Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám, péntek

1991. JÚNIUS 7. HAZAI KÖRKÉP 4 JÚLIUS ELSEJÉTŐL ÚJ ÚTLEVELEK Július elsejétől megkezdik az új útlevelek kiadását. A tíz évig érvényes útlevelek borítója továbbra is sötétzöld lesz, de az első oldalon az új címer, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság olvasható. Az útlevéltulajdonos adatai és fénykép, amely színes is lehet, az útlevél utolsó előtti oldalán kap helyet. Az új útlevélért 200 koronát fizetünk majd, a gyermekek 50 koronát. Azoknak az útleveleknek az érvényességét, amelyek 1991. június 30-ig lennének használhatók, 1995. december 31 -ig meghosszabbítják. Az európai országok közül már csupán Portugáliába, Törökország európai részébe és Ciprusba van szükség vízumra. A kanadai vízum csaknem 1400 koronába kerül. A délkelet-ázsiai országokba továbbra is csak turistavízummal utazhatunk. A Szövetségi Belügyminisztérium illetékeseinek közlése szerint a külföldi kirendeltségek korlátozzák a csehszlovák turistákról való gondoskodást, mivel,,az állami gondoskodás mértékének arányban kell állnia a polgár felelősségével". így például megszűnik az ingyenes orvosi ellátás. Ha valaki külföldön szorult helyzetbe kerül, felkérheti a csehszlovák külképviselet révén hozzátartozóit, hogy Csehszlovákiában helyezzenek letétbe a szükséges külföldi valutának megfelelő összegű koronát. Ezekután a képviseleti hivatal kifizeti a csehszlovák turistának a szükséges valutamenynyiséget. Ezért fontos, hogy mindenki, aki külföldre utazik, kössön biztosítást, amely az elsősegélynyújtás esetében szinte nélkülözhetetlenné válik. A jugoszláviai üdülőhelyeken az árak 30 százalékkal csökkentek, mivel a belpolitikai események miatt csökkent a nyugati turisták érdeklődése az ország iránt. A jugoszláv tengerparton azonban nyugalom van, ellenben nem ajánlatos, hogy az ország többi részébe látogassunk. A Szövetségi Belügyminisztérium a 21932463 telefonszámon mindenkinek felvilágosítást ad a külföldi utakkal kapcsolatban. BUDÉJOVICEI MEGHÍVÓ ELŐZETES AZ ÉLTETŐ FÖLD KIÁLLÍTÁSRÓL (Munkatársunktól) - Az idei, sorrendben a 19. Éltető Föld nemzetközi mezőgazdasági kiállításról az illetékesek tegnap Pozsonyban tájékoztatták az újságírókat. A külföldiek számára is jól csengő Park Centrum névre „keresztelődött" České Budéjovicei kiállítási vállalat képviselői elmondták, hogy az augusztus 23-tól szeptember 4-ig nyitva tartó kiállításra eddig 350 vállalat, mezőgazdasági üzem, illetve magánvállalkozó jelentkezett be. A fedett kiállítási részek már elkeltek, akik ezután jelzik részvételüket, azok már csak szabadtéri területet kaphatnak. A korábbiakhoz viszonyítva nemcsak a hazai, hanem a külföldi érdeklődés is nagyobb, összesen negyvenöt,, osztrák, német, dán, svéd, francia, spanyol és angol vállalat részvétele már biztos. Az egyre jobban előtérbe kerülő kereskedelmi és vásárjelleggel magyarázható, hogy az Éltető Föld '91nek az eddig megszokottal ellentétben már nincs központi jelszava, sem kiemelt tematikája, ami köré a bemutatott anyag csoportosulna. A kiállítók a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszáról, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépeik, termékeik, valamint szolgáltatásaik, akárcsak környezetkímélő technológiáik közül azt mutatják be, ami újszerű, felkelti a vásárló érdeklődését, egyszóval eladható. Hagyományápoló a kiállítás - mondták a szervezők - gazdag kísérő rendezvényeit és közismerten jó vendéglátását illetően. A szakmai fórumok és szimpóziumok sora lehetőséget ad annak felmérésére, hogy adott területen hol tart a világ. Annál inkább, mivel az idén a külföldi kiállítók is szerveznek ismeretterjesztő eszmecseréket, -efTILTOTTAK A MAGYAR NEVEK? (Folytatás az 1. oldalról) kéző szavakkal íródik: „ Tisztelt szülők! AZ SZTA Nyelvtudományi Intézetének részéről nincs kifogásunk x név használata ellen. Figyelmeztetjük viszont, hogy a névhasználattal kapcsolatos végleges döntést az anyakönyvvezető hozza a megfelelő törvények értelmében." Megfelelő törvény viszont nincs. Az anyakönyvekről szóló törvénynek még a tervezete sem kész, és amíg átfut a véleményezés, egyeztetés, legiszlatív eljárások során, egy sor gyermeknek a sorsát pecsételhetjük meg. Az ember a nevét egy életre kapja. S ha csak fél évig tart a törvényhozás folyamata, az elégedetlenség hullámai magasra csaphatnak. Mert ugye: a gyerekek nem kérdezik meg, milyen az anyakönyvekről szóló törvény. Az egyik anyakönyvvezető a következőket mondotta: Nekünk akkor is megoldást kell találnunk, ha szlovák szülő akar idegen nevet adni a gyermekének. Népszerű filmsorozatok után a nyelvtudományi intézet nélkül nem tudnánk mozdulni, divatnév-dömpingeket is átéltünk már. A magyar nevekkel viszont nem volt különösebb gond, hiszen a rendelkezésünkre álló névjegyzék használható segédeszköz volt. Gyakran elmondtuk, hogy fel kellene már mérni a jegyzéken kívül használt leggyakoribb utóneveket és tökéletesebb jegyzéket kell összeállítanunk. A volt rendszerben semmi nem történt, most pedig légüres térben kapálózunk és döntéseket improvizálgatunk. Mit mond a z illetékes 'A tavalyi novemberi eligazításon a belügyminisztériumot dr. Čižniarová képviselte. Őt is meglátogattam, hiszen jelenleg a legilletékesebb arra, hogy ezt a kérdést megoldja, vagy legalább megoldást keressen. Amikor elmondtam, mi járatban vagyok, mosolygott és így folytatta: - Egy halom kérvény, papír van az asztalomon éppen ez ügyben. Nagyon sajnálom, a belügyminisztériumban én nem vagyok hivatott nyilatkozni. Ami az utónevek ügyében történt, a következő: az anyakönyvvezetők igenis igénylik, hogy valamilyen formában egységesítsük az ügyintézést. Ezért került sor a novemberi eligazításra is. Ne felejtse el, hogy a 79-es névjegyzék kiadása óta változtak a törvények, született egy nyelvtörvény és a belügyminisztérium nem hivatott arra, hogy jogerős rendeleteket adjon ki. Minden eligazítás, instrukció belső használatra készül, de tudnunk kell, milyen lesz a hatása. - Belső eligazítás eredménye az is, hogy a magyar neveket nem merik beírni? - Nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen nekünk az idegen, ez esetben nem szlovák nevek helyesírását, beírását valamilyen formában szabályozni kell. Nemcsak a magyar nevekről van szó, ugyanígy szóba kerülhetnek az ukrán, a rutén és egyéb nemzetiségi nevek is, arról nem is szólva, hogy néha a szlovák szülők is idegen nevet szeretnének adni a gyermeknek. - Mi tehát a megoldás? - Jogi megoldást mi csak javasolhatunk. Természetesen egy ilyen folyamat nagyon lassú. Véleményezik az egyes politikai mozgalmak, a belügyi tárca, az akadémia nyelvtudósai stb. Természetesen addig is szabályoznunk vagy egységesítenünk kéne az eljárást. A járási anyakönyvvezetők kérésére e hónap 22-ig összehívjuk a gyakorló anyakönyvvezetőket valamint tárcánk szakembereit és ideiglenes megoldást kell találnunk. Annyit elárulhatok, hogy elfogadható javaslattal lépünk föl, de ne feledje: mindez nem pótolja a jogi normatívát így tehát egy olyan jogi vákuum létezik, amelyet nagyon gyorsan meg kéne oldani. - Végül is mit közölhetünk az olvasókkal? * - Egyelőre ennyit. A következő eligazítás után pedig az erre illetékestől kell választ kérnie. Mindig kellemetlen, ha egy riport végére nem tudunk pontot tenni. Tehát: még júniusban visszatérünk e témára. LOVÁSZ ATTILA Ml BÁNTJA LEGINKÁBB A SZLOVÁK LAKOSSÁGOT? ELSŐ HELYEN A MUNKANÉLKÜLISÉG (Munkatársunktól) - A szlovákiai lakosság körében a legbántóbb probléma 1991 májusában a munkanélküliség. Ezenkívül a bűnözés növekedése, az életszínvonal csökkenése és a nagyarányú erkölcsi hanyatlás bántja az ország lakóit. Ez derült ki a Komenský Egyetem szociális analízist végző intézetének tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint azt Zora Bútorovától megtudhattuk, a tavaly októberben még leginkább aggasztó nemzetiségi kérdés a szociális gondok megjelenésével a problémák közt a hatodik helyre került. A tegnapi sajtótájékoztató lényegében két fontos felmérési eredményről számolt be. Az egyik a lakosság gazdasági és szociális helyzetét boncolgajta. Ezek szerint a fegyvergyártás konverzióját a kérdezettek 69 százaléka a hibás prágai gazdasági politika számlájára írja. Érdekes módon elég sokan, a kérdezettek fele, a hibás vállalati vezetést okolja, miközben a fegyvergyártás és kivitel kérdésének megoldását a kérdezettek 40 százaléka csak gazdasági szempontoknak rendelné alá. Visszatérve a munkanélküliséghez: ugyanaz a tünet figyelhető meg, mint októberben a nyelvtörvény-őrületnél. Annak idején leginkább az észak-szlovákiaiak látták veszélyeztetve a dél-szlovákiai szlovákokat. Munkájuk elvesztésétől jelenleg azok a szociális csoportok félnek legjobban, amelyeket a probléma a legkevésbé érint. A másik fontos problémakör, amelyet a májusban zajló reprezentatív felmérés vizsgált az alkotmányok és az államjogi elrendezés kérdése volt. A szlovák lakosság 13 százaléka önálló Szlovákiát akar. A konföderációs elrendezést 10,8 százalék, a hármas föderációt 13,9 százalék, az unitárius államot 15,5 százalék és a szövetségi rendszer kiépítését 5,7 százalék látja járható útnak. A kettős föderáció mellett a kérdezettek 33 százaléka adta le voksát. Ha megnézzük a reszpodensek összetételét, rájöhetünk arra, hogy a szlovák állam kikiáltásáért leginkább a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt potenciális szavazói kardoskodnának. Egyébként Szlovákia lakosságának nagy része úgy foglal állást az államjogi elrendezéssel kapcsolatban, hogy sokszor nincs tisztában az alapfogalmakkal. Ennek köszönhetően például azok a kérdezettek, akik a föderáció mellett foglaltak állást, szívesen vennék egy szlovák hadsereg kiépítését vagy az önálló pénzügyi politikát. Ezzel szemben sokan beszélnek a szlovák állam szuverenitásáról a föderáció megtartása mellett. Tekintettel arra, hogy a májusban végzett felmérés eredményeinek egy része még a feldolgozás fázisában van, a pontos eredményekről a közeljövőben beszámolunk. L. A. REFLEX MASSZAZSSZALON Arra kért egy ismerősöm érettségi előtt álló fia, magyaráznám meg közérthetően, hogy mit értsen ezen az idegen kifejezésen: eufémia. Irodalmi tanulmányt olvasva bukkant rá, és „fennakadt" rajta. - Tudod - kezdtem a magyarázást - előfordul, hogy az embernek mérsékelnie kell magát. Élőszóban, vagy írásban. Ilyenkor erős kifejezés helyett finomabbat alkalmaz... De előfordul, hogy ezt nem kényszerből teszi, hanem egyszerűen csak mellébeszél. Szaporán pislogott a fiú, láttam, nem lett okosabb. - Vegyünk egy példát a politikai közelmúltból, Emlékszel még arra, amikor a pártállami újságok ármódosításról írtak? Holott áremelésről volt szó... - Ez lenne az eufémia? De hiszen abban a tanulmányban szó sem esett se ármódosításról, se áremelésről. - Ez is! - feleltem lüktető halántékkal. És elhatároztam, ha ezt ép elmével megúszom, kiváltom a magyar állampolgárságot, és Pesten próbálok érvényesülni: jeleneteket írok Hacsek és Sajó úrnak. - Próbáljuk más irányból megmagyarázni a fogalmat. Bizonyára tanultad, hogy 1968 augusztusában testvéri segítséget nyújtott Csehszlovákiának a Varsói Szerződés. - Holott az megszállás volt! örömében fülig szaladt a szája. De a másik pillanatban lehervadt a vigyorgása. - Csakhogy a tanulmányban megszállásról sem esik szó. És azt sem állítja a szerző, hogy testvéri segítség volt hatvannyolc augusztusa ... Feladom, határoztam el. És fuldokoltam. Végül mégsem adtam fel. - Hallottál már a hazafiságról? -A polgári nevelésben. Csakhogy abban a tanulmányban szó sincs hazafiságról. A szerző a francia új regényről értekezik, különös tekintettel a stílus... - Rendben van, ez így nem megy, közelítsük meg máshogy a problémát. Szerinted mitől hazafi valaki? - Attól, hogy szereti a hazáját. És büszke az anyanyelvére. Meg az irodalomra, amit anyanyelvén írtak. Ezt is tanultuk a polgári nevelésórákon... És attól, hogy ápolja az anyanyelvét. - És hogyan ápolja? - Úgy, hogy tisztességesen megtanul beszélni és írni. Az anyanyelvén is. És... - Látod, nem vagy te olyan nehézfelfogású, mint amilyennek látszol. Most még arra válaszolj, hogyan bizonyítja be hazafi voltát mondjuk egy csehszlovákiai magyar parlamenti képviselő? - Vajon hogyan? - Úgy, hogy imát ír. És újságban közli. És így írja alá: Az Elnökség. - Ez talán baj? Hiszen a rádió bemondta, hogy már vallásszabadság van. Senki sem tilthatja meg, hogy valaki imát írjon. Akkor sem, ha az illető hazafi. Sőt... - Sőt, azt sem tiltja be senki, hogy a parlamenti képviselő -, aki magyar hazafi - magyar helyesírási hibáktól hemzsegő magyar imát írjon. Most már érted a politikai eufémizmus lényegét? Mellébeszél. Érzi, hogy politikájában valami nem stimmel, így hát ír egy imát. Szerinted mi ilyenkor a teendő? - Le kell leplezni. Közölni kell az imát. Úgy, ahogy a képviselő megírta. Az összes helyesírási hibával együtt. így kiderül, hogy mégsem olyan igazi hazafi a képviselő. Ha még a helyesírást se tanulta meg. -Fiú, belőled még lesz valami. Csakhogy annak az imának változtatás nélküli közlése nem olyan egyszerű. Egy újságszerkesztőségnek tisztelnie kell az anyanyelvet. Különösen, ha imát közöl, és parlamenti képviselőtől közöl, amennyire csák lehet, meg kell fésülni a szöveget. Apropo: most már tudod, hogy mit érts eufémián? Fogalmam sincs. Légszomj, szívritmus-zavar, rosszullét. Mégsem adtam fel. Jól tettem. - Hallottad már azt a kifejezést, hogy: masszázsszalon? - Hogyne hallottam volna! Valaki arra gondol, hogy kupleráj, de a jólneveltség okán azt mondja: masszázsszalon. Ezzel kellett volna kezdeni. TÓTH MIHÁLY ITT ÁLLUNK MEGFÜRÖDVE AZ ÚSZÁS EGÉSZSÉGES, DE DRÁGA IS A pozsonyi CENTRÁL fürdő a hét minden napján nyitva tart - reggel hattól estetízig. A medencéken kívül szauna, masszázs, fodrász, étterem, jóga, karate, egészségcentrum, játékterem várja a látogatókat. Egyelőre. A fürdő bajban van - nincs pénz az üzemeltetésre. Másfél éve valamennyi szolgáltatás veszteséges volt, de akkor még dotációból éltek. A támogatás megvonása lépésekre késztette a Centrál fürdő ipari szövetkezet vezetését: egyes részlegeit bérbe adta, s a bevételből fedezte a veszteséges úszómedence és szauna költségeit. A közelmúltig. Most, hogy megdrágult az energia, a nyereséges szolgáltatások bevétele sem elég a veszteségesek fenntartására. Februárban az ötkoronás belépődíjat (egy órai úszás) a duplájára emelték, s ezután a látogatottság 20-30 százalékkal csökkent. Jozef Petrovičaz ipari szövetkezet elnöke, nem is csodálkozik ezen, hiszen elsősorban gyerekek, fiatalok, és a nyugdíjasok járnak úszni. Ahhoz azonban, hogy fedezni tudják a költségeket, 50-60 koronás belépődíjat kellene kérniük... csakhogy ennyiért ki menne (mehetne) úszni? A felújítás is esedékes lenne már, hiszen a berendezéseket még 1975ben szállították. Esős időben beázik a mennyezet, szerencsére, csak a medence feletti részen. De a tetőjavításra is két-három millió kellene... és az ellopott zuhanyrózsák pótlására is tekintélyes summát kellene kikanyarítani a nemlétező költségvetésből. A tisztelt látogatók képtelenek fékezni gyűjtőszenvedélyüket. A fővárosnak nincs pénze a fürdőre. A szponzorok sem igen tolakodnak. A földalatti parkolót is szívesen értékesítenék -, de egyelőre nincs jelentkező. Egy grazi cég építene szállodát a fürdő területén és lakásokat a konzulátusok számára, de a tárgyalások még igen kezdeti stádiumban vannak. Segítségre viszont azonnal szükség van. Itt a nyár, a Centrál jóga-, karatetanfolyamokat és fogyókúratúrát tervez, meg az Amerikában divatos szteppaerobikot, de... ... de a fürdő tele van adóssággal. A melegvíz-szolgáltatásért egymillióval tartozik, s ha nem fizet, talán kikapcsolják a meleg vizet. És akkor nemcsak a veszteséges úszómedence, hanem a nyereséges fodrászszalon is víz nélkül marad. S mi itt állunk majd nyár közepén, megfürödve. (kopasz)