELCIN ÉS LANDSBERGIS SZÓT ÉRTETT NÉHÁNY SORBAN Július 29-én írják alá a szerződést az Oroszországi Föderáció és Litvánia kapcsolatairól. Erről csütörtökön este született megállapodás Borisz Jelcin és Vytautas Landsbergis között. Borisz Jelcin elmondta, hogy az államközi szerződés szavatolja a Litvániában élő orosz ajkú lakosság, valamint az Oroszországban élő litvánok védelmét. Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament első alelnöke sajtóértekezletén azt mondta, a Litvániában élő oroszok problémaköre miatt halogatták eddig a szerződés aláírását. A két másik balti köztársasággal, Észtországgal és Lettországgal Oroszország a múlt év végén írt alá szerződést. Haszbulatov szerint Oroszországot több litván törvénv is aggasztotta, amelyek sértették az ott élő orosz kisebbség érdekeit. Jelcin és Landsbergis megállapodott abban, hogy szerződést írnak alá a Kalinyingrádi területről. E dokumentum a litván területen levő orosz enklávé számára biztosítja a zavartalan gazdasági kapcsolatot az Oroszországi Föderációval. A Szovjetunióban már megkezdődött az aratás, néhány millió hektárról begyűjtötték a termést, eddig 25,5 millió tonna gabonát csépeltek ki. Ebből a mennyiségből azonban az állami magtárakba csak 3,7 millió tonna került. A Pravda megállapítása szerint nem lesz könnyű az idei terv teljesítése, amely 77 millió tonnát irányoz elő az állami alapokba. BOLGÁR KÖLTSÉGVETÉS BIZTOS DEFICIT, BIZONYTALAN BEVÉTELEK Hafez Asszad szíriai államfő elfogadta az Egyesült Államok javaslatait a közel-keleti helyzet békés rendezésére. Ez rendkívül fontos és pozitív lépés - jelentette ki csütörtökön este James Baker amerikai külügyminiszter a damaszkuszi tárgyalások után. A felek megállapodtak abban is, hogy folytatni fogják a politikai tárgyalásokat. Faruk Sara szíriai külügyminiszter az említett sajtókonferencián kijelentette, Szíriának meggyőződése, hogy az amerikai elnök rendezni akarja a közel-keleti problémát és ezért fogadták el a washingtoni tervet. „Számunkra rendkívül fontos Bush elnök azon ígérete, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen törekednek a békefolyamat sikerének elérésére." Baker ismét megerősítette: az USA nem fogadja el a Golan-fennsík 1981-ben történt annektálását (ezt a területet Izrael az 1967-es háborúban foglalta el). Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor Izraelt is meg akarta nyugtatni, s ezért azt mondotta, hogy Washington a tárgyalások során egyik félnek sem tesz titkos ígéreteket. David Levy izraeli külügyminiszter tegnap emlékeztette Washingtont az Izraelnek tett ígéretére a béAz iraki atomprogram ellenőrzésével megbízott ENSZ-bizottság nyilatkozata leszögezi, hogy egyelőre nem tudja levonni a megalapozott következtetéseket e program jellegéről és terjedelméről. Az eddigi vizsgálódások alapján a bizottság csupán arra a megállapításra jutott, hogy még sok munkát kell elvégezni, hogy bizonyossággal eldönthessék, rejteget-e Irán hasadóanyagokat vagy már az egész készletét feltárta. Az előzetes becslések is csak olyan berendezések vizsgálata alapján történtek, amelyeket Irak eredetileg fel sem tüntetett az általa készített jegyzéken. Az újabb információkat Bagdad csupán azt követően bocsátotta rendelkezésre, hogy a bizottság rájött a program s a berendezések eltitkolását célzó mesterkedésekre. Mindezt Irak ENSZnagykövete csütörtökön tagadta. kekonferencia lehetséges összehívásával kapcsolatban: a tárgyalások folyamán semmilyen előfeltételt nem fogad el. Azt mondotta, kormánya vasárnap Jeruzsálemben meg akarja kérdezni Bakertől, hogy még mindig egyetértenek-e a korábban közösen vállalt kötelezettségekben. Levy azt mondta, reméli, hogy Szíria végre hajlandó előfeltételek nélkül tárgyalni Izraellel. Kategorikusan elutasította Mubarak egyiptomi elnöknek azt az álláspontját, amely szerint a békekonferencián részt vevő palesztin delegációban ne csak a megszállt területeken élő palesztinok (ahogy Izrael akarja), hanem a külföldön élők képviselői is helyet kapjanak. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője csütörtökön Tuniszban a francia és a brit nagykövettel tárgyalt a közelkeleti rendezésről. Megbeszéléseket folytatott a szovjet nagykövettel is, akinek - úgymond - jelentős üzenetet adott át a Kreml számára. Az amerikai külügyminiszter közben megérkezett az egyiptomi Alexandriába. Mubarak elnökkel és külügyminiszterével ugyanazokat a problémákat vitatja meg, melyek Damaszkuszban is főszerepet kaptak. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter az AP-nek adott interjújában csütörtökön megerősítette, George Bush teljesen komolyan gondolja, hogy ha kell, katonai úton akadályozza meg Irak atomfegyverhez jutását. Szavai szerint az USA egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy Szaddam Husszein nukleáris fegyverrel rendelkezzen. A török kormány engedélyezi a szövetségesek számára, hogy csapatokat állomásoztassanak török területen. Ezek szükség szerint bevethetők lesznek Szaddam hadserege ellen. Erről Mesut Yilmaz ankarai kormányfő beszélt csütörtökön, megállapítva, hogy a szövetségesek szeptember végéig maradnak török területen, de ha úgy hozza a helyzet, ott-tartózkodásuk meghosszabbítható. A bolgár parlament csütörtökön a késő esti órákban hagyta jóvá az állami költségvetést, amely meghatározza az egyes területek kiadásainak kereteit. Az ún. aktualizált költségvetést az illetékes parlamenti bizottság a kormánnyal és az egyes politikai erőkkel történt megállapodás után terjesztette elő. A dokumentum szerint az idén a bevételek és a kiadás közötti deficit 8,5 milliárd leva lesz, s ezt az állami értékpapírok kibocsátásával, valamint a nemzeti bank hiteleivel kívánják kompenzálni. A bankhivatal azonban nem haladhatja meg a deficit felét. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) végrehajtó bizottságának háromnapos ülésén megválasztották e szervezet 20 tagú munkabizottságát, amely a megfigyelők szerint megfelelne egy árnyékkabinetnek. A mindennapi munka megszervezése és a szilárd politikai irányvonal kitűzése lesz a fő feladata. A csütörtök este kiadott közlemény szerint e munkabizottság élére a legtöbb szavazattal a 49 éves Thabo Mbekit választották, ő volt Nelson Mandela jobbkeze a Frederik de A parlament költségvetési bizottságának elnöke kifogásolta, hogy túlságosan nagy a tervezett hiány, s nem eléggé megbízható a költségvetés bevételi része. Az ügyészség jóváhagyásával kezdte meg a pénzügyminisztérium a Bolgár Szocialista Párt (a volt BKP) bankszámláinak ellenőrzését, s lehet, hogy a vizsgálat eredményei szükségessé teszik azok zárolását. A minisztérium azt követeli, hogy a párt szolgáltassa vissza az 1949-1990 között kapott állami dotációkat. Ezek összege a kamatokkal együtt 2,7 milliárd levát tesz ki. Klerk államfővel folytatott tárgyalásokon, s mérsékelt, pragmatikus politikusként tartják számon. Hozzá kell tenni, hogy egyetlen szavazattal győzött Chris Hani ellenében, aki az ANC fegyveres szárnyának a vezetője, és a szervezet vezető „héjáinak" egyike. Mbeki helyettese ugyancsak ismert politikus, az ANC régi aktivistája: Walter Sisulu. Ugyancsak az árnyékkabinet tagja lett Joe Slovo, a Délafrikai Kommunista Párt főtitkára. K

uba elutasította Roberto de Castrónak, az angolai UNITA egyik vezetőjének állítását, hogy az ENSZ-megfigyelők jelenléte ellenére Angolában még mindig kb. 5 ezer kubai katona maradt. De Castro azt állítja, az UNITA-nak bizonyítékai vannak arra, a kormányzó MPLA kezdeményezésére ezek a kubaiak tökéletesítették portugál nyelvtudásukat, polgári ruhát öltöttek és vidékre küldték őket, hogy ott befolyásolják a közvéleményt. A kubai csapatok kivonása a hivatalos bejelentés szerint az idén májusban befejeződött. T

öbb napos kutatás után sikerült megtalálni a 34 éves Szergej Griscsenko szovjet bányamérnök holttestét. A keletindiai Asszamban a hónap elején rabolták el őt, s csütörtökön este találták meg lefejezett tetemét a Burli Dihang folyóban, kb. 150 kilométerre elrablásának helyétől. Griscsenkót 13 más tússzal együtt az Asszam Egységes Fölszabadítási Frontja nevű szeparatista szervezet rabolta el, s állítólag akkor lőtték le, amikor megszökni próbált. •k|-_ugat-Afrikában már 1700 áldoV zata van a kolerajárványnak. Az elmúlt két hónapban Csádban 900 ember halt meg a járvány során. A csádi egészségügyi minisztérium közlése szerint több mint 8 ezer megbetegedésről tudnak. Nigériában az utóbbi három hétben 520, a szomszédos Nigerben 210 ember halt meg. Kamerunban egyelőre jóval kisebb az áldozatok száma, négy hét alatt 13-an haltak meg. Beninben már májusban felütötte fejét a járvány, akkor 30 volt az áldozatok száma. A mostani hatalmas áradások nyilván újabb járványt indítanak el. S

ri Lanka északkeleti részén folytatódnak a harcok a kormánycsapatok és a szeparatista tamil Tigrisek között. A Tigrisek már hosszabb ideje körülzárva tartanak egy katonai tábort, ahol már sok a sebesült, de a katonai helikopterek nem tudják őket evakuálni, mivel a körzetben olyan hevesek a lövöldözések. A kormánycsapatok kb. 800 tagja állja a Tigrisek ostromát. A csütörtöki harcokban több mint 100 szeparatista vesztette életét, továbbá 11 katona. R

avensbrück, a volt női koncentrációs tábor területén üzletközpontot szándékozik építeni a Tengelmann cég, ami a közvélemény heves ellenállásába ütközött. Csütörtökre virradó éjszaka az építkezési területen gyújtogatás történt és több mint egymillió márka kár keletkezett. A gyújtogatásért a Forradalmi Sejtek nevű illegális szervezet vállalta a felelősséget. Több zsidó szervezet is tiltakozott a szupermarket építése ellen. A vitába kénytelen volt bekapcsolódni Manfred Stolpe, a brandenburgi tartományi kormány elnöke. Szóvivője közölte, hétfőre összehívták a tartományi kormány koordinációs tanácsának ülését, s meghívták a helyi hatóságokat és a Tengelmann cég képviselőit is. \ B

aleset történt csütörtökön kora reggel a paksi atomerőmű első blokkjában - tájékoztattak róla Budapesten. Az ellenőrző csővezeték tömítése sérült meg, a kiszabaduló gőz károkat okozott egyes mérőműszerekben. Ennek következtében működésbe lépett a reaktor védelmi rendszere, s az első blokkot leállította. Sem sebesülésre, sem sugárszenynyezésre nem került sor. OLASZ ELNÖK AKAROK LENNI Nem Giulio Andreotti tette ezt a bejelentést, vagy valamely más olasz politikus, hanem Moamer Kadhafi líbiai vezető. Kihasználva, hogy az olasz rádió riportere interjút kért tőle, bejelentette szándékát: jelölteti magát az Olasz Köztársaság elnökének tisztségére. Sietett leszögezni, hogy Líbia nem akarja bekebelezni Olaszországot, de hát ó valójában ,,olasz állampolgár". ,, Komolyan gondolom, amit mondtam, javaslatom reális, ugyanúgy, mint ahogyan Olaszország is komolyan gondolta, hogy a megszállás idején a líbiaiakból olasz állampolgárt csinált". Líbia 1912-1943-ban olasz gyarmat volt. Kadhafinak meggyőződése, hogy nagyon sokan támogatnák öt. ,,minden olasz, kivéve a fasisztákat". Azt ígéri, ha bekerül az elnöki palotába, visszaadja a hatalmat az olasz népnek, megszünteti a politikai pártokat és a társadalmi osztályokat, megszabadítja Olaszországot az amerikaiaktól. ERŐPRÓBA UTÁN ÉS ELŐTT O

któber 27-re írták ki Lengyelországban az első igazán szabad és demokratikus parlamenti választásokat, miután Lech Walesa alaposan összerúgta a port a mostani parlamenti alsóházával, a szejmmel. És az elnökké választása óta oly magabiztos, győzelemhez szokott Walesa ezúttal vesztett. A nagy taktikus tavaly, elnökké választása előtt is robbantott ki erőfelmérő csatározásokat, kisebb válságokat, s valószínű, hogy a közte és a törvényhozás közötti háborúskodással is volt ilyen szándéka. Úgyhogy most nincs minek örülnie, ráadásul azt a békát is le kell nyelnie, hogy a nyolcadik helyre csúszott vissza a népszerűségi listákon, sok jelenlegi ellenfele - egykori jóbarátja és harcostársa a Szolidaritásban - megelőzte őt. Mindez még nem tragédia, Walesát nem szabad lebecsülni, sokkal nehezebb helyzetekből is került már ki győztesen. Egy elnöki vétó jelzi, hogy jelentős nézeteltérések vannak a parlament és az államfő között. Walesa kétszer vétózott, utána rákényszerült, hogy mégis aláírja az új választási törvényt. A helyzetre többféle szempontból is lehet tekinteni, nézzük először a Walesáéból. A szejmet 1989-ben csak részben választhatták szabadon, hiszen előtte, a kerekasztal-tárgyalásokon a politikai erők megállapodtak bizonyos kvótákban, s ezek alapján az egykori LEMP sok mandátumhoz jutott. Most azonban már valóban demokratikusan megválasztott törvényhozásra van szüksége az országnak, ehhez pedig új választási törvény kell. Ezt csak a parlament fogadhatja el, Walesa és hívei szerint az a parlament, amely tele van régi kommunistákkal, s ezért nem érdeke a társadalom gyökeres átalakítása. Csupán tényként érdemes megjegyezni, hogy amikor ugyanezen parlament előtt letette az elnöki esküt, nem erre helyezte a hangsúlyt. S hogy a szejmben nem csak valamiféle „kommunista összeesküvésről" volt szó, azt bizonyítja, hogy Walesa követeléseivel sok régi harcostársa sem értett mindig egyet. Hiszen ma a fő politikai harc már nem az 1989-es erők, a kommunisták és az akkori ellenzék között folyik, hanem a sokfelé szétesett Szolidaritás két legnagyobb ereje, a Walesát támogató Egyetértés Centrum, valamint a Mazowiecki volt kormányfő vezette Demokratikus Unió között. Ez utóbbi mellett ráadásul a Szolidaritás olyan régi nagyjai sorakoznak föl, mint Geremek, Kuron, Buják. Walesa és legelszántabb hívei, a Kaczynski-fivérek még őket is kommunistabérenceknek, a régi erőkkel paktálóknak titulálják a most beindult, durvaságokat sem nélkülöző kampányban. Az ilyen túlkapások megdöbbentik, elrettentik a politikától azt az átlagembert, akit még egyáltalán érdekel a politika és nem csupán a megélhetési gondjaival törődik. Tehát a parlament kidolgozta a választási törvényt, ám Walesa, élve alkotmányos jogával, megvétózta azt. Ezt követően a szejm sokmindenben figyelembe véve az államfő kifogásait, átdolgozta a törvényt. így például a képviselők elfogadták Walesának azt a követelését, hogy a külföldön élő lengyelek a korábbi megszorítások nélkül kapjanak választójogot és feloldották azt a tilalmat, amely szerint a templomokban nem lehetett volna választási kampányt folytatni. (Ez persze a Walesát támogató, magát kereszténydemokratának valló Egyetértés Centrumnak előnyös.) Csupán abba a követelésbe nem egyeztek bele, hogy a választók pártlistákra szavazzanak, ne pedig egyéni jelöltekre. Walesa ezért ismét vétózott, de a szejmben megvolt a kétharmados többség az elnöki vétó visszaveréséhez! így az államfő kénytelen volt aláírni a számára és pártja számára előnytelen törvényt. Előnytelen azért, mert megfigyelők egyértelműen azt állítják, ha a lakosság pártlistákra szavaz, akkor a katolikus Lengyelországban a kereszténydemokrata Walesa-tábornak van esélye a győzelemre. Ha viszont egyéni jelöltekre, akkor az ellenfélnek, a Mazowiecki-féle pártnak, hiszen ez sokkal több régi nagy nevet tud felsorakoztatni az első vonalból. Walesáék radikalizmusa, stílusa sokak számára riasztó. Többről van szó két párt rivalizálásánál. A tét a lengyel demokrácia jövője. Walesa hívei erős elnöki rendszert szeretnének, a mostaninál sokkal szélesebb alkotmányos jogkörökkel akarják felruházni vezérüket. Az ellentábor viszont túlzott diktatórikus hajlamokkal vádolja Walesát, aki nem is igen tagadja, hogy szerinte kevesebb demokráciával\obbar\ el lehetne kormányozni az országot, mint akkor, ha mindenki mindenbe beleszólhat. Azzal a céllal hozta létre az elnöki irodát, tömörítette maga köré különleges tanácsadói testületét is, hogy az ô hívei végezzék az igazi kormányzati munkát. Ha a szejm elfogadta volna Walesa összes követelését, akkor a törvényt már nem is a parlament dolgozta volna ki, hanem az elnöki iroda, a saját ízlésének megfelelően. Az pedig sokak szerint tragédia lenne, ha ekkora hatalom összpontosulna egyetlen ember kezében. Ebben kétségkívül sok igazság van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy egyik alvezére, Jan Olszewski a szejm kontra Walesa háború idején a jogállamot kárhoztatta, mondván, hogy az csak a régi nómenklatúrának kedvez. Beindult tehát a választási kampány, s ismét ringbe szállt Walesa nagy ellenfele, korábban harcostársa: Tadeusz Mazowiecki, a nemzetközileg elismert politikus. Öt, Lengyelország első Szolidaritás-kormányfőjét Walesa buktatta ki nem a legtisztességesebb módon a miniszterelnöki bársonyszékből. Mazowiecki egyelőre meghúzódik a háttérben, de hívei ismét a kormányfői poszton szeretnék látni. Ki tudja, október végéig még sok minden történhet. MALINAK ISTVÁN NEM ÜRES FENYEGETŐZÉSEK IRAK KÉNYTELEN LESZ BEADNI A DEREKÁT DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG AZ ANC ÁRNYÉKKORMÁNYA