Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám, péntek

1991. JÚNIUS 7. HAZAI KÖRKÉP 4 JÚLIUS ELSEJÉTŐL ÚJ ÚTLEVELEK Július elsejétől megkezdik az új útlevelek kiadását. A tíz évig érvé­nyes útlevelek borítója továbbra is sötétzöld lesz, de az első oldalon az új címer, valamint a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság olvas­ható. Az útlevéltulajdonos adatai és fénykép, amely színes is lehet, az útlevél utolsó előtti oldalán kap he­lyet. Az új útlevélért 200 koronát fizetünk majd, a gyermekek 50 koro­nát. Azoknak az útleveleknek az érvényességét, amelyek 1991. jú­nius 30-ig lennének használhatók, 1995. december 31 -ig meghosszab­bítják. Az európai országok közül már csupán Portugáliába, Törökország európai részébe és Ciprusba van szükség vízumra. A kanadai vízum csaknem 1400 koronába kerül. A délkelet-ázsiai országokba to­vábbra is csak turistavízummal utaz­hatunk. A Szövetségi Belügyminisztérium illetékeseinek közlése szerint a kül­földi kirendeltségek korlátozzák a csehszlovák turistákról való gon­doskodást, mivel,,az állami gondos­kodás mértékének arányban kell áll­nia a polgár felelősségével". így például megszűnik az ingyenes or­vosi ellátás. Ha valaki külföldön szo­rult helyzetbe kerül, felkérheti a csehszlovák külképviselet révén hozzátartozóit, hogy Csehszlovákiá­ban helyezzenek letétbe a szüksé­ges külföldi valutának megfelelő összegű koronát. Ezekután a képvi­seleti hivatal kifizeti a csehszlovák turistának a szükséges valutameny­nyiséget. Ezért fontos, hogy min­denki, aki külföldre utazik, kössön biztosítást, amely az elsősegély­nyújtás esetében szinte nélkülözhe­tetlenné válik. A jugoszláviai üdülőhelyeken az árak 30 százalékkal csökkentek, mi­vel a belpolitikai események miatt csökkent a nyugati turisták érdeklő­dése az ország iránt. A jugoszláv tengerparton azonban nyugalom van, ellenben nem ajánlatos, hogy az ország többi részébe látogas­sunk. A Szövetségi Belügyminisztérium a 21932463 telefonszámon minden­kinek felvilágosítást ad a külföldi utakkal kapcsolatban. BUDÉJOVICEI MEGHÍVÓ ELŐZETES AZ ÉLTETŐ FÖLD KIÁLLÍTÁSRÓL (Munkatársunktól) - Az idei, sor­rendben a 19. Éltető Föld nemzetkö­zi mezőgazdasági kiállításról az ille­tékesek tegnap Pozsonyban tájé­koztatták az újságírókat. A külföldiek számára is jól csengő Park Centrum névre „keresztelő­dött" České Budéjovicei kiállítási vállalat képviselői elmondták, hogy az augusztus 23-tól szeptember 4-ig nyitva tartó kiállításra eddig 350 vál­lalat, mezőgazdasági üzem, illetve magánvállalkozó jelentkezett be. A fedett kiállítási részek már elkel­tek, akik ezután jelzik részvételüket, azok már csak szabadtéri területet kaphatnak. A korábbiakhoz viszo­nyítva nemcsak a hazai, hanem a külföldi érdeklődés is nagyobb, összesen negyvenöt,, osztrák, né­met, dán, svéd, francia, spanyol és angol vállalat részvétele már biztos. Az egyre jobban előtérbe kerülő kereskedelmi és vásárjelleggel ma­gyarázható, hogy az Éltető Föld '91­nek az eddig megszokottal ellentét­ben már nincs központi jelszava, sem kiemelt tematikája, ami köré a bemutatott anyag csoportosulna. A kiállítók a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszáról, mező­gazdasági és élelmiszer-ipari gépeik, termékeik, valamint szolgáltatásaik, akárcsak környezetkímélő technoló­giáik közül azt mutatják be, ami újszerű, felkelti a vásárló érdeklődé­sét, egyszóval eladható. Hagyományápoló a kiállítás - mondták a szervezők - gazdag kísérő rendezvényeit és közismer­ten jó vendéglátását illetően. A szakmai fórumok és szimpóziu­mok sora lehetőséget ad annak fel­mérésére, hogy adott területen hol tart a világ. Annál inkább, mivel az idén a külföldi kiállítók is szerveznek ismeretterjesztő eszmecseréket, -ef­TILTOTTAK A MAGYAR NEVEK? (Folytatás az 1. oldalról) kéző szavakkal íródik: „ Tisztelt szü­lők! AZ SZTA Nyelvtudományi Inté­zetének részéről nincs kifogásunk x név használata ellen. Figyelmez­tetjük viszont, hogy a névhasználat­tal kapcsolatos végleges döntést az anyakönyvvezető hozza a megfelelő törvények értelmében." Megfelelő törvény viszont nincs. Az anyakönyvekről szóló törvénynek még a tervezete sem kész, és amíg átfut a véleményezés, egyeztetés, legiszlatív eljárások során, egy sor gyermeknek a sorsát pecsételhetjük meg. Az ember a nevét egy életre kapja. S ha csak fél évig tart a tör­vényhozás folyamata, az elégedet­lenség hullámai magasra csaphat­nak. Mert ugye: a gyerekek nem kérdezik meg, milyen az anya­könyvekről szóló törvény. Az egyik anyakönyvvezető a kö­vetkezőket mondotta: Nekünk akkor is megoldást kell találnunk, ha szlo­vák szülő akar idegen nevet adni a gyermekének. Népszerű filmsoro­zatok után a nyelvtudományi intézet nélkül nem tudnánk mozdulni, divat­név-dömpingeket is átéltünk már. A magyar nevekkel viszont nem volt különösebb gond, hiszen a rendel­kezésünkre álló névjegyzék hasz­nálható segédeszköz volt. Gyakran elmondtuk, hogy fel kellene már mérni a jegyzéken kívül használt leggyakoribb utóneveket és tökéle­tesebb jegyzéket kell összeállíta­nunk. A volt rendszerben semmi nem történt, most pedig légüres tér­ben kapálózunk és döntéseket im­provizálgatunk. Mit mond a z illetékes 'A tavalyi novemberi eligazításon a belügyminisztériumot dr. Čižniaro­vá képviselte. Őt is meglátogattam, hiszen jelenleg a legilletékesebb ar­ra, hogy ezt a kérdést megoldja, vagy legalább megoldást keressen. Amikor elmondtam, mi járatban va­gyok, mosolygott és így folytatta: - Egy halom kérvény, papír van az asztalomon éppen ez ügyben. Nagyon sajnálom, a belügyminiszté­riumban én nem vagyok hivatott nyi­latkozni. Ami az utónevek ügyében történt, a következő: az anya­könyvvezetők igenis igénylik, hogy valamilyen formában egységesítsük az ügyintézést. Ezért került sor a no­vemberi eligazításra is. Ne felejtse el, hogy a 79-es névjegyzék kiadása óta változtak a törvények, született egy nyelvtörvény és a belügyminisz­térium nem hivatott arra, hogy joge­rős rendeleteket adjon ki. Minden eligazítás, instrukció belső haszná­latra készül, de tudnunk kell, milyen lesz a hatása. - Belső eligazítás eredménye az is, hogy a magyar neveket nem merik beírni? - Nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen nekünk az idegen, ez eset­ben nem szlovák nevek helyesírá­sát, beírását valamilyen formában szabályozni kell. Nemcsak a magyar nevekről van szó, ugyanígy szóba kerülhetnek az ukrán, a rutén és egyéb nemzetiségi nevek is, arról nem is szólva, hogy néha a szlovák szülők is idegen nevet szeretnének adni a gyermeknek. - Mi tehát a megoldás? - Jogi megoldást mi csak javasol­hatunk. Természetesen egy ilyen fo­lyamat nagyon lassú. Véleményezik az egyes politikai mozgalmak, a bel­ügyi tárca, az akadémia nyelvtudó­sai stb. Természetesen addig is sza­bályoznunk vagy egységesítenünk kéne az eljárást. A járási anya­könyvvezetők kérésére e hónap 22-ig összehívjuk a gyakorló anya­könyvvezetőket valamint tárcánk szakembereit és ideiglenes megol­dást kell találnunk. Annyit elárulha­tok, hogy elfogadható javaslattal lé­pünk föl, de ne feledje: mindez nem pótolja a jogi normatívát így tehát egy olyan jogi vákuum létezik, ame­lyet nagyon gyorsan meg kéne ol­dani. - Végül is mit közölhetünk az olva­sókkal? * - Egyelőre ennyit. A következő eligazítás után pedig az erre illeté­kestől kell választ kérnie. Mindig kellemetlen, ha egy riport végére nem tudunk pontot tenni. Tehát: még júniusban visszatérünk e témára. LOVÁSZ ATTILA Ml BÁNTJA LEGINKÁBB A SZLOVÁK LAKOSSÁGOT? ELSŐ HELYEN A MUNKANÉLKÜLISÉG (Munkatársunktól) - A szlovákiai lakosság körében a legbántóbb probléma 1991 májusában a mun­kanélküliség. Ezenkívül a bűnözés növekedése, az életszínvonal csök­kenése és a nagyarányú erkölcsi hanyatlás bántja az ország lakóit. Ez derült ki a Komenský Egyetem szo­ciális analízist végző intézetének tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint azt Zora Bútorovától megtudhattuk, a tavaly októberben még leginkább aggasztó nemzetiségi kérdés a szo­ciális gondok megjelenésével a problémák közt a hatodik helyre került. A tegnapi sajtótájékoztató lénye­gében két fontos felmérési ered­ményről számolt be. Az egyik a la­kosság gazdasági és szociális hely­zetét boncolgajta. Ezek szerint a fegyvergyártás konverzióját a kér­dezettek 69 százaléka a hibás prá­gai gazdasági politika számlájára ír­ja. Érdekes módon elég sokan, a kérdezettek fele, a hibás vállalati vezetést okolja, miközben a fegyver­gyártás és kivitel kérdésének megol­dását a kérdezettek 40 százaléka csak gazdasági szempontoknak rendelné alá. Visszatérve a munka­nélküliséghez: ugyanaz a tünet fi­gyelhető meg, mint októberben a nyelvtörvény-őrületnél. Annak ide­jén leginkább az észak-szlovákiaiak látták veszélyeztetve a dél-szlová­kiai szlovákokat. Munkájuk elveszté­sétől jelenleg azok a szociális cso­portok félnek legjobban, amelyeket a probléma a legkevésbé érint. A másik fontos problémakör, amelyet a májusban zajló reprezen­tatív felmérés vizsgált az alkotmá­nyok és az államjogi elrendezés kér­dése volt. A szlovák lakosság 13 százaléka önálló Szlovákiát akar. A konföderációs elrendezést 10,8 százalék, a hármas föderációt 13,9 százalék, az unitárius államot 15,5 százalék és a szövetségi rendszer kiépítését 5,7 százalék látja járható útnak. A kettős föderáció mellett a kérdezettek 33 százaléka adta le voksát. Ha megnézzük a reszpo­densek összetételét, rájöhetünk ar­ra, hogy a szlovák állam kikiáltásáért leginkább a Demokratikus Szlováki­áért Mozgalom és a Szlovák Nem­zeti Párt potenciális szavazói kar­doskodnának. Egyébként Szlovákia lakosságának nagy része úgy foglal állást az államjogi elrendezéssel kapcsolatban, hogy sokszor nincs tisztában az alapfogalmakkal. En­nek köszönhetően például azok a kérdezettek, akik a föderáció mel­lett foglaltak állást, szívesen vennék egy szlovák hadsereg kiépítését vagy az önálló pénzügyi politikát. Ezzel szemben sokan beszélnek a szlovák állam szuverenitásáról a föderáció megtartása mellett. Te­kintettel arra, hogy a májusban vég­zett felmérés eredményeinek egy része még a feldolgozás fázisában van, a pontos eredményekről a kö­zeljövőben beszámolunk. L. A. REFLEX MASSZAZSSZALON Arra kért egy ismerősöm érettségi előtt álló fia, magyaráznám meg közérthetően, hogy mit értsen ezen az idegen kifejezésen: eufémia. Irodalmi tanulmányt olvasva bukkant rá, és „fennakadt" rajta. - Tudod - kezdtem a magyarázást - előfordul, hogy az embernek mérsékelnie kell magát. Élőszóban, vagy írásban. Ilyenkor erős kifejezés helyett finomabbat alkalmaz... De előfordul, hogy ezt nem kényszerből teszi, hanem egyszerűen csak mellébeszél. Szaporán pislogott a fiú, láttam, nem lett okosabb. - Vegyünk egy példát a politikai közelmúltból, Emlékszel még arra, amikor a pártállami újságok ármódosításról írtak? Holott áremelésről volt szó... - Ez lenne az eufémia? De hiszen abban a tanulmányban szó sem esett se ármódosításról, se áremelésről. - Ez is! - feleltem lüktető halántékkal. És elhatároztam, ha ezt ép elmével megúszom, kiváltom a magyar állampolgárságot, és Pesten próbálok érvényesülni: jeleneteket írok Hacsek és Sajó úrnak. - Pró­báljuk más irányból megmagyarázni a fogalmat. Bizonyára tanultad, hogy 1968 augusztusában testvéri segítséget nyújtott Csehszlovákiá­nak a Varsói Szerződés. - Holott az megszállás volt! örömében fülig szaladt a szája. De a másik pillanatban lehervadt a vigyorgása. - Csakhogy a tanulmányban megszállásról sem esik szó. És azt sem állítja a szerző, hogy testvéri segítség volt hatvannyolc augusz­tusa ... Feladom, határoztam el. És fuldokoltam. Végül mégsem adtam fel. - Hallottál már a hazafiságról? -A polgári nevelésben. Csakhogy abban a tanulmányban szó sincs hazafiságról. A szerző a francia új regényről értekezik, különös tekintettel a stílus... - Rendben van, ez így nem megy, közelítsük meg máshogy a problémát. Szerinted mitől hazafi valaki? - Attól, hogy szereti a hazáját. És büszke az anyanyelvére. Meg az irodalomra, amit anyanyelvén írtak. Ezt is tanultuk a polgári nevelés­órákon... És attól, hogy ápolja az anyanyelvét. - És hogyan ápolja? - Úgy, hogy tisztességesen megtanul beszélni és írni. Az anya­nyelvén is. És... - Látod, nem vagy te olyan nehézfelfogású, mint amilyennek látszol. Most még arra válaszolj, hogyan bizonyítja be hazafi voltát mondjuk egy csehszlovákiai magyar parlamenti képviselő? - Vajon hogyan? - Úgy, hogy imát ír. És újságban közli. És így írja alá: Az Elnökség. - Ez talán baj? Hiszen a rádió bemondta, hogy már vallásszabad­ság van. Senki sem tilthatja meg, hogy valaki imát írjon. Akkor sem, ha az illető hazafi. Sőt... - Sőt, azt sem tiltja be senki, hogy a parlamenti képviselő -, aki magyar hazafi - magyar helyesírási hibáktól hemzsegő magyar imát írjon. Most már érted a politikai eufémizmus lényegét? Mellébeszél. Érzi, hogy politikájában valami nem stimmel, így hát ír egy imát. Szerinted mi ilyenkor a teendő? - Le kell leplezni. Közölni kell az imát. Úgy, ahogy a képviselő megírta. Az összes helyesírási hibával együtt. így kiderül, hogy mégsem olyan igazi hazafi a képviselő. Ha még a helyesírást se tanulta meg. -Fiú, belőled még lesz valami. Csakhogy annak az imának változtatás nélküli közlése nem olyan egyszerű. Egy újságszerkesz­tőségnek tisztelnie kell az anyanyelvet. Különösen, ha imát közöl, és parlamenti képviselőtől közöl, amennyire csák lehet, meg kell fésülni a szöveget. Apropo: most már tudod, hogy mit érts eufémián? Fogalmam sincs. Légszomj, szívritmus-zavar, rosszullét. Mégsem adtam fel. Jól tettem. - Hallottad már azt a kifejezést, hogy: masszázsszalon? - Hogyne hallottam volna! Valaki arra gondol, hogy kupleráj, de a jólneveltség okán azt mondja: masszázsszalon. Ezzel kellett volna kezdeni. TÓTH MIHÁLY ITT ÁLLUNK MEGFÜRÖDVE AZ ÚSZÁS EGÉSZSÉGES, DE DRÁGA IS A pozsonyi CENTRÁL fürdő a hét minden napján nyitva tart - reggel hattól estetízig. A medencéken kívül szauna, masszázs, fodrász, étte­rem, jóga, karate, egészségcentrum, játékterem várja a látogatókat. Egyelőre. A fürdő bajban van - nincs pénz az üzemeltetésre. Másfél éve vala­mennyi szolgáltatás veszteséges volt, de akkor még dotációból éltek. A támogatás megvonása lépésekre késztette a Centrál fürdő ipari szö­vetkezet vezetését: egyes részlegeit bérbe adta, s a bevételből fedezte a veszteséges úszómedence és szauna költségeit. A közelmúltig. Most, hogy megdrágult az energia, a nyereséges szolgáltatások bevé­tele sem elég a veszteségesek fenn­tartására. Februárban az ötkoronás belépő­díjat (egy órai úszás) a duplájára emelték, s ezután a látogatottság 20-30 százalékkal csökkent. Jozef Petrovičaz ipari szövetkezet elnöke, nem is csodálkozik ezen, hiszen elsősorban gyerekek, fiatalok, és a nyugdíjasok járnak úszni. Ahhoz azonban, hogy fedezni tudják a költ­ségeket, 50-60 koronás belépődíjat kellene kérniük... csakhogy ennyiért ki menne (mehetne) úszni? A felújítás is esedékes lenne már, hiszen a berendezéseket még 1975­ben szállították. Esős időben beázik a mennyezet, szerencsére, csak a medence feletti részen. De a tető­javításra is két-három millió kelle­ne... és az ellopott zuhanyrózsák pótlására is tekintélyes summát kel­lene kikanyarítani a nemlétező költ­ségvetésből. A tisztelt látogatók képtelenek fékezni gyűjtőszenvedé­lyüket. A fővárosnak nincs pénze a für­dőre. A szponzorok sem igen tola­kodnak. A földalatti parkolót is szíve­sen értékesítenék -, de egyelőre nincs jelentkező. Egy grazi cég épí­tene szállodát a fürdő területén és lakásokat a konzulátusok számára, de a tárgyalások még igen kezdeti stádiumban vannak. Segítségre vi­szont azonnal szükség van. Itt a nyár, a Centrál jóga-, karatetanfo­lyamokat és fogyókúratúrát tervez, meg az Amerikában divatos sztepp­aerobikot, de... ... de a fürdő tele van adósság­gal. A melegvíz-szolgáltatásért egy­millióval tartozik, s ha nem fizet, talán kikapcsolják a meleg vizet. És akkor nemcsak a veszteséges úszó­medence, hanem a nyereséges fod­rászszalon is víz nélkül marad. S mi itt állunk majd nyár közepén, megfü­rödve. (kopasz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom