Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-20 / 168. szám, szombat

—SHHB Útravaló A csehszlovák turisták szőrmét és ékszert vásárolnak előszeretettel Görögországban. Tetszetős, háromnegyedes rókabundát már 200-300 márkáért is lehet kapni. A legértékesebb bundák 600-800 márka körül vannak. A kisebb pénzűek pamuttrikókat vásárolnak leggyakrabban... (5. oldal) Szombat, 1991. július 20. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 168. szám IBEROAMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ NEHÉZ FELADATOKKAL BIRKÓZOTT MEG A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS BAJNOK ISTVÁN AZ EPM ÚJ KÉPVISELŐJE A NEMZETEK KAMARÁJÁBAN • JÓVÁHAGYTÁK A BÍRÓSÁGI TÖRVÉNYT IS • A PARLAMENT VEZETŐINEK SAJTÓÉRTEKEZLETE (Munkatársunktól) - Tizenhárom napig tartó kimerítő és inten­zív tanácskozás után tegnap véget ért a Szövetségi Gyűíés kamarái 16. együttes ülésének tanácskozása. A képviselők az ülés elején eldöntötték, hogy a politikai pártokról szóló tör­vényjavaslat megvitatását a következő ülés napirendjére halasztják. Ezenkívül néhány kevesebb időt igénylő ponttal egészítették ki a pénteki programot. Az előző napi tanácskozás végén a képviselők elsöprő többséggel jó­váhagyták a szerzetesrendek, kong­regációk és az olomouci érsekség vagyonára vonatkozó törvényjavas­latot. Az ülés elején a Nemzetek Kama­rája mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának jelentése alapján Baj­nok István letette Milan Sútovec­nek, a Nemzetek Kamarája elnöké­nek kezébe az alkotmányban előírt képviselői fogadalmat. Az új képvi­selő az MKDM-Együttélés választá­si listáján került a képviselőjelöltek közé, s a mandátumáról lemondott Rajczy László helyét tölti be. Az ipolysági születésű, s a Komáromi Egészségügyi Intézetben dolgozó dr. Bajnok István foglalkozása gyer­mekpszichiáter. Képviselői mandá­tumának megerősítése után belé­pett az MKDM-Együttélés parla­menti klubjába, amelynek taglétszá­ma ezzel tízre emelkedett. Ezután került sor a bíróságokról és a bírákról szóló törvénnyel kap­csolatos egyeztető bizottsági jelen­tés megvitatására. A jelentést Er­nest Valko, a bizottság elnöke ter­jesztette elő. A vita elsősorban a bí­rák megbízatási idejére összpon­tosult, arra, hogy korlátozott időre, vagy ,,életfogytiglan"-ra válasszák-e meg őket. Felszólalt Otokar Mo­(Folytatás a 2. oldalon) AUSZTRÁL PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG POZSONYBAN KAPCSOLATAINKBAN NEM LEHET AKADÁLY A NAGY FÖLDRAJZI TÁVOLSÁG Stipe Mesic elnök (jobbra) és helyettese, Branko Kostic az államelnök­ség belgrádi ülésén KIVONJÁK A HADSEREGET SZLOVÉNIÁBÓL A SOKAT HALOGATOTT ÁLLAMELNÖKSÉGI ÜLÉS VÁRATLAN HATÁROZATA • INCIDENS HORVÁTORSZÁGBAN • ILIESCU ANTALLT BÍRÁLJA A hazánkban tartózkodó ausztrál par­lamenti küldöttséget, amelyet Kerry Wal­ter Sibraa, a szenátus elnöke vezet teg­nap Pozsonyban fogadta Ján Čarno­gurský, a szlovák kormány elnöke is. A miniszterelnök elismerően szólt ar­ról, hogy az utóbbi időben a két ország közti kapcsolatok egyre inkább bővülnek. A tanácskozásokról Ján Čarnogurský a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának egyebek közt a következőket mondta el: Tekintettel a két ország közti nagy földraj­zi távolságra, gazdasági kapcsolatok konkrét tervezetéről nem tárgyaltunk. Ér­deklődtem viszont az ottani föderáció és az ország egyes államai közti jogkörök megosztásának struktúrájáról. A vendé­gek a délutáni órákban Ausztriába utaztak. Meglepő határozattal ért véget csütörtökön a késő esti órákban a jugoszláv államelnökség ülése. A döntés értelmében három hóna­pon belül kivonják Szlovéniából a ju­goszláv hadsereg egységeit. Erről Boriszav Jovics, az államelnökség szerb képviselője tájékoztatott, hoz­záfűzve, hogy a határozat össz­hangban van Szerbia politikai meg­győződésével: a jugoszláv katoná­kat nem lehet az ország azon terüle­tein állomásoztatni, ahol megszál­lóknak tekintik őket. Az államelnök­ség úgy véli, így békés úton, konflik­tusmentesen lehet további tárgyalá­sokat folytatni Jugoszlávia jövőjéről. Döntés született arról is, hogy az államelnökség az egyes tagköztár­saságok elnökeinek részvételével hétfőn ismét ülést tart. Az ország kulcsfontosságú kérdéseinek a megvitatása szerepelt napirenden. . Megfigyelők arra mutattak rá, hogy az államelnökség elnöke, a horvát Stipe Mesic ellenezte, Bosznia-Hercegovina képviselője, Bogies Bogicsevics pedig tartóz­kodott a szavazástól. Mesic azt mondotta, ha a csapatokat Szlovéni­ából kivonják, akkor ő mindent meg fog tenni azért, hogy a hadsereg Horvátországból is távozzon. A Reu­ter szerint a horvátok attól félnek, hogy a Szlovéniából kivont egysé­gekkel a már Horvátországban állo­másozó jugoszláv alakulatokat fog­ják megerősíteni. Janez Drnovsek, az államelnök­ség szlovén tagja azt mondotta, Szlovénia szempontjából történelmi jelentőségű eseményről van szó, megtörtént az első lépés a jugoszláv válság megoldása felé. Arról tájé­koztatott, az ülésen ő javasolta a csapatkivonást, s ezt azonnal tá­mogatta Veljko Kadijevics szövet­ségi védelmi miniszter is. Szerinte (Folytatás a 2. oldalon) A mexikói Guadalajaraban csü­törtökön nyílt meg 21 latin-amerikai állam, valamint Spanyolország és Portugália állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete. Tegnap sajtóérte­kezleten közölték, hogy a záródoku­mentum egyelőre nyitott, a tanács­kozás további témákkal bővülhet. A csúcsértekezlet szóvivője felsorol­ta, hogy melyek lesznek az okmány fő pontjai. így például a latin-ameri­kai országok együttműködése a gazdasági és politikai integráció bővítése érdekében, közös fellépés a demokrácia támogatására a szub­kontinensen, az emberi jogok tiszte­letben tartása, a térség békéje és biztonsága, közös harc a kábító-, szer-kereskedelem ellen, nemzet­közi jogi kérdések, a fejlődés problé­mái összefüggésben a szociális kér­désekkel, a művelődéssel és a kör­nyezetvédelemmel . A tanácskozás első napján két fontos, szűkebb körű megállapodás is született. Mexikó, Venezuela és Kolumbia államfői úgy döntöttek, hogy 1992. január 1-től bevezetik a három ország közötti szabadpia­cot. Argentína és Örazília pedig megállapodásban rögzítette, hogy lemondanak az atombomba gyártá­sával összefüggő kutatásokról. Kö­telezték magukat arra, hogy semmi­lyen nukleáris eszközt nem fognak gyártani, nem is fogadnak el ilyene­ket más államoktól és senkinek sem (Folytatás a 2. oldalon) MAGYAR KÉPVISELET KÜLFÖLDÖN (Munkatársunktól) - A genfi kisebb­ségi és etnikai konferencián szerzett ta­pasztalatairól számolt be Gyurcsík Iván, az Együttélés politikai mozgalom vezető­ségének tagja. Mint ismeretes a genfi konferenciát a helsinki folyamat egyik ál­lomásaként tartották meg, miközben való­jában két párhuzamos rendezvényről volt szó. Az egyiken a hivatalos, kormányszin­tű küldöttségek tárgyaltak az európai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzeté­ről (kisebbségünket a hivatalos csehszlo­vák küldöttségben Hunčík Péter és Gé­mesi Károly képviselte), a másik rendez­vényen pedig a nem kormányszintű szer­vek és szervezetek értekeztek az említett kérdésekről. Gyurcsík Iván (Együttélés) és Csáky Pál (Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom) az utóbbi rendezvé­nyen vettek részt. Gyurcsík Iván elmondta, ritka kivétel­nek számított, hogy a hivatalos állami küldöttségekben a nemzeti kisebbségek képviselői is részt vegyenek. Ugyanakkor azonban rámutatott arra is, hogy a cseh­szlovákiai magyarság képviselői nem használták ki lehetőségeiket. Véleménye szerint a jövőben feltétlenül szükséges, hogy a magyar nemzeti kisebbség politikai képviselői között kialakuljon egyfajta elő­zetes nézetegyeztetés, szorosabb legyen az összhang, mivel az egész kisebbség érdekeit csorbítja, ha ugyanannak a ki­sebbségnek két vagy több képviselője különböző, esetenként pedig homlokegye­nest eltérő állásfoglalásról, nézetről szól. Elmondta viszont azt is, hogy az ilyen nemzetközi konferenciák „nyelvezetét", az ott követendő taktikát és magatartást pártállástól függetlenül valamennyiüknek tanulniuk kell a kisebbségi érdekek haté­kony védelme érdekében, mivel vala­mennyien meggyőződhettek arról, hogy e téren még nem rendelkeznek a szüksé­ges tapasztalatokkal, felkészültséggel. (F. M.) RENDŐR A GÁTON Eleinte, amikor megtudtam, hogy a gáton egyik szerkesztőségi kollégámat is ,,begyűjtötték" a rendőrök, úgy voltam, hogy vala­mi ilyen címet adok az írásnak: ,,Gumibot a gáton". Esetleg ilyen címmel írtam volna eszmefutta­tást: ,,Ne a gumibot legyen az utolsó érv!" Szerencsére idejében megtudtam, hogy viszonylag civili­zált volt a beavatkozás. Az igazat megvallva csodálkoztam is volna, ha rendőreink nem a tavaly meg­kezdett irányban haladnak tovább. Ha meglepő türelemről tettek tanú­bizonyságot a mítingeken, akkor vajon indokolt lenne-e most ormót­lan fellépéssel megtörni a demok­ratikus hagyományokat? Saját szememmel láttam, amikor a Mati­ca slovenská és a nemzeti pártok egyik közös nagygyűlésén magas­ba lendült Tiso páter kinagyított fényképe, mellette meg egy tagad­hatatlanul fasiszta jelkép, és a rend derék őreinek a szempillája sem rezdült. Ugyanúgy nem, ahogy Václav havel elnök megtá­madásakor sem erőltették meg magukat, és ahogy a szlovák par­lament megostromlásakor is tét­lenkedett a gumibot. Demokratikus rendőrségünk szép erénye (eddig) a mértéktar­tás. Egyébként is, a szlovák-ma­gyar bizottság a minap azzal vált el egymástól dolgavégezetlenül, hogy másfél hónap múlva újból egy asztalhoz ülnek. Úgy vélem, ez is szerepet játszott abban, hogy viszonylag kulturáltak voltak a rendőreink. Mire lenne jó eldurví­tani a helyzetet, ha a két szom­széd úgyis megegyezik? Remél­jük, a magyar miniszter is felké­szültebben jön, mint ahogy legu­tóbb jött, és még jobban remélem, hogy a hat hét alatt a csehszlovák vízügyi szervek is több konkrét dolgot tudnak majd mondani az esetleges feltöltésre kerülő beton­teknő várható viselkedéséről. Te­hát minél kevesebb politikusi kinyi­latkoztatást és minél több szak­szerű magyarázatot szeretnénk hallani a monstrum várható visel­kedéséről. Apropó, politika. Remé­lem, vaklármának bizonyul az a hír, hogy aktivizálták Lokvenc urat, aki annak idején megkérdője­lezhetetlen tekintély volt Bős­-Nagymaros ügyben. Ha a hír igaznak bizonyul, még azt a kevés rokonszenvemet is elveszítem, amit eddig az erőmű iránt táplál­tam. Azért lennék teljesen rokon­szenvtelen, mert Lokvenc úr Gus­táv Husák egészen közeli rokona, és számomra eleve gyanús egy fejem fölött 15 méternyire maga­sodó vízoszlop, ha a gátat építő mérnök rokoni alapon szerezte meg kvalifikációját. Ennél még az is nagyobb biztonság, ha valaki ,,isten óvjon meg"-gel próbál bát­rabbá tenni mérhetetlen víziszo­nyomban. Úgy hallom, zöldjeink az elkö­vetkező napokban újabb akcióra készülnek. Legyenek ők is mérsé­keltek. De legyenek mérsékeltek a rendőrök is. Gondoljanak arra, hogy a Duna örök idők óta itt hömpölyög a Csallóköz peremén, évezredek során mindent túlélt, ahogy a csallóközi ember is elnyű­hetetlennek bizonyult. Duna és csallóközi ember már akkor is volt, amikor még rémálmában sem gon­dolt senki,,Bős-Nagymarosra", és még akkor is leszünk, amikor ez a monstrum már régesrég nem lesz. Pedig vasbetonból van. (Képes összeállításunk a 6. ol­daton) .. , (tm) (Méry Gábor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom