Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-17 / 165. szám, szerda

HÍREK - VELEMENYEK TUJSZOL 1991. JULIUS 17. CSAKNEM BIZTOS A START George Bush amerikai elnök még ezen a héten végleges formá­ban kívánja önteni a hadászati tá­madófegyverek korlátozásáról szóló START-szerzódést. Jellemezése szerint a megállapodás már 99 szá­zalékban készen áll. „Bízunk hogy az egész ügy végére hamarosan pontot teszünk"- mondotta, hozzá­téve, ha ez így lesz, akkor még ebben a hónapban megvalósulhat a Mihail Gorbacsowal tervezett ta­lálkozó. . Bush Londoban arról is tájékozta­tott, a megoldásra váró egyedüli probléma kifejezetten technikai jelle­gű, ezért nem biztos abban, hogy ó és Gorbacsov képesek lesznek róla szakértők bevonása nélkül tár­gyalni. Ha azonban a szovjet elnök beszélni kiván róla, akkor erre mi készen állunk - szögezte le, majd azt mondotta, lehetséges, hogy a kérdéssel még egyszer foglalkoz­nak a két ország külügyminiszterei. Mint ismeretes, James Baker és Alekszandr Besszmertnih a hét végén négy napon keresztül tárgyalt a START-ról, s egyetlen kérdés ki­vételével minden vitatott pontban meg tudtak állapodni. Ez a vitás kérdés annak a meghatározása, hogy mikor van szó megengedett korszerűsítésről és mikor újtípusú rakétáról. KERESTEK A KIUTAT MAGYARORSZÁGI VISSZHANG A DUNAI VÍZLÉPCSŐRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSRÓL A magyar lapok, a rádió és a tele­vízió vezető helyen ismertetik és kommentálják a Pozsonyban folyta­tott magyar-csehszlovák tárgyalá­sokat a Bős-nagymarosi erőmű jö­vőjéről. Egybehangzóan aláhúzzák, hogy hosszas vita után egyezett meg a két tárgyalócsoport abban, hogy tovább folytatják a megoldást kereső vizsgálatokat. Ezt szolgál­hatják a szakértőbizottságok ma­gyar, szlovák és esetleg további füg­getlen szakértők bevonásával. Mádl Ferenc miniszter viszonylag tárgy­szerűnek és békésnek nevezte a tárgyalásokat azzal együtt, hogy nézete szerint csehszlovák részről nem látszottak annak jelei, hogy haj­landóságot mutatnának az 1977­ben megkötött szerződés megszün­tetésére. Ugyancsak Mádl Ferenc válaszolt arra a kérdésre, mennyire látta egységesnek a csehszlovák delegációt. A tárca nélküli miniszter azt felelte, bizonyos halvány eltéré­sek látszottak, de erre nem lehetett építeni. Sámsondi Kiss György kor­mánybiztos nyilatkozatában elmon­dotta, megváltozott a tárgyalások hangvétele, hisz ezúttal nemcsak az egymástól erőteljesen eltérő állás­pontok merev ismertetése, hanem a kiútkeresés is jellemezte a megbe­széléseket. „Nagy felelősség hárul mindkét országra. Sikernek érezzük, hogy megmaradnak a jó kapcsola­tok és vannak további terveink, amelyek előrevihetik az ügyet" - mondotta. Hozzátette, félreértésre adott alkalmat a magyar fél felaján­lása, hogy ha elállnak Bőstől, kár­pótlásul saját költségen felépít Szlo­vákiában egy gázturbinás erőművet. Az eredeti ajánlat ugyanis úgy szólt, hogy ezt az erőművet kooperációval valósítaná meg a két ország, Ma­gyarország a gázturbinás technoló­giát adná Csehszlovákiának. Ahogy azt Keresztes K. Sándor környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter az újságírók kérdésére el­mondotta, nézete szerint a hétfői forduló magyar szempontból két eredményt hozott: „Nem fenyeget­tek a C variációval - a Duna eltere­lésével - és a tárgyalások sora sem szakadt meg, azokat szeptember­ben folytatják." Valki László nemzetközi jogász, a tárgyalások résztvevője megemlí­tette, hogy a pozsonyi tárgyalópart­nerek most először mondták ki hiva­talosan, hogy nem számolnak a nagymarosi rész felépítésével. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest KÖZÖS TERVEK BRAZIUAVAL A demokrácia megszilárdítása Cseh­szlovákiában és Brazíliában lehetővé te­szi a két ország kapcsolatainak fejleszté­sét, valamint annak a párbeszédnek foly­tatását, amely a brazil államfő múlt évi csehszlovákiai látogatásával kezdődött. Ez a következtetés vonható le Jirí Dienstbier külügyminiszter hétfői brazíliai tárgyalásaiból. Dienstbier Fernando Collor elnökkel és Francisco Rezek külügyminiszterrel tárgyalva hangsúlyozta, be kell fejezni a kidolgozás alatt álló közös terveket. Elsősorban annak a kontraktusnak a be­fejezéséről van szó, amely Belo Horizonte város tömegközlekedési rendszerének a megteremtését célozza, hozzávetőleg 200 millió dolláros értékben. Távlatilag hasonlót lehetne kiépíteni Rio de Janeiro­ban és Maceióban. HORVÁTORSZÁG ÓVATOSABB SZLOVÉNIÁNÁL BRIONI ISMÉT VÁRJA (KIVÁRJA?) A TÁRGYALÓFELEKET Brioni szigetén tegnap délelőtt kellett volna megkezdeni a jugoszláv államszövetség tagjainak, az egyes köztársaságok elnökeinek és más szövetségi vezetőknek a találkozó­ját. A tervezett időpontban azonban nem nyílt meg az értekezlet, s a dél­utáni hírek arról szóltak, egyáltalán nem tudni, hogy sort kerítenek-e rá. A brioni Isztra szállóba csupán Stipe Mesic, az állámelnökség elnöke; Janez Drnovsek, az államelnökség szlovéniai képviselője, valamint Franjo Tudjman horvát elnök érke­zett meg. Az előzetes tervek szerint a félkatonai szervezetek leszerelé­sének módjait kellett volna megvitat­ni. Viszont Crna Gora, a Vajdaság, Koszovó és Szerbia képviselői már hétfőn közölték, nem hajlandók Brio­niba utazni, mert véleményük szerint a kollektív vezetés székhelye a fővá­rosban van, és semmi sem indokol­ja, hogy másutt tanácskozzanak. Megfigyelők valószínűnek tartották, hogy a szűkebb vezetés konzultálni fog a helyzetről, de az államelnök­ség a négy tag távolléte miatt hatá­rozatokat nem fogadhatott el. Szlobodan Milosevics szerb el­nök állítólag elfogadta a legnagyobb szerb ellenzéki pártok javaslatát a kormány átalakítására. Ezt Tra­goljub Micsunovics, a szerb De­mokrata Párt elnöke mondotta, aki a Szerb Nemzeti Megújhodás veze­tőjével együtt konzultált Milosevics­csel a kormány átalakításáról. Az ellenzék szerint nem egyszerű sze­mélyi cserékről, hanem a kormány lényeges átalakításáról van szó, a szerb kabinetnek szakértőkből kel­lene állnia. Belgrádban úgy vélik, a súlyos politikai helyzet megköve­teli, hogy létrehozzák a szerb állam­tanácsot, amelyben e tagköztársa­ság legismertebb politikusai kapná­nak helyet. Egyelőre nem tudni, megvalósul-e az ellenzék azon ja­vaslata is, hogy alakítsák meg a nemzeti megmentés kormányát. Ante Markovics szövetségi kor­mányfő a horvát vezetéssel tárgyalt. A tájékoztatás szerint a horvátok egy ötpontos programot terjesztet­tek elő, s az AP jellemzése szerint ez volt a legrészletesebb javaslat, amely az utóbbi hónapokban szüle­tett. A hírügynökség másik megálla­pítása az, hogy Szlovéniával - amely a teljes függetlenség mellett döntött - ellentétben, Horvátország késznek mutatkozik arra, hogy a ju­goszláv közösségtől fokozatosan tá­volodjon el. Fegyveres szerb csetnikek teg­nap Zágrábtól nem messze megtá­madtak három rendőrállomást és két rendőrt megsebesítettek. A szerbek már harmadik napja sorozatos tá­madást indéznek egy Zágráb körüli 50 kilométeres körzetben a horvát rendőrállomások ellen. Vukovar kör­nyékén (mintegy 150 kilométernyire Belgrádtól) is összecsaptak a horvát területvédelmi egységek a szerb fegyveresekkel. A kora délutáni órákban pedig arról érkezett beszá­moló, hogy Lipik községben a szerb fegyveresek lelőttek egy horvát rendőrt, kettőt pedig megsebesítet­tek. SZOVJETUNIO PARLAMENTI ELNÖKVÁLASZTÁSBAN TOVÁBBRA IS PATTHELYZET JEREVÁN BÉKÜLÉKENYEBB BAKUVAL SZEMBEN Tegnap tartották meg az oroszor­szági parlamentben már az ötödik fordulót a testület elnökének megvá­lasztására, de ezúttal sem született döntés. Sem Ruszlán Haszbulatov, a Demokratikus Oroszországért Mozgalom jelöltje, a mostani alel­nök, sem Szergej Baburin, ä kon­zervatívok jelöltje nem szerezte meg az abszolút többséghez szükséges 531 voksot. Haszbulatov 414 szava­zatot, Baburin pedig 458-at kapott. Az eddigi választási fordulókból kitű­nik, hogy a konzervatív jelölt mindig több és több voksot szerzett. Hasz­bulatov a RIA független .orosz hír­ügynökség szerint azt mondta, ha nem választják meg a parlament elnökévé, mostani alelnöki tisztsé­géről is lemond. Ellenzi az új szöveteséqi alkot­mány elfogadását a szövetségi par­lament Szojuz nevű frakciója, a par­lament ultrakonzervatív szárnya. Tagjai elsősorban kommunisták, s úgy vélekednek, az új szerződés nem az unió megújítását, hanem teljes széthullását eredményezné. A Szojuz társelnöke, Jurij Blohin azt mondta, esetleg önálló politikai pártot alapítanak, amelyre majd leg­jobban a főderalista jelző fog illeni. A hosszú ideje húzódó örmény­-azeri konfliktusban remélhetőleg pozitív változást eredményez, hogy az örmény parlament békülékeny hangot ütött meg Bakuval szemben. Jereváni hírek szerint a képviselők tegnap jelezték, készek politikai pár­beszédet kezdeni Bakuval és a szö­vetségi központtal. M indent meg kell tennie a szovjet elnöknek azért, hogy elfogadtassa reformprog­ramját a hét legfejlettebb ipari állam vezetőivel. Ma Londonban kiváló benyomást kell tennie, bár ez egyáltalán nem lesz könnyű, a hoz­záférhető értesülések szerint poggyásza nagyon is vegyes, esetenként össze nem illő dolgok kerültek bele. Gorbacsov saját programját juttatta el a múlt héten a hetekhez, a Pavlov-kormány programjá­nak és Javlinszkij harvardi tervezetének valami­lyen ötvözetét. Itt kell megjegyezni, hogy míg a kormányfő összevegyíthetönek tartotta a két tervet. Javlinszkij szerint csak választani lehetett. A legfontosabb dologban a két program azonos: a piacgazdaság megteremtését célozzák meg. Amiben erőteljesen eltérnek, az a megvalósítás módja. Pavlov az ország keretein belül gondolko­dik, saját ütemben, különösebb külső segítség nélküli reformot tart helyesnek. Ezzel szemben Javlinszkij nem hisz abban, hogy elegendőek lennének a saját pénzügyi és szellemi források, ebben meghatározó módon számít a Nyugat és a Távol-Kelet fejlett országainak támogatására, a Szovjetuniót hozzá szeretné kapcsolni ezek gazdaságaihoz. Vagyis hosszú távon abban bí­zik, a Szovjetunió teljes jogú partnerként be tud kapcsolódni a világgazdaságba, míg Pavlov - nem tudván megszabadulni a régi görcsöktől - független fejlődést szeretne, nem bízik a part­nerek tisztességében, nem hiszi, hogy megma­radnak a kölcsönös előnyöknél. Pavlov veszteni látszik, hiszen a múlt heti novo-ogarjovói csúcsszintű egyeztető tárgyalá­sok után Borisz Jelcin azt mondta, az államfő olyan programokról fog tárgyalni a hetekkel, amelyek csak velük együtt valósíthatók meg. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a sok­kal radikálisabb Javlinszkij-terv mellett döntöttek a kilenc köztársaság vezetői. Nem csoda, hogy Nyina Andrejeva és bolsevik társai máris táma­dásba lendültek. Nyüzsgésükkel csak azt fogják elérni, hogy Gorbacsov is hátat fordít pártnak. Követője nyilván sok lesz, s akkor az SZKP visszavedlik bolsevik sejtté, melynek legradikáli­sabb tagja az a Jegor Ligacsov lesz, aki majd' gutaütést kapott a parlamentban, amikor az a kül­GORBACSOV POGGYÁSZA földi beruházásokról szóló törvényt, majd pedig a vállalatok 70-80 százalékának privatizálását is megszavazta. Gorbacsov kiárusítja az országot - volt a kon­zervatívok első reagálása és még mindig kongat­ják a vészharangot, pedig az elnök már London­ban van. Nem tudták visszatartani azok a levelek, melyekkel a régi vágású elvtársak elárasztották az SZKP Központi Bizottságát és a pártlapok szerkesztőségeit, s melyekben Gorbacsov leállí­tását követelték. Gorbacsov elment, mert - mint a közelmúltban Alma-Atában maga mondta: „ Helyesnek tartom, hogy elképzeléseinkkel meg­ismertessük a hetek csoportját. Természetesen mondhatnánk, hogy az átalakítás a mi problé­mánk, minket terhel a felelősség. Ám teljesen egyértelműen ki kell jelentenem, hogy ez a folya­mat gyorsabb lesz, ha az iparilag fejlett országok­kal együttműködve fogjuk megvalósítani. Ezért meg kellene teremtenünk a szükséges feltétele­ket a külföldi tőke megszerzéséhez." Világos beszéd, megértheti mindenki, hacsak nem vakít­ják el a kudarcot vallott ideológiák merev dogmái. Vagy tudatosan nem veszi észre a realitásokat, melyek igazán kemények. Egyáltalán nem meggyőzőek az aggodalmas­kodók állításai, miszerint ez a hatalmas ország rendelkezik olyan tartalékokkal, melyekre tá­maszkodva kilábalhat az egyre mélyebb válság­ból. Miért nem tette meg eddig?- ezzel a kérdés­sel lehet válaszolni az ilyen kijelentésekre. Mert a források vitathatatlanul megvannak, de ez nem elég. Kell még egy működőképes felhasználási rendszer is, egy jövedelemtermelő gazdaság. Ehelyett a szovjet gazdaság csak az idei év első negyedében „termelt" 30 milliárd rubel deficitet, annyit, mint az egész évre tervezett összeg. Pedig önmagában már az is sokat mond, ha be kell tervezni a deficitet. Ráadásul ez alatt a három hónap alatt 8 százalékkal csökkent a bruttó nemzeti termék, 10 százalékkal a munka terme­lékenysége. A külkereskedelmi forgalom 33,8 százalékkal lett kevesebb, az állami vállalatok beruházásai pedig 16 százalékkal kisebbek. Az a veszély fenyeget, hogy az infláció mértéke az év végére eléri a 100 százalékot, miközben 250 milliárd rubel van forgalomban. ^^ erintem nem fér kétség ahhoz, hogy S7 ebből a mély árokból - vagy írjak Wt inkább szakadékot? - a Szovjetunió önerőből nem tud kívergődni. Ez az a nehéz poggyász, amelyet Gorbacsov magával cipelt Londonba. Meg nyilván vitt magával abból a fe­hérneműből is, amit alaposan fel kell kötnie, ha komoly támogatást akar szerezni a hetektől, s nem csak szép ígéreteket. GORFOL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN P ekingben tegnap megkezdődött a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács kétnapos tárgyalása Norodom Szihanuk hercegnek, az egyik ellenzéki frakció vezetőjének elnökletével. Részt vesz a tanácskozáson Khieu Samphan és Son Sann, a másik két ellenzéki vezető, s természetesen Hun Sen, a Phnompenhi kormány elnöke. A tűzszünet ellenőrzé­sének kérdései, valamint a külföldi fegy­verszállítások beszüntetése szerepel a napirenden. I rakot hétfőn elhagyták az utolsó szö­vetséges egységek is, amelyek április óta az ország északi részén látták el a kurd menekültek védelmét. A szövetsé­gesek azonban egyértelműen bejelentet­ték, nyomban visszatérnek, ha Szaddam Husszein ismét saját népét fogja fenye­getni. A ngola kormánya általános amneszti­át hirdetett, melynek alapján szaba­don engedik azokat az ezreket, akiket a 16 éve tartó polgárháború alatt mint a rezsim ellenzőit vetettek börtönbe. S an Salvadorban hétfőn nyílt meg a hat közép-európai ország csúcsta­lálkozója. Napirendjén a regionális integ­ráció szerepel, amely nélkül - vélik a résztvevők - elképzelhetetlen a térség további fejlődése. A hat országnak össze­sen 23 milliárd dollár külföldi adóssága van, s a régióbar, több mint tízmillió em­ber él nyomorban. Ezeknek a problémák­nak a közös megoldását azonban nehezí­ti, hogy Salvadorban még mindig nem fejeződött be a 11 éve tartó polgárháború. K uvait és további hét arab ország külügyminiszterei folytattak kétna­pos tanácskozását az Emírség fővárosá­ban a közös katonai egységek létrehozá­sáról, melyek védenék Kuvaitot Irak eset­leges újabb agressziójától. A tanácskozás rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott. _ ehszlovákia, Lengyelország, Ma­wO gyarország és Bulgária parla­mentjeinek, kormányainak és állami in­tézményeinek képviselői az Atlanti Ta­nács szervezésében tanulmányúton van­nak. Négy napig tartózkodtak Brüsszel­ben a NATO-központban, tegnap az ENSZ székházában és az USA ENSZ­misszióján tettek látogatást, majd egy hétig Washingtonban fognak tartózkodni abból a célból, hogy ismereteket szerez­zenek a fejlett demokráciák polgári és katonai szektora közti viszonyról. EGY HÉT A VALUTAPIACON A várakozásokkal szemben a dollár az elmúlt hetet az 1,81 DEM szint körül töltötte, és szinte minden fontosabb devi­zával szemben gyengült az árfolyama. Csak a japán pénzhez viszonyítva tartotta magát. A tokiói tőzsdén a részvényárfo­lyamok rekordmélységekbe zuhantak, emiatt rengeteg külföldön befektetett pénzt hazahoztak, jó üzletet remélve ol­csó részvények vásárlásából. A hét folya­mán főleg a márka/jen üzletelés volt jel­lemző. A dollár átmeneti visszaesését első­sorban a márkával kapcsolatos bizonyta­lanságok okozták, úgy tűnt, emelik a már­ka kamatlábait. Mindezek hatására inten­zív dolláreladások indultak be, s a zöldha­sú szerda délutánra 1,8085 márkás szint­re süllyedt. Erősödött a márka a svájci frankkal és a jennel szemben is, és külö­nösen nagy teret nyert a font ellenében. A Bundesbank várva várt csütörtöki tanácsülésén aztán elmaradt a kamat­lábemelés. Ezzel megtört a márka rövid ideig tartó lendülete. A dollár feltörekvő irányzata érintetlen maradt, vagyis a je­lenlegi alacsony szintek jó alkalmat jelen­tenek a dollárvásárlásra. Az angol font sem játszott komoly szerepet, és a német határozat után so­kak véleménye szerint szinte biztos volt az újabb, félszázalékos kamatlábcsök­kentés, ez a font árfolyamát egyéb ténye­zőkkel együtt, alacsonyan tartja. Péntek délelőtt valóban 11 százalékra szállították le az angol alapkamatot. Reggel az ame­rikai valuta az 1,84 DEM közelébe tornáz­ta fel magát. Ebben még olyan hirek is segítettek, hogy csapataik iraki nukleáris létesítmények elleni csapást terveznek, aminek lehetőségét nem zárták ki a hiva­talos nyilatkozatok. Most már azonban közbeléptek a jelentősebb jegybankok, és rövid idő elteltével újabb dollár összege­ket dobtak piacra, ezzel az 1,81 DEM szintre szorították vissza az értékét. (gr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom